Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výlet odporúčaný výlet

Kalandozás a Fekete-hegy tavai között

· 6 reviews · Peší výlet · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • A kapolcsi Falu-híd
    / A kapolcsi Falu-híd
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Balatonhenye
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hagyásfa Kapolcs felett
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Király-kői kilátás
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útjelzőtábla a Fekete-hegyi bazaltfennsík peremén
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csurgó-kút, Balatonhenye
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fekete-hegyi bazaltplató fáslegelője (részlet)
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fekete-hegyi nyaraló
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nagy-Csere-kút
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kis-Csere-kút
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rétek hosszú során át érkezünk meg Balatonhenyére
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bika-tó
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nagy pele a palatető alatt
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Henyei-hegy a Botos-hegyeről
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kapolcsi erdőrészlet
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Piroklasztitszikla Kapolcs határában
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kapolcsi utcarészlet
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kapolcsi Kalapos-híd
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útban a Király-kő felé
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magaslesek Balatonhenye felett
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km A Botos-hegy … (Balatonhenye) Eötvös Károly-kilátó
Ez a Kapolcsról induló, több kilátópontot, a Király-kő szikláját érintő és a Fekete-hegy híres belvizes tavait sorra vevő körtúra több forrást és látványos kőzetfeltárásokat is bemutat.
Otvorené
Ťažká
Trasa 19,2 km
5:15 hod
326 m
326 m

Az Eger-víz völgyében fekvő Kapolcs igazi unikum. 1092-ben említi először oklevél a pannonhalmi apátság birtokaként, amit 1516-ban kapolcsi nemeseknek adtak el. A török kor után került szóba újra 1715-ben, mint nemesi falu. Fejlett háziipara messze földön híressé tette a települést, mint például a helyi fazekasok és gombkötők munkái. Legfontosabb értékei valószínűleg a malmok voltak, amik miatt már a török korban is kulcsfontosságú stratégiai terület volt. A településen átfolyó séd 6 km hosszú szakasza 9 malmot hajtott, amiből többet a mai napig – ha más funkcióval is – használnak.

A körtúra a Király-kő szikláját, a henyei bükköt és a Botos-hegy panorámás tetejét érintve jut el a Fekete-hegy déli oldalára. Egy panorámás dűlőúton haladva érinti a Nagy-Csere-forrást, majd felkanyarodik a Fekete-hegy bazaltplatójának szélére, a páratlan panorámájú Eötvös Károly-kilátóhoz. Ezt követően a hegy híres belvizes tavait veszi sorra, mielőtt visszatér Kapolcsra.

Autorov tip

Az Eötvös Károly-kilátótól érdemes rövid kitérőt tenni a Keleményes-kőhöz a S▲ jelzésen.

Profilový obrázok používateľa Szilárd Dr. Szentes
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualizované: 2021-10-13
Obtiažnosť
Ťažká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
370 m
Najnižší bod
174 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • Esős időben a nyiroktalaj fokozottan csúszóssá válik. A meredek részeken figyeljünk minden lépésre!

štart

Kapolcs, autóbusz-váróterem (175 m)
Súradnice:
DD
46.954886, 17.605601
DMS
46°57'17.6"N 17°36'20.2"E
UTM
33T 698254 5203446
what3words 
///beaten.contributes.cold

ciel

Kapolcs, autóbusz-váróterem

Podrobný popis cesty

 Itiner

  • A buszmegállóból kelet felé, Veszprém irányába indulunk.
  • 200 m múlva a Falumalom Múzeum elől indul a S jelzés.
  • Az erdei vízmosáson átkelve a S▲ jelzésen kikapaszkodunk a Király-kő szikláinak tetejére.
  • Visszatérve a S jelzésre azt Balatonhenyéig követjük.
  • A balatonhenyei művelődési háznál jobbra kanyarodunk a Petőfi utcán, amelynek a végén balra (dél felé) fordulunk egy jelzetlen kavicsos úton.
  • Ez becsatlakozik a műútba. Azon kb. 300 m-t haladunk tovább dél felé, majd letérünk róla egy dűlőútra.
  • A dűlőúton, a szőlők között felkapaszkodunk egy szintben vezető másikig. Ezt követjük bal felé.
  • Egy erdőfoltnál  immár a a K+ jelezést követve, de egyenesen megyünk tovább.
  • Egy facsoport előtt a balra, jelzetlen útra térünk a Nagy-Csere-forráshoz. 
  • A forrástól a K● jelzésen indulunk tovább, majd a K+ jelen jobbra fordulunk.
  • A kereszteződésnél a K▲ jelzésen balra megyünk tovább.
  • A Fekete-hegy bazaltfennsíkjának szélére érve az együtt haladó K és S▲ jelzésen rövid kitérőt teszünk az Eötvös Károly-kilátóhoz.
  • A kilátótól a S▲ jelzésen megyünk tovább.
  • A S▲ és a S+ jelzés szétválásánál utóbbit követve jobbra tartunk, ami visszavezet a kiindulópontra.

A túráról részletesen

Indulás Kapolcsról

A buszmegállótól az evangélikus templom irányába indulunk a 77-es főúton. A Falumalom Múzeum elől induló S jelzés a Petőfi utcán jobbra kanyarodva távolodik a központtól, miközben átvezet minket az Egervíz-patak (nevét a partján növő égeresekről kapta) felett ívelő Kalapos-hídon. Ez a régi kőhíd a mellette álló házról, pontosabban az egykori kalaposműhelyről kapta a nevét; a mester inasa itt mosta ki a festéket a kalapokból. A híd ma is a falu fontos közlekedési objektuma.

Mellőzzük a falu egyik védett épületét, az öreg török házat, majd a volt sörház előtt jobbra tartunk. A 18. században épült műemléki nemesi kúriát a 19. század közepén alakították át sörházzá; az 1860-70-es években cseh mesterek főzték itt a sört. A hat boltozatos helyiségből álló épület oromfalán szép copf stílusú díszítés látható. Mellett két, egymásra merőleges pinceszárny van, amelyhez nyaktagot is építettek. Egyik első tulajdonosa, Takács Kálmán ezredes után nevezik Takács-háznak is. A faluban ennek családnak volt a legnagyobb birtoka, így a téesz főleg a Takács-féle földekből alakult meg.

A meredek utca végén egy löszmélyúton érünk be az erdőbe, ahol a Király-kőhöz vezető ösvény a Takács-erdőn át visz. Az erdő korábbi birtokosa a fent említett Takács Kálmán volt. Az út alsó és felső szakaszra oszlik. Az „ásó” vagy „innenső út” a faluhoz közelebb eső, a „főső” vagy „túsó út” a falutól távolabb eső szakaszt jelöli. A meredekebb részek neve pedig „eregető”. Az út korábban a sok legeltetés miatt kopárabb volt; ahol nagyobb fák nőttek, azt a szakaszt „gyükeres útnak” is nevezték. Egy régi tábla jelzi az út bal oldalán, hogy nemsokára elérjük a Király-kő bazaltszikláit. A kaptatós ösvényből kiálló kisebb-nagyobb kövek mutatják, hogy nagyobb esőzések és hóolvadás idején jelentős víztömegek zúdulnak le az úton a tőlünk jobbra lévő völgybe.

Király-kő

Hamarosan eltűnik az erdő aljnövényzete. A vízmosáson átkelve, a S▲ jelzésre váltva kikapaszkodunk a Király-kő szikláinak tetejére.

Nagyjából 5,5 millió éve a mai Kapolcs területét is elérte a miocén-pliocén kori Balaton-felvidéki bazaltvulkanizmus. A mélyből feláramló, izzó, 1200 °C-nál forróbb magma a felszín alatt összetalálkozott a területet korábban elborító Pannon-tó nedves üledékeivel, ami hatalmas erejű gőzrobbanások sorozatát okozta egészen addig, amíg a pannon összletből el nem fogyott a víz. A robbanásos kitörések eredményeként a magasba repített kőzetanyagból „kutyatál alakú” piroklasztitgyűrűk keletkeztek. Az ezt követő kitöréseknél a magma már akadálytalanul elérhette a felszínt a gyűrűket kitöltő lávaszökőkutakkal tarkított lávatavak formájában. A kitörések idővel dél felé tolódtak a mai Fekete-hegy irányába, és az izzó láva lassú hűlésnek indult. A könnyebben erodálódó piroklasztitgyűrű több helyen teljesen lepusztult, így kerülhetett felszínre a Király-kő szürke, négyszáz méter hosszú bazaltsziklafala, amiből később a szél és víz pusztító munkája alakította ki a badacsonyi és a Szent György-hegyi kőzsákokhoz hasonló bazaltoszlopokat.

A bazaltfennsíkon az 1960-as években egy 80x50 m területű, ma is jól kivehető, helyenként 20-40 cm magas régi sáncot tártak fel, ami a helyi monda szerint „Attila várát” határolta. Valójában ezek egy bronzkori földvár sáncai lehetnek. A bazaltoszlopok tetejéről a Dörögdi-medencére, az Atibor-hegyre és a medence közepén álló Imár-hegyre látunk rá, de feltűnik a Bondoró és a Kab-hegy is.

A Király-kő geológiai értékei mellett olyan védett növényekben is gazdag, mint a piros madárbirs, a széleslevelű nőszőfű, a madárfészek békakonty, a tarka nőszirom, a turbánliliom vagy a fekete kökörcsin.

A henyei ősbükk

Visszatérünk a S jelzésre és tovább folytatjuk dél felé tartó utunkat. Az erdőből egy rétre érünk, aminek a közepén álló első fánál kelünk át a túl oldalára, és kb. 20 m múlva egy kissé benőtt úton térünk vissza az erdőbe.

A S+ jelzés leválásánál egyenesen megyünk tovább a környék eredeti vegetációját alkotó cseres-kocsánytalan tölgyesben, majd egy az erdőirtások során kialakított szántókból visszafüvesedett, napjainkra cserjésedő gyep sarkához érünk ki, amelynek helyén egykor a Káli-medence talán legjobb szántói sorakoztak. Jobb oldalunkon egy foghíjas mezővédő cserjesáv magasodik, melynek növényzetét egy út és egy magasles szakítja meg. Utóbbi tetejében a hullámpala alatt egy ott lakó nagy pele családdal is találkozhatunk.

Hamarosan kis ösvény indul balra a kb. 400 éves henyei ősbükk korhadó maradványaihoz. A még holtában is tekintélyes méretű fa a 17. század első felében hajthatott ki először, így kb. 200 éves lehetett a két évszázaddal későbbi erdőirtás idején, amikor az őt körülvevő szántóföldeket kialakították. A terület akkori tulajdonosa, a Halász család ezt a fát meghagyta az utókor számára. A bükköseink állományalkotó fajaként ismert sudár törzsű egyedekkel ellentétben a magányos példányok erős oldalágakat és szétterülő lombkoronát fejlesztenek, így hasznosítva minél nagyobb felületen a leveleit érő fényt. 2009. évi mellmagassági törzskerülete 564 cm volt, ami kb. 180 cm-es törzsátmérőnek felel meg. Pósfai György Magyarország legnagyobb fái c. könyve szerint ez a fa volt az első helyezett a bükkök között.

Az odvas fába a 2000-es évek közepén darazsak fészkelték be magukat, majd a matuzsálem 2008 július 18-án kigyulladt. A következő évben a korona nagy része már elszáradt, majd 2010-ben még utoljára kihajtott. A kiszáradt törzs 2016 tavaszán dőlt ki. 

A Botos-hegy

A réteken át és szántók mellett futó úton kb. 2 km-t haladunk dél felé, míg elérjük a Botos-hegyet. A tetején egy szép dolomitkibukanáson tanulmányozhatjuk a megdőlt kőzetrétegeket. A Botos-hegyről északkeletre látjuk a 8,5-9,5 millió éve itt hullámzó Pannon-tóból szigetként kiemelkedő a Henyei-hegyet. Egykori helyzetét jól mutatja a felső régiójában látható abráziós szinlő is. A hegy alatti völgyben folyó, saját karsztvízrendszerrel rendelkező Dobogó-patakot foglalatlan források táplálják, befoglaló kőzete henyei dolomit és henyei mészkő. Útja végén Burnót-patakként ömlik a Balatonba. A patak úgynevezett átörökített völgye úgy alakult ki, hogy a kis vízfolyás őse kezdetben végig pannon rétegeken folyt, majd a térség emelkedésével bevágódott az ezek alatt lévő triász és Kisőrstől a perm korú kőzetekbe is, helyenként szűk, szurdokszerű szakaszokat kialakítva (pl. Balatonhenye, Dobogó). A burnót szó, vagy másik nevén tubák jelentése finomra őrölt dohánypor, amit orrba felszippantva, az orrnyálkahártyán keresztül szívódik fel annak nikotintartalma. A Botos-hegy délies oldalán dolomit sziklafüves lejtőt találunk, melynek védett növénye a rózsaszínes virágairól és árhegybe keskenyedő, mirigyes élű csészeleveleiről könnyen felismerhető árlevelű len. 

Balatonhenye

Elhaladunk a vízmű kerítése mellett, majd a Csurgó-kútnál érünk be Balatonhenyére. A padokkal és asztalokkal felszerelt pihenőben érdemes szusszanni egyet. A forrás a Dobogó-patak keleti oldalán magasodó Harka déli oldalának alsó szakaszát alkotó Sándorhegyi Mészkő határán lép felszínre.

Balatonhenye környéke már a római korban is lakott hely volt. A mai település első említése 1181-ből származik Henney néven, ahol 1262-ben a veszprémi vár nemes jobbágyai laktak. A falutól északra fekvő Magyal-tetőn a Szent Margit tiszteletére épített pálos kolostor nyomai lelhetők fel, amit 1365-ből említ oklevél. A települést a törökök két ízben, 1548-ban és 1572-ben is feldúlták; ekkor pusztult el a kolostor, a település és lakossága ellenben túlélte a harcokat.

Előnevét Ördöghenyétől és Pethőhenyétől való megkülönböztetésül kapta. Kisnemesi jellegű község volt 1848 előtt; mindössze 8 jobbágycsalád élt itt, hegyes-völgyes határában nagybirtok nem alakulhatott ki. Az 1870-80-as években Kerkapoly Károly pénzügyminiszternek volt Henyén 30 holdas gyümölcsfaiskolája és kertészete. 

A Fekete-hegy bazaltfennsíkjának peremén

Dél felé indulunk a Kossuth utcán, majd a művelődési háznál, melynek udvarában áll az Urunk színeváltozása titulusú katolikus templom, jobbra a kanyarodunk a Petőfi utcán. A Köveskáli plébánia filiájaként működő eklézsia nagyobbik harangját, a 62 cm magas Szent Margit harangot Ducsák István öntötte 1969-ben Őrszentmiklóson, míg a 46 cm-es Kisharang 1791-ből származik Joseph Brunner budai műhelyéből.

A Kütyű nevű településrészen vezető utca végén balra fordulunk, és a sarkon álló kútnál, egy jelzetlen úton dél felé sétálunk, amíg el nem érjük a kis forgalmú műutat. Ezen haladunk tovább dél felé. Kb. 50 méterrel azután, hogy elhagytuk a viseltes 3-as kilométerkövet, egy jobbra induló dűlőutat kezdünk követni a szőlők közé, amelyen felkapaszkodunk az Országos Kéktúra régi, már nem jelzett nyomvonalára. A felső dűlőúton balra térünk, és szintben haladva beérünk egy erdőfoltba, ahol irányunkat tartva a K+ jelezésre váltunk. Innen nem messze, az út kanyarulatától kicsit lejjebb fakad a Kis-Csere-kút. A fák közül kiérve Köveskálra, a tőle délre fekvő vulkáni kürtőmaradványokra, a Kis- és Lapos-Hegyestűre, valamint a mögöttük lévő Küszöb-orra környékére nyílik kilátás.

Mielőtt egy újabb kereszteződéshez érnénk, a facsoport előtt a balra térünk a Nagy-Csere-forráshoz vezető jelzetlen ösvényen, ami a K● jelzésben folytatódik. A pannon összletből fakadó rétegforrást szép, bazaltból falazott boltíves forrásház óvja a szennyeződésektől.

Az út a K+ jelzés folytatásához vezet, amin jobbra fordulunk a kereszteződés irányába. Innen a K▲ jelzésen balra megyünk tovább. Az első jobbra leágazó úton egy nyaraló mellett betérünk az erdőbe. A keskeny ösvény egy bazalt kőfal/sánc maradványai mellett vezet. Meredek emelkedőn kaptatunk fel a Fekete-hegy bazaltfennsíkjának szélére. Innen balra fordulunk a K jelzésen, és rövid kitérőt teszünk az Eötvös Károly-kilátóhoz, ahol asztalok és padok kényelmében tudunk megpihenni.

Az Eötvös Károly-kilátó

A 369 méteres magasságú platóperemen 1950-ben épült először kilátó, méghozzá bazaltból. Helyére 1978-ban vörösfenyőből emelték a ma látható tornyot. A 2000-es évek végéig egy emelettel magasabb volt, de egy villámcsapás miatt megrongálódott. A megmaradt főgerendákat felhasználva felújították, de a legfelső szintet le kellett bontani. Névadója a neves ügyvéd, politikus, publicista Eötvös Károly, aki az 1880-as években tett látogatáskor gyűjtött tapasztalatait a tájszeretettől áthatott „Utazás a Balaton körül" című anekdota- és elbeszélésgyűjteményében adta közre.

A lombkoronaszintbe burkolózó kilátóban esténként egy nagy pelepopuláció szokott dorbézolni; az állatok már megszokták az ember közelségét. A felső járószintről kitekintve a Káli-medence terül el alattunk, amelynek kelet felőli határa a Monoszlótól északra emelkedő Tói-hegy, a tőle délre magasodó Hegyes-tű és a mögötte helyet foglaló Tar-hegy. Dél felé haladva a táj a Balatonba simul, majd a Pál-, a Bálint- és a Szűcs-hegy zárja a medence keleti oldalát. A Küszöb-orra – Fenyős-tető – Fülöp-hegy vonulat után újra megpillantjuk a tó víztükrét, az előterében Kővágóörssel, tőle északra pedig a Kornyi-tó karsztvíztükrével. Továbbhaladva a Tepécs- és a Rendesi-hegy következik, előttük Kékkúttal és Salfölddel, míg a Balaton déli partján a fonyódi Sipos-hegy és a Várhegy kúpjai látszanak. A Szilvádi-hegy után az Örsi-hegy perm időszaki vöröshomokkő és konglomerátumtömbje magasodik. Rajta túl pedig már a Tapolcai-medence jellegzetes tanúhegyei sorakoznak: a Badacsony, a Tóti-hegy, a Gulács, majd Szigliget három piroklasztit halma: az Antal-hegy, a Hálás-tető és a Vár-hegy. Mögötte a Keszthelyi-hegység abráziós teraszai lépcsőznek a hegység hosszú, lapos fennsíkjáig, aminek előteréből a Szent György-hegy és a Csobánc bazaltsapkái tűnnek fel. Előtte a Kopasz-hegy, a Köves-hegy és a Hajagos zárja le a Káli-medence nyugati szélét, előttük Mindszentkállával és Szentbékkállával. A táj különösen szép arcát mutatja hajnalban és naplementekor, főleg ha a tanúhegyek fölött tornyosuló balatoni vihart is sikerül kifognunk.

Belvizes tavak sora a hegytetőn

A kilátótól a S▲ jelzésen megyünk tovább. Hamarosan elérjük a Bonta-tavat, ami a hegy legnyugatibb tava (vagy helyi nevén tóállása), amelynek ritka, védett növénye a felemáslevelű boglárka. Ezen kívül jelenleg még 35 védett növényfaj ismert a hegyről.

A platón található féltucat, változó vízállású, 50-100 m átmérőjű, 1-2 m mély tó rendkívül kis vízgyűjtővel rendelkezik. Valószínűleg a Fekete-hegyi maarok belsejét kitöltő lávafolyások közötti térszíneken alakultak ki, amelyekben a bazalt felhalmozódó agyagos málladékából képződött „bélés” idővel visszatartotta az esővizet. Utánpótlásukat kizárólag a csapadék biztosítja, vizük mégis sötétbarnás árnyalatú és enyhén savas (4,8-5,2 pH) kémhatású az elmocsarasodó környezetükből a vízbe oldódó bomlástemékek és huminsavak miatt. A fennsík felszínének mélyedései alapján valószínű, hogy korábban 10-nél is több ilyen tó lehetett a hegyen, és az is, hogy ezek mindegyike jégkorszaki reliktumnövényzetet őrzött: úszó fűzlápokat. Ezek a ritka, sajátos növénytárulások számos jellegzetes lápi fajnak adtak otthont, mára azonban a kiszáradás miatt a fajok erősen megritkultak, illetve eltűntek, és helyüket közönségesebb, illetve inváziós fajok veszik át - például az élőhelyre jellemző tőzegmohafajok napjainkban csak a Monostori-tó évek óta zsugorodó kis tőzegmohás lápfoltjában, szigetszerűen élnek. A tavak egy része a klímaváltozás miatt szűnt meg, míg a többiek vize a fennsík szélét átvágó eróziós árkokon – mint például a Vaskapu-árok – távozott.

A tómeder előtti jelzetlen úton jobbra fordulunk, és a ZT, aztán a S▲ jelzésre térve a Bika-tavat is megkerüljük, ami egyike a fennsík két állandó vízborítású tavának. Egy rövid lejtővel érkezünk meg a Barkás-tóhoz, amelynek fűzlápja az 1980-as évek aszályos éveit követően 1992-ben leégett. Növényzete a tűzvész óta csak részben állt helyre, a tőzegmohák nem jelentek meg újra. A tó és Vaskapu völgye között elhaladva az Öreg-hegy utáni, északi irányba elnyúló gyepen át érjük el a fennsík legnagyobb mélyedését, a Monostori-tavat. Már a középkor hűvösebb, csapadékosabb időszakaiból is ismeretes, hogy kárászokat halásztak belőle. A tevékenység folytatását Vályi András 1796-ban kiadott Magyarország leírása című műve is megerősíti a hegy tavaival kapcsolatban: „…elég számos halak vagynak benne, de halászattya nehezebb”. Neves botanikusunk, Boros Ádám 1957-ben írta le úszóláp vegetációját, amit Uherkovich Gábor algológus 1979-ben így jellemzett: „hazánkban ennyire jellegzetesen talán sehol meg nem lévő úszólápi rész a gumimatrac módjára hajlékony…” Az úszóláp azóta az egyre sűrűsödő száraz évek miatt erősen sérült, azonban többek között a védett tőzegpáfrány és három, szintén védett tőzegmohafaj napjainkban is megtalálható.

Továbbmenve az út jobbkanyarjánál a Cserkás-tó következik, melynek közepén zsombéksások emelkednek ki a növényzetből. Ezeket a nagy zsombékokat a 20. század elején még szedték a tavakból, hogy miután kiszárították, megfaragják őket zsombékszéknek. A Fekete-hegyi tavak sajnos mindegyikéről elmondható, hogy egykor igen fajgazdag növényzetük az egyre hosszabb nyári kiszáradások miatt fokozatosan elszegényedik, és megjelennek bennük olyan invazív fajok, mint az magas aranyvessző.

Az erdőből kiérve hosszan szántók mellett haladunk, majd elérjük a Gajos-tető vulkáni salakkúpjának oldalában fakadó Kávás-kutat. Ennek környékén volt a balatonhenyei gazdák legelője, és a Pacsirtás egykori legelőerdeje. A kúttól északra az erdő szélén vastól vöröses hólyagosbazalt-köveket és a lávatóban feltörő lávaszökőkutakból kirepült, a levegőben megszilárdult lávafröccsökből keletkezett, megcsavarodott orsóbombákat is találhatunk.

A S▲ és a S+ jelzés szétválásánál az utóbbit követve jobbra tartunk. Rövidesen elérjük a két egymás melletti, kb. 1 hektáros mederből álló Kettős- és a Kálomis-tavat. Kialakulásuk és élőviláguk hasonló az eddig látott tavakéhoz, ahogy hasznosításuk is. Néhány nagyon idős kapolcsi ember még például emlékszik, hogy régen a Kálomis-tóból is vesszőkosárral fogták a kárászokat. Az aszályos éveket ez a tó is megsínylette. Körülötte a nemzeti park hagyásfás legelőt akar helyreállítani.

Vissza Kapolcsra

Hamarosan visszaérünk a S és a S+ kereszteződésébe, ahol a túra elején már jártunk, de most a S+ jelzést követjük tovább, ami egy vízmosásnál jobbra, majd egy kavicsos útra kiérve balra fordul. Itt egy rövid szakaszon piroklasztit sziklák szegélyezik az utat. Elérjük Dózsa György utcát, ami az Eger-vízen átívelő, régen háromlyukú Falu-hídon át vezet minket Kapolcs központjába. A Kossuth utcán balra fordulva érünk vissza a buszmegállóhoz.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • Kapolcsra Budapest, Veszprém, Tapolca és Kaposvár felől érkeznek járatok. A buszról a Kapolcs, autóbusz-váróterem megállóban szálljunk le!

Prístup

  • A buszmegállótól kelet felé, az evangélikus templom irányába indulunk a 77-es főúton, amelyen hamar elérjük a Falumalom Múzeumot. onnan indul a S jelzés. 

Parkovisko

  • Kapolcsot Tapolca és Veszprém felől érhetjük el autóval a 77. sz. főúton.
  • Közvetlenül a buszmegálló és a templom mellett kialakított helyen célszerű leaparkolni az autót.

Súradnice

DD
46.954886, 17.605601
DMS
46°57'17.6"N 17°36'20.2"E
UTM
33T 698254 5203446
what3words 
///beaten.contributes.cold
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység útikalauz

Mapa doporučená autorom

A Balaton turistatérképe

Odporúčania pre túto oblasť:

ukázať viac

Vybavenie

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz Természetjáró app

Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Chcel/a by si sa opýtať autora otázku?


Recenzie

5,0
(6)
Fitos Viola
2021-10-17 · Community
Nagyon szép túra, köszönöm! Semmiképpen nem nehéz, a kilátó előtti kaptatóhoz kell némi állóképesség, maga a túra könnyű. A szárazság miatt a tavakban semmi víz nem volt. Gombát egy szemet sem találtam. A panoráma Henyétől pazar, a rétek gyönyörüek visszafelé Kapolcsra.
Zobraziť viac
Kedy si absolvoval/a tento výlet? 2021-10-17
Fotografia: Fitos Viola, Community
Fotografia: Fitos Viola, Community
Dóra Farkas
2021-05-06 · Community
Semmi esetre nem mondanám nehéz, technikás túrának. Szintkülönbségei a túra egészét tekintve elenyészők. A Király-kő tetejéről elénk táruló látvány mesés. Továbbá a kilátó és környékén fogadó tájkép leírhatatlanul csodás. Megéri mindenkinek a saját szemével látni azt
Zobraziť viac
Ďalšie recenzie

Fotografie iných

+ 5

Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Ťažká
Trasa
19,2 km
Trvanie
5:15 hod
Stúpanie
326 m
Klesanie
326 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Okružná trasa Bohatý na prírodné krásy Možnosť občerstvenia Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Flóra a fauna Tajný tip Vrcholová trasa Zdravé podnebie Vhodné pre psov

Štatistika

  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
Funkcie
2D 3D
Mapy a chodníky
Trvanie : hod.
Trasa  km
Stúpanie  m
Klesanie  m
Najvyšší bod  m
Najnižší bod  m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp