Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výletodporúčaný výlet

Hegytetőről hegygerincre a központi vadonban

Peší výlet · Slanské vrchy· Otvorené
LogoMagyar Természetjáró Szövetség
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • A Téglás-kő tetejének irtásáról a központi vadon felé látunk
    / A Téglás-kő tetejének irtásáról a központi vadon felé látunk
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kemence-kő andezittömbjei Regéc közelében
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A réti kardvirág díszíti júniusban a Cicés-rét hegyi kaszálóját
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A K jelzésen ereszkedve Regéc felett feltűnik a büszke fellegvár
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Újjáépített, bokaforgató útszakasz a K jelzésen Regéc felett
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Amadévár természetes kilátója; szemben a Milic tömbje magasodik
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés a Bohó-hegy szálbükkösében
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Telkibánya főtere a községháza mögötti dombról
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Katalin-ispotály újjáépített kápolnája Telkibányán
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gyertyán-kút vize a központi, fokozottan védett területek határán fakad
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dorgó-nyereg alatti bükkös a túra legmeredekebb szakasza
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Amadévár kevés megmaradt fala az andezittornyok alatt
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Telkibánya, az egykori bányaváros központja az Ósva-patak partján
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őzlábgomba a zempléni avarban
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Cicés-rét fokozottan védett hegyi kaszálója a Téglás- és a Sólyom-kő között
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 25 20 15 10 5 km Gönci pálos kolostorrom Amadé-szikla és várrom Vártemplom és … (Telkibánya) Sólyom-kő
Látványos, igazi hegyvidéki túra a Tokaji-hegység legmagasabb összefüggő hegyhátán. Meglátogatjuk a belső területek vadonját, a fokozottan védett erdőket és kaszálóréteket, az árnyas, mély patakvölgyeket és a sziklás hegytetőket. A túra nyomvonala a térség két leghíresebb történelmi helyszíne között vezet: a regéci uradalom központjából, az impozáns romokat hordozó várhegy lábától indulunk, majd a túra felénél az „aranygombos” Telkibányára érkezünk. A történelmi hangulatot fokozza az erdő mélyén rejtőző pálos kolostor romja és a felette, a hegygerincen található Amadévár árpád-kori maradványa.
Otvorené
Ťažká
Trasa 29,1 km
9:20 hod
1 250 m
1 250 m
735 m
241 m

A Tokaji-hegység legnagyobb összefüggő hegyvidéki területe magasodik a Telkibánya és Regéc közötti területen. Ennek oka, hogy a hegységet alkotó vulkáni kitörési centrumok két hasadékvonal köré rendeződtek, melyeknek itt van a metszéspontja. Emiatt összpontosulnak a legnagyobb tűzhányóroncsok ezen a területen a kompakt, de kis kiterjedésű Milic-csoporton kívül. Itt található a legnagyobb kiterjedésű 600 méter feletti terület, melynek lábainál kialakultak a leginkább eldugott völgyek is.

Ez a földtani háttér és az összefüggő vulkáni láncolat Eperjesig tartó sorozata a Kárpáti övbe emeli a területet mind növénytani, mind állattani szempontból. Az ország területéről a 19-20. században kipusztult farkas és hiúz is ide települt vissza először. A Regéc, Telkibánya és Pálháza közötti hegyekben már a 20. század végén bizonyítottan szaporodott a farkas, mielőtt többi hazai hegységünkben, az Aggteleki-karszton vagy a Bükkben megjelent volna. Ennek egyértelmű háttere az erdővel borított hegyvidék kapcsolata a vadban gazdag kárpáti tájakkal, illetve, hogy a Gönci-(Nagy-)patak és a Kemence-patak forrásterülete eléggé eldugott, zegzugos és zavartalan a nagyragadozók jelenlétéhez.

A szintén kuriózumnak számító szirti sas is visszatelepült a 20. század végén; jelenleg már több fészkelő pár lakja a területet, visszatérve az őket megillető vidékre. A nehéz időket a hegységben átvészelő parlagi sas már a mezőgazdasági területek környékére is lehúzódik költeni a védett erdőkből. Az így is csak néhány példánnyal jelenlévő sasokat csupán hozzáértéssel tudjuk felismerni, megpillantásukhoz pedig szerencse kell. Ezzel szemben a zárt erdőkben fészkelő, világos tollú ragadozó madarunkat, az uráli baglyot nagyobb eséllyel szúrhatjuk ki egy magányos, irtásszéli fán, vagy a sűrű, sötét erdőben. A keleti vidékek bagolyfaja itt költ a legnagyobb példányszámban az országon belül. Ő már a nyugatabbra húzódó hegységeinkben is szép számmal képviselteti magát, a Tokaji-hegységben fészkelő 150 pár viszont egyedülálló hazánkban.

A fokozott vadászat pusztította ki a 19. század második felében az őshonos kárpáti gímszarvast a hegységből, melyet azonban a területet birtokló nemesek gyorsan orvosoltak a Máramarosi-havasokból kerített tenyészállatokkal. Jelenleg már ezret meghaladó példányszámukkal stabil génállományt őriznek a térségben. Míg a ragadozókat csak kivételes szerencsével láthatjuk, inkább nyomaikat fedezhetjük fel a hóban, sárban, addig a szarvast jó időben, csendben járva majdnem biztosan megpillanthatjuk. Ősszel, párzási időszakban vágytól űzve járják a vidéket, míg az öreg bikák öblös, mély hangjukat hallatják a tisztások környékén. Bár a nagyragadozók visszatérésével rövidebb és szerényebb a bőgés, a Tokaji-hegységben szeptemberben nagy valószínűséggel hallhatjuk a szarvasok nászénekét.

A sziklás, meredek terepen remekül érzi magát, nagy nyájakkal vonul a Korzikából betelepített vadjuh, a muflon, mely szintén gyakran hallatja birkára emlékeztető hangját. Bár az őshonos fajokra nézve kártékony, a csavart szarvú, sötét, robosztus kosok által vezetett 30 fős nyájak látványos elemei a köves bükkerdőknek. Ők összesen 1500 feletti példányszámmal vannak jelen a hegységben.

A muflon, a szarvas és az őz visszavette az egykor a hegyekben legeltetett birkanyájaknak fenntartott kaszálórétek tulajdonjogát. A nyergek, magasan fekvő lapos térségek erdőirtás után fennmaradt, és kaszálással fenntartott tisztásai különleges növényritkaságoknak adnak otthont. A hegyi tisztások közül is kiemelkedő a legmagasabban fekvő és legnagyobb kiterjedésű Gyertyán-kúti-rét láncolata, más néven a Bohó-rét. Itt több mint 40 védett növényfajt tartanak számon, melyekből 20 csak orchideaféle. Hogy csak a látványosabbakat említsük, jelen van a hegyi tárnics, a szártalan bábakalács, a szibériai nőszirom, míg az apró vörös áfonya a terület kárpáti jellegét mutatja. A réti kardvirág legnagyobb hazai populációja is innen ismert. Bár a helyszín fokozott védelemben részesült, s belépni csak a szakembereknek szabad, túránkkal a Gyertyán-kútnál érintjük a ligetessé vált réteket. Az évszázadokon át Regécről és Telkibányáról feljáró parasztok júliusi kaszálással tartották fenn a rétek tisztásait, ez azonban az 1970-es évektől fokozatosan elmaradt, így az erdő visszavette az őt megillető területet. Ezt a folyamatot a természetvédelmi szakemberek mesterséges kaszálással és cserjeirtással kívánták megakadályozni, hogy az értékes élőhely, a védett fajok sokasága megmaradhasson.

Számos remek kilátópont is adódik a túrán, így a környék két leglátványosabb sziklája, az Amadévár és a Sólyom-kő andezittornyain kívül a Regéc feletti kaszálókról és a Nagy-Szár-kő oldalából is remek panorámát kapunk a környező hegyekre. Tartalmas körre számíthatunk a Tokaji-hegység vadonjának markáns hangulatával megfűszerezve, a nagyragadozók otthonában.

Autorov tip

  • A körtúra két jól elkülönülő hegyhát végigjárása miatt két részre bontható, így féltávnál, Telkibányánál megszakíthatjuk utunkat, felezve a távot és a szintet. Ha csak a túra felét akarjuk bejárni, választhatunk a kilátópontokban bővelkedő P jelzés vagy az elszigeteltebb erdei hangulatot, fokozottan védett erdőket és réteket bejáró K és Z jelzés között.
  • Akár a kiindulóponton, vagy a túra felénél érdemes megszállni és ráérősre venni a bejárást, időt hagyva a táj hangulatában történő szemlélődésre, elmélyülésre. Akár Regécen, akár Telkibányán szállunk meg, több lehetőség (fogadó, magánszállás, étterem) közül választhatunk.
  • Ha Regécen járunk, ne hagyjuk ki a környék legimpozánsabb, legszebb kilátással kecsegtető, szépen rekonstruált romját, a falu felett trónoló regéci várat. Kocsival is egész jól megközelíthetjük murvás úton, de természetesen feltúrázni a legjobb egy pár kilométeres kitérővel.
  • Ha tömegközlekedéssel utazunk, jobb kiindulópont Telkibánya a túra bejárására, mivel Regécre csak néhány busz jár naponta, időszaktól függően. Ezzel szemben Telkibánya a hegység két oldalát összekötő országút mentén fekszik, amely lehetőséget ad akár Sátoraljaújhely, akár Hidasnémeti, avagy a Hernád-völgy felől megközelíteni a települést, ahová viszonylag sűrűn jár a busz is.
Profilový obrázok používateľa Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualizované: 2022-01-26
Obtiažnosť
Ťažká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
A Téglás-kő északi kiszögellése, 735 m
Najnižší bod
Telkibánya, 241 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • Használjunk navigációt a tájékozódásnál, mert a központi vadonban hosszabb ideig település nélkül bolyongunk. Ne tévesszünk utat, mert hosszadalmas és küzdelmes lehet a vulkáni kúpok közül kikeveredni.

Štart

Regéc, autóbusz-forduló (419 m)
Súradnice:
DD
48.393814, 21.345687
DMS
48°23'37.7"N 21°20'44.5"E
UTM
34U 525589 5360130
what3words 
///peeps.songwriting.heavier

ciel

Regéc, autóbusz-forduló

Podrobný popis cesty

Itiner:

  • Regécről a K jelzés vezet fel a Bekecs-kerthez.
  • A Bekecs-kerttől hosszan követjük a Z jelzést Telkibányára.
  • Telkibányáról a P jelzés mentén indulunk vissza Regécre.
  • Az Amadévárhoz a kiágazó, majd visszacsatlakozó PL jelzésen teszünk kitérőt.
  • P jelzést követjük tovább a Sólyom-kő elágazásáig.
  • A Sólyom-kőre a jobbra kiágazó, majd a P jelekbe visszacsatlakozó P▲ jelzéseken teszünk kitérőt.
  • Regécre a P jelzésen ereszkedünk le.

A túra részletes leírása:

Fel a hegyekbe Regécről

Az egyutcás falu, Regéc felső végéből, a Háromhutára tartó útelágazástól indulunk el a K jelzésen. Hamar elhagyjuk az álmos kis falut a Puskás-patak sekély völgyében sorakozó ligetek felé. Az út kőszórását újrarakták, mely miatt bokaforgató ez az első, rövid szakasz. A hegyoldal kaszálóiról feltűnik mögöttünk a környéket uraló regéci vár, a tágabb térség történelmi központja. Bár az erősséget már a három részre szakadt ország csatározásainak idején, a 17. század végén lerombolták a császári csapatok, a közelmúltban az öregtorony megmaradt falaira alapozva újraépítették a vár északi végét, mely büszkén trónol a meredek sziklabérc tetején.

A patak felső folyásánál egyre meredekebbé válik az ösvény. Mohás kőtömbök és andezittornyok között, egy sziklaszoroson áthatolva a Torintás enyhén lejtő, fennsíkszerű, tágas terepére érkezünk. Egykor a falu kaszálói egészen idáig felhúzódtak, de ezeket már jórészt visszafoglalta az erdő. A megmaradt ligetek, apró erdei tisztások azonban igen hangulatos, zegzugos vidéket alkotnak a patak forrásterületén. A Puskás-patak és a Gönci-(Nagy-)patak völgye közötti nyeregben találjuk a legtisztábban megmaradt kaszálórétet, mely után rákanyarodunk a sűrű erdővel takart, meredek hegyoldalra. Az eddigi fokozatosan adagolt szintemelkedés itt rákapcsol: a csúcsrégióba egy lendülettel kapaszkodunk fel a gyertyános-bükkös erdőben. Az utolsó szakaszon a szekérút mélyen bevág a köves hegyoldalba, a görgeteges talajon pedig nehézkessé válik a terepviszonyok leküzdése.

Megpróbáltatásaink feloldozást nyernek a Dorgó- és a Kerékkötő-hegy közötti nyeregben: innentől hosszasan 700 méter körüli magasságban, hozzávetőlegesen szintben haladunk a Telkibánya feletti letörésig. A Bekecs-kert irtásai elnyelték a korábbi sötét erdő hangulatát, amikor nagy területen kivágták a környező fenyő- és bükkerdőket. A 20. század elejének nagy erdőirtásait előszeretettel telepítették újra fenyővel, mely akkor értékesebb faanyagnak számított a bükknél. Ezt a hagyományt törte meg a következő század gyorsan változó klímája, és vele együtt a hosszú szárazságok, hőhullámok miatt legyengült fenyvesek szúfertőzöttsége. Az Európa-szerte komoly problémát jelentő faromlást itt megelőzték: a tűlevelűek nagy részét kivágták, így a hajdani, híres dorgói fenyvesnek már csak hírmondóit láthatjuk az út szélén meghagyott néhány fenyőfa képében.

A Dorgói-nyereg alatt, a Bekecs-kertben a Z jelzésre (balra) váltva, de az eddigi dózerúton a Hosszú-kő-gerincet követve folytatjuk utunkat észak felé. A Suta-patak forrásvidéke, a tál alakú völgyteknő kopárra vágva kíséri utunkat, bár a felsarjadó és újratelepített fiatal bükkös feltehetően nagy vonzerőt jelent a terület rőtvadállományának táplálkozás és rejtőzködés tekintetében. A Gönci-(Nagy-)patak elzárt vízgyűjtő területére a térség őshonos nagyragadozói egy bő évszázados kihagyás után újra visszatelepültek. Stabil állománya él itt a farkasnak és a hiúznak, és évtizedek óta bizonyítottan szaporodik is, de ritkán a medve is átjár látogatóba a felvidéki hegyekből.

A Hosszú-kő-gerinc alatt hosszan oldalazunk, majd a Z jelzés felkapaszkodik a Bohó-hegy oldalán - az eddig követett szekérút tovább halad a Gyertyán-kúti-rétek felé a Z● jelzéssel. Itt nekünk is érdemes egy rövid kitérőt tenni a Gyertyán-kúthoz, ahol friss hasadékvizet vehetünk a gyertyánliget szélén fakadó forrásból. Érdemes megpihenni az öreg fák árnyékában, hiszen padok és asztalok nyújtanak puritán kényelmet a hangulatos helyszínen. A szomszédos tisztások sora a hegység és hazánk különösen értékes és látványos hegyi kaszálórétjei közé tartozik. Az öreg hagyásfák között húzódó kaszálókon értékes kárpáti növényflóra és a hozzá kötődő törékeny életközösség alakult ki. A terület épp ezért fokozottan védett, belépni csak a kutatóknak és a nemzeti park embereinek szabad. (Nyugati peremén pedig a Nagy-Sertés-hegy Erdőrezervátum központi zónája található.)

A Z jelzésen a Bodó-hegy felé kerülünk. Ez az ösvény is látványos: az öreg bükkök között juhar-, gyertyán- és nyírfák színesítik az erdőt. A sziklás hegygerinc egy kis ligetet érint a csúcson, ahonnan az északi lejtőn ereszkedünk le a gyertyán-kúti rétsor túlfelére. Egy öreg bükkfától balra követjük az erdőgazdasági utat, mely a Hemzső- és a Reszelt-bércek alatt oldalaz a lankásan hullámzó bükkösben. Bár mindkét hegytetőre visz fel jelzés, a sziklás csúcsok sűrű erdővel takartak, kilátás nem adódik. (Igaz, a lejjebb elhelyezkedő Hemzső-kőről egészen a füzéri várig és a Nagy-Milicig nyílik meg a táj.)

A Z jelzés a Magas-tér oldalában éri el a nagy átlagmagasságú hegyhát északi végét. Itt a ligetes, vegyes erdőben oldalazó út ereszkedni kezd, és a Fenyő-kő nyergétől bevág a meredek, görgeteges északi hegyoldalba. A következő bő kilométeren jelentős szintet veszítünk a bükkösök között kanyargó erdőgazdasági úton, amely a Kis-Bikk-kútnál érkezik meg a Hatvanas-nyeregbe. A középkorban innen látták el ivóvízzel a mélyen alattunk fekvő Telkibányát a huszita harcokban megsemmisült rézcső vezetéken keresztül. A Hatvanas-nyeregből lehetőségünk adódik rövidíteni a túrán: lefordulhatunk a Potácsházhoz a Z◼ jelzésen. De ha már idáig eljutottunk, érdemes ezt a vargabetűt beiktatni, és leereszkedni a gazdag történelmű, „aranygombos” Telkibányára.

Telkibánya és a pálosok gönci kolostora

A Z jelzés jobbról kerüli a Kis-kerek-hegyet a lankásan ereszkedő dózerút bevágásában, alattunk egyre közelebb látszanak Telkibánya épületei. A temető feletti lejtőn útelágazáshoz érkezünk, ahol csatlakozik a P jelzés. Innentől közösen ereszkedünk vele az Ezüstfenyő Hotel aszfaltos útjára, melyen besétálunk a falu központjába. Az egykor bányavárosi rangot is viselő település ma álmos hétköznapjait éli. A gazdagságot és hirtelen felemelkedést hozó, arannyal hintett kvarctelérek pár évszázad alatt kimerültek. A település fénykora Károly Róbert uralkodásától Zsigmond király időszakáig tartott a 14-15. században. Rákóczi fejedelem újrakezdte a kitermelést a mélyművelésű bányákban, hogy a Habsburgok elleni háborút pénzelje - ezek a tárók a 19. század végéig működtek. A világháború utáni kutatások mélyebbről sem mutattak ki gazdaságosan fejthető ércvagyont, ezért a 20. századra megmaradt a terület a hagyományos erdei gazdálkodás központjának.

Az egykori fénykorát már csak az emlékeiben megélő falu főterére érkezünk. A buszmegálló, bolt, templom háromszögben kocsmát is találunk egy frissítő elfogyasztására, erőt gyűjteni a folytatáshoz. Számos lehetőség kínálkozik az éjszakázásra is, ha meg akarjuk szakítani a túrát, de érdemes időt szakítani az ipartörténeti kiállításra is, mely a falu keleti végében találunk.

A Z és P egyesült jelzésen visszakapaszkodunk a már megtett úton, de most az öreg tölgytől a P jelzésen haladunk tovább. Felkapaszkodunk a Bizsóka és Ökör-hegy közötti nyeregbe, ahonnan egy vízmosást keresztezve ereszkedünk alá a Potácsházhoz. Hosszú ideig hamuzsírt főztek, a szappan és üveggyártás hamuból előállított alapanyagát főzték itt, innen a neve. Egy mázsa hamuzsírhoz 60-70 köbméter fát kellett elégetni és kilúgozva kifőzni, amihez a bükkfahamu volt a legmegfelelőbb. A faigényes alapanyaghoz így a hegység belsejében, a bükkerdőkkel körbevett gönci Nagy- és Kis-patak találkozásánál juthattak hozzá legkönnyebben, nem kellett a fát a hegyek közül kivonszolni. Az első világháború utáni faínségben azonban ezt is megoldották: keskenynyomtávú vasúti pálya épült Göncről egészen az Ósva- és Kis-patak felső folyásához, ezzel lerabolták a környező hegyeket, elszállították a hegység belső vidékeinek öreg erdőit.

A ház mellett keresztezzük a Gönci-(Nagy-)patakot, és a gerinc elvégződésén átvágva érkezünk a Kis-patak völgyébe. Itt fiatal tölgyesben kapaszkodunk, mígnem az öreg hagyásfák ölelésében feltűnik a pálos kolostor romja. Az Árpád-kor után, a 14. században pálos rendi szerzetesekl étesítették a kolostort, melyet Nagy Lajos idejében említenek először. A Telkibányán ispotályt is működtető közösség a 15. századi fénykor után elszegényedett, végül feltehetően a husziták zaklatása miatt hagyta hátra a kolostort. Az egykori barátlakások, a feltételezett kerengő már csak összedőlve, az egyenetlen felszín alatt sejthető, de a templom meglepő épségben dacol az idővel. Díszített oszlopfőket, faragott pilléreket, íves mennyezetet és kapumaradványt, valamint a rózsaablak helyét is láthatjuk a közel 30 méter hosszú épületben. A közel nyolc évszázados templom romjaiban is áhítattal tölti meg a helyet.

Az Amadévár és a Sólyom-kő, a hegység jeles kilátópontjai

Fiatalos tölgyesben oldalazunk a P jelzésen egy szekérutat követve, amely a Kis-patak mélyen bevágódó folyásához érkezik. Ahol az útbevágás elkeskenyedik, ott hatolt be a vasút is a völgybe. Innentől erdei ösvényen, sűrű, árnyas erdőben követjük felfelé a vízeséseken, zúgókon lebucskázó patakot. A hegyszoros kanyarjának kőgörgetegei elmaradnak, és egy fenyvest átszelve érkezünk a kiszélesedő völgytalp kaszálórétjére, melyet szekérúton szelünk át. A hangulatos erdei tisztás túloldalán találjuk az Amadévár gerincére fordító elágazást.

A merész szirt, melyen egykor a vár állt, jó 200 méterrel van felettünk; a hegyoldal meredeksége is számottevő. Egy régi irtás fiatalosa, majd öreg bükkök között kapaszkodunk a lejtőn. A Kis-Amadé-hegy gerincére kiérve ideiglenesen megenyhül a meredekség, és már öreg bükkösben kígyózunk tovább a Nagy-Amadé-hegyre. A köves orom alatt pár sáncot, sziklatömböt kerülünk, majd az utolsó pár méteren a PL jeleket követve érkezünk ki a vár felső részére, a keleti szegély természetes falait alkotó sziklabércre.

A panoráma, bár behatárolt, jellegzetes képet mutat a Tokaji-hegység központi vidékéről. Hosszan belátjuk a Gönci-(Nagy-)patak völgyét a pálos kolostor környékétől a forrásterületig. A szemközti erdős hátat kereszteztük túránk első felében; jól kirajzolódik a fennsíkszerű vonulat. Északon, a Telkibányát szegélyező réteken túl a Nagy-Milic masszív tömbje trónol, tőle balra a Kassai-medence, szegélyén a Kárpátok hegyvonulatai kéklenek.

Az alattunk leszakadó, meredek sziklafal a jégkorszaki klíma hagyatéka, mely kifaragta a hegy oldalából a keményebb, kővé vált andezitláva réteget. E kifagyási forma iskolapéldája a gerinc teljes hosszában, valamint a Téglás-kő túloldalán a Sólyom-kő sziklafala.

További utunk a sziklás, köves gerincélet követi őserdő jellegű, öreg bükkösben. A gerinc nyugati oldalát leirtották, így a fák között rálátunk a szomszédos Borsó-hegyre és a Hernád völgyére. Bő kilométert kapaszkodunk a Téglás-kő északi előcsúcsáig ezen a vadregényes terepen - a hegytető laposabb hátán már erdőgazdasági tájon, tarvágásokkal és ültetett erdőkkel övezett nyiladékon haladunk. Éles kanyarral, szintén tűzvédelmi nyiladékon ereszkedik alá nyugatnak a P jelzés; majd a Téglás-kő és a Borsó-hegy közötti nyeregben érintjük a Cicés-rét idilli hegyi kaszálóját. A hegysége jellemző ez a nyír- és fenyőcsoportokkal ligetes, vegyes erdővel körbevett kaszálórét; talán ezek a területek idézik leginkább a kárpáti hangulatot. A rét túloldalán ismét éles kanyart teszünk, ezútta dél felé. Alig száz méter múlva, a bükkerdőben kiágazik a jobbra a P▲ jelzés, melyen leírunk egy rövid hurkot. A csúcshoz közelítve ritkul az erdő, végül sziklás leszakadás peremére érkezünk. Több andezittorony is remek kilátást kínál, ez az andezitbástya-sor a Sólyom-kő természetes erődítménye.

Amit nem láttunk az Amadévárból a mögöttünk húzódó hegylánc miatt, azt az irányt fedi most le a délnyugati tájolású sziklafalról feltáruló panoráma. A hegység nyugati végeinek impozáns vulkánja, a Gergely-hegy és a mellette sorakozó apróbb kúpok határozzák meg a tájképet. A Szerencs-patak forrásvidéke húzódik alattunk sűrű, vegyes erdőivel egészen Hejcéig, ahonnan a Hernád-völgy tágas, lapos térsége nyújtózik a látóhatárig. Tiszta időben a Bükk ferde platója is felismerhető a délnyugati horizonton, míg a Hernád völgyének túloldalán a Cserehát és a gömöri dombvidék, a lapos, karsztos, erdős hátak felett vész el a tekintet. A 700 méteres hegytetőről kitekintő panorámapontnak markáns hangulata van, mintha páholyból néznék le az alant húzódó világra. Igéző innen a naplemente: az erdős, dombos vidék hátterében, éppen szemközt ereszkedik alá a vöröslő korong.

A sziklasort követve a déli oldalon kanyarodik vissza az ösvény a dózerútra, ahol ismét csatlakozunk a P jelzéshez. Innen a sziklás, köves hegyoldalban, a Fekete-kő alatti szálbükkösben ereszkedünk a fehér-kúti vadászházhoz. Az épület melletti kaszálóréttől bal felé követjük a nyeregbe tartó dózerutat, amely egy nagyobb kanyarral, tekintélyes bükkök csarnokában érkezik a hegység belső területeire vezető hágóba.

Ereszkedés Regéc vára alá

A széles erdőgazdasági út nagy ívben kerüli a Bán-hegyet irtások, fiatal sarjerdők és még talpon álló öreg bükkök között. Kényelmesen ereszkedünk, de a hegy túloldalán, a Lapu-patak meredek forrásvidékéhez érve ismét kaptatásra kényszerülünk - igaz, utoljára. Az ellaposodó nyereg mögött egy rövid, meredeken alábukó szakasz vár ránk, majd egyre lankásabban fordulunk rá a Nagy-Szár-kő oldalára. Felettünk, a sűrű erdőn túl a csúcs egy látványos sziklafal feletti réttel bukik alá déli irányban. A tisztás a hegység egyik legszebb kilátópontja, ahonnan mint terepasztal tárul fel a regéci vár környéke: megmutatkoznak a széles kaszálók és a várromot övező hegykoszorú tagjai. Egyes szakemberek szerint a Regéci-medence a hegység legegyértelműbb kalderája, vulkáni beszakadása, maga a Várhegy pedig a tűzhányó központjában megmaradt lávakürtő kővé dermedt dugója. Ez a látvány innen tárul fel teljes pompájában. (A panorámapont jelzésen és úton sem érhető el.)

Az aláereszkedő P jelzés határozott ívvel fordul rá Regécre, a csúcsrégió bükköse az alacsonyodó magassággal tölgyre vált; a falu felett pedig már erősen ligetes, tisztásokkal tagolt a hegyoldal. A Kovács-domb lejtőpihenője után ismét meredekebbre vált a terep, így egy utolsó erőfeszítéssel ereszkedünk le a falu kaszálóira. Impozáns látvány a medencéből előtörő, kúp alakú andezitszirt, melynek tetején az újjáépített vártorony trónol.

A falu északi végén, körbekerített legelők mentén érkezünk a házak közé, ahol az induláskor már megismert K jelzés is feltűnik, visszanavigálva minket kiindulópontunkra.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Regécre kevés busz jár; Novajidrány felől tudjuk tömegközlekedéssel megközelíteni. A körtúra túloldalán Telkibányáról is kezdhetjük a túrát, ahová lényegesen gyakrabban járnak fel a buszok Hidasnémetiből, így ha tömegközlekedünk, érdemes ezzel az opcióval élni.

  • A Regéc, autóbusz-forduló megállóig kell utaznunk busszal.
  • Telkibányáról indulva, és ott végezve a Telkibánya, községháza buszmegállót kell igénybe vennünk.

Prístup

  • A túra a buszmegállótól indul, majd ugyanoda tér vissza.
  • Ha Telkibánya lenne a bázisunk, a túra a település központjából indítható, és ott is fejezhető be.

Parkovisko

  • Regécen a községháza előtt, illetve a buszforduló melletti étteremnél is parkolhatunk.
  • Telkibányán a központban találunk parkolót.

Súradnice

DD
48.393814, 21.345687
DMS
48°23'37.7"N 21°20'44.5"E
UTM
34U 525589 5360130
what3words 
///peeps.songwriting.heavier
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

  • Zempléni-hegység turistakalauz

Mapa doporučená autorom

Vybavenie

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, kényelmes túracipő, enni- és innivaló, a tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Chcel/a by si sa opýtať autora otázku?


Recenzie

Napíš prvú recenziu

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.


Fotografie iných


Stav
Otvorené
Obtiažnosť
Ťažká
Trasa
29,1 km
Trvanie
9:20 hod
Stúpanie
1 250 m
Klesanie
1 250 m
Najvyšší bod
735 m
Najnižší bod
241 m
Okružná trasa Etapová trasa Scénický K dispozícii sú zastávky na občerstvenie Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Flóra a fauna Vrcholová trasa Tajný tip Zdravé podnebie Vhodné pre psov

Štatistika

  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
Funkcie
2D 3D
Mapy a chodníky
Trasa  km
Trvanie : hod.
Stúpanie  m
Klesanie  m
Najvyšší bod  m
Najnižší bod  m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp