Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výlet odporúčaný výlet

Határfeszegetés az erdőháton

Peší výlet · Petrovská vrchovina · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Keskeny gerincű erdőhát a kárpáti vihar útjában
    / Keskeny gerincű erdőhát a kárpáti vihar útjában
    Fotografia: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaszáló bükki panorámával (és a követendő úttal)
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kemény homokkőélek és a Pogányvár csúcsa
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szélfútta, hajlott akácos a keskeny gerincen
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felvidéki hangulatú táj a Pogányvár oldalában
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Barát-fő geodéziai tornya
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Önkiszolgáló étterem a faluszélen
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gömöri-erdőhát és a Vajdavár a szikláról
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Derűs legelőre borús égbolt
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hátról gerincre
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kilátó ösvénye egyesül a túraútvonallal
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hűvös lejtők bükköseinek egyike
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pogányvári-szikla tömbje
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Virágpompa a tarvágás foltjában
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a domborzatot követő határon
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés Hangonyba
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mohos holtfa a kiszélesedő terepen
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gömöri látkép: a Vajdavár-vidék hátterében a Mátra
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szlovák határt követjük a túra nagy részén
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hangony a dombok gyűrűjében
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Izzasztó tereppel kell számolni a túra végén
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hosszú a kanyargás az erdőhát útjain
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Őz-bérccel szomszédos tető kilátása a Bükk felé
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Meseszép gerincösvény a határon
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Visszapillantás Hangonyra
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tölgyes ösvényén a keskenyedő gerincen
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felvillanó távlatok a Barát-főről
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dobra-tetői tornyot elnyelte az erdő
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A gerincösvény a Pogányvári-szikla hátán
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Határúton
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pogányvári-szikla hordozza a határt
    Fotografia: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés a táj mélységeibe
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 14 12 10 8 6 4 2 km Dobra-tetői-kilátó (Hangony) Pogányvári-szikla
Minden értelemben határterületen túrázunk Hangonytól északra: a Kárpátok központi tömegétől elszeparált hazai hegyvidékek peremén, medencék és hegységek közé préselődött dombvidéken, amelynek gerince országhatárt is hordoz. Sajátos karakterű, emlékezetes túra egy félreeső terepen.
Otvorené
Stredná
Trasa 16 km
5:00 hod
405 m
405 m

A magyar-szlovák határon fekvő Gömöri-erdőhát szinte ismeretlen mindkét ország túrázóinak körében. Szerény méretei, egyszerű felépítése és mostoha történelme tetejébe a közeli, jóval ismertebb hegységek elszipkázzák előle az érdeklődőket. A Bükk, a Mátra, a Karancs-Medves-vidék, no meg a nem túl távoli Gömör-Szepesi-érchegység árnyékában fekvő, dombsági magasságú tömb azonban meredek lejtőivel, festői fekvésű legelőivel és keskeny gerincszakaszaival a felvidéki táj kapuja, ezért megérdemli a figyelmet.

A Hangonyhoz közeli Pogányvár turistaútja az ország legszebb gerincösvényeinek egyike, melyet évezredes sáncokat rejtő, szabályos hegypiramisok és a lejtős tömegmozgások által elvékonyított gerincszakaszok váltakozása határoz meg. A vadregényes hangulat a Pogányvári-szikla függőleges homokkőfalánál teljesedik ki, amelynek hátáról tág panoráma nyílik a környező terepre. Túránk végén pedig a Bükkel és Mátrával keretezett, pázsitos dombvidék „szélesvásznú" kilátásait csodálhatjuk meg.

Hangony körül egy túrába sűrítve ismerhetjük meg e markáns karakterű, helyenként felvidéki hangulatú táj árnyalatait. Az útvonal, bár közepes hosszúságú, a Pogányvárat övező terep miatt helyenként kifejezetten nehéz és megerőltető - igaz, cserébe emlékezetes élménnyel szolgál.

Autorov tip

  • A túra nagy része jelzetlen utakat követ, amelyek mindegyike jól járható, a Természetjáró app használatával pedig kizárható az eltévedés.
  • Hangonyban érdemes megszállni a túra után. A település központjához közel éttermet is találunk.
  • Ajánlott kiegészíteni a túrát a Hangonyi-tó meglátogatásával.
Profilový obrázok používateľa Áron Dömsödi
Autor
Áron Dömsödi
Aktualizované: 2021-08-26
Obtiažnosť
Stredná
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
Pogányvár, 390 m
Najnižší bod
Hangony, 185 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

štart

Hangony, italbolt buszmegálló (187 m)
Súradnice:
DD
48.226472, 20.201680
DMS
48°13'35.3"N 20°12'06.0"E
UTM
34U 440710 5341780
what3words 
///sprinkle.wools.dramas

ciel

Hangony, italbolt buszmegálló

Podrobný popis cesty

Itiner

  • Hangonyban a Rákóczi Ferenc útra kanyarodva, majd arról az első utcán balra a templomhoz sétálunk.
  • A templomtól a ravatalozó mellett a dombra induló dűlőúton folytatjuk.
  • A Mociarne nevű hegytető előtt jobbra térünk egy erdei útra, ami elvezet a határra.
  • A határon a Z jelzést követjük a Pogányvári-szikla utáni kaszálórét sarkáig.
  • A kaszálórét sarkától keresztben induló keréknyomra fordulunk.
  • Leereszkedünk a pázsitos völgy aljáig, ahol jobbra térünk egy dűlőútra.
  • A faluba érve a Szabadság úton, majd a Rákóczi Ferenc úton jutunk vissza a központba.

A túra részletes leírása

Nyílt dombtetők és erdős hátak gyűrűjében

A patakvölgyek találkozásánál fekvő Hangonyt hullámzó dombhátak és az országhatáron emelkedő Gömöri-erdőhát rengetege fogja közre. Az utóbbi táj jelentette domborzati válaszfal ellenére korábban Gömör és Kishont vármegyéhez tartozott, amit a címerén látható fekete sas is szimbolizál. A falun átvezető főutat észak felé hagyjuk el, majd az első lehetőségnél balra térünk a meredek, lépcsőben végződő utcára. A dombon a Szent Anna-templom díszeleg, körülötte sírkert terül el. Neve megegyezik a közeli Barát-völgy egykori pálos kolostorának templomával, és benne meg is tekinthetők annak megmaradt kőkeresztjei. Kikerüljük a templomot, és a ravatalozó mellett, a legelőt őrző kerítés kapuján át vágunk neki az enyhén emelkedő dűlőútnak.

Följebb érve érdemes hátrafordulni, mert feltárul Hangony tág környezete. Nagyrészt fátlan, csuszamlásos formákkal szögletesre faragott dombvidék hullámzik a falu hátterében, a távolban pedig feltűnik a Bükk hatalmas tömbje. Miután elhagyunk egy telepített erdőfoltot, jobbra teljes pompájában látszik a határt hordozó, egészen elkeskenyedő gerinc, amelynek szigorú, hegyvidéki jellegű lejtviszonyait a Pogányvár nyers sziklafala hangsúlyozza ki. A meredek oldalú csúcsoktól hullámzó vonulat oldalában sötét fenyőfoltok vegyülnek a lombhullatók zöld palástjába, alján pedig tágas legelők nyújtóznak - és a nyájak vagy kihajtott tehenek látványa sem idegen errefelé.

Erdei nyugalom a határsávban

Amint belépünk az akácok és tölgyek uralta erdőbe, a homokos keréknyom leír néhány nagy kanyart, és pár izzasztóbb, de kurta emelkedőt is utunkba állít. Amikor baloldalt gyepes aljú ligetfolt tűnik fel a hegy meredek letörésén, a hátrafelé induló ösvényen találhatjuk meg a Dobra-tetői-kilátót - pontosabban annak korhadt maradványát. A „felnagyított" magaslesre emlékeztető, pihenőhellyel szegélyezett torony deszkái elkorhadtak, látogatása veszélyes, ráadásul nem is nyújt panorámát, hiszen az akácos lombkoronája bekebelezte. A csapás kiágazásánál többet láthatunk: az alant húzódó, szűk völgyet, és a Bükkig hullámzó dombvidéket.

Az erdei út innentől a gyöngén hullámzó erdős hátat követi, egy tarvágás foltjának széléről pedig feltárja előttünk a teljes Vajdavár-vidéket hátterében a Mátrával. Ez a szemszög jól illusztrálja, hogy az Északi-középhegység magasabb, síkságperemi hegyei mögött terjedelmes dombvidék terül el. A dózerút néhány elágazását elhagyva, fiatalosokat és irtásfoltokat érintve újra rápillanthatunk a Pogányvár környezetére, de a növekvő újulat hátterében kibukkannak a szlovákiai Kárpátok hegytömegei is, mielőtt a főgerincre érünk. Ehhez egy letermelt erdőtömb elágazásában jobbra, a fák alá kell kanyarodnunk (az eddigivel megegyező szélességű úton). A Z jelzésre lépve teljesen megváltozik a tájkép: a határsávot kevéssé bolygatta az erdőgazdálkodás a 20. század második felében, ezért a korábbiaknál életerősebb, öregebb erdők biztosítják innentől a díszletet. A domborzat is új jelleget ölt, mert bár a hegyhát lapos és széles, oldalsó lejtői meredekek, ráadásul a sötét, zárt völgyfőkben előkerülnek a vadregényes bükkösök is.

Tölgyesben emelkedve hajlik balra az út, jobbra kiszúrhatjuk a fák között a Barát-fő geodéziai betonhengerét. Rövid kitérővel meg is látogathatjuk a tornyot, amely nyitva van ugyan, de életveszélyes állapota miatt látogatása tiltott. A fák egyébként elérték a tető szintjét, ezért a kilátás korlátozott - ettől még látszik a dombok hátterében tekintélyes tömegként emelkedő Bükk-fennsík, a Medves zöld tömbje, keleten a Tokaji-hegység kúpjai, északon pedig a Kárpátok számtalan bérce vész a párába. De feltérképezhető az előttünk álló, szilaj hullámokat vető gerincszakasz is.

A határkövekkel tartva jobbra hajlik utunk, és hívogató bükköst metszve, oldalában kerüli el a Biriny (korábban: Berény) csúcsát. A lejtviszonyok itt ismét megváltoznak, tovább szigorodnak kicsit, fokozódó meredekség, és keskenyebb hátszakaszok jellemzik a terepet. E peremvidék fontos ökológiai folyosó Szlovákia kárpáti rengetegei és északi hegységeink között. A „zöld sztráda" lehetőséget biztosít az átjárásra az emberektől távolságot tartó fajok számára is egy egyébként beszántott és sűrűn lakott hegyközi medencevidéken keresztül, így dúsítva fel csúcsragadozókkal az Északi-középhegység élővilágát. Ezért farkasok, hiúzok és medvék is kószálnak erre alkalomadtán, amint új élőhely reményében vándorolnak. A Vajdavár-vidék kiterjedt, lakatlan erdőtakarója elsősorban a bükki és mátrai nagyragadozó-állományok területével áll kapcsolatban és átfedésben, de nyugati irányban a Cserhát erdőin keresztül a Börzsönnyel is érintkezik.

Egy nyeregben megszaporodnak a dózerutak kiágazásai, ezért a váratlan kis kanyarokat leíró jelzést is figyelni kell, hogy ne vétsük el az irányt. A szomszédos csapás mellett kereszt áll, ami hagyományosan fontos tájékozódási pontot jelöl: a Hangonyt a Rima völgyével összekötő, régi szekérút legmagasabb pontját, mely a trianoni határok kijelölése előtt komoly helyi jelentőséggel bírt. Pompás, füves aljú tölgyesben kezdődik a túra legnehezebb, egyben legérdekesebb szakasza. Immár ösvényen kaptatunk az Őz-bércre, majd a következő tetőre, ahonnan egy tarvágásnak köszönhetően egyrészt felmérhetjük az előttünk álló hegyek méreteit, másrészt a Hangonyba vezető völgy a Bükk felé tereli a tekintetet.

Hegyvidéki táj 400 méter alatt

Leereszkedünk, ám a terep nem hagy pihenni: a következő kiemelkedés végére extrém meredekségűvé nehezedik az ösvény, a csúcs alatt keresztezünk egy sáncszerű halmot is. A tetőn hajdanán földvár állt, melyről nem sokat tudni: a feltételezések szerint elképzelhető, hogy a Birinyi-vár a 10., de az is lehet, hogy csak a 13. században épült, és valószínűleg őrhelynek emelhették a Rima-völgyből érkező utak ellenőrzésére. Egyetlen valamirevaló említése egy per leírása, mely szerint a szomszéd birtokos fia elfoglalta, majd rablólovagként használta az erősséget. Az apró, füves platóról látszik a következő, robusztus hegypiramis, illetve az alattunk tátongó mélység. Szinte lehetetlen helyen, nehezen járható, küzdelmesen meredek lejtőn bukik le az ösvény, itt fokozott óvatosságra van szükség.

Leérve egy nyeregben találjuk magunkat, baloldalt pazar, öreg bükkös borítja félhomályba a völgyoldalt. Ösvényünk harántolva vág neki a következő bérc oldalának (szemközt, egyenesen), majd egy balkanyarral annak tetejére invitál. Bár a soron következő Pogányvárral azonos magasságban állunk, még egy próbatétel hátra van, hiszen amint a határkővel felszerelt, apró csúcsra megérkezünk, máris mutatja magát a következő keskeny, de lejtős gerincszakasz. A hegyhát itt falszerűen nyúlik a táj fölé, amit részben kőzettani felépítésének köszönhet: a homokköves felszín alatti agyagos rétegek nedvesen csúszópályává válhatnak, amin kisebb-nagyobb suvadásokkal formálódik a domborzat. A lejtős tömegmozgások után alacsony és élénken kanyargó, elvékonyodó gerincvonalak maradtak hátra, összekapcsolva az egyes csúcsokat.

A Pogányvár az utolsó komolyabb próbatétel, elnyújtózó, a korábbinál szélesebb emelkedőn jutunk föl rá. A 390 méteres magaslaton őskori vár állhatott, melynek neve több magyarázatot is ihletett. A legvalószínűbb, hogy valamely pogány kultúra emelhette, jóval a magyarság érkezése előtt. A helyi hagyomány szerint a magyarok, husziták vagy törökök ellen folytatott küzdelmében gyökerezik a név, ám az építmény ennél régebbi lehetett. Legendája úgy szól, hogy a Pogányvár urai menekülésük előtt egy körtefa tövébe ásatták el kincsüket, a műveletet végző szolgát pedig megvakították, hogy ne árulhassa el a titkot. Évi egy éjszakán láng mutatja a helyet, egy másik verzió szerint pedig kétszer nyílik meg a kincset rejtő vaskapu, hogy a napfény megtisztíthassa, és ezzel fényesen tartsa az aranyat: nagypénteken és virágvasárnap, amikor a pap a passiót mondja a templomban.

Panorámák a hullámzó látóhatárra

A túra fizikai értelemben vett csúcspontját a tájképi élmény tetőzése követi. A gerinc olyannyira elkeskenyedik, hogy csak az ösvény fér el rajta, a hegyen átcsapó szélben meghajlott, alacsony akácok pedig paravánt vonnak körénk. Aztán hirtelen, a Pogányvári-szikla hátára érve megnyílik a táj, és feltárul a zegzugos, vadregényes, hegyvidéki hatású terep. A pazar kilátás főleg a táj fölött strázsáló Pogányvár hegy piramisára és a környező erdős hátakra nyílik, de feltűnik a Vajdavár-vidék tömege is.

A homokkő-formáció anyaga egy sekélytenger árapály által mozgatott, part menti vizében rakódott le, benne a mészvázas élővilág fosszíliái halmozódtak fel. A kőzetté válás során ezek a karbonátos héjak feloldódtak, a meszes oldatok átjárták a homokos összletet, és összecementálták azt. Így keletkezett az ellenálló sziklafal anyaga, amely a hegyoldal csuszamlása után került felszínre. A tömegmozgás után hátramaradt „cirkusz", azaz köríves páholy az erdőborítás dacára szépen ki is rajzolódik. A palóc tájnyelvben apokaként emlegetett homokkőidomokból helyenként szabályos sorokba rendeződött kis „cipók" állnak ki: ezek a gumók szomszédságuknál keményebbek, mivel több meszes kötőanyag halmozódott fel bennük. A falról időnként leszakadó darabok nyomai a homokkő eredeti, sárgás színét feltáró törési felületek, míg a szürkés kéreg a kőzet mállásának eredménye.

A hangulatos gerincösvény nem ér véget, és további két, immár a korábbiaknál jóval szerényebb méretű magaslatot is segít meghódítani. A fák között ki-ki látunk a szomszédos vidékre, mígnem egy terebélyes kaszálórét sarkába érünk. Ismét kiváló a panoráma, és új a perspektíva: ezúttal széles pásztában csodálhatjuk az északi dombvidéket, kiszúrhatjuk Ózd panelházait és kéményeit, mögöttük pedig újra az óriási Bükk-fennsík mutatkozik. Lefelé vezető utunkon sem kell búcsút intenünk a látványnak: vágjunk át a kaszálót keresztező, jelzetlen keréknyomon, mely egy nyílt, vályúszerű völgybe terel. Szemközt továbbra is a Bükkig hullámzik a látóhatár, oldalt erdős hátak kísérnek. A dús füvű, idilli táj kitart a falu széléig, hiszen az erdőbe már nem lépünk be többé.

A völgy alján elkeskenyedik a kaszáló pásztája, elérünk egy dűlőutat, amin jobbra fordulunk. Villanypásztorral szegélyezett legelő mentén érkezünk vissza Hangonyba, a falu központját az utcát követve érhetjük el.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • A Hangony, italbolt megállóba elsősorban Ózd felől érkeznek járatok.

Prístup

  • A túra kezdő- és végpontja buszmegállóban van.

Parkovisko

  • Parkolni a falu központjában, a bolt előtt lehet.

Súradnice

DD
48.226472, 20.201680
DMS
48°13'35.3"N 20°12'06.0"E
UTM
34U 440710 5341780
what3words 
///sprinkle.wools.dramas
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Mapa doporučená autorom

  • A területet a Szarvas-térképek Óbükk című térképe fedi le.

Vybavenie

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a TERMÉSZETJÁRÓ app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Podobné výlety v okolí

 Tieto návrhy boli vytvorené automaticky.

Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Chcel/a by si sa opýtať autora otázku?


Recenzie

Napíš prvú recenziu

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.


Fotografie iných


Stav
Otvorené
Obtiažnosť
Stredná
Trasa
16 km
Trvanie
5:00 hod
Stúpanie
405 m
Klesanie
405 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Okružná trasa Bohatý na prírodné krásy Možnosť občerstvenia Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Flóra a fauna Tajný tip Vrcholová trasa Zdravé podnebie Vhodné pre psov

Štatistika

  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
Funkcie
2D 3D
Mapy a chodníky
Trvanie : hod.
Trasa  km
Stúpanie  m
Klesanie  m
Najvyšší bod  m
Najnižší bod  m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp