Hasznosról Tarra a Mátrán át
Autorov tip
- Fenyvespusztán érdemes meglátogatni a Tuzson Arborétumot.
- A Felső-csevicekútnál egy jelzetlen ösvényen kitérőt tehetünk a hegyoldal kilátópontjához.
Možnosť občerstvenia
Ágasvár turistaházDalšie informácie/odkazy
štart
ciel
Podrobný popis cesty
Itiner
- Hasznosról a Z jelzésen a Várhegy elágazásáig kapaszkodunk.
- A ZL jelzésen meglátogatjuk a Hasznosi várromot, majd ugyanerre visszatérünk.
- A Z jelzésen az Ágasvár turistaházhoz vándorlunk.
- A turistaház felett pár lépés erejéig a P jelzésre váltunk.
- A K+ jelek mentén Tarra ereszkedünk.
- A KL jelzésen a Tari várkastély romjaihoz látogatunk.
- A lila ᵯ jelzésen Tar központjába sétálunk.
A túráról részletesen
A hasznosi vár
A buszmegállóból a Z jelzésen keleti irányba indulunk a főút szélén. Elhagyjuk a temetőt, majd balra a Csenteri utcába kanyarodunk. Kezdetben még aszfalton, aztán széles földúton emelkedünk szántóföldek és szőlőtáblák szélén. Egy keresztútnál jobbra a ZL jelekre fordulunk, és a hasznosi (cserteri) vár romjaihoz kapaszkodunk. Az Árpád-korban épült kis sasfészek (a közeli Óvár és Ágasvár erősségeivel együtt) a pásztói hadi utat védte. 1552-ben foglalták el a törökök, majd a 18. században védelmi szerep híján lassú pusztulásnak indult, mára falainak csak részei maradtak meg. A 333 méter magas kúp príma kilátást kínál a környékre. Alattunk a Kövicses-patak 1970-es évekbeli duzzasztásával készült Hasznosi-víztározó felületét és a betongát előtt a vízmű épületcsoportját látjuk. A völgy felé meredeken leszakadó Várhegy legmagasabb pontjáról az Ágasvár és az Óvár sűrű erdővel borított kiemelkedéseit szemlélhetjük, jobbra pedig a Nyikom tömbje magasodik, amivel szemben a Gombás-tető lapos tetőszintje húzódik.
Fel az Ágasvár turistaházhoz
Visszatérve a Z jelzésre gerincúton a fennsíkszerű Gombás-tető irányába kaptatunk. Útközben a peremről szépen rálátunk a víztározó környékére, és immár felülnézetből tanulmányozhatjuk az imént meglátogatott vár kimagasodó falmaradványait. Az évmilliókkal ezelőtt kitörési központként működő Gombás-tető széles, füves platója ma vitorlázórepülő-térként funkcionál. A nyílt terep szép kilátást enged a Zagyva-völgy irányába, amely felett a Cserhát domborulatai keretezik a látványt, sőt a távolban a Karancs vonulata is megmutatkozik. Menetirányunkban pedig az egyre közelebb kerülő Óvár és Ágasvár uralja a képet, jól látszik a köztük bevágódó Kőkapu nyerge, amely további túracélunk. A reptér végén megnyugtató tölgyes fái közé lépünk, és kellemes szekérúton haladva légvezeték nyiladékát keresztezzük. Enyhe kaptatóba váltva balról erdészeti drótháló kísér. Jobbra a K● jelzés ösvénye vezet a közeli Merítős-forráshoz, ahol vizet vehetünk. A Kosiktanya elkerített épülete után az Óvár északi oldalába emelkedünk, és felaprózódott, mohos andezit kőtenger kisebb-nagyobb sziklái között kanyargunk. Egy vágásterületet elérve hirtelen kitárul a táj észak felé: a Karancs-vidék meg a Medves kiemelkedéseit láthatjuk. Bükkösben folytatva a túrát néhány perc elteltével a Két vár közének is hívott Kőkapu nyergébe érkezünk. Az elnevezés az Ágasvár és az Óvár egykori erősségeire utal. Egy végső emelkedővel, majd néhány lépés erejéig a P jelzésre váltva az Ágasvár turistaház rétjére jutunk, ahol megpihenhetünk, illetve vásárolhatunk a büfé kínálatából.
Irány az arborétum!
A házcsoportot a csúcs nyugati oldalában kanyargó K+ jelzésen hagyjuk magunk mögött. Lejtmenetben sétálunk el a Pelés-fa tölgymatuzsáleme alatt, és térünk vissza a Kőkapu térségéhez, ahol a Cserhát irányába nyíló kilátópontot érintünk. Miután átvágtuk magunkat egy fiatalos szűkös sűrűjén, a benőtt Patai-kút köves csermelyén lépünk keresztül. Szép, füves aljú tölgyesben kanyarodunk rá a Várbérc gerincvonalára, majd a Szalajka-völgy felé ereszkedünk. A bal oldalunkon megjelenő lucfenyves, majd egy kőépület jelzi, mikor Fenyvespuszta széléhez érkezünk.
A hegyek ölelésében megbúvó régi erdei telep jelenleg a Fenyvespusztai Erdészeti Erdei Iskola otthona. A főépület előtti rét fedett pihenőhelye jó szusszanási lehetőséget kínál. Mielőtt továbbindulnánk, érdemes meglátogatni a szomszédos Tuzson Arborétum területét. A mintegy 3 hektáron elterülő fagyűjteményt 1928-ban alapította a nemzetközi hírű botanikus, Tuzson János. Messzi országokból hozatott főleg örökzöldeket növénytani kísérletezés és szaporítás céljából. Az erdei füvészkert sétányait végigjárva megtekinthetjük a csaknem kéttucatnyi különböző fenyőfaj és néhány lombosfa, cserje példányait. Az itthon megszokottól merőben eltérő erdőrész bejárása alatt teljesen átszellemülhetünk.
Tarra a Csevice-völgyben
Túránk utolsó szakaszába az arborétum kerítése mellett kezdünk bele, és a Szalajka-patak mentén folytatjuk. Kényelmes lejtőn, helyenként bevágódott mélyúton, fiatal tölgyesen át tartunk lefelé. Alsóbb része a Csevice-völgy tektonikus árka, ami különleges forrásokat rejt.
A Felső-csevicekút kis tisztásán pihenőpadot találunk, és megkóstolhatjuk a különleges csorgó vizét. A mélyben kémiai folyamatok bomlasztó hatásának köszönhetően szén-dioxiddal dúsul a felszivárgó víz - az ilyen forrásokat nevezik csevicének a Mátrában. A szó szláv eredetű, jelentése: savanyú. A meder köveinek vöröses elszíneződése a vastartalomra utal, de emellett egyéb ásványi anyagokat is tartalmaz. Miután szomjunkat oltottuk a vízzel, kis kitérőt tehetünk egy kilátóponthoz. A forrás mögött indul egy jelzetlen ösvény, amelyen kb. 40 méter szintet leküzdve egy kopár sziklafelszínhez jutunk. A nyílt térszínről a Zagyva-völgyétől a Mátra-bércig belátni a környező tájat.
Tovább ereszkedve Tar felé rövidesen felhagyott riolittufa-bánya (Fehérbánya) pusztuló épületeit érintjük, és vele szemben az Alsó-csevicekút merítős foglalását látjuk. Hamarosan gázlón átkelünk a patakon, és máris Tar szélső házainál járunk.
Aszfaltútra váltva a KL jelzésre fordulunk, amelyen az erődfallal kerített Árpád-kori műemléktemplom mellett lépdelünk. Az istenházát egész Palócföld legszebb szakrális épületei között tartják számon.
Ösvényünk végén egy méretes faltöredék árulkodik arról, hogy itt állott Tari Lőrinc várkastélya. A középkori, környéken honos nemesi család legismertebb tagja Zsigmond király bizalmi embere volt. Kalandokban és utazásokban gazdag életútja során a hagyomány szerint még a poklot is megjárta, amelyet Tinódi Lantos Sebestyén később megénekelt. Kihelyezett tájékoztató tábláról tudunk meg többet a Tari család történetéről.
A domboldalból príma kilátást kapunk a községre és a szomszédos Cserhát hegyeire. Miután kinézelődtük magunkat, a Petőfi Sándor utcában vezetett lila ᵯ jeleken a község központjába ereszkedünk. Innen busszal utazhatunk tovább, vagy ha elsétálunk a vasútállomásra, vonatra szállhatunk.
Poznámka
Verejná doprava
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou
- Túránk kezdőpontja a Pásztó (Hasznos), temető nevű buszmegálló, ahová Pásztó és Mátraszentimre felől érkeznek járatok.
- A túra végén a Tar, községháza buszmegállóból utazhatunk haza.
Prístup
- Túránk kezdő- és végpontja egy-egy buszmegálló.
Parkovisko
- A kirándulás nem körtúra, ezért érdemes Pásztó központjában parkolni, ahonnan busszal a kiindulópontra utazhatunk, majd a végén Tarról visszatérünk busszal az autóhoz.
Súradnice
Vybavenie
Alapvető túrafelszerelés: az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő vagy bakancs, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz: Természetjáró App.
Otázky a odpovede
Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.
Recenzie
Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.
Fotografie iných