Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výletodporúčaný výlet

Gönc múltja mentén a fürdőtől a lovagvárig

· 1 recenzia · Peší výlet · Slanské vrchy· Otvorené
LogoMagyar Természetjáró Szövetség
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Az Amadévár természetes kilátója; szemben a Milic tömbje magasodik
    / Az Amadévár természetes kilátója; szemben a Milic tömbje magasodik
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-patak völgye az Amadévár alatt; ide kisvasút vezetett a 20. század elején
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A P+ jelzésen hagyjuk el a Kis-patak völgyét
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gönc két temploma között a falu a Hernád völgyének peremén
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A gönci pálos kolostor 14. századi romjai a Kis-patak völgyében
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gönctől délkeletre, a Helle-völgyben telepített fenyvesben járunk
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Öreg bükkök, ősi sziklák és a gönci pálos kolostor falai szürkéllenek a Kis-völgyben
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Andezitgörgetegek között csobog a Kis-patak
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Potács-ház a Gönci-(Nagy-)patak völgyében
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hernád völgyén túl már a kassai hegyek mögött nyugszik le a Nap
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A régi strand bejárata Gönc északi végén
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hernád völgyén és a Cserehát dombjain túl már a Kárpátok köszön
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Amadévár kevés megmaradt fala az andezittornyok alatt
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A gönci pálos kolostor templomának oldalfalai még állnak
    Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 700 600 500 400 300 200 100 12 10 8 6 4 2 km Amadé-szikla és várrom Gönci pálos kolostorrom
Túránkkal körbejárjuk a Gönc feletti Dobogó-hegyet, melynek természetes sáncán túl a történelem két markáns hangulatú emlékhelye áll: az Amadévár és a gönci pálos kolostor romja. A középkori hatalom két pólusaként a túlvilági erényeket hirdető szerzetesek a patakvölgyben, az erdő közepén építették meg otthonukat, míg a világi fennhatóság a merész sziklaszirt tetején, jól védhető pozícióban ütött tanyát.
Otvorené
Ľahká
Trasa 13,2 km
4:20 hod
634 m
634 m
656 m
190 m

A kolostor szerényen húzza meg magát a patak völgyében, bár a megmaradt templom falai impozáns méreteket és díszítettséget sugároznak. A pálosok az egyetlen hazánkban alapított rend: a pilisi Szent Özséb a 13. század derekán, Pál apostol példájától vezérelve szerzetestársaival kivonult a hegylábi erdőbe, hogy életüket a remeteségnek, az elvonulásnak, a szemlélődésnek szenteljék.

Ennek hatására szerte az országban számos szerzetesi közösség alakult az Árpád-korban, így a fénykorában 80 kolostort birtokló rendnek itt, a Tokaji-hegységben is négy rendháza állt. Ezekből napjainkra csak egy maradt meg a Kis-patak alsó folyása mellett, az erdő mélyén. Fennmaradásában nagy szerepet játszott félreeső helyzete és a helyi turistaegyesület szorgos munkája, amellyel a már évszázadok óta pusztuló templomot a 20. század elején rekonstruálták, falait megerősítették - még turistaház is épült itt a munkák elősegítésére. A közel 30 méteres, egyhajós, gótikus falak körül a még feltáratlan szerzetesi épületek romjai láthatók, melyek méretükből ítélve több emeletes, kerengős, belső udvaros stílusban születtek. A helynek így romjaiban is erős, meghitt hangulata van az évszázados fákkal ölelésében.

A közeli hegytetőn trónoló várból azonban mára alig pár falrészlet maradt meg. A tatárjárás után épülhetett, ugyanis első említése 1288-ból származik. A térség ekkori ura, Aba Amadé emeltette a tekintélyes magasságú bércre, bár maga Göncön rendezte be udvartartását. Országos méltóságokat is viselt, ám a rozgonyi csata elbukása után a család kegyvesztetté vált, így a királyhoz hű Drugethek vették át a várat, akik kincseiket őrizték a félreeső erődítményben. A 14. században még a Bebekek kezére került - ez az utolsó vele kapcsolatos említés.

Történelmi emlékei mellett a várhely panorámájáról is híres. A rom keleti peremét alkotó sziklakiszögellésről remek rálátásunk van a hegység központi területére, a Nagy-(Gönci)-patak völgyére, a felette sorakozó, 700 métert meghaladó csúcsokra és a hegység északi folytatására. Jó időben Kassa és a Kárpátok vonulatai is kirajzolódnak a távolban. A helyszín elzárt, ősi hangulata azonban a kilátásnál is markánsabb.

Autorov tip

  • A Huszita ház és a Károli Gáspár múzeum lehetőséget ad a környék történelmének jobb megismerésére, és a kulturális érdeklődés kielégítésére a természeti élmények után.
  • A szomszédos Telkibánya is rendkívül izgalmas, érdekes történelmi emlékeket tartogat. Érdemes felkeresni a középkori bányákat, tárókat, horpákat összekötő tanösvényt, és meglátogatni a község bányászati múzeumát.
Profilový obrázok používateľa Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualizované: 2021-11-18
Obtiažnosť
Ľahká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
Amadévár, 656 m
Najnižší bod
Gönc, 190 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • Az Amadévárhoz felvezető út igen meredek, görgeteges; illetve a csúcson a lekerekedett sziklafelszínek elővigyázatos mozgást igényelnek.

Štart

Gönc, városháza buszmegálló (190 m)
Súradnice:
DD
48.472131, 21.277685
DMS
48°28'19.7"N 21°16'39.7"E
UTM
34U 520524 5368815
what3words 
///crinkly.instruction.detail

ciel

Gönc, városháza buszmegálló

Podrobný popis cesty

Itiner:

  • Göncről a P◼ jelzés mentén jutunk el a Kis-patak forrásvidékére.
  • A patak völgyéből kitérőt teszünk kelet felé (egyenesen) a P jelzésen az Amadé-várhoz.
  • A várromhoz a PL jelzésen jutunk ki, majd ugyanezen sétálunk vissza.
  • A P jelzésen visszafelé indulva a Kis-patak völgyében ereszkedünk le a gönci pálos kolostor romjához.
  • A P+ jelzésen térünk vissza Göncre.
  • A buszmegállóba a P◼ jelzések vezetnek (jobbra).

A túra részletes leírása:

Göncről a Kis-patak völgyébe

Gönc központjából a P◼ jelzésen vágunk bele a túrába. Ha a Kossuth utcán a jelzés jobbra ágazásánál pár lépésnyit egyenesen megyünk tovább, az út bal oldalán bepillanthatunk a ma tájházként működő Huszita házba. Jelzésünk a körforgalomtól a Rákóczi utcán át a Szent Imre katolikus templomot megkerülve, egy kis völgyecskében kapaszkodik a falu feletti dombokra. A temető és a gyümölcsösök közötti gazdasági úton, a Kakukk-hegy lábának lankáján keresztül érkezünk a Blehi-patak mellé. Körülöttünk a dombokat nemesszeder és kajszibarack ültetvények borítják.

A 19. század végéig a Gönc körüli dombokon virágzó szőlőkultúra honolt, a Tokaj-hegyaljai borvidék folytatásaként, a vulkáni hegyek lábához tapadva egészen idáig húzódtak a szőlőültetvények. Bár a Hernád völgyén beáramló hidegebb klíma miatt a szőlő és a bor minősége elmaradt a Tokaj-hegyaljaitól, értékes árucikke volt ez a vidéknek, melyet a megmaradt gönci hordó mint unikális mértékegység is jelez. Ám a filoxéravész, azaz az Amerikából behurcolt gyökértetű végítéletet mondott az itteni szőlőkre: a korábbi állománynak alig 1,5 százalékát ültették újra a Hernád völgye felett. Ezen a vidéken inkább a gyümölcsösöket támogatta az állam, így terjedt el és vált híressé a gönci kajszi, mely azóta is a térség meghatározó árucikke.

A Blehi-patak partján a barackos alatti aszfaltútra jutunk, amelyen megérkezünk a hegylábi erdőbe. Itt még a faluszéli akácosok dominálnak, melyek szerte a szőlőtermő vidékeken értékes haszonfaként, a szőlőkarók ellenálló alapanyagaként terjedtek el. Akár a gyökértetű, az akác is Amerikából származik, és mint inváziós faj, kiszorítja az őshonos faállományt, alján fajszegény vegetáció honol. Keresztezzük a patakot, és a lankás hegyoldalon kapaszkodunk a Helle-völgy mentén. Az akácos átvált telepített erdeifenyvesbe, mely szintén tájidegen a Tokaji-hegységben. A szabályosan sorakozó fenyőtörzsek alatt az akác képviseli a felnövekvő újulatot. A völgy felső részén fokozódik a meredekség, ezt követve az ösvény a tölgyesek tágas térségében halad. A völgyfő közelében egy erdőgazdasági úthoz érkezünk, melyet csak pár tíz méter erejéig követünk jobbra, dél felé, majd a Dobogó-nyeregig vezető rövid szakaszt ismét benőtt, öreg útbevágáson haladó ösvényen tesszük meg.

A nyeregben, ahogy a túloldali árnyas erdőben is a bükk dominál, ezzel belépünk a vulkáni hegyek védettebb, ősi világába. Egy rövid ereszkedéssel pár száz métert követően megérkezünk a gyertyánok árnyas erdőjében kanyargó Kis-patak felső szakaszához, ahol a tovább vezető, patakotmenti séta előtt teszünk egy rövid, de küzdelmes kitérőt az Amadévár magasan felettünk trónoló kiszögellésére.

Az Amadévár bevétele

A merész szirt, melyen egykor a vár állt, jó 200 méterrel van felettünk, és a hegyoldal meredeksége is számottevő. Nem véletlenül építtette ide erősségét Aba Amadé: valóban jól védhető, stratégiai pont a Téglás-kőtől északra futó sziklás gerinc. Egy régebbi irtás fiatalosa, majd öreg bükkök között kapaszkodunk az ösvényen, immár a P jelzésen. Néhol az összeboruló fiatal bükkök ágai ostoroznak. Előbb a Kis-Amadé-hegyre kaptatunk, ahol ideiglenesen megenyhül a meredekség, végül már öreg bükkösben kígyózunk felfelé a Nagy-Amadé-hegy sziklás gerincén . A köves orom alatt pár sáncot és falmaradványt kerülünk, végül az utolsó pár méteren a PL jelzés mentén érkezünk ki a vár területére, a keleti szegély természetes falait alkotó sziklabércre.

A panoráma, bár behatárolt, jellegzetes képet mutat a Tokaji-hegység belső térségéről. Hosszan belátjuk a (Gönci-)Nagy-patak völgyét a pálos kolostor környékétől a forrásvidékig. A környező erdős hátak alkotják a hegység legmagasabb összefüggő terepét, ahol településektől távol, a természet egyik utolsó menedékeként nagyragadozók járta rengeteg és védett kaszálórétek maradtak fenn. Falunak csak az északi hegylábaknál van nyoma, így rálátunk a Telkibánya feletti mezőkre, a Hernád völgyének kis szegletére, Kassával a távolban. Északon a Kárpátok vonulatainál vész el a tekintet, melyek természetes átjáróval kapcsolódnak hegységünkhöz a Nagy-Milic tömbjén keresztül. Utóbbi a legmagasabb hegycsoportként zárja a kilátást északkelet felé.

Az alattunk leszakadó, meredek sziklafal a jégkorszaki klíma hagyatéka, mely kifaragta a rétegvulkán oldalából a keményebb, kővé vált andezitláva-réteget. Erre a krioplanációs kifagyásra látunk példákat szerte a szűken vett hegycsoportunkban, a Téglás-kő körül, a Sólyom-kőnél, a Fekete-kőnél és a Rivnyák-tanya felett is.

A sziklafalról visszamászva, a romokat elhagyva ereszkedünk a már megtett úton a Kis-völgybe, és észak felé indulunk tovább a P jelzésen a patak mellett.

A Kis-patak-völgyében

Nem sokkal az elágazás alatt kis rét fogad, melynek túloldalán belépünk a patakparti erdőbe az öreg padok és asztalok mellett kezdődő ösvényen. Pár kilométeren keresztül követjük a mélyen bevágódó vízfolyást az árnyas, agg bükkösben. Előrébb egy fenyvest keresztezünk, majd nagy, mohás kövek között, őserdő jellegű, vad vidéken kanyargunk a patakkal.

A kacskaringós völgyszorosból kiérve az ösvény határozott erdészeti útra talál, mely el is hagyja a csörgedező vízfolyást, és lankásan ereszkedve, a Dobogó-hegy tölgyessel borított oldalában érkezik meg a pálos kolostor romjaihoz. Az évszázados tölgyek között magasodó templom romjai áhítattal töltik meg a kis erdőrészletet. A falak közé lépve meglepően épen maradt, díszített oszlopfőket, faragott pilléreket, íves mennyezetet és kapumaradványt, a rózsaablak helyét láthatjuk az erdő mélyén megbújó romban. A környező települések túrázói a Magyar Turista Egyesület Hernádvölgyi Szakosztályának vezetésével, állhatatos munkával konzerválták a romokat a 20. század elején. Védkunyhót is építettek a munkák segítéséhez, mely a környéken járóknak is menedéket biztosított tágas teraszával. A templom melletti lakórészt sajnos már nem tudták megmenteni, pedig az méretei és elhelyezkedése alapján több emeletes, kerengőfolyosós, klasszikus kolostor lehetett. A romok nagy területen, erősen hullámos felszínnel jelzik a szerzetesek egykori lakhelyét. 

Vissza Göncre

A kolostor romjai mögött elágazik a turistaút. A P jelzés továbbhalad Telkibánya, Hollóháza irányába, de mi visszakanyarodunk a P+ jelzésen nyugat felé, hogy visszajussunk kiindulópontunkra. A völgyből kivezető erdőgazdasági út lankásan emelkedik, majd hamar el is éri legmagasabb pontját. Egy fenyves mellett, a sekély bevágást megkerülve elkezdjük ereszkedésünket Göncre. A meredek északi lejtőt elhagyva, a Dobogó-oldal hullámos vidékén vágunk át a faluba vezető szekérúttal, amely innentől elhagyja az összefüggő erdőket, és kaszálórétek, ligetek, gyümölcsösök között jut el Göncre.

A legfelső kaszálókról gyönyörű kilátás nyílik a Hernád-völgyre és a szemközt magasodó Kárpáti vonulatokra. A Kassa feletti hegyek, a Szlovák-érchegység, régi nevén Gömör-Szepesi-érchegység ezer métert meghaladó vonulatai látszanak, melyek testéből a kassai ércolvasztó számára bányászták az ércekben gazdag nyersanyagot Aranyidától Dobsináig.

A Sikora hullámos dombjain keresztül érünk be a faluba a régi strand mellett. Sajnos a termálvízforrásból táplálkozó fürdőhely már nem működik, így ha szeretnénk a túra végén csobbanni, kiáztatni megfáradt végtagjainkat, a túloldali református templom mellett leljük a települési uszodát.

A Rákóczi utcáről jobbra, a P◼ jelzésen letérve visszajutunk a központra, s ezzel bezárul a kör.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • A Gönc, városháza buszmegállóig utazunk a Hidasnémeti vasútállomásról induló busszal. 
  • Gönc vasútállomásán is leszállhatunk, ha vonattal érkezünk; ebben az esetben azonban hosszabb gyaloglással érjük el a túra kezdőpontját.

Prístup

  • A Gönc, városháza buszmegállótól indul a túra, majd ugyanoda tér vissza. 
  • A vasútállomástól a P◼ jelzéseket kövessük a kiindulópontot jelentő buszmegállóig (1,2 km).

Parkovisko

  • Parkolni Gönc főutcáján, a községháza előtt tudunk.

Súradnice

DD
48.472131, 21.277685
DMS
48°28'19.7"N 21°16'39.7"E
UTM
34U 520524 5368815
what3words 
///crinkly.instruction.detail
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

  • Zempléni-hegység turistakalauz

Mapa doporučená autorom

Vybavenie

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Chcel/a by si sa opýtať autora otázku?


Recenzie

5,0
(1)
Géza Szepesvári
2021-04-20 · Community
Egy csodálatos és izgalmas túra. Ott jártunkkor a téli vihar maradványait kerülgettük, ami még izgalmasabbá és vadregényessé tette az útvonalat. Bár emiatt néha méterekre az ösvény melett kellett haladnunk. Az Amadé-várromhoz felvezető ösvény elég kellemes kaptató, de a fenti kilátásért megéri. A Göncre visszavezető piros négyzet egy nagyon szép fenyvesen vezet visszafelé. Sajnos a falu határában, már érződik a civilizáció, a temetőnél rengeteg szemét van az út melett.
Zobraziť viac

Fotografie iných


Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Ľahká
Trasa
13,2 km
Trvanie
4:20 hod
Stúpanie
634 m
Klesanie
634 m
Najvyšší bod
656 m
Najnižší bod
190 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Okružná trasa Scénický Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Flóra a fauna Vrcholová trasa Tajný tip Vhodné pre psov Zdravé podnebie

Štatistika

  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
Funkcie
2D 3D
Mapy a chodníky
  • 2 waypointy
  • 2 waypointy
Trasa  km
Trvanie : hod.
Stúpanie  m
Klesanie  m
Najvyšší bod  m
Najnižší bod  m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp