Zdieľať
Pamätať
Vytlačiť
GPX
KML
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Vložiť
Fitness
Peší výlet

Gaja-szurdok-kör Bodajk extráival

Peší výlet · Keleti Bakony · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Bodajk központja a Kálváriáról; a Móri-árok túloldalán a Vértes nyugati frontja feszül
    / Bodajk központja a Kálváriáról; a Móri-árok túloldalán a Vértes nyugati frontja feszül
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bodajki sípálya tetején belépünk a fennsíki tölgyesbe
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alba Regia-forrás rendezett amfiteátruma
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gaja-szurdok egy jellegzetes áttörése a sziklafalat kerülő patakkal
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a völgyre a szurdok sziklafaláról
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sobri Jóska barlangja a szurdok oldalában
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gaja-patak keresztezése az Ádám-Éva-fánál a szurdok alsó szakaszán
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az öreg gyertyánok és tölgyek őrizte Gaja-patak a szurdok középső szakaszán
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Patakparti széles sétaút a Gaja-szurdok felső szakaszán
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pihenőkkel szegélyezett Erdei-tó a szurdok alsó kiszélesedésénél
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 7 6 5 4 3 2 1 km Károlyi-kilátó (Gaja-szurdok) Gaja-szurdok

Tömény, látványos körtúra a Bakony legkeletebbi részén, ahol egy kellemes sétával bejárjuk a méltán híres Gaja-szurdokot és a Bodajk feletti kilátópontokat. A túra végén pedig a gyógyvizű forrásra épült strandfürdőben moshatjuk le a túra porát.

Otvorené
Ľahká
7,3 km
2:10 hod
211 m
208 m

Bodajk és a Gaja-szurdok már a középkorban is kedvelt uralkodói kirándulóterület volt - csak akkor a kirándulást vadászatnak hívták, hogy legyen benne izgalom is. A Károlyi család hazánk egyik legelső vadaskertjét hozta itt létre, hogy szeretett sportjuknak hódoljanak a gróf urak. A bodajki hőforrás is népszerű célpont volt a nemesség körében nyugtató hatása miatt. A környéken folyó bányászat következtében vize a 20 század második felében elapadt, de a bányák bezárása után helyreálltak a viszonyok. Jelenleg komoly fejlesztések történnek a városban a fürdővel és a vízrendezéssel kapcsolatban.

Autorov tip

  • Bodajk patinás fürdője kicsi, de hangulatos; a túra végeztével érdemes meglátogatni. A természetesen, 20 fokosan feltörő vizet nem melegítik, ezért csak jó időben élvezhető, de akkor remekül felfrissít.
 
outdooractive.com User
Autor
Németh Csaba
Aktualizované: 2020-03-27

Obtiažnosť
Ľahká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
258 m
Najnižší bod
151 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • A szurdokba ereszkedésnél az utolsó métereken sziklás területen halad a turistaút. Főként esős időben óvatosan ereszkedjünk le itt, mert a kijárt, lekerekedett mészkősziklák rendkívül csúszósak lehetnek.

Vybavenie

štart

Bodajk, lakótelepi elágazás buszmegálló (150 m)
Súradnice:
Zemepisný
47.324320, 18.231896
UTM
34T 290836 5244921

ciel

Bodajk, Szűz Mária kegytemplom - EZT MOST MIÉRT?!?

Podrobný popis cesty

Itiner:

  •  Bodajkról a K jelzésén indulunk a volt sípályán keresztül a Gaja-szurdok északi végébe, majd az Erdei-tóig.
  • A tótól a K+ jelzésen jövünk vissza egy rövid szakaszon a patak jobb partján, és kapaszkodunk fel a peremre az Alba Regia-forráshoz.
  • A forrástól a P jelzésen indulunk vissza Bodajkra, majd a P+ jelzésre áttérve, a kálvárián keresztül érkezünk a faluközpontba.

A túráról részletesen:

Indulás a Móri-árokból

Bodajk közlekedési központjából indulunk a Táncsics Mihály utcáról, ahol az Országos Kéktúra útvonala is keresztezi a várost és a Móri-árkot. A település a honfoglalás korától lakott, ám az egész környékhez hasonlóan a török hódoltság alatt elnéptelenedett; a 18. század legelején magyar, szlovák és német telepesek érkeztek ide. Kedvező pozíciója folytán mezővárossá vált, jelenleg is városi ranggal bír. A 19. században kedvelt fürdőhely lett a központban feltörő langyos víznek köszönhetően, melynek gyógyerőt tulajdonítottak. A magnéziumban gazdag, átlaghőmérséklet feletti forrásvizet egy hangulatos, vízinövényekkel benőtt medencébe engedik, ahol a nap melegíti tovább.

A Dózsa György utcán a K jelzésen hagyjuk el a települést délnyugat felé, ahol egy kezdetleges, régi sípálya nyiladékán kapaszkodunk a Bodajk feletti domboldalon. A történelem folyamán sokáig a csókakői vár fennhatósága alá tartozott a település. Innen a város feletti dombról egyértelművé válik a helyzet, ugyanis a Móri-árok túloldalán dölyfösen világítanak Csókakő fehér sziklái és a rajtuk trónoló, fehérre meszelt vár. A szomszédos település már a Vérteshez tartozik, de a tektonikus árokban húzódó hadi út a legkézenfekvőbb természetes összeköttetés a Kárpát-medence belseje és a Duna felső folyása között, mely meghatározta a vidék történelmét.

A Bakony szélén

Az egykori sípálya nyiladéka egyre szűkebbre zárul, ahogy a hegy tetejéhez közeledünk.Az erdő szélén egy öreg tölgyfa mellett megérkezünk a Bakony keleti pereméhez. Innentől változatos erdőkben haladunk majdnem túránk végéig, jellegében vegyes lombhullató fiatalos erdőkben, bár néhol egész természetközeli állapotkat tapasztalunk az emberkéz alatt erősen átformált tájon. A sípálya folytatásában nyiladék osztja ketté az erdőt, melyet a turistaút is követ.

Egy derékszögű jobbkanyarral letérünk erről a nyomvonalról, de ha egyenesen mennénk, a Károly-kilátóhoz jutunk ki, ahonnan a legjobb kilátás adódik a szurdokra és a felette hullámzó erdőkre. Ha van rá kapacitásunk, érdemes ezt a rövid kitérőt beiktatni, de ha nem, a következő szakaszon több természetes kilátópontot is érintünk. A turistaút ugyanis egyre közelebb kerül a szurdok széléhez és a sziklás letörésnél megritkuló erdőből, a füves peremről belátunka a délkelet felé kanyargó Gaja-szurdok sűrű erdővel benőtt bevágásába. Érdekes, hogy miért a hegyek között törte át magát a patak és miért nem folytatta folyását a Móri-árok felé, hogy Bodajknál érjen ki a lokális mélypontra. A Gaja-szurdok lefutása párhuzamos a Móri-árok tektonikus mélyedésével, feltehetően a szurdokot is ugyanazok az erők nyitották meg a patak előtt, melyet a folyó víz csak tovább mélyített.

A szurdok szklás peremén oldalazik le a turistaút a völgyfenékre és a Varjúvárnál leérkezünk a völgytalpra. A szurdok bejáratánál lévő panzió, a hegyoldalban állott várról kapta a nevét, ám a névadó erődítést az alatta lévő sziklával együtt elbányászták, így már csak töredékei maradtak meg az egykori sáncoknak.

A Gaja-pataknál

A völgytalpat elérve a K jelzés élesen visszakanyarodik a folyásiránynak megfelelően. Patakparti, hangulatos erdőben, széles turistaúton andalgunk lefelé a bágyadtan csörgedező vízzel. Mára már több helyen visszaduzzadt a patak, korántsem képviseli a szurdokokon áttörő, erodáló természeti erőt. A Keleti-Bakony fő vízfolyásaként azonban erdei környezethez mérten jelentős hozammal bír, mindenképpen hangulatos eleme a tájnak. A szurdok aljának árnyas erdejében haladunk lefele az erdőgazdálkodó által kihelyezett információs táblákkal, amik a környező vidékről mesélnek.

Az első kanyarnál sziklássá válik a völgyoldal. A szurdok geológiáját és barlangjait bemutató információs táblánál kitaposott ösvény indul a sziklák irányába. Itt a meredek mészkőfalakat és a padosan elváló kőzetfelszínt tudjuk megvizsgálni a természetes feltárásnál. Sokan a Sobri Jóska-barlangot is itt keresik, ami valóban a szikla tetején nyílik, ám a ferde padokon úgy tudjuk csak megközelíteni a sziklaüreget, ha nem a táblánál, hanem pár tíz méterrel visszább, a völgyben indulunk a hegyoldalnak. A barlanghoz alig kivehető ösvény kapaszkodik fel, ám ez rendkívül veszélyes! A sziklás környezetben könnyen visszacsúszhatunk, így csak azok vállalják be a kalandot, akik biztonságosan mozognak a kitett, meredek terepen. Nem hiába rejtőzött itt a legenda szerint Sobri Jóska, a Bakony híres betyárja. A sziklamélyedés védettsége, sík aljzata, a közeli patak és Balinka igazi betyárkomfortot teremtett az erdőn élő törvényen kívülieknek.

Innentől a völgy játékosan kanyarog a meredeken letörő sziklás gerincek között. Az árnyas erdő végigkíséri a patakot, ami széles, öreg fákkal támasztott partjával igazi idillt teremt. Egy sziklás kiszögellés mögött kis rétre érkezünk, ahol egykor az Ádám-Éva-fa állt. Napjainkra csak az Ádám-fa kidőlt, kiszáradt törzse ad remek játszóteret a szurdokban túrázó gyerekeknek. A rétnél kis völgyecske indul balra fel a hegyoldalon, amerre mi is továbbmegyünk majd, de előtte még érdemes kicsit lejjebb kísérni a Gaja-patakot. Egy híddal átkerül a turistaút a túlpartra, ahol öreg fákkal szegélyezett, gyönyörű réthez érünk. A tisztás szélén mesterséges, bájos tó és a Gaja-völgyi Tájcentrum központi épülete áll, ahol ehetünk, ihatunk, informálódhatunk, de leginkább élvezhetjük az erdei tisztás nyújtotta idilli hangulatot.

Kapaszkodás vissza Bodajkra

Ha feltöltődtünk és kipihentük magunkat, visszasétálunk az Ádám-Éva-fához, amihez a patak jobb partján is visszajuthatunk a K+ jelzésen, ugyanis ezt a jelet követjük majd. A Gaja-patakot hátrahagyó turistaút egy kacskaringós, sikátorszerű völgyben kapaszkodik ki a szurdokból. A gyenge folyású kis patak egy szépen felújított forrásból, az egykori Haja-kút vagy Borjú-kút névről átkeresztelt Alba Regia-forrásból tör elő. A biztos hozamú, hűs forrásnál mi is felfrissülhetünk, Innen már szinte emelkedés nélkül folytatjuk a fennsíkon utunkat.

A forrástól a P jelzés visz vissza Bodajkra egyre fiatalabb és cserjés tisztásokkal szaggatott részen, hogy aztán az utolsó kis hegyhátat is meglovagolva feltűnjön előttünk ismét a település. Az első házaknál leágazik a P jelzés a lakott terület széle felé, mi viszont a P+ jelekre váltva megyünk tovább egyenesen a Keselő-hegy sziklás tömbjét enyhén kerülve a kálvária felé.

A Kálvária feszületeitől remek panoráma tárul a tájra. Körülöttünk a település és tágabb környezetében a Móri-árok síkja fogja körbe a várost 180 fokban. Meghatározó elem a Vértes nyugati letörése az árok túloldalán az újjáépült csókakői várral. A stációk vonalán ereszkedő keresztút a velünk egy magasságban lévő templomtorony felé vezet le a dombról. A templomnál visszaérkezünk a falu központjába, ahol vendéglő, kisbolt, strandfürdő vagy buszmegálló vár minket igényeink szerint.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • A Bodajk, lakótelepi elágazás buszmegállóba érkezünk, ahova több irányból jön helyközi és gyorsjárat is.
  • Bodajk, városháza buszmegállóból tudunk leggyorsabban hazamenni, de a gyorsjáratok Budapest és Zirc között csak a Bodajk, lakótelepi elágazásnál állnak meg.
  • A vonatközlekedés ritka és lassú ezen a vonalon, ráadásul a falu túlvégén van a vasútállomás, nem érdemes ezt a közlekedési eszközt választani.

prístup

  • A túra a buszmegállóból indul, és egy másik buszmegálló közvetlen közelébe érkezik.
  • A Bodajk, városháza buszmegálló a templomtól 50 méterre északnyugat felé, a Petőfi utcán található. 
  • A kezdő- és végpont megállóját a Petőfi Sándor utca köti össze (350 m).

Parkovisko

  • A templom mellett vagy közvetlenül a Bodajk, városháza buszmegálló mellett találunk parkolót. A parkolótól a Dózsa György úton érdemes a túrába becsatlakozni.
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Mapa doporučená autorom


Otázky a odpovede

Spýtajte sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

Napíš svoju prvé hodnotenie

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.


Fotografie iných


Stav
Otvorené
Obtiažnosť
Ľahká
Trasa
7,3 km
Čas
2:10hod
Stúpanie
211 m
Klesanie
208 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou okružná trasa vyhliadky vhodné pre rodiny s deťmi kultúra / história geologické zaujímavosti botanickej zaujímavosti faunistické zaujímavosti tajný tip zdravá klíma

Štatistika

  • 2D 3D
  • Obsah
  • Nový bod
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
: hod.
 km
 m
 m
 m
 m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu