Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výletodporúčaný výlet

Élményvadászat a Tokaji-hegység központjában, avagy látványtúra a hutai hegyekben

Peší výlet · Slanské vrchy· Otvorené
LogoMagyar Természetjáró Szövetség
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • A Sólyom-bérc a magasból
    / A Sólyom-bérc a magasból
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A felújításra váró erdészház Istvánkúton
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Középhuta faluképe magán hordozza az alapító telepesek kárpáti gyökereit
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mlaka-rét tipikus, nyírfaligetekkel tagolt, nyeregben ülő kaszálórét
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sólyom-bérc jégkorszaki fagyoktól visszabontott sziklás gerince
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Regéc vára a Sólyom-bércről
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Autentikus gerendaház az István-kúti-rét nyírfaligetében
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Soltész-hegy vadregényes oldalában
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az István-kút
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Füzér várának falai a Nagy Péter-mennykőről
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mlaka-rét takaros pihenője asztalokkal, padokkal, esőbeállóval fogad
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Égerfaligetek között kanyarog a fiatal Tolcsva-patak és a hutákat összekötő út
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az István-kúti nyírjes
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy Péter-mennykő a hegység tömege fölött
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egymást támogató nyári vargányák a gerinc bükkösében
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sólyom-bércre vezető út a fagy aprózta sziklatömbök között kanyarog
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Újhuta feletti fenyvesek, erdei fenyőkkel szegélyezett út a Kotliszka-réten
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A regéci várban és a Magoskában tetőző gerincek a Sólyom-bérccel szemben
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a Mlaka-réten
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Telepített jegenyefenyves Újhuta felett
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Napkelte a Nagy Péter-mennykőn
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mlaka-rétre vezető sziklás dózerút Középhuta irányából
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Középhuta a favágók és egykori üvegolvasztók hegyvidéki faluja
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Soltész-hegy sziklaformái
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 100 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km István-kúti nyírjes Nagy-Péter-mennykő Sólyom-bérc István-kúti nyírjes
A hegység látnivalókban talán legtöményebb része a Háromhutától északra eső gerincszakasz. A két legszebb és legnépszerűbb kilátóhely, a Sólyom-bérc és a Nagy-Péter-mennykő egymástól pár kilométerre található csupán, ráadásul pont kiegészítik egymást a hegység két eltérő szeletére nyíló, félköríves panorámáikkal. Közöttük helyezkedik el a Mlaka-rét és az István-kúti nyírjes; mindkettő rendkívül hangulatos, és védett fajokban gazdag természeti értéke a hegységnek.
Otvorené
Stredná
Trasa 19,7 km
6:10 hod
789 m
789 m
709 m
253 m

A Tokaji-hegység központi részén, a tájvédelmi körzet szívében járunk, fokozottan védett hegyi kaszálóréteken, idős bükkösökben, hegyteteji andezittornyok között. Mindkét kilátópontunk a hegyvidék jellegzetes sziklaképződménye, a jégkorszakban kifagyott sziklás felszínek iskolapéldája. A 20-30 méter magas andezittornyok sziklamászó helyek is - igaz, a Nagy-Péter-mennykőn természetvédelmi okokból az ezredfordulón betiltották e tevékenységet.

A hegytetőn felnyíló sziklasáv eredete a hegységet felépítő vulkánok szerkezetében nyugszik. Az andezit tűzhányókat rétegvulkánnak is nevezik, mivel a kitörések során egymást követő hamu- és lávarétegek egymásra rakódásával épültek fel. A puhább, tufás részek között kemény és ellenálló andezitláva sávok fekszenek, védőburokként megóvva a hegytetőket a lepusztulástól. Ugyanakkor a rideg kőzet repedéseibe beszivárgó víz a fagyhatással karöltve gyengíti a sziklák állékonyságát, így a hidegebb időszakokban aprózódik a kőzet. A legutóbbi kétmillió év jégkorszakokkal tarkított időszakában is fokozott fagyaprózódás jellemezte e bérceket, melynek nyomában rengeteg kőzettörmelék, ledőlt torony és visszabontott sziklataréj jellemzi a Tokaji-hegységet. Magaslati pozíciójuk miatt ezek a legszebb kilátópontok is; emellett a sziklarepedések hűvösebb, nedvesebb klímája különleges növény- és állatvilágnak ad otthont. Hazai viszonylatban rendkívül ritka áfonyások jellemzik a Nagy-Péter-mennykő szirtjét - nem hiába védett a hegy környezete.

Túránk másik különlegességei a hegyi kaszálórétek, ligetek, amelyek szintén fokozott védettséget élveznek természeti értékeik miatt. A völgyfőben fekvő István-kúti nyírjesben például ritka áfonyásokat is találunk, akár a Nagy-Péter-mennykő közelében. Itt a hűvös és nedves klímát a hegyek közé zárt, lokális mélypont és a bő vizű forrás biztosítja. Az erdős környezetet az István-kútnál hajdanán lakott erdész kaszálói tarkítják, amelyeket egészen az 1970-es évekig aktívan műveltek. A rendkívül fajgazdag füves területeket azonban cserjék lepték el, felszínüket fokozatosan visszahódította az erdő. A természetes folyamatba szakemberek avatkoztak be az ezredforduló után, hogy megőrizzék a ligetet. Mára már újra rendszeresen kaszálják a Mlaka-rétet és az István-kúti nyírjest, hogy az idilli hegyi rétek életközössége fennmaradjon.

Közvetlenül az István-kúti nyírjes mellett, a több ágból táplálkozó forrás környékén évszázados bükkerdő maradt fenn. A tekintélyt parancsoló, oszlopcsarnokszerű bükkös aljzatán a nyáron is nedves, hűs klíma miatt a nagygombák rendkívüli tömege, fajgazdagsága jellemző. Ebben a szűk, pár négyzetkilométeres zónában képviselik magukat a legértékesebb hegyvidéki társulások a délies sziklagyepektől a hegyi kaszálóréteken keresztül az áfonyás, gombamezős, agg bükkösig.

Autorov tip

  • Ha a Sólyom-bérc déli panorámája után látni szeretnénk észak felé is a kilátást, a Nagy-Péter-mennykőn kívül érdemes ellátogatni a Kerek-kőre: az Újhuta felé vezető ereszkedést megszakítva, a K és K▲ jelzésen juthatunk ki a Szpalanyica-völgyhöz közeli sziklára. A kilátópont egyedi, vadregényes hangulatú helyszín.
  • Újhután érdemes betérni a központban található Barát-vendéglőbe egy frissítőre; a konyhájuk is kiváló. Itt megvárhatjuk a következő buszt is, ha nem akarunk legyalogolni Középhutára az aszfalton.
Profilový obrázok používateľa Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualizované: 2021-12-14
Obtiažnosť
Stredná
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
Nagy Péter-mennykő, 709 m
Najnižší bod
Középhuta, 253 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • A Sólyom-bérc kilátópontjánál csábít a szikla széle a minél tágasabb panorámáért, de óvatosan közelítsük a peremeket, mert a görgeteges sziklafelszín csúszásveszélyes. Alattunk sziklamászók lehetnek, semmit ne dobáljunk le a szikla tetejéről!

Štart

Háromhuta (Középhuta), templom buszmegálló (263 m)
Súradnice:
DD
48.378064, 21.428002
DMS
48°22'41.0"N 21°25'40.8"E
UTM
34U 531693 5358410
what3words 
///skulk.consistently.reform

ciel

Háromhuta (Középhuta), templom buszmegálló

Podrobný popis cesty

Itiner:

  • Középhutáról a S jelzést követjük a Mlaka-rétre.
  • A rét déli végéből rövid kitérőt teszünk a K▲ jelzésen a Sólyom-bérchez.
  • A Mlaka-rétről a K jelzést követjük (balra) az István-kúti vadászházig.
  • A vadászház mögött jobbra, kitérőt teszünk az István-kúthoz a K● jelzésen, amely a kulcsosháznál köt vissza a Kéktúrába.
  • A kulcsosháztól a K jelzést követjük egy rét elágazásáig.
  • Jobbra fordulva a K▲ jelzés vezet ki a Nagy-Péter-mennykőre, majd ezen is térünk vissza.
  • A K jelzésen térünk vissza a Mlaka-rétre, és ezt követjük tovább a Szpalanyica-völgy elágazásáig.
  • Jobbra fordulunk a K◼ jelzésre, a Szpalanyica-völgybe.
  • Z↺ jelzésen a Kotliszka-rét nyergén keresztül, az egykori Waldbott-vadaskertet érintve érkezünk le Újhutára.
  • Az aszfaltos úton jobbra, a Z kerékpáros jelzésen jutunk vissza Középhutára.

A túra részletes leírása:

A hutafalvak felett

A hegység szívéből, a hutafalvak központjából, Középhutáról indulunk nyugatnak a S jelzésen. A jellegzetes egyutcás, völgybe ékelődött település meglepő hasonlóságot mutat a felvidéki, kárpáti falvakkal. Az azonosság érthető, hiszen a Kárpátok lakói, felvidéki szlávok alapították a községet a korábbi otthonukhoz hasonlító környezetben. A 17. század végén II. Rákóczi Ferenc fejedelem telepítette be őket a hegység központjába az addig kiaknázatlan erdőségek felhasználására, az üveggyártás megindításához. Az erdők kimerülésével az eredetileg óhutai központból Újhutára, majd Középhutára költöztették az olvasztót, így a völgyben több elszórt település alakult ki, amit ma Háromhutának nevezünk.

A szorosan a völgy aljára tömörült házakat elhagyva, az alvég feszületével szemben kis híd ível át a Tolcsva patak felett. Égerfák árnyékában keresztezzük a patakot, és a túloldali mellékvölgyben elkezdjük lassú kapaszkodásunkat a hutai hegyekbe. Alig pár száz méter után a mellékvölgyből is lefordulunk a Nagy-Királyos oldalában kaptató dózerútra. A völgytalp öreg fái és erdőirtás fiatalosa között emelkedünk a fokozatosan ösvénybe váltó úton. Egy erdőgazdasági nyomot keresztezve, kanyarját levágva érkezünk meg a Kis-Pockála tisztására. A mindinkább zsugorodó füves terület szélén csatlakozunk az imént érintett erdészeti út felső ágához, amely a Soltész-hegy meredek és egyre kövesebb nyugati lejtőjén oldalaz a Mlaka-rétig.

A hegység egyik kitüntetett vízválasztóját alkotó, amolyan főgerincnek megfelelő vonulaton a Mlaka-rét lokális mélypontja fontos átjáró a Tolcsva patak és a Kemence-patak völgye között. A nyeregben ülő, nyírfaligetes tisztás pedig helyi jellegzetesség, mely gyakori a Tokaji-hegység magasabb régiójában. A nyírfa jelenléte az Északkeleti-Kárpátok hatása, míg a vulkáni eredetű hegyek kevés lapos területét kihasználó kaszálórét sokáig a helyi gazdálkodás egyik alappillére volt.

A rét elején rögtön kiágazik egy ösvény balra a bükkösbe, ahol a K▲ jelzés vezet fel a Sólyom-bérc sziklás oldalába. A hegytetőt alkotó andezittaréjt a jégkorszakok fagyhatása visszabontotta, így a lejtőt rengeteg leomlott torony, mohás andezitgörgeteg tarkítja. Szürke bükktörzsek között lavírozva, egy még álló torony alatt érkezünk a túloldali tisztásra. A látvány mellbevágó: a zárt erdő után hirtelen kinyílik a táj, és a Tolcsva patak völgye fölött egészen a Bodrog árteréig lelátunk. A Tolcsva és Óhuta közötti hegycsoportot a büszke sziklaormon trónoló regéci vár zárja nyugaton. Alattunk a tornyokra szakadozott sziklacsoport szédítő mélységbe vész. Jó időben akrobatikus sziklamászókat is láthatunk egyensúlyozni a néhol áthajló, szürke andezitfalakon.

A K▲ jelzésen ereszkedünk vissza a Mlaka-rétre, és a túloldali pihenőhöz átérve csatlakozunk az Országos Kéktúra útvonalának K jelzéséhez a hegység vízválasztóját alkotó „főgerincen”. Innen egy hosszabb kitérőt teszünk nyugat felé az István-kút érintésével a Nagy-Péter-mennykőre, ezután pedig ugyanide érkezünk majd vissza, és keleti irányban folytatjuk utunkat.

Kitérő István-kútra és a Nagy-Péter-mennykő kilátópontjára a Tokaji-hegység „főgerincén”

A kitérő oda-vissza kb. hét kilométerünkbe kerül, de megéri a látvány és a hangulat miatt, ráadásul az út nagy részét a bércek közt kényelmesen tekergő erdőgazdasági nyomon tesszük meg. A K jelzés északnyugati (bal) ágát választjuk a Mlaka-rétnél, amely az István-kúthoz vezető széles dózerutat követi tekintélyes bükkfák árnyékában. Szűk kilométer után egy nyeregbe érkezünk, aminek túloldalán Istvánkút széles katlanjába ereszkedünk egy mesébe illő, zöldellő nyírfaligetben. A hegyi idillt a ligetes tisztás közepén álló gerendaházikó teszi teljessé; mellette kis tóba gyűlik a közeli forrás vize. Az árnyas pagony a túloldalon rejtőző kőház egykori tulajdonosait szolgálta, hiszen az itteni erdész kaszálta állatainak a szénát. Az 1970-es években felhagytak a kaszálással - emiatt az erdő vissza is vette volna az őt megillető helyét, de a tisztásokon élő védett növények és állatok megtartásának érdekében a cserjéket kiirtották, és évente lekaszálják a területet.

A gerendaház mögött tér ki a K● jelzésű ösvény az öreg bükkfák árnyékában meghúzódó István-kúthoz. Alig száz méter múlva érjük el a beton forrásfoglalást, melyből friss hasadékvíz tör elő bő hozammal. A csurgó környezetét óvó véderdő tekintélyes bükkfamatuzsálemekből áll. Némelyikük ugyan már kidőlt, de egészséges, őserdei hangulatot áraszt miattuk az István-kút. A forrásból születő patak bevágásán át, a K● jelzés másik ágán érünk a bükkös túloldalán álló egykori erdészházhoz, amely jelenleg kulcsosházként működik. Itt visszacsatlakozunk a K jelzésre, amelyen nyugat felé kikapaszkodunk a völgyfőből.

A nyírjes, gyertyános erdő felső végén a K jelzés lomhán kanyarog az erdőgazdasági úton, völgyek és gerincek hullámai között. Nagy ívben, eleinte tölgyesben, majd telepített fenyvesekben kerüljük a Bagoly-bérc-tető sziklás oldalát, míg végül elérjük a Pin-kút feletti tisztást, ahol a K▲ jelzés jobbra tér a Nagy-Péter-mennykőhöz.

A réten átvágva kapaszkodunk fel a sziklás gerincélre. Belépünk a tekintélyes bükkerdőbe, mely egyre kövesebb, sziklásabb lesz, ahogy a csúcshoz közelítünk. Szinte a legmagasabb ponton hirtelen elszakad a gerinc, és alattunk pár ugrással a mélybe zuhan a féloldalas hegytető.

Túránk fordulópontja szintben és látványban is csúcspont. 700 méter feletti magasságával a környék egyik legmagasabb természetes kilátópontja a Nagy-Péter-mennykő. Északra mélyen alattunk a Kemence-patak szerteágazó völgyrendszere szabdalja részleteire a tájat, és meghatározó a szemközti Csattantyú-hegy egykori vulkáni központja, valamint a mögötte húzódó Nagy-Milic széles vonulata.

Az eddig megtett útvonalon, a K▲ és a K jelzésen térünk vissza a Mlaka-rétre, ahonnan a K jelzést kelet felé tovább követve folytatjuk túránkat az erdőgazdasági úton. Egy kilométer után elérkezünk a Tolcsva patak forrásvidékére, a Szpalanyica-völgyhöz, ahonnan a K◼ jelzésre váltva, Újhuta irányába követjük a dózerutat.

A Waldbott-uradalom vadaskertjében

A Szpalanyica-völgy széles teknőjében, sűrűsödő bükkösben vágunk egyre mélyebbre a Tolcsva patakkal a völgy lomha kanyartól íves mélyedésében. Legyünk figyelmesek: ahol az út két kb. kilométer után keresztezi a még gyermek patakot, egy árokban meredek út kaptat fel a szemközti lejtőn. Ezt választva, a Z↺ jelzésen kanyarodunk fel és küzdjük le a nyeregbe vezető száz méter szintet.

A Kotliszka-rétnél érkezünk a nyeregbe, amely előtt közvetlenül két monumentális mamutfenyő áll az erdőben. A tisztás szélén és az azt keresztező ösvény mentén vadgesztenyesor húzódik, előrébb vörösfenyők szegélyezik az utat. A rét után lankásan ereszkedünk az öreg, vegyesen luc-, duglász- és jegenyefenyvesben. A különleges erdőtársulást a tolcsvai központú, de német származású Waldbottok telepítették a 20. század elején. Itt volt a vadaskertjük, Újhuta alsó végén pedig a vadászkastélyuk. Az északi tájakra jellemző hangulat kísér a Hársas-tető alatt is, melynek csúcsán faszerkezetű kilátó állt a 20. század közepéig.

A vadaskert fenyveseit elhagyva immár tölgyesben kerüljük a köves gerincet, melynek túloldalán lekanyarodunk Újhuta irányába. Az erdészeti utak találkozásánál hangulatos tisztást, a Sop-rétet érintjük, és mellette beváltunk a bükkösbe. Innentől fokozódó meredekséggel ereszkedünk, és a völgy aljához közeledve újabb, ezúttal sírkövekkel tűzdelt tisztás tűnik fel a házak felett - itt van a település halottjainak nyughelye. Újhuta temetője egészen a Tolcsva patakig ereszkedik, hazánkban egyedülálló meredekséggel. A sírkert kapuján túl, a Tolcsván átlépve visszaérkezünk Újhuta központjába, a haranglábhoz és a buszfordulóhoz. A vízfolyást követve, az aszfalton térünk vissza Középhutára a Z kerékpáros jelzéseket kötve, ezzel körtúránk bezárul.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

  • Olaszliszka-Tolcsva vasútállomás (Vámosújfalu) felől érkezhetünk a menetrendszerinti busszal Középhuta központjába, a Háromhuta (Középhuta), templom nevű megállóba.

Prístup

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parkovisko

  • A falu központjában, a bolt előtt érdemes parkolni.

Súradnice

DD
48.378064, 21.428002
DMS
48°22'41.0"N 21°25'40.8"E
UTM
34U 531693 5358410
what3words 
///skulk.consistently.reform
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

  • Zempléni-hegység turistakalauz

Mapa doporučená autorom

Vybavenie

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Chcel/a by si sa opýtať autora otázku?


Recenzie

Napíš prvú recenziu

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.


Fotografie iných


Stav
Otvorené
Obtiažnosť
Stredná
Trasa
19,7 km
Trvanie
6:10 hod
Stúpanie
789 m
Klesanie
789 m
Najvyšší bod
709 m
Najnižší bod
253 m
Okružná trasa Scénický K dispozícii sú zastávky na občerstvenie Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Flóra a fauna Tajný tip Vrcholová trasa Zdravé podnebie Vhodné pre psov

Štatistika

  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
Funkcie
2D 3D
Mapy a chodníky
Trasa  km
Trvanie : hod.
Stúpanie  m
Klesanie  m
Najvyšší bod  m
Najnižší bod  m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp