Zdieľať
Záložka
Vytlačiť
GPX
KML
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Vložiť
Fitness
Peší výlet

Bükkszentkereszt és Hollóstető között

Peší výlet · Déli-Bükk · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • /
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bükkszentkereszti-kilátó
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
ft 2800 2600 2400 2200 2000 1800 1600 6 5 4 3 2 1 mi Bükkszentkereszti-kilátó … zentkereszt) Bükkszentkereszti-kilátó … zentkereszt)

Bükkszentkereszt környékét sétáljuk be könnyű körtúránkkal, ami időt enged érdekes kitérőkre vagy akár a falu egyéb látnivalóinak, vendéglátóhelyeinek felkeresésére is.

Otvorené
Ľahká
11,2 km
3:04 hod
272 m
272 m

A Délkeleti-Bükk szépséges helyszíneire látogatunk el kirándulásunkon, kényelmes terepen és többnyire széles utakon. Az ország egyik legmagasabban fekvő települése, Bükkszentkereszt számos szolgáltatásával és látnivalóival önmagában is érdemes az időtöltésre, azonban mélyebben tárul fel a helyiek és a természet több évszázados kapcsolata, ha végigjárjuk ezt a kört a falu körül.

Utunk során megemlékezünk azokról a hegyekben űzött foglalkozásokról, amelyek termékei messzi vidékekre is eljutottak. A sűrű erdővel borított karszthegység kiváló alapot kínált egykor az üvegiparnak, a mész- és szénégetésnek, valamint a fakitermelésnek.

Az egykor jelentős tájhasználat nyomaival szintén találkozunk: a legelőerdők és kaszálórétek kialakítása miatt bizonyos helyeken feltörték a pagonyt, komplex hegyi legelőrendszert létrehozva, ahová a hegylábi falvakból is felhajtották az állatokat. Ezek a vadvirágos, napsütötte mezők ma a túrázót csábítják megpihenésre.

Az emberi tevékenység nyomai mellett érdekes karsztformákat és jelenségeket is megtekintünk. Utunk fordulópontján, Hollóstetőn, a turistaházban frissülhetünk fel.

Autorov tip

  • Érdemes meglátogatni a Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeumot, ahol a hegység üvegkészítő múltjáról szerezhetünk ismereteket.
  • Hollóstetőn megszakíthatjuk a túrát, és buszra szállva utazhatunk vissza Bükkszentkeresztre vagy Miskolcra. Ez a lehetőség a gyermekkel, családdal kirándulók számára jöhet különösen jól.
  • Bükkszentkereszti vagy hollóstetői szállással többnapossá bővíthetjük itt-tartózkodásunkat, ezáltal plusz kirándulásokat is tehetünk.
  • Hollóstető előtt rövid kitérővel megszemlélhetjük a Hollós-tetői-víznyelőt.
  • A Lófő-tisztás után a Dorongos teknőszerű rétjére tehetünk kitérőt.
  • Bükkszentkereszt déli szélén találjuk az ún. gyógyító kövek erdei ligetét, ahová 200 méteres plusz sétával juthatunk el.
  • Túránk után felmehetünk a Bükkszentkereszt fölé magasodó Kis-dél-hegy kilátótornyába, ahonnan jól belátjuk a falu katlanát és a tágabb környéket.
outdooractive.com User
Autor
András Kisida
Aktualizované: 2020-04-16

Obtiažnosť
Ľahká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
628 m
Najnižší bod
495 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Dalšie informácie/odkazy

štart

Bükkszentkereszt, Kis-hollós buszmegálló (613 m)
Súradnice:
DD
48.064951, 20.624751
DMS
48°03'53.8"N 20°37'29.1"E
UTM
34U 472043 5323587
w3w 
///forgotten.shimmering.orients

ciel

Bükkszentkereszt, Kis-hollós buszmegálló

Podrobný popis cesty

Itiner:

  • K jelzésen a Dorongósi utcában indulunk déli irányba.
  • Bükkszentkereszt szélén jobbra, a Törökök nyomában tematikus túraútvonal kék bástya felett kék félhold jelzésein a Lófő-tisztásra sétálunk.
  • Jobbra a zöld kerékpáros jelzésen folytatjuk utunk, majd az abból kiágazó piros kerékpáros jelzésre térve a Hór-völgy felső szakaszáig túrázunk.
  • P jelek mentén jobbra fordulva Hollóstetőre emelkedünk.
  • S jelzésen visszatérünk Bükkszentkeresztre.

Túraleírás:

Újhuta és Bükkszentkereszt

A buszmegállóból a K jelzésen déli irányba indulunk a Dorongósi utca aszfaltján. A házak között jól belátjuk a hegyek által körbeölelt völgykatlant, amibe a falu települt. A Bükk keleti része évszázadokon keresztül a diósgyőri koronauradalom része volt, s 1940-ig Újhutának hívták a községet, ami az ősök foglalkozására utal.

A 18. század közepén szlovákokat telepítettek ide, akik üveghutát működtettek a hegyek között, e körül alakult ki fokozatosan a falu. Miután az üzemet a Bükk belsőbb térségébe költöztették, a fő foglalkozások a mész-, a szénégetés és a favágás lettek. A hegyi termékeket az alföldi vásárokba vitték, hazafelé pedig – otthoni művelhető földterület hiányában – különféle élelmiszereket, terményeket hoztak a síkvidékről. A garadna-völgyi vasgyártás, majd a diósgyőri nehézipar beindulása után ezek az üzemek lettek a fő felvásárlók. A ma itt élők között sokan szlovák felmenőkkel bírnak, és a közösségben nem ritka, akik még rakták a kemencéket és a miléket az erdőn. A nagy hagyományú mesterségek nyomait a falu tágabb környezetében számos helyen megtaláljuk.

Jótékony szubalpin klímájának köszönhetően a Bükk legmagasabban fekvő településére az 1930-as években indult meg a turizmus, s manapság is sokan választják pihenésük színhelyéül a szép fekvésű falut.

Elérve a község szélét, egy 200 méteres kitérővel meglátogathatjuk az ún. gyógyító köveket, ami valójában egy karrosodó sziklakibukkanás-csoport. A legenda szerint Szűz Mária pihent itt meg annak idején, s ezáltal csodás energiával telítődött a hely, ami elősegíti a különféle betegségekből való gyógyulást. Az biztos, hogy a kis erdőliget nyugalma és az egészséges hegyi levegő jótékony hatással van az emberi szervezetre.

Jobbra tartva átváltunk a Törökök nyomában turistaút egyedi, kék bástya felett kék félhold jelzésére. Ez a tematikus túraútvonal amúgy 93 km hosszan kanyarog a Bükkben, és többnyire a középkori török hadi- és kereskedelmi utakat érinti, valamint számos olyan helyszint, ami szerepet játszott a hódoltság idején. Letérve az aszfaltról tágas rétre érkezünk, ahol kiépített pihenőhely és IV. Béla király domborműves emlékköve fogad. A történet szerint a vesztes muhi csatából a Bükkön át menekülő királyt és kíséretét itt érték utol az üldöző tatárok. Az összecsapásban a magyar vitézek megvédték uralkodójukat, aki így biztonságban elérte a bélapátfalvai kolostort.

Áthullámozunk a Mészárszék keskeny és hosszúkás rétjén, miközben szemközt a Kő-galya erdős oldalát bámuljuk. Kitárul a tér, mikor a Lófő-tisztás töbrökkel szaggatott füves területéhez érkezünk.

Hegyi legelőkőn át

Bükkszentekereszt környékére a mezőgazdasági ágazatok közül az állattartás jellemző, mivel a hegyi terep nem ad lehetőséget kiterjedt földművelésre. Az erdők védelme miatt a 19. század folyamán koncentrált legelőket hoztak létre a falu határában, s így alakult ki az a kaszáló- és legelőrendszer, aminek legnagyobb eleme a Lófő-tisztás volt. A nyílt gyepek mellett fáslegelők, legelőerdők is tarkították ezeket a réteket, makkoltatás céljából (ősi hízlalási módszer). A háziállatok számára ízletes lágyszárúakkal való táplálás mellett ugyanis a bükk- és tölgymakkoltatás is elterjedt volt a 20. század közepéig. Ezért még a hegylábi falvakból is felhajtották ide a gulyákat és kondákat.

Bár jelenleg is kaszálással és legeltetéssel igyekeznek fentartani a csaknem 200 éves állapotot, a jelentős és rendszeres állattartás megszűnése óta beerdősülés és cserjésedés figyelhető meg; nagy területeket hódít meg pl. a mogyoró, a bodza, a som. A fénykorában 87 hektáros Lófő mai kiterjedése ennek már felét sem éri el, azonban a mozaikszerűen nyújtózó rétek még most is jól tükrözik a régi tágas rendszer jellegét. Manapság a gyógynövénygyűjtők is előszeretettel járnak erre, s az országos hírű bükki füvesember, Gyuri bácsi által is népszerűsített herbáriákat keresik.

Átvágunk a Lófő egy részén, és a tisztást kettéválasztó keskeny aszfaltútra ereszkedünk, a zöld kerékpáros jelzés mentén. Kisebb-nagyobb facsoportok és nyílt gyepterületek között kanyargunk tovább. Ha balra letérünk, az útról kioldott töbröket és egy mélybe nyíló víznyelőt szemlélhetünk meg, valamint itatónak használt időszakos vízfakadást is láthatunk.

Rövidesen egy kiágazó murvaút kereszteződésénél állunk, ahol jobbra fordulva a piros kerékpáros jelzésen folytatjuk utunk. Szép, vadvirágos tisztások mellett elsétálva helyenként óriási vén hagyásfákat látunk, amelyek még táplálták terméseikkel az ide hajtott jószágokat. Lassacskán elhagyjuk a Lófő egykori területét, és összefüggő erdőbe jutunk.

Meszes emlékek

A széles út mellett itt-ott fokozatosan betemetődő gödröket látunk: ezek az évszázadokon át igen fontos erdei foglalkozásnak, a mészégetésnek nyomai. A bükk legnagyobb hagyományú erdei iparának kezdetei a 13. századra nyúlnak vissza, ugyanis a bélapátfalvai apátságnál és a diósgyőri vár építésénél már felhasználták a bükki meszet. Bükkszentkereszt lakosságának jelentős része élt ebből és a hozzá kapcsolódó fuvarozásból a 19. században. Terméke, az égetett mész több vármegyényi távolságra is eljutott, keresettek voltak a bükki meszesek.

A mészégető kemence elkészítése, majd táplálása és felügyelete nagy szaktudást igényelt. Egy kör alakú gödröt ástak megfelelő helyen a földbe, amit végül kupola alakú boltozattal zártak le felülről. Mind a külső, mind a belső részt eltérő méretű mészkövekkel rakták ki, s ezeket precízen összetapasztották. Begyújtás után 3-4 napig folyamatosan kellett fűteni, amihez jelentős mennyiségű fát használtak el. Ezután egy teljes napig hűlni hagyták, majd a felépítmény elbontásával szedték ki az égetett meszet, s szállították el.

Jellemzően 1 mázsa kiégetett mészhez kb. 2 mázsa mészkő kellett, amihez nagyjából 1,5 m³ fát használtak fel, hogy fenntartsák a tűztérben a 900°C körüli hőmérsékletet. Amig a folyamat tartott, az emberek napokig kint voltak az erdőn, kunyhót építettek maguknak, s vagy egyikük járt el élelemért, vagy az asszonyok hordták ki az eleséget. A ma élők közül, akik űzték egykor a tevékenységet, szívesen emlékeznek vissza ezekre az elvonulós napokra.

Dorongos mellett

Egy fenyvesfolt után kereszteződésben álló őrházhoz érkezünk. Ha itt balra elkanyarodva kitérünk ötszáz métert, a Lófő-tisztáshoz hasonló Dorongos irtásrétjére tehetünk látogatást. Az erdős hegyekkel körülölelt egykori terebélyes legelő és kaszálórét azonban nemcsak az antropogén múltja miatt érdemel említést. A gyönyörű fekvésű tisztás egy méretes karsztvápa, ami a Kis- és Nagy-Bodzás, valamint a Bükkös-Mátra csúcsai között nyújtózik. A karsztosodó kőzetbe kioldódott teknőszerű mélyedés egykori vízfolyása elnyelődött, aztán alja agyagos lejtőtörmelékkel töltődött. Az egymás után következő töbörsorok és a Dorongosi-víznyelőbarlang szája oldásos formák, utóbbi már csak időszakosan továbbítja odalentre a vizeket. A rét déli végén vadászházat találunk, s mellette a második világháború bükki harcaira emlékeztető katonasírokat.

Az őrháztól aszfalton folytatjuk, fenyőkkel elegyes erdőrészen át. Hamarosan újra kitárul a tér, mert a Bodzás-rét hosszúkás, keskeny, füves területén megyünk keresztül. Itt is látunk fenyőfákat, azonban számuk fogyatkozik, mivel a klímaváltozást egyre kevésbé toleráló tájidegen fajtát fokozatosan kiveszi az erdészet.

A Hór-völgy felső része

Kereszteződéshez érkezve a P jelzések iránymutatását követve jobbra fordulunk, majd a 20. század közepéig fontos közlekedési folyosón, a Hór-völgy felső szakaszán enyhe emelkedővel folytatjuk. A Bükk természetes déli kapuját jelenti a Cserépfalu és Hollóstető közötti 17 km hosszú völgy, ami az Alföld peremével köti össze a hegység belső területeit. A régi időkben különösen jelentős útvonalat – több hasonló szerepű bükki átjáróval ellentétben – szerencsére nem aszfaltozták le, hanem megmaradt erdei kövesútként.

A kétoldali erdőrészletek összeboruló fáinak lombozata alatt menetelünk, itt-ott még felfedezhetjük az útszéli, régi mészégetők gödreit. Balról tarvágás nyit kilátást az égboltra, s ha a kanyarból jobbra kitérünk 130 métert, a Hollós-tetői-víznyelőbarlanghoz látogathatunk. A népies nevén visszafolyónak hívott bükki nyelők a réteg- és hasadékforrások vizeit vezetik a lenti járatrendszerbe. Sokuk csak időszakosan működik, de ez állandóan aktív. Érdekes látvány, ahogy a csordogáló patak eltűnik a meder hordalékában.

Tovább emelkedve a völgyben hamarosan kerítés és épületek mellé érünk, ami már Hollóstető határa. A Nagy-fennsík peremén, a Szinva- és a Hór-völgy közötti nyeregbe létesített hegyi telep fontos csomópontba épült. Itt találkozik ugyanis a Miskolcra, a Répáshután át Egerbe és Bükkszentkereszten át Diósgyőrbe vezető műút.

Hollóstetőről Bükkszentkeresztre

Az utak találkozása fölött találjuk a Hollóstetői Turistaházat, ahol megpihenhetünk. Az 1930-as években emelt menedék Lillafüred kiépítésével függ össze, amikor a Hollós-völgyben 2 km hosszan bobpálya is húzódott, itt fent a nyeregben pedig golfpályák várták az úri közönséget. A ház alatti kemping az 1960-as évek óta nyújt szállást a nomád kirándulónak. A nyereg birtoklása fontos volt 1944 végén is, erről egy katonasír tanúskodik az erdőaljon.

Bükkszentkereszt irányába folytatjuk túránk az országút mellett vezetett S jelzések mentén, és túránk utolsó szakaszába kezdünk. A házakat elhagyva, balra az erdőbe térve a Hollós-völgy főjében lévő nagy útkereszteződésig ereszkedünk. Tartva jelzésünket, egy lucos erdőfolt után emelkedőbe váltunk, s meseszép bükkös törzsei alatt érjük el a Száraz-Szinva völgy tetejét. A régi időkben itt vezetett fel a bükkszentkereszti kocsiút. Távvezeték nyiladékába fordulunk, és az oszlopok melletti erősebb emelkedőn érjük el a község szélét, majd érkezünk vissza túránk kiindulópontjára. Amennyiben időnk és kedvünk engedi, érdemes a község központjában lévő vendéglátóhelyek valamelyikében töltekezni és megpihenni.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • A Répáshuta és iskolc között közlekedő busszal érhetjük el túránk kezdő- és végpontját. A buszról a Bükkszenetkereszt, Kis-holló megállóban szálljunk le.

prístup

  • Túránk a buszmegállóból indul, és ide is ér vissza.

Parkovisko

  • A Bükkszenetkereszt, Kis-holló buszmegálló feletti játszótér mellett találunk kiépített parkolót.

Súradnice

DD
48.064951, 20.624751
DMS
48°03'53.8"N 20°37'29.1"E
UTM
34U 472043 5323587
w3w 
///forgotten.shimmering.orients
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

  • Bükk turistaatlasz

Mapa doporučená autorom

Vybavenie

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Otázky a odpovede

Spýtajte sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

Napíš svoju prvé hodnotenie

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.


Fotografie iných


Stav
Otvorené
Obtiažnosť
Ľahká
Trasa
11,2 km
Trvanie
3:04hod
Stúpanie
272 m
Klesanie
272 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Okružná trasa Bohatý na prírodné krásy Možnosť občerstvenia Vhodné pre rodiny s deťmi Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Faunistické zaujímavosti Zdravé podnebie

Štatistika

  • 2D 3D
  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
: hod.
 km
 m
 m
 m
 m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu