Zdieľať
Pamätať
Vytlačiť
GPX
KML
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Vložiť
Fitness
Peší výlet

Barlangok között, betyárok nyomán

Peší výlet · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Bakonybél felé a K+ jelzésen
    / Bakonybél felé a K+ jelzésen
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az út túloldalán már Gerencepuszta
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bakonybéli-Szarvad-árok bükköse
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás az Odvas-kői-barlangból
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a Gerence partján
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bakonybéli Terasz-kilátó (kis kitérővel érhető el )
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 10 8 6 4 2 km Odvaskői-barlang

Az elején kissé megerőltető,  de utána kellemes Bakonybél körüli körtúra a Likas-kő, az Odvaskői-barlang és Gerencepuszta érintésével. A túra felénél a Vörös János-sédi pihenőnél akár egy kényelmes pikniket is tarthatunk.

Otvorené
Stredná
10,2 km
3:15 hod
444 m
444 m

A túra elején egy hosszabb emelkedő után érünk a Likas-kőben nyíló Tönkölös-hegyi-barlanghoz, ami kis méretei ellenére érdekes formavilággal rendelkezik. A Tönkölös-hegy bükkerdő borította tetejéről meglátogathatjuk az egykori rablóvár romjait, majd a Tönkölös-hegyről a Bakonybéli-Szarvad-árok szép szálbükkösén át egy hosszú lépcsősoron jutunk el a kultúrtörténeti szempontból is érdekes, fokozottan védett Odvaskői-barlanghoz. Gerencepusztától a Gerence romantikus parti sétányán jutunk vissza Bakonybélbe, melynek során egy rövid, kötéllel biztosított szakaszt is beiktathatunk.

Autorov tip

  • A Tönkölös-hegyről rövid kitérővel elérhető a K▲ jelzésen Bakonyújvár romja, amely a Podmaniczky család rablófészke volt a 16. század közepén. 
  • Az erdészeti műúton a KΩ jelzés leágazása után továbbhaladva keskeny ösvény indul jobbra, amelyen a Bakonybéli-medencére nyíló panorámájú köves-hegyi Terasz-kilátóhoz érünk.
outdooractive.com User
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualizované: 2020-04-02

Obtiažnosť
Stredná
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
Tönkölös-hegy, 515 m
Najnižší bod
257 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Vybavenie

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

štart

Bakonybél, üdülő bejárati út buszmegálló (267 m)
Súradnice:
Zemepisný
47.257718, 17.721504
UTM
33T 705901 5237396

ciel

Bakonybél, üdülő bejárati út buszmegálló

Podrobný popis cesty

Itiner

  • Az erdészeti műúton a K jelzésen indulunk.
  • Az útzár táblánál a KΩ jelzésen balra fordulunk.
  • A Likas-kő után a K▲ jelzésen jobbra térve folytatjuk utunkat.
  • A Tönkölös-hegy tetején a Z▲ jelzésen egyenesen megyünk tovább.
  • A Z+ jelzésen a Tönkölös-hegy és a Parajos-tető nyergében balra indulunk.
  • A Boroszlán tanösvény becsatlakozásától 200 méterre a PΩ jelzésen jobbra fordulunk.
  • Visszatérünk a Z+ jelzésre.
  • A Gerencepusztán a K+ jelzésen balra, a Gerence folyásával szemben megyünk tovább.
  • A Gáthegyalja dűlőn átkelünk a Gerencén, majd a K jelzésen visszatérünk a buszmegállóhoz. 

 

A túráról részletesen

Fel a Tönkölös-hegyre

A buszfordulóból kelet felé indulunk a Száraz-Gerence völgyét átszelő, sorompóval lezárt erdészeti műúton a K jelzésen, majd a házakat elhagyva, az útzár táblánál a KΩ  jelzésen balra fordulunk. A befüvesedett út az erdőben kiszélesedve meredeken indul felfelé a Csere-árokban. A közepén futó eróziós barázdában már fel-felbukkan a Tönkölös-hegyet is felépítő, felső-triász korú fődolomit. Meredek kaptató után egy kis tisztása érünk, ahol jobbra fordulunk és a fiatal gyertyánosban rövid ideig szintben haladunk, majd a K▲ jelzés becsatlakozásáig ismét egy meredek szakaszt kell leküzdenünk. Itt is jobbra tartunk maradva a KΩ jelzésen, és hamarosan megérkezünk a Likas-kőben rejlő Tönkölös-hegyi-barlanghoz. A 6 m hosszú kis üregből jégkorszakvégi (würm I.) fauna maradványait, valamint neolit korú, aurignaci-kultúrából és a középkorból származó cseréptöredékek, csont nyílhegy- és csonttöredékek kerültek elő.

A barlangtól tovább követjük a jelzést, majd a K▲ jelzésen jobbra fordulva folytatjuk utunkat. Pár száz méter múlva elérjük a Tönkölös-hegy kilátást nem nyújtó, lapos tetejét, ahol a Z▲ jelzésen egyenesen megyünk tovább a magas kőris elegyes bükkösben. Nyáron a talajt a beszédes nevű közönséges falgyom sűrű állománya fedi. A hegytetőről kb. 1 km múlva érünk a Tönkölös-hegy és a Parajos-tető nyergében futó Z+ jelzéshez. 

Az Odvaskői-barlang

A széles kavicsos úton balra fordulva gyorsan tudunk ereszkedni a Bakonybéli-Szarvad-árok szép szálbükkösében. A Boroszlán tanösvény becsatlakozásától 200 méterre érjük el a jobbra induló PΩ jelzést, amin a hosszú lépcsősor után a fokozottan védett Odvaskői-barlanghoz jutunk, melyhez az első magyar nyelvű, barlangra utaló földrajzi név írásos említése kötődik. A Bakonybéli Apátság 1037-re keltezett, de valójában az 1230-as években másolt adománylevelében olvashatunk róla „Oduaskw” néven, mint birtokhatárpont. A 28 m hosszú, vastagpados, fődolomitban kialakult barlangba 3,5 m magas és 7 m széles bejáratán jutunk be. Maga az üreg keveredési korrózióval keletkezett, vagyis két, külön-külön mészben telített, eltérő koncentrációjú karsztvíz összekeveredésekor szén-dioxid szabadult fel, ami szénsavvá alakulva üreget oldott a meszes kőzetbe. A barlang a terület negyedidőszaki kiemelkedésekor bevágódó völgy oldalazó eróziója révén került felszínre. Első régészeti feltárását Lackó Dezső végezte el 1914-ben, de jelentős leletek néhány cseréptöredéken, valamint emberi és állati csontszilánkon kívül azóta sem kerültek elő a mélyéről. A bakonyi betyárok körében is ismert búvóhely volt, mivel nagyobb településektől viszonylag távol fekszik, viszont a gerencei csárda nem sokkal alatta a völgyben helyezkedett el, és a felette nyugvó sziklák tetejéről jó kilátás nyílik a Szarvad-árokra, a Tönkölös-hegyre és a Boszorkány-tetőre. A sziklatömb keleti oldalában találjuk a kisebb méretű Odvaskői-sziklaüreget.

Le Gerencepusztára

Visszatérünk az Öreg-Szarvad-árokba, és a Z+ jelzésen jobbra továbbmenve az erdészházaknál érünk ki Gerencepusztára. A Gerence átöröklött, áttöréses szurdokvölgyének példáján jól szemléltethető az Öreg-Bakony mai vízhálózatának kialakulása, aminek váza a harmadidőszak végén kezdett el kialakulni, és a pleisztocénre már a maihoz hasonlóképet mutatott. Ekkoriban a terület karbonátos kőzeteit nem karsztosodó, puhább üledék fedte; a terület legmagasabb pontja Olaszfalu környékén lehetett. A vízfolyások a hegység ma is tartó emelkedése során bevágódtak a mélyebben fekvő, mára kipreparálódott, azonban akkoriban még fedett karbonátos kőzetekbe is. Így e patakok a pleisztocén óta nagyjából a mai helyükön vannak, csak egyre mélyebbre vágódtak, átörökítve völgyeiket a mai domborzatra. Ez az oka, hogy a Zirctől délre fekvő Király-kúti erdőben egymástól pár kilométerre ered a Bakony három jelentős vízfolyása is (Cuha, Gaja, Gerence). Utóbbi a Pénzegyőri- és a Bakonybéli-medencén keresztül, majd 6 km hosszú szurdokvölgyén át réseli keresztül az Öreg-Bakonyt észak felé, hogy miután Bakonykoppánynál északnyugat felé fordul, Malomsoknál a Marcalba ömöljön.

Átkelünk az országúton. A balról lévő Hotel Odvaskő melletti parkoló mögött kis fahíd vezet át a Gerence-patakon. A szálloda területén volt egykor a néhány házból álló Gerencepuszta, ahol egy hírhedt csárda is működött, melynek falmaradványai az 1950-es években még megvoltak. A 19. században olyan neves betyárok is megfordultak itt, mint Sobri jóska, Milfajt Ferkó, Doma Vendel, vagy az utolsó betyárként számon tartott Savanyó Jóska. A 20. század elején még főleg erdészek, vadászok lakták a kis pusztát, ami a Hotel Odvaskő megépülésével a 1980-as évekre teljesen átalakult.

Vissza Bakonybélbe

A K+ jelzésen balra kanyarodva a Gerence folyásával szemben megyünk tovább. A Hotel Odvaskő kerítésénél egy falépcső indul a lejtő oldalában, amelyen felmenve továbbra is kényelmes sétaúton haladhatunk tovább - aki viszont szereti a kihívásokat, mindenképpen egyenesen folytassa az utat, ahol a patakparton egy rövid kötéllel biztosított szakasz várja a bátrakat. Továbbhaladva a Huszár-kő kiugró szikláját, majd a volt a Gerence-malom helyét kerüljük meg. A régebbi épület a malom üzemeltetőjének lakóháza volt.

Később a völgy ellaposodik. Három padokkal tarkított rét után egy aszfaltos úthoz érünk, amin jobbra kanyarodva a Gáthegyalja dűlő felől kelünk át a Gerencén, majd a K jelzés útvonalán, a Törökgurító-réten át jutunk a Fürdő utcára. Az első keresztutcán balra kanyarodva érünk a buszmegállóhoz, ahonnan a túra elején elindultunk.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • Bakonybélbe gyakran közlekednek buszok Zirc és Pápa felől. A Bakonybél, üdülő bejárati út nevű megállónál érdemes leszállni.

prístup

  • A túra a buszmegállótól indul és ugyanoda érkezik vissza.

Parkovisko

  • Bakonybél autóval Zirc és Pápa felől közelíthető meg.
  • A buszmegálló mögötti parkolóban érdemes hagyni a járművet.
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

Bakony utikalauz

Mapa doporučená autorom


Otázky a odpovede

Spýtajte sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

Napíš svoju prvé hodnotenie

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.


Fotografie iných


Stav
Otvorené
Obtiažnosť
Stredná
Trasa
10,2 km
Čas
3:15hod
Stúpanie
444 m
Klesanie
444 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou okružná trasa vyhliadky možnosť občerstvenia kultúra / história geologické zaujímavosti botanickej zaujímavosti faunistické zaujímavosti tajný tip zdravá klíma

Štatistika

  • 2D 3D
  • Obsah
  • Nový bod
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
: hod.
 km
 m
 m
 m
 m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu