Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výlet odporúčaný výlet

Barangolás a Hosszú-hegy változatos vidékén

· 33 recenzie · Peší výlet · Pilis-hegység · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Meghitt tölgyeseken vezet vissza utunk az Országos Kéktúra mentén
    Meghitt tölgyeseken vezet vissza utunk az Országos Kéktúra mentén
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Som-hegyi turistaház Szentkút (Csobánka) Dera-szurdok
Látványos és változatos terepen vezet keresztül körtúránk karnyújtásnyira a fővárostól, a Pilis központjában. Csobánka és Pilisszentkereszt között hangulatos patak menti rétek és lankás tölgyesek határozzák meg a tájképet. Kis szelettel belekóstolunk a Kovács-patak szurdokának mélyre vágódó kőgörgeteges vidékébe, illetve a hegytető sziklás kilátópontjára is felkapaszkodunk.
Otvorené
Ľahká
Trasa 15 km
4:00 hod
379 m
379 m
479 m
174 m

Két hegység határán járunk, amit a környező hegyek formavilága mutat. A Hosszú-hegy lapos oldala északkelet felé kibillent mészkőrétegeivel lankásan ereszkedik a Kovács-patak völgyébe, folytatásában a Pilis és a Csobánka feletti Oszoly-tető tektonikus mészkőfrontja fehér sziklákkal emlékeztet a mozgalmas földtani múltra. A patak túloldalán a másik jellemző hazai kőzettípus, az andezitből felépülő Visegrádi-hegység rétegvulkánjai hullámoznak. A középen adótornyokkal magasodó széles vulkáni hát a hegység legmagasabb területe, Dobogó-kő szakrális központja.

Az erdős hátakkal körbevett medence lélekemelő, testi és lelki gyógyírral szolgál a fővárosból kimenekülő természetkedvelők számára, ennek megfelelően népesek kirándulóútjai. A közeli Szent-kút búcsújáró helye a helyi gyülekezetek zarándokhelye volt, ahova még ma is sok, fizikai és szellemi gyógyulásra vágyó érkezik.

Autorov tip

  • A túra fő látványossága a Hosszú-hegyi kilátópont és a Dera-szurdok. Az időjárásnak megfelelően érdemes bejárni a túrát, hiszen a kilátópontra jó időben érdemes érkezni, a szurdokban viszont a látási körülményektől függetlenül, de száraz időben könnyebb haladni.
  • A túra akár felezhető Pilisszentkereszten, illetve remek alkalmat ad erre a Som-hegyi turistaház, ahol előzetes bejelentkezéssel megalhatunk pont félúton.
  • Megtoldhatjuk a túrát a Kevélyek gerincével akár a kezdőponthoz érkezve, akár hazafelé. Teljessé tehetjük a csobánkai körtúrát az Oszoly kilátópontjához felmászva, ahonnan belátni az egész hegyközi medencét és túránk útvonalát.
Profilový obrázok používateľa Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualizované: 2022-03-08
Obtiažnosť
Ľahká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
479 m
Najnižší bod
174 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • A Dera-szurdokban komoly forgalommal találkozhatunk, főleg jó időben, hétvégén. Türelmesen és körültekintően haladjunk a helyenként sziklás, meredeken oldalazó ösvényen.

Štart

Csobánka, Plandics tér buszmegálló (174 m)
Súradnice:
DD
47.646668, 18.959174
DMS
47°38'48.0"N 18°57'33.0"E
UTM
34T 346729 5279047
what3words 
///shiver.bongo.roaming

ciel

Csobánka, Plandics tér buszmegálló

Podrobný popis cesty

Itiner :

  • Csobánkáról a Z jelzés vezet a Kovács-patak völgyében felfelé a Szentkúthoz, majd a Hosszú-hegyen keresztül Pilisszentkereszt határáig.
  • A Z◼ jelzéssel ágazunk le jobbra a Som-hegyi turistaház felé, ahonnan a K◼ jelzés vezet le a Dera-szurdok bejáratához.
  • K jelzésén jutunk át a szurdokon és hullámzunk a Kovács-patak völgye feletti oldalban Csobánka határáig.
  • A Z jelzésen, már ismert útvonalon érünk vissza kiindulópontunkhoz Csobánkára.

Az útvonal részletes leírása

A Kovács-patak völgyében

Csobánka nyugati végéből, a Plandics térről indulunk a Z jelzésen felfelé a Kovács-patak völgyében. A hegyközi medencébe települt falut már az Árpád-korban jegyezték; a török időkben elvándorolt lakosság a 17. század végén a törökök elől menekülő szerbekkel települt újra. Eleinte pásztorkodással, majd gyümölcsösök és virágoskertek ültetésével foglalkoztak. A jelenleg is színes etnikumú terület a magyar lakosság mellett svábokkal, szlovákokkal és cigányokkal egészült ki a 18. században. Az ófalut magyarok és thüringiai németek népesítették be, míg a század végével letelepedett cigányság a falu szélén a kovácsmesterséget űzte. A szerbek a két világháború után hazatelepültek, míg a svábok ezer főt meghaladó lakosságát kitelepítették, helyükre felvidéki magyarok érkeztek.

Hamar elhagyjuk a falu házait, és a település határát jelző feszület után a kócsagos táblánál belépünk a nemzeti park területére a patak széles völgyében kúszó szekérutat követve. A természetvédelem az értékes hegyközi kaszálók fajgazdag területét hivatott fenntartani; a vizenyős patak menti rétek értékes élővilágnak adnak otthont. A rejtőzködő életmódot élő, fűben meglapuló, terepszínű haris a terület fokozottan védett madara. A félmillió forint eszmei értéket képviselő faj pont az ilyen nedves réteket kedveli, ahol fűmagból és rovarokból álló tápláléka kifogyhatatlan terített asztalon várja.

A Hosszú-hegy erdeiben

Egy tölgyessel körbevett tisztásnál kanyarodunk fel a Hosszú-hegy oldalába. Sűrű erdőt keresztezve, rövid kapaszkodás után érjük el a Szent-kutat rejtő ligetet. Feltűnő erdei kápolna és padok fogadnak a meghitt erdőrészletben, aminek jobb szélén egy sekély völgy húzódik, eredeténél a kúttal.

A forrás a szerb ortodox hívők szent helye volt, ahol több csodás gyógyulás és látomás is történt az elbeszélések szerint. Ennek következtében népes zarándokcsapatok keresték fel, majd az ortodox Illés napi misét felváltotta a rendszeres katolikus liturgia, amit húsvéttól mindenszentekig minden vasárnap megtartottak. A hívők kényelmére épült 1936-ban a kegytemplom. A forrást lejjebb, jobbra, egy kővel kirakott támfal alatt, az ősi bükkök őrizte bevágás szélén találjuk. Masszív lépcsősor vezet le a vízfakadáshoz, bár vasrács mögé zárták a gyógyulást ígérő kutat.

Folytatjuk a kapaszkodást a tölgyesen átvezető Z jelzésen. Egy dózerutat keresztezünk, ami után kacskaringós vonalvezetéssel érkezünk ki a ligetes gerincre. A hegyet felépítő rétegek tektonikusan letörő frontjához érkezünk a karsztbokorerdőben. Egy tisztáson feltárul a táj, sziklás kilátóponthoz kanyarodik ki az ösvény. A panoráma pont az eddigi utunkkal ellenkező irányban nyílik, ahogy a hely hangulata is ellentétje a hegyekkel körbevett Kovács-patak medencéjének. A hosszan elnyújtózó mészkőfront közepén állunk, félúton a tekintélyes Pilis tömbje és a merészen égbe szökellő Kevélyek között. Alattunk szélesen húzódik a Pilisvörösvári-medence a délkeleti látóhatár felé, a Duna völgyéig, ahol már a főváros házai terítik be a vidéket. Óbuda felett a tornyokkal tűzdelt Hármashatár-heggyel kezdődik a Budai-hegység zegzugos vonulata, ami a nyugati látóhatárnál összeér a Pilis bálnahát alakú tömbjével.

A kilátópont után még rövid ideig a lapos gerincen maradunk, majd enyhe ereszkedéssel vágunk át a Hosszú-hegy ferde platójának tölgyesén. Információs tábla magyarázza a Pilisi Parkerdő projektjét, amivel az erdővel borítottság természetes megújulását kívánják modellezni, és a különböző erdőgazdálkodási módszerek környezetre gyakorolt hatását vizsgálják. A hangulatos erdők mentén csatlakozunk az előzőekben már keresztezett dózerúthoz, amit egy elágazásnál elengedünk, és jobbkézre letérünk egy másik dózerúton a Z◼ jelzésen. Útközben elhaladunk a Som-hegyi turistaház közelében, ahova a Z◼ jelzés is betér, míg mi a K◼ mentén folytatjuk ereszkedésünket a Kovács-patak völgye felé. A Som-hegyi turistaház a kétezres években eredeti funkcióját megőrizve gyönyörűen megújult. A sziklás szurdok bevágásának peremén ül az épület, amit a patakhoz levezető, egyre meredekebb ösvényen magunk is megtapasztalunk. A görgeteges út hamar eléri a fűz- és égerligetek szegélyezte Kovács-patakot, amit túránk során először tapasztalunk meg testközelből.

Vissza Csobánkára a Dera-szurdokban

Ahogy a völgy alján csatlakozunk a K jelzéshez, rögtön patakátkeléssel kezdünk, amit a Dera-szurdok keskeny bevágásában még számos hasonló kísér. A népszerű kirándulóhely azonban jól felszerelt, ahogy azt a patak felett átvezető fahidak mutatják. Szükség is van a masszív építményekre, ugyanis a főváros közelségének köszönhetően temérdek ember gyűlik össze kirándulóidőben, illetve maga a patakátkelés is kihívást jelent mészkőrétegekbe vágódott sziklás medrével. Komoly esőzések során tekintélyes áradat zubog alá a köves bevágásban, ahogy teljesen száraznak, víz nélkülinek is megtapasztalhatjuk ugyanazt a helyet. Ugyanis több víznyelő sorakozik a mederben, amiket vastag kőzettörmelék rejt az avatatlan szemek elől. A mészkőre jellemző kiváló oldódásnak és repedezettségnek köszönhetően a felszín alatt, mélyebben is folyik a patak barlangi járatokon, szűk repedéseken át.

Mi azonban a felszínen követjük a vízfolyás nyitotta utat, ami sokszor igen meredek és köves, még ha a temérdek ember kényelmesen szélesre is taposta az ösvényt. Alig indulunk be a szurdokba, máris lemászások, meredek felszínen oldalazások következnek. A középső szakaszon pár tekintélyes kőtömböt kerülünk, bár nagy részük a mederbe zuhant. Hamarosan meg is látjuk, honnan kerültek a sziklák a völgytalpra: az alsó szakaszon áthajló falak, réteglapjuk mentén elvált mészkőpadok boltosodnak felénk. A patak mindig a gyengébb, repedezett kőzetet bontja útja során, így évezredek lassú, de állhatatos munkája nyomán tekinthetünk mélyre.

Sajnos hamar végére érünk a látványos résznek - alig egy kilométer maga a szurdok, és amilyen hirtelen indult, olyan hamar búcsút is intünk neki, ahogy a pilisszentkereszti Szent-kútból érkező vízfolyást keresztezzük. Túloldalon kis rétek és táborhelyek, illetve egy nagy parkoló fogad, ahonnan a turistaáradat is érkezik.

A parkoló után még utoljára keresztezzük a patakot, és magunk mögött hagyjuk a tömeget, ahogy fokozatosan bekebelez a masszív tölgyerdő. Innen jó pár kilométer már-már monotonnak tűnő erdei szakasz következik, ám az öreg hagyásfákkal megmaradt tölgyes övezte kellemes erdei dózerúton hullámzik a hegyoldalban Csobánka határáig. Vadvédelmi hálók mentén érkezünk ki a falu melletti irtásokra, ahol már az új nemzedék sarjad, néhol kilátást is engedve a környező hegyekre. Szemközt, a legelőkön túl Csobánka erdős hátak között megbújó falucskája látható a Kevélyek valóban kevély kúpjaival a háttérben.

A Szent-kút alatti réten csatlakozunk a már túránk elején megtett úthoz, amin az ismerős rétekkel, az Oszoly, a Csúcs-hegy és a Kevélyek látványával érkezünk vissza Csobánkára a Z jelzés mentén.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • Csobánka, Plandics térre érkezünk távolsági busszal (Pomáz-Pilisszentkereszt-Csobánka járat).

Prístup

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parkovisko

  • A Plandics téren vagy kicsivel előtte, Csobánka főterén parkolhatunk.

Súradnice

DD
47.646668, 18.959174
DMS
47°38'48.0"N 18°57'33.0"E
UTM
34T 346729 5279047
what3words 
///shiver.bongo.roaming
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Mapa doporučená autorom

Odporúčania pre túto oblasť:

ukázať viac

Vybavenie

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz Természetjáró App.

Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Chcel/a by si sa opýtať autora otázku?


Recenzie

4,8
(33)
István Balázs
2022-01-30 · Community
Kedy si absolvoval/a tento výlet? 2022-01-30
Ďalšie recenzie

Fotografie iných

+ 83

Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Ľahká
Trasa
15 km
Trvanie
4:00 hod
Stúpanie
379 m
Klesanie
379 m
Najvyšší bod
479 m
Najnižší bod
174 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Okružná trasa Etapová trasa Scénický Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Flóra a fauna Tajný tip Vrcholová trasa Vhodné pre psov Zdravé podnebie

Štatistika

  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
Funkcie
2D 3D
Mapy a chodníky
  • 5 waypointy
  • 5 waypointy
Trasa  km
Trvanie : hod.
Stúpanie  m
Klesanie  m
Najvyšší bod  m
Najnižší bod  m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp