Zdieľať
Pamätať
Vytlačiť
GPX
KML
Naplánovať výlet
Vložiť
Fitness
Peší výlet

Bajóti Öreg-kő körtúra: emberek a Gerecsében

Peší výlet · Keleti-Gerecse · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Naplemente a Duna völgye fölött
    / Naplemente a Duna völgye fölött
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az erdők közt megbújó Mogyorósbánya az Öreg-kő sziklái alatt
    / Az erdők közt megbújó Mogyorósbánya az Öreg-kő sziklái alatt
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Pihenő az Öreg-kő alatt
    / Pihenő az Öreg-kő alatt
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az elvarázsolt Német-völgy présházai között
    / Az elvarázsolt Német-völgy présházai között
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Bajót a hegyek ölelésében
    / Bajót a hegyek ölelésében
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az Öreg-kő sziklás vidékén
    / Az Öreg-kő sziklás vidékén
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bajótról kivezető lösz mélyút
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Aranyló mezők Bajót felett
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Öreg-kő szirtje
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 m km 2 4 6 8 10 12 14 16

Merőben különböző tájegységek találkozása különleges vonzerővel bír. A Gerecse eme északi szeglete, ahol a nagy hegyek öleléséből kiszabaduló Duna egy alapos nyújtózkodás után ismét visszatér a hegyekhez, mindig ide csábította az embereket.  Túránk során megismerünk három települést, több barlangot, és felkapaszkodunk a jellegzetes, látványos panorámát kínáló Öreg-kőhöz is.

Otvorené
Ľahká
16,6 km
4:55 hod
473 m
473 m

A történelem előtt az Öreg-kő barlangjaiban élt kezdetleges kultúrák után megannyi nép és nemzedék vonult át a Duna völgyén, és telepedett meg az oltalmat jelentő erdős völgyekben, a Gerecse északi rögei között. Utunk körtúra, ami a Duna völgyét elhagyva felvezet a löszös hegyoldalakon nevelt szőlők között a Gerecse északi lábához. Keresztezve a Bajót-patak völgyét felkapaszkodunk az Öreg-kő barlangokkal lyuggatott mészkőrögére, ahonnan a környező mozaikos táj a legszebb panorámáját nyújtja. Leereszkedve az Öreg-kőröl Mogyorósbányára érünk, ahol megpihenhetünk az erdős hegyoldalakkal körülölelt csendes kis faluban, mielőtt a túra végén átkelünk a település feletti dombokon a Duna völgyébe.

Autorov tip

  • A túra kiválóan módosítható, szabdalható érdeklődésünknek, erőnlétünknek megfelelően, mivel több települést is érint, ahol jó tömegközlekedéssel számolhatunk. Így lehetőségünk van Bajótról indulva Mogyorósbányáig teljesíteni a túra középső szakaszát, ahol a legtöbb földtani érdekességet találjuk.
  • Amennyiben szeretnénk jobb bepillantást nyerni a környék geológiájába, érdemes egy kis kitérőt tenni a Mogyorósbánya feletti Kőszikla édesvízi mészkő tömbjére.
  • Ha időnk engedi, a nyergesújfalui vasútállomástól hamar lejuthatunk a Duna-partra, pár száz méterre továbbhaladva északi irányba.
outdooractive.com User
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualizované: 2019-06-12

Obtiažnosť
Ľahká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
332 m
Najnižší bod
109 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • A bajóti Öreg-kő oldalában felfutó barlangi jelzés helyenként igen meredek és görgeteges. A hegy lábánál beton lépcsőkkel látták el, azonban feljebb a fa lépcsőfokok nagyrészt elrohadtak, így kellő figyelemmel mozogjunk a kitett terepen! Segítséget nyújthat a túrabot a meredek terepen való mozgásban.

Vybavenie

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

štart

Nyergesújfalu, vasútállomás (109 m)
Súradnice:
Zemepisný
47.760900, 18.561484
UTM
34T 317263 5292605

ciel

Nyergesújfalu, vasútállomás

Podrobný popis cesty

Itiner

  • A nyergesújfalui vasútállomásról indulva a Z+ jelzésen érjük el a város szélénél, a Radnóti Miklós térnél a Z jelzést, amit a Német-völgyön keresztül Bajótig követünk.
  • Bajóton a főutcán, a takarékpénztárnál áttérünk a Kjelzésre, amit az Öreg-kő keleti oldalában lévő pihenőig, az Országos Kéktúra eléréséig követünk, illetve az Öreg-kő oldalában lévő barlangokhoz vezető kitérőt is a Kjelzésen teszük meg.
  • Az Országos Kéktúra K jelzését a bajóti Öreg-kő lábánál lévő pihenőtől keleti irányba, Mogyorósbánya főteréig követjük.
  • Mogyorósbánya főterén az autóbuszfordulótól a Z jelzésen haladunk nyugat, délnyugat felé, amig vissza nem érünk Nyergesújfaluba, a Radnóti Miklós térhez.
  • A nyergesújfalui vasútállomáshoz a túra elejéről már ismert szakaszon, a Z+ jelzésen jutunk vissza.

Részletes leírás

Nyergesújfalutól Bajótig

A nyergesújfalui vasútállomásról indulunk a várostól délre húzódó dombok irányába a Z jelzésen. A település neve a honfoglalás során itt letelepedő nyeregkészítő elődeink emlékét őrzi. A terület már a római korban is lakott volt: az Aquinqumot és Brigetiót, a mai észak-Buda és Komárom területén lévő határvédelmi erődítményt összekötő útvonal mentén feküdt Nyergesújfalú őse, Crumerum. A település címerében is látható lovasfutár a falu meghatározó eleme volt. Nyergesújfalu híres volt lótenyésztéséről és a Budára 3 óra alatt felérő "gyorsparasztok", azaz kurirok révén a fuvarozásáról is. A török kiűzésekor elnéptelenedő településből is csak a postakocsi állomás maradt meg.

A Duna völgyének stratégiai szerepe miatt minden korban fontos hadászati és kereskedelmi útvonal haladt a területen, emellett Mátyás király korától még folyami átkelőhely is üzemelt a folyó két partja között. A kuruc időkben a már pontonhíddal rendelkező stratégiai csomópont őrzésére sáncvárat építettek a településtől nyugatra fekvő dombon, a régi római erődítmény helyén (Sánc-hegy), melyet a német császári seregek később leromboltak.

A kertvárosi utcákon kiérve a bajóti útra, pár száz méter után, a Sánc-hegy lábánál elérjük a Német-völgy bejáratát. A faragott székelykapun túl egy présházakkal szegélyezett, szőlővel befuttatott, meghitt völgyecskébe lépünk. A Duna völgyében jellemző löszös domboldalak kiváló táptalajt adnak a szőlőművelésnek, amellyel a helyiek egy kis mesevilágot varázsoltak a Német-völgy eldugott zugába. Ahogy a név is jelzi, a Neszmélyi borvidékhez tartozó területen a Rajna-vidékről betelepült németség élesztette újjá a szőlőtermesztést. A "négy W" ugyanis, amelyre a Magyarországon csak sváboknak hívott német betelepülőknek szükségük volt, a wasser, wald, weinberg, wiese - azaz víz, erdő, szőlőhegy és rét -, adott volt a területen. A Duna remek szállítási útvonalat jelentett a bor számára, mely a hajdani rögös utakon egyébként megtört, megzavarosodott. A helyben megtermelt nedűt a Dunán messzire szállíthatták az osztrák, német területekre. 

A szőlők feletti ligetben kiérünk a völgyből a Magyar-hegy oldalába, ahonnan egyre jobban rálátunk a Duna-völgyére és az azt szegélyező, erdőkkel borított hegyekre. Ahogy a dombtetőre érünk, feltűnik előttünk a Gerecse északi rögei közé beékelődött Bajót, mely az erdős hegyoldalak között megbúvó házaival és templomával messziről hívogat. Sajnos egy meglehetősen benőtt vízmosásban ereszkedik le a jelzés a faluba.

Bajóttól Mogyorósbányáig

Bajót már a római időkben lakott volt, s a honfoglaló magyarok is megtelepedtek a Duna menti védett völgyben. Az Árpád-kor elején még vár is állt a templom körül. A település első birtokosa a spanyol származású Bajóti Simon ispán volt, aki íjászaival védelmezte Esztergomot a tatárok pusztításától. Bajót címerében ennek emlékeként szerepel a püspöki süveg és a nyílhegy. A történelem viharai azonban többször megsemmisítették a települést; a török és a labanc is feldúlta és elnéptelenítette Bajótot, ahogy a környék számos lakott helyét. Azonban hamvaiból mindannyiszor újjáéledt a falu, mintha címere közepén nem ezüstsas, hanem griffmadár ülne.

Bajóton érdemes kicsit megpihenni, és feltöltődve nekivágni a templom mögött az Öreg-kőre vezető Kjelzésnek. A löszbe vágódott szekérút eleinte a falu feletti legelőket keresztezi, jó kilátást engedve az alattunk egyre jobban kibontakozó településre, amíg egy kanyarban le nem ágazik a K jelzés egy bozótosba vesző ösvényre. Környezetünk mindinkább hegyvidéki jelleget ölt. Először a gyertyános-tölgyes válik egyre zártabbá, s jelenik meg fokozatosan a hidegebb klímát kedvelő bükk, majd az Öreg-kő nyergén átkelve egyre meredekebb, sziklákkal határolt térszínre érkezünk. A hegy keleti oldalán lankásan leereszkedve padokkal és beállóval ellátott pihenőhely fogad, ahonnan lehetőségünk van meglátogatni a felettünk magasodó sziklatömeg barlangokkal lyuggatott, izgalmas mészkővilágát.

A barlangi jelzés a meredek hegyoldalban lépcsőkkel támogatott ösvényen halad. Az első elágazásnál jobbra letérve az 1. számú zsomboly sziklás bejáratát nézhetjük meg.  A lezárt barlangi járat kívülről kevésbé látványos, a 34 méter mély kürtő csak barlangászok által látogatható, meredek járatai ásványritkaságokat rejtenek.

A lépcsősor bal oldali ága az egyre vadabb vidék belsejébe vezetve a hegy leglátványosabb sziklaformájához, a Jankovich-barlanghoz ér. A valószerűtlenül a magasba szökő, hömpölygő formák a barlang 20 méter magas boltozatánál áttörik a mennyezetet, így természetes fénnyel megvilágítva csodálhatjuk meg ezt a páratlan természeti képződményt. A barlang menedéke az őskor emberét is ide csábította, jelentős leletegyüttes került elő a névadójáról elnevezett jankovichi kultúrából a barlangi üledék feltárása során. Manapság már csak a denevérek lakják e különleges üreg fanyar vadaskert-szagot árasztó belső zugait. Ha jó időben érkezünk, hegymászókat láthatunk gyakorolni az Öreg-kő barlang melletti szirtjeinek meghódítása közben. Egykor a barlang áthajló falain is vezettek extrém nehézségű sziklamászó utak, de ezt a hely fokozott védettsége, a törékeny barlangi ökoszisztéma miatt mára betiltották. Egyedül a rozsdásodó biztosítási pontok és Ilku István mennyezeti emléktáblája emlékeztet a hegymászómúltra.

A Jankovich-barlang mellett közvetlenül a Baits-barlang szerényebb méretű, üstszerű oldási üregét láthatjuk. Ha az ösvényen tovább harántolunk a sziklás oldalban, az izgalmas Szalay-barlang zegzugos járatait is megtekinthetjük. A Szalay-barlang felfedezéséhez legyen nálunk lámpa, hogy az érdekes, tökéletes gömb alakban oldott belső termeket is megcsodálhassuk. Ezekben óvatosan mozogjunk, ne háborgassuk az itt élő denevéreket, hiszen mi csak vendégek vagyunk az ő otthonukban. A barlang előtti szirtről remek kilátás nyílik a Gerecse északi rögeire és a Duna völgyére egészen Esztergomig. Jó időben a bazilikát és mögötte a Börzsöny kihunyt vulkáni kúpját is láthatjuk.

A barlangi kalandok után visszatérünk a hegy alatti pihenőhöz, és folytatjuk utunkat Mogyorósbánya felé az Országos Kéktúra K jelzésén. A szelíden lejtő hegyoldalon lecsorogva a hegy alatti lapályon kis rétet keresztezünk, ahol a nyaranként ridegtartásban kicsapott kecskenyáj az úr. A hegylábi szántókat szegélyező tölgyesben érkezünk a mogyorósbányai nyeregbe, ahol Péliföldszentkeresztről csatlakozik hozzánk a Mária-út. A nyereg túloldalán mélyen a löszbe vágódott, kövekkel kirakott szekérúton érünk be Mogyorósbányára.

Mogyorósbányától Nyergesújfaluig

A hegyek katlanában megbúvó település védettsége ellenére a Duna völgyének forgalmas és sokszor vésztől terhes időszakaiban elnéptelenedett. A török dúlás és a labanc megtorlás során megsemmisült falu a környező népcsoportok képviselőivel népesült be újra. A szlovák és német kisebbséggel vegyes lakosság nagy része a környéken felfedezett szénvagyon kitermelésére települt be. Manapság már csak a tájsebek és az emlékművek emlékeztetnek az egykori mozgalmas időkre. A falu ismét harmóniába került környezetével, az erdős hegyoldalak ölelése meghatározza a település légkörét.

A központból a Z jelzést követve hagyjuk magunk mögött a smaragdzöld erdők közé ékelődött kicsiny települést. A hegyhátra felérve ismét kellemes hangulatú tölgyesben vezet utunk. Az erdő közepén egy kopjafa körül csoportosuló, padokkal teli pihenőhelyhez érünk, amit a környék elhunyt erdészeinek emlékére állítottak.

A hegyoldalban lankásan ereszkedve némi kanyargás után kiérünk az erdőből a Nyergesújfalut övező szántók és legelők közé, ahol komótosan visszatérünk a Duna tágas völgyébe. A kertváros utcáin kanyargó Z jelzés visszavezet a Z+ elágazásához, így közel 20 kilométer után bezárul körtúránk. Ha ügyesen számoltunk, a buszmegálló melletti teraszos vendéglátó egységben még van időnk lepihenni, és egy "bambi" mellett elmerengeni a látottakon, a történelem viharain és a megújuláson.

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • Vonattal érkezve Nyergesújfalú vasúti megállóhelynél kell leszállni, ahonnan túránk is indul.
  • Ha busszal érkezünk, a Nyergesújfalú, Bajóti elágazás megállóhelynél kell leszállni.

prístup

  • A túra kezdő- és végpontja a nyergesújfalui vasútállomás, ahonnan a Gerecse felé, déli irányba indul a Z+ jelzésen utunk.
  • A Nyergesújfalú, Bajóti elágazás buszmegállótól Budapest felől érkezve 150 métert visszafelé, keleti irányba megtéve a főutcán, a Kossuth Lajos utca-Padányi tér kereszteződésnél érjük el a Z+ jelzést, míg Lábatlan felől, nyugatról pont a turistajelzés mellett van a buszmegálló.

Parkovisko

  • A nyergesújfalui vasútállomásnál tudunk parkolni.
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli


Otázky a odpovede

Spýtajte sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

Napíš svoju prvé hodnotenie

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.


Fotografie iných


Stav
Otvorené
Obtiažnosť
Ľahká
Trasa
16,6 km
Čas
4:55 hod
Stúpanie
473 m
Klesanie
473 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou okružná trasa etapové trasa vyhliadky možnosť občerstvenia kultúra / história geologické zaujímavosti botanickej zaujímavosti faunistické zaujímavosti zdravá klíma

Štatistika

: hod.
 km
 m
 m
Najvyšší bod
 m
Najnižší bod
 m
Zobraziť nadmorskú výšku Skryť nadmorskú výšku
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu