Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výlet

Andalgás a hét vezérrel és a stájerekkel a vasfüggöny mentén

Peší výlet · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Az Andalgó széles sétaútja
    / Az Andalgó széles sétaútja
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hétforrás
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pillantás az Andalgóról a Gyöngyös-patakra
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Ausztria felé
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rax és a Schneeberg a Pintér-tetőről
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Saint Germain-kereszt
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Andalgó széles sétaútja
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistajelzések az Kőszegi-hegységben
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdőrészlet a Stájer házak előtt
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szikla-forrás
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szőlőültetvények a Kőszegi-hegységben
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkös erdőrészlet a Szikla-forrás felé
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőszegi-hegység kutatóinak és ismertetőinek emlékhelye
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Stájer házak
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdőrészlet a Hétforrás után
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 700 600 500 400 300 200 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Koronaőrző bunker (Kőszeg) Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola Hétforrás
Kőszegről indulva kezdetben az országhatáron egyensúlyoz, majd a hegység több ikonikus helyét érintve tér vissza a városba ez a körtúra.
Otvorené
Ťažká
20,8 km
6:20 hod
700 m
700 m
A Kőszegi-hegység északnyugati szeletét bejáró túra remek választás, ha behatóbban meg akarjuk ismerni a névadó városhoz közelebb eső részeket, és nem vagyunk ezért restek mintegy 20 km-t gyalogolni - cserébe betekintést kapunk a terület természeti, történelmi és kulturális értékeibe is. Az útvonal eleje számos történeti kitekintésre késztet a koronaőrző bunker, az Andalgó, a Saint Germain-kereszt, a vasfüggöny és a Hétforrás melletti határőr laktanya révén. Végig szép, főleg bükkerdőkön át vezető utunk legtávolabbi pontja a Stájer házak környéke. Az egykor főleg erdészek lakta kis telep ma kiváló pihenő és piknikező hely. A Hét-, a Szikla- és a Ciklámen-forrást is érintő túra több kilátópontjáról nyílik panoráma a Keleti-Alpok csúcsaira és a hegység alatti településekre.

Autorov tip

  • A koronaőrző bunker után az együtt haladó Z és  jelzésről hamarosan jobb oldalon egy lépcső vezet le az 1978-ban társadalmi munkával, csónakázási és horgászati céllal a Kálvária-hegy lábánál létesített Csónakázó-tóhoz, mely a Kőszegi Sporthorgász Egyesület kezelése alatt áll. A 3,3 hektáros vízfelület a Gyöngyös-patak mellékágából, a Malomárokból kapja a vízutánpótlást. Bár vízmélysége csak 1,5-2 méter, ennek ellenére Vas megye leghidegebb vizű tava. 2008-ban az egyesület a tó körüli sétaúton 20 táblából álló halismereti tanösvényt, majd 2009-ben az ösvényhez kapcsolódó bemutatóházat létesített.
  • A koronaőrző bunker után érdemes felmászni a Kálvária-hegyen álló Szent Kereszt Felmagasztalása titulusú kálváriatemplomhoz is.
  • A Hétforrás után a K és a Z jelzés találkozásánál, előbbin továbbmenve kis kitérővel elérhető az Óház-kilátó.
Profilový obrázok používateľa Szilárd Dr. Szentes
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualizované: 2020-11-24
Obtiažnosť
Ťažká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
643 m
Najnižší bod
272 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Možnosť občerstvenia

Láng Pincészet

štart

Kőszeg, autóbusz-állomás buszmegálló (271 m)
Súradnice:
DD
47.387229, 16.544445
DMS
47°23'14.0"N 16°32'40.0"E
UTM
33T 616565 5249353
what3words 
///miracles.coins.pavement

ciel

Kőszeg, autóbusz-állomás buszmegálló

Podrobný popis cesty

Itiner

  • A buszmegállótól délnyugat felé indulunk, majd jobba a P jelzésre térünk.
  • A Fő téren a hozzánk csatlakozó K jelzésen folytatjuk a városi sétát.
  • A koronaőrző bunkertől jobbra tartva a Z jelzésen megyünk tovább.
  • A Saint Germain-kereszt után nem sokkal csatlakozik utunkhoz a K jelzés.
  • A Hétforrás után még mindig a Z jelzések az irányadók, melyeket egészen a Stájer házakig követünk.

  • A Vörös-kereszt után jobb oldalon az S+ jelzésre váltunk.
  • A Pogány-völgyi kereszteződésben balra kanyarodunk az erdő felé, és a S jelzést követjük Kőszegig.
  • A Rákóczi utcán balra fordulunk, majd pár lépés után jobbra, a jelzetlen Szűk utcára térünk. Annak végén jobbra fordulunk a Kossuth utcára a P jeleken.
  • Pár lépés után, az első kereszteződésben balra térve a Liszt Ferenc utcán rövidesen a buszállomásra jutunk.

A túráról részletesen

Kőszegtől a Saint Germain-keresztig

A buszmegállótól délnyugati irányban teszünk pár lépést, majd a kereszteződésben jobbra forduilunk a P jelzésre. A Fő térre érve a K jelzésre váltunk, ami a város pereméig navigál bennünket. A Sziget és a róla balra nyíló Kálvária utcán jutunk el a koronaőrző bunkerhez. A pincerendszerben a Szálasi-kormány menekülésekor 1945.03.18. és 27. között őrizték a Szent Koronát Ausztriába, majd onnan Amerikába tartó hosszú útja előtt, melynek végén 33 évvel később, 1978-ban került vissza Magyarországra.

Innen jobbra tartva, a Z jelzésen megyünk tovább a betonkerítéssel szegélyezett úton, melyen az Andalgó tanösvény táblái ismertetik Kőszeg és vidékének - elsősorban múlt századi - történetét. Az Andalgó a Gyöngyös-patak magaspartján kanyargó, szép fekvésű ösvény neve, ami eredetileg a ma is működő, 1898-ban alapított nemezgyártól Rőtfalváig tartó szakaszt jelölte, majd az elnevezés később már az első kálvária stációig terjedő szakaszt is magába foglalta. Fénykorában, a két világháború között a romantikus hangulatú ösvény mentén még nyári vendéglő is működött, de az 1945-ös határzár kettévágta ezt az addig forgalmas utat. 

A fokozottan védett természeti terület táblánál balra tartunk. Innen a Z jelzés már nagyrészt az államhatáron halad az úgynevezett Vasfüggöny turistaúton. A vasfüggöny kialakulása 1945-1948 közé tehető, amikortól évtizedeken át hermetikusan elzárta Nyugat-Európától a tőle keletre élőket. A műszaki zár- és erődrendszer mellett felállították az előbb határvadász-, majd határőrszervezeteket. A nyugati és a déli határszakaszt átfogóan lezárták, és 1950 végére az osztrák és a jugoszláv határszakaszon 1000 km drótakadályt építettek ki, melyből 871 km-t aknásítottak is. A védelmi munkák összköltsége közel 7 milliárd forint volt.

1955 októbere és 1956 október 20-a között a nemzetközi feszültség csökkenésére megtörtént a nyugati határszakasz mentesítése; az október 23-ai forradalom után azonban a fegyveres konfliktus veszélye Ausztria felé helyeződött át, így itt 1957-ben újra elrendelték az országhatár lezárását. A 282 km új típusú drótakadály mellé több mint 1 millió db aknát telepítettek. A következő ütemben 1970-ig történt az SZ-100 elektromos jelzőrendszerre (EJR) való átállás, ami azonban a biztonság növelése mellett az állomány leterheltségét is fokozta, mert műszaki-technikai hibákra és állatok okozta jelzésekre is reagált.

Végül a határőrség országos parancsnoka 1989. március 19-én előterjesztette a jelzőberendezés lebontását, aminek alapján április 18-án a határőrség meg is kezdte azt, így a vonatkozó kormányhatározat megjelenésekor már 150 km-nyi szakaszon felszámolták. A határőrség 1989 augusztusára a BM tervéhez képest egy évvel korábban véglegesen lebontotta a vasfüggönyt.

A kezdetben keskeny ösvényként induló út lassan kiszélesedik, majd a tanösvény utolsó táblája előtt, az elegyes gyertyános- kocsánytalan tölgyesben elkezdünk elemelkedni a pataktól, és egy nagy balos kanyarral megkerüljük a Felső-erdőt. Utunk később nyírek és erdei fenyők között halad, melyek alatt savanyú talajfoltokat jelző fekete áfonya és csarab alkot kisebb csoportokat. Mindkét faj a hazánkban 4 faj által képviselt hangafélék családjába tartozó törpecserje. Az emelkedőn mintegy 200 m szintet küzdünk le kb. 1,5 km alatt. A kaptató után érdemes rövid kitérőt tenni az ausztriai rőtfalvai erdőben álló Saint Germain-kereszthez, ami az osztrákok trianoni keresztjének felel meg. 

A Saint Germain-kereszttől a Hétforrásig

Az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések részeként Ausztria (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant államai a franciaországi Saint-Germain-en-Laye-ben 1919.szeptember 10-én aláírtak egy 381 cikkelyből álló békeszerződést, amelynek értelmében Nyugat-Magyarországról átcsatolták Moson-, Sopron- és Vas vármegye zömében német és horvát nemzetiségű területeit, amik ma Burgenland egy részét adják, de a tartomány székhelyének Sopront nem sikerült megszerezniük. Ellenben a határozat megtiltotta többek között a Német-Ausztria (Deutschösterreich) név használatát, továbbá a korábbi államforma visszaállítását, és hogy Ausztria egyesüljön Németországgal vagy Magyarországgal. A békeszerződés 30 000 főben korlátozta az ország haderejét, és elrendelték a fegyvergyárak leszerelését, valamint a fegyverek megsemmisítését, illetve jóvátétel fizetésére kötelezték Ausztriát, ami az Osztrák Császárság területeinek és népességének háromnegyedét, de a német lakta területeinek is egyharmadát elveszítette, miközben az ország szövetségi állammá alakult.

A kereszt után nem sokkal becsatlakozik utunkba az enyhén lejtő K jelzés, amin 1 km múlva érjük el az egykori romos határőr őrs épületeit, majd az út jobb oldalán fakadó Hétforrást. Ez a hegység legbővizűbb forrása, melynek hozama 1955.04.19-én elérte a 450 l/percet. Első írásos említése már a 14. században megjelenik „Várkuta” néven, mely a közeli kőszegi Felsővárra, a mai Óházra utal. Népszerűsége töretlen volt az évszázadok során; 1781-ben például Kőszeg neves költőjét, Rajnis Józsefet ihlette meg. 1891 körül a közelgő millenium alkalmából a hét magyar törzs nevével ellátott táblákat helyeztek ki a forrás kifolyói alá, azóta Hétvezér-forrásnak is hívják. Egy helyi hagyomány szerint aki mind a hét ágból kifolyó vízből iszik egy-egy kortyot, annak a vezérek teljesítik egy kívánságát. A párkányzaton kifolyó víz a medence után a Gyöngyös-patak felé szalad tovább. A legutóbb 2015-ben felújított forrás mellett egy tágas esőbeállót alakítottak ki, ami hosszú túránk során jó szolgálatot tehet egy zápor vagy tartósabb egy eső esetén is. A forrás mellett költ a hegyi billegető, a hegyi patakok ritka rovarevő énekesmadara. Hazai fészkelő állománya mindössze 2-300 párra tehető.

A Zeiger-nyergen át a Stájer házakig

A forrás után termetes bükkök alatt, aszfaltos úton, majd egy keskeny ösvényen haladunk tovább a következő széles, kavicsos erdészeti útig a Z jelzésen. Egy tarvágásnál szép kilátás nyílik északi irányba a hegység lábánál fekvő Rőtfalva és a főút túloldalára települt Rendek felé. Bükkerdők között haladva 1,5 km múlva érünk a Zeiger-nyereghez, ahol tűzrakó hely és pihenő vár minket.

A jelzést követve balról gyepes aljú szálbükkös, jobbról gyertyános erdő között vezető úton kezdünk ereszkedésbe, míg egy kis fenyvesfoltnál álló magasles előtt balra, majd hamarosan jobbra fordulunk, és meredek ereszkedésbe kezdünk a Hármas-patak völgyében fakadó Szikla-forráshoz, melynek vize nem iható. Mellette egy méretes sziklakibukkanás áll, kis fülkéjében egy Szűz Mária szobor néz a forrás felé. A hangulatos völgyből fiatal bükkösön át indulunk tovább. Itt tűnik elő először túránk során a Wechsel és a Rax; aztán egy fölúthoz érve, azon jobbra kanyarodva a Schneeberg is láthatóvá válik. A kis delta után átkelünk a patakon, és meredek emelkedésbe kezdünk. Amikor utunk ellaposodik, egy képoszlop mellett haladunk el, majd fél km múlva elérjük az aszfaltos feltáróutat. Ezen 700 m-t teszünk meg az út éles balkanyarjáig, ahol két nyírfa között áll a Kőszegi-hegység legjelentősebb kutatóit és ismertetőit bemutató tábla és emlékmű.

A Stájer házak és környékük

Rövidesen a stájer-házi bükknek nevezett, több mint 200 éves matuzsálem alatt érünk a névadó egykori erdészházakhoz. Történetük a 18. század közepéig nyúlik vissza, amikor Mária Terézia 1769-ben kiadta erdőrendtartásnak nevezett törvényét („A fáknak és erdőknek neveléséről, és megtartásáról való rendelés”). Kőszeg, mint szabad királyi város érintett volt ennek betartásában, ezért Stájerországból két erdőőrt telepítettek a város által ekkor épített két házba. Az erdőőrök és utódaik az 1780-as évektől egészen 1954-ig laktak itt. 1920 után már egy panzió is volt a portán, ahol olcsón lehetett kapni az itt lakó családok portékáit, például friss tejet, sajtot, kenyeret és bort. A házak agyagba ágyazott terméskövekből készültek, tűzhelyük nyitott volt, a tetejük pedig fazsindelyes. A sok év során csak kisebb átalakításokon és „modernizálásokon” estek át, mely során a nyitott tűzhelyet kemencére, a fazsindelyt cserépre cserélték.

A mellettük álló vadászlakot Chernel György építette 1830-ban, a harangláb pedig az 1902-ben elhunyt Kayszrál Károly erdőmester hagyatékából készült 1910-ben. A harang az erdőmunkások munkaidejének elejét és végét jelezte, de olykor az eltévedt turisták számára is hasznos volt. 1932-ben dr. Stur Lajos anyagi támogatásával egy dr. Thirring Gusztávról elnevezett turistaszálló is épült itt, melynek mára csak az alapjai maradtak meg. Az egyik volt erdészházban a Szombathelyi Erdészeti Rt. 1996-ban erdészeti múzeumot, míg a másikban 2002-ben erdei iskolát hozott létre, a 30 fő befogadóképességű erdei szálló pedig 2004 óta várja vendégeit. A hely egyik érdekessége, hogy 1947-ben itt mérték a hótakaró vastagságának magyarországi rekordját, 151 cm-t.

A Stájer házak mögött találjuk a bő vizű, bár nem iható Cikláman-forrást. Hozamának egy részét a Stájer házak hasznosítják. Közvetlenül a forrásmezőn egy épület áll, ebben van a vizet a házakhoz szivattyúzó hidrofor. Alatta egy betonozott, kifolyócsöves foglalás van, melyet elsősorban a foltos szalamandrák szaporodását szolgáló kis medencék követnek, ahonnan az elfolyó víz a Stájer-patakot táplálja. A forrás az azt körülvevő erdőben virágzó erdei ciklámenről kapta a nevét. A Hétforráshoz hasonlóan itt is találkozhatunk egy ritka énekesmadárral, ami ráadásul a hazánk legkisebb madara címmel is büszkélkedhet, a tüzesfejű királykával. Egyedei, rokon fajával, a sárgafejű királykával együtt gyakran még az 5 g testtömeget is épp hogy csak elérik.

A Vörös-kereszt felé, majd vissza Kőszegre

Visszaindulunk a Stájer házaktól, és az emlékműtől a K jelzést követjük, amely az első nagyobb balos kanyarig együtt halad a hegység élővilágát bemutató Öreg bükk tanösvénnyel. A bükkösben kígyózó út következő balos kanyarjában egy letermelt erdőfolt felett szép kilátás nyílik a Raxra és a Schneebergre. Kis idő múlva a Vörös-kereszthez érünk. Ez hegység egyik legnagyobb turistaút-csomópontja, ahol pihenőt is találunk. Az 1984-ben állított feszületet hat nagy kocsánytalan tölgy veszi közre. Régen erre vezetett a legrövidebb út a hegyaljai falvakból a rőtfalvi búcsújáró helyre.

A kegyhelyen túlhaladva jobb oldalon indul az erdőbe az ezután követendő S+ jelzés. Az erdő képe itt jelentősen különbözik a túrán eddig megszokottól. Az Irány-hegy délies kitettségű oldalában a bükk helyett a kocsánytalan tölgy a domináns fafaj. Fényben gazdagabb lombok alatt ereszkedünk. Az ötös elágazásban balra tartva hamarosan elérjük az aszfaltos utat, amin jobbra indulunk. A következő kanyar végén újabb földúton megyünk tovább. Hamarosan a Fő-hegy semmibe vesző kisalföldi panorámás útján, a borospincék felett haladunk, melyek egészen az alattuk húzódó Pogány-völgy talpáig érnek.

Ez a hegylábi felszín főként a miocén és pliocén határán, besugárzás általi aprózódás hatására képződött nagy mennyiségű törmeléken alakult ki, melyre pliocén vályog és pleisztocén lösz települt. Részben ennek köszönhető a Pogány-völgyi pincék megléte. Az egykor önálló településként létező Pogányok ma már csak Kőszegdoroszló egyik dűlőneveként él. Legkorábbi említése 1279-ből való „villa Pugan” néven, mint a Kőszegi család helyi várának szolgáló falu. A települést nem sokkal ezután ismeretlen okokból elhagyták lakói - innentől már csak pusztaként említik a források. A terület délies fekvése hozzájárult a régóta itt folyó eredményes szőlőtermesztéshez és bortermeléshez. Az egykor ezt a területet is elborító Pannon-tó lápos, mocsaras partján tenyésző növényzetből a Pogány-völgy felszíne alatt található lignittelepek képződtek. Ezekre 1919-ben egy kis lignitbánya is települt, amit vízbetörés miatt zártak be 1924-ben. Egy ebben az évben a völgyben mélyített fúrás 10 és 26 m-en is harántolt lignitet, 60 m-en pedig barnaszenet.

A kereszteződésbe érve balra kanyarodunk az erdő felé, és a S jelzésre váltunk. A településre beérve átkelünk a patakon. A Mohás utcán jobbra fordulva elhaladunk a Kenyér-hegy mellett, melyet az alatta folyó Tamás-árok patakja fűrészelt le a Szabó-hegy gerincéről. Egy helyi elbeszélés szerint a napóleoni háborúk idején kitört éhínség idején 7 db kenyérért vásárolta meg új gazdája a kis dombot - ezt azonban történelmi tények egyelőre nem igazolták. A hegyen működik a Kőszegi Sportegyesület Síugró Szakosztályának síugrósánca, ami azért is kuriózumnak számít, mert Magyarországon az 1990-es évek elejétől csak Kőszegen van síugró élet. 

Továbbmenve a Temető utcán jutunk vissza a városba. Rögtön azután, hogy a Rákóczi utcára balra bekanyarodtunk, az első jobb oldali lehetőségnél jobbra kell térnünk a Szűk utca jelzetlen szakaszára. Ennek túlvégén, a Kossuth utcán jobbra fordulunk (itt a P jelzést fedezhetjük fel), majd néhány méter után balra kanyarodunk a Liszt Ferenc utcába, ahol már eltéveszthetetlenül látjuk a buszpályaudvart.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • Kőszegre főleg Szombathely, Sopron és Bozsok felől érkeznek buszok.
  • Kőszeg, autóbusz-állomás buszmegállóban érdemes leszállni.

prístup

  • A túra  a buszmegállóból indul, és ugyanoda érkezik vissza.

Parkovisko

  • Kőszeg Szombathely felől a 87. sz. úton érhető el. 
  • A buszpályaudvarhoz legközelebbi parkolót a Kossuth utca - Szűk utca kereszteződésénél találjuk. A parkolás fizetős!

Súradnice

DD
47.387229, 16.544445
DMS
47°23'14.0"N 16°32'40.0"E
UTM
33T 616565 5249353
what3words 
///miracles.coins.pavement
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Mapa doporučená autorom

A Kőszegi-hegység turistatérképe

Vybavenie

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app. 

Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

Napíš prvú recenziu

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.


Fotografie iných


Stav
Otvorené
Obtiažnosť
Ťažká
Trasa
20,8 km
Trvanie
6:20hod
Stúpanie
700 m
Klesanie
700 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Okružná trasa Bohatý na prírodné krásy Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Faunistické zaujímavosti Tajný tip Zdravé podnebie

Štatistika

  • 2D 3D
  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
: hod.
 km
 m
 m
 m
 m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp