Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výlet Top

A Vértes sztyepprétjeinek ölelésében

· 10 reviews · Peší výlet · Vértes-Velencei-hegyvidék · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • A legelő állatok tájformáló hatása, másfél méteres magasságig minden lerágva
    / A legelő állatok tájformáló hatása, másfél méteres magasságig minden lerágva
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kopasz-dombon
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Móri-árok mozaikos tája, a túloldalon már a Bakony kezdődik
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tavaszi héricsek az Ugró-völgy aljában
    Fotografia: Péter Farkas
  • / Tavaszi hérics az Ugró-völgy aljában
    Fotografia: Péter Farkas
  • / Erdős szavanna a Vértesben, akár egy afrikai természetfilmben
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kapaszkodás a Móri-árok kertjei felett
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vértes platójának leszakadása meredek, sziklás gerincekkel
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kopasz-domb Csákberény felett
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A napfényes karsztbokorerdőben van mit legelni a rőtvadaknak
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Leágazás a csókakői gesztenyefás útról a Vértes platója felé
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Z+ jelzés navigál minket a hegységperemi karsztbokorerdőben
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Köves (Ugró)-völgyben
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Ráró-kő
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Maurer-kunyhó
    Fotografia: Péter Farkas
  • / Karsztbokorerdő az Alsó-Cservágás közelében
    Fotografia: Péter Farkas
  • / Tavaszi kankalin
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Kopasz-domb sztyepprétjén
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Kopasz-dombon
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Kopasz-domb sztyepprétje
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Kopasz-dombon
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Kopasz-dombon
    Fotografia: Péter Farkas
  • / Tavaszi héricsek a Kopasz-dombon
    Fotografia: Péter Farkas
  • / A Piroska-emlék
    Fotografia: Péter Farkas
  • / Csákberény
    Fotografia: Péter Farkas
m 500 400 300 200 12 10 8 6 4 2 km Gróf Merán … Múzeum Kopasz-dombi kilátóhely és panorámaút Gróf Merán … Múzeum
Szurdok, fennsík, hegygerinc: a Vértesre jellemző összes hegyi tájat végigjárjuk ezen a látványos körtúrán, a hegység legjellegzetesebb vidékén.
Otvorené
Ľahká
13,3 km
3:50 hod
342 m
342 m

A Vértes dolomitszirtjeinek ölelésében, erdőkkel körbevéve fekszik a hegység déli végében Csákberény, utunk kiindulópontja. A településre számos szurdokvölgyszerű bevágás és a köztük fehérlő sziklagerinc fut le. A legnagyobb ilyen szurdokvölgyön, a Köves-völgyön hatolunk be a hegység belsejébe, és a leglátványosabb, legtágasabb kilátást nyújtó gerincen, a Kopasz-hegyen érkezünk vissza a faluba.

Utunk során mindhárom jellemző formavilágba és a hozzájuk kapcsolódó életközösségekbe betekintést nyerünk: a mély völgyek sziklás, misztikus bükkerdeibe, a fennsík tágas, lapos tölgyeseibe és a gerincek rétekkel tarkított kőrisligeteibe. Ha szerencsénk van, és nyitott szemmel járunk, az itt élő állatok nyomaival vagy akár képviselőivel is találkozhatunk az erdők, kopárok rejtett világában, de a faluban nyilt vadászati és erdészeti múzeumban mindenképp megtekinthetjük a jelenkor vadjainak egykor élt, puskavégre került öregjeit.

Autorov tip

  • A túra kiindulópontja mellett, a Kossuth utca - Petőfi Sándor utca kereszteződésében találjuk a falu boltját, ahol érdemes még utoljára étel- és italkészletünket feltölteni, illetve a szemben lévő vendéglőben a túra végeztével tudunk egy üdítőt inni és étkezni.
  • Ha rövidíteni szeretnénk a túrán, a leglátványosabb rész, a túra végét jelentő Kopasz-hegy felé érdemes indulni, és a szurdoktúra alternatívájaként a Gémförtés-völgyön, a Z jelzésen visszaereszkedni Csákberényre. Így a túrát hozzávetőlegesen megfelezzük.
Profilový obrázok používateľa Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualizované: 2021-02-18
Obtiažnosť
Ľahká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
449 m
Najnižší bod
222 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • A túra során természetes vízvételi lehetőség nincs, ezért érdemes még a faluban gondoskodni a megfelelő folyadékutánpótlás beszerzéséről.
  • A túra utolsó pár kilométere gyér bokorerdő illetve rét, ahol nyári, napsütéses időben javasolt fejfedővel és napszemüveggel védekezni az erős sugárzás ellen. 

štart

Csákberény, Kossuth utca - Bajcsy-Zsilinszky utca sarka (222 m)
Súradnice:
DD
47.349599, 18.330176
DMS
47°20'58.6"N 18°19'48.6"E
UTM
34T 298358 5247471
what3words 
///existed.consisting.akin

ciel

Csákberény, Kossuth utca - Bajcsy-Zsilinszky utca sarka

Podrobný popis cesty

Itiner:

  • A csákberényi katolikus templom elől indulunk a Z+ jelzésen, amit majdnem az egész túrán követünk
  • Két rövid szakaszon a Kopasz-hegyen kell az alternatív Z▲ jelzésen letérni. Az út mindkétszer visszacsatlakozik a Z+ jelzésre

Leírás:

A szurdok mélyén

Kiindulópontunk Csákberény, a Vértes dolomitsziklákkal barázdált, fésűszerű gerincéleinek ölelésében fekvő hangulatos falu. Már a településre érkezve feltűnik a hely különlegessége, amint a falutábla mellett a földből kitörő metrószerelvényt megpillantjuk. Ha metró nem is, de ipari vasút futott a falu mellett a gánti bauxitbányáktól a móri fővonal felé, még a XX. század közepén, a bányászat fénykorában. Címerében jelen van a környék mindhárom fontos "terménye", a síkvidéki gabona, a domboldalakon termő szőlő és a hegyvidéki tölgyerdők levele, mutatva, hogy mindhárom jellemző vértesi táj megtalálható itt.

Csákberény hivatalosan sem a móri borvidékhez nem tartozik, illetve a szomszédos bauxittelepek is kívül esnek a határán, természeti környezete azonban egyedülálló. A Vértes dolomittömbje számtalan gerincre és szurdokra szakadva húzódik le a falu medencéjébe, könnyű hozzáférést teremtve az egyedi tájhoz. A középső Varga-hegyre és alatta a Pénzverő-völgybe vezet is egy-egy tanösvény a helyi vadászati és erdőgazdálkodási múzeumból, de mi a környéket behatóbb vizsgálat alá véve a legmélyebbre hatoló Köves-völgyön indulunk el felfedezőutunkra.

A római katolikus templomtól a Z+ jelzést követve hagyjuk el a falut északi irányban, enyhe emelkedéssel. Egy kevert erdeifenyves-tölgyest keresztezve érkezünk a Strázsa-hegy lábánál a Köves-völgybe, vagy ahogy a helyiek nevezik, Ugró-völgybe. A név beszédes mind a köves aljzatú, sziklákkal szegélyezett völgy, mind a felette húzódó kopár hegy tekintetében, ugyanis az oszmán hódoltság alatt elnéptelenedett falu felett őrködő török helyőrség innen tartotta szemmel a Vértes délkeleti előterét, a Buda és Fehérvár között húzódó utat.

A völgyben felfelé haladva kilátásunk a környező sziklás hegyoldallal együtt mindinkább bezáródik. Az első párszáz méteren tágas völgytalpi réten haladunk, ám hamar beérünk a kevert tölgyes erdőbe, ahol az egyre közelebb kerülő meredek hegyoldalak árnyékában már a bükkök is megjelennek. A sziklák felett, a ritkás karsztbokorerdő ligetei közt megbúvó apró rétek sütkéreznek a nap melegén. E jellegzetes vértesi táj szubmediterrán klímája olyan, hazánkban egyedi növényeknek ad élőhelyet, melyek egyszerre igénylik a napsütötte meleg sziklákat és a szurdokerdőből érkező párásabb klímát. Ami az állatokat illeti, a meredek, sziklás hegyoldalakat a növényevők közül egyedül a muflon lakja szívesen, előjogot formálva a peremek feletti rétek lelegelésére. A nyájakban vonuló hegyijuh bégetését, vonulásának leguruló kövektől csörömpölő zaját kis szerencsével mi is hallhatjuk, illetve megpillanthatjuk a csoportot vezető, csigás szarvú kosokat.

A felső részén kacskaringós völgyben felfelé haladva egyre mélyebbre jutunk a hegység belsejébe, és a bezáródó hegyoldalak között mindinkább uralkodóvá válik a bükkös. A sötét erdő felett a sziklák is egyre mohosabbak, magasabbak, tagoltabbak lesznek. A hegység fő tömegét is alkotó dolomit már karnyújtásnyira kerül hozzánk, így jobban szemügyre vehetjük. A karbonátoknak eme gyakori formája a mészkővel ellentétben minimálisan oldódik, viszont sokkal ridegebb, így töredezett felszínű. Ennek megfelelően a sziklák oldódása is csekély, a gyengébb felületeket a fagy aprózza tovább. Így alakulnak ki a puhább, töredezett rétegek mentén kimélyülő sekély üregek, melyek közül a nagyobbak elérik a barlangi méreteket is

Az üregek menedékül szolgálnak a köves felszínen otthon lévő muflonoknak és az eldugott, háborítatlan helyeken a vadmacskának. Ez a félénk, éjszakai életet élő őshonos ragadozónk csak elvétve kerül az látóterünkbe, mivel az összes érzékszerve lényegesen kifinomultabb az emberénél, és igyekszik is ezt kihasználva elkerülni minket. Kivételes szerencse kell az észleléséhez, ám széles mancsának nyomát felfedezhetjük a sárban, hóban, hiszen inni ő is lejár a völgy aljára, és persze vadászik a réteken. A faluból kijáró házimacskákkal gyakran összepárosodik, általában a merész udvarlók végzetére.

Vaddisznók és szarvasok otthonában, a fennsík tágas erdeiben

Az utolsó szakaszon már Szappanos-völgynek hívott főágból egy írtásnál balra kitérve, a Kis-Nyirjes-völgyön keresztül kapaszkodunk fel a Vértes fennsíkjára. Az eddigi utunkat kísérő meredek hegyoldal most talpunk alá kerül. Igaz, a völgy eróziójának köszönhetően némileg megenyhülve, de egy rövid kaptató után már kint is vagyunk a bevágásból, és egyre lankásabb, szelídebb tájon haladunk keresztül. Az összefüggő erdőben elmaradnak a bükkök, és az alacsony fennsíkra jellemző tölgyek válnak uralkodókká.

A dolomit csekély oldhatósága miatt itt nem alakulnak ki a mészkőfennsíkokra jellemző töbrök. A csapadék lassan szivárog át a talajon, néhol nagyobb pocsolyákat alkotva időlegesen megreked. Ezeket a tölgymakkot kedvelő vaddisznók fürdik ki egyre mélyebbre. A pocsolyák oldalán látható kerekded, szálas lenyomatokat a dagonyázó vaddisznók hagyják maguk után. A tölgyesek másik jellemző rőtvadja a makkot szintén kedvelő szarvas, melyet különösen szeptember táján láthatunk, hallhatunk. A nappalt általában a bozótban pihenve töltő állatok ősz elején a hormonok vezérelte párzási vágytól feltüzelve gyülekeznek a tisztások szélén, és hívják ki riválisaikat, csábítják magukhoz a nőstényeket. Ilyenkor a hímek az emberrel kevésbé törődve csak a saját érvényesülésükre gondolnak, lehetőséget adva, hogy megpillantsuk, halljuk őket. Nagyragadozók hiányában ugyanis természetes ellenségtől nem kell tartaniuk; az utóbbi években megjelenő lápi farkas, azaz az aranysakál is inkább az alacsonyabb térszineket kedveli, és a kifejlett egyedekre nem veszélyes.

A kényelmes sétát ígérő, majdnem sík erdőkben haladunk tovább a Z+ jelzésen, először egy hosszabb egyenes nyiladékon, majd egy hangulatos gyertyános-tölgyesben rákanyarodunk a Felső-Cservágás csomópontjára, ahol a szélrózsa minden irányából érkeznek erdészeti és jelzett turistautak. Itt tudnánk letérni Csókakő felé is, melyhez meglepően közel kerültünk, de most maradjunk inkább a Z+ jelzésen, mely kisebb kanyarral visszafordul Csákberény felé. Elhaladunk az erdőben dolgozók menedékeként félig a földbe épített, mára már düledező Maurer-kunyhó mellett, és kellemes sétával haladunk déli irányba, a fennsík pereme felé. A Felső-Cservágásnál ideiglenesen mellénk szegődő K▲ jelzés lekanyarodik jobbra, Csókakő irányába, majd a Z jelzés balra a Gémförtés-völgybe. Mi azonban maradjunk a Z+ jelzésen, mely az elkeskenyedő fennsíkperem egyre bokrosabb, világosabb vidékére érkezik!

A fennsíkperemi sztyeppréteken

A Pap-irtás lankás oldalában lefelé ereszkedve, a füves tisztásokkal tarkított bokorerdőben a Z+ jelzésről jobbra leágazunk a Z▲ jelzésre, melyen lassan kiérünk a Kopasz-hegy tágas sztyepprétjére. A kerekded nyitott hegyoldalról egyre szélesebb panorámával érkezünk a fennsík elkeskenyedő peremére. Előttünk a Móri-árok, a Vértes déli előtere, a Fehérvári-medence-laposa. A fennsíkperem hosszan hullámzik északnyugat felé, a Vértesre jellemző, sziklás gerincélek és a köztük meredeken lefutó erdős bevágások ritmikus mintázatával. A hegyoldal alján szoknyaszerűen szétterülő szőlők és szántóföldek hullámoznak a látóhatár pereméig a homokos, löszös dombokon.

A jégkorszakok végén a Vértes mészkőtömbje szélfogóként megtörte az északi szelek lendületét, így az olvadó Skandináv jégtakarók felől érkező finom hordalék, a lösz összegyűlt a szélárnyékos területeken, kialakítva a szőlőskerteknek ideális lankákat. A lösz összetömörödött üledékében, a suvadásokkal és a bevágódó mélyutakkal kialakuló meredek falakban a színpompás gyurgyalagok több méter mély, ragadozóktól védett fészkei sorakoznak. A trópusi madarakra emlékeztető, vörös, sárga, kék színekben pompázó madár sokszor a fennsíkperemi rétekre jár fel kedvenc táplálékáért, a szitakötőkért. A népnyelvben csak piripóként élő színpompás madarat hangutánzó nevéről felismerhető, gurgulázó hangjáról észlelhetjük, ahogy a rétek felett lavírozik a Vértesen átbukó szeleken, gyűjtögetve a talaj felett rajzó rovarokat.

A legjobb kilátópontot érintő turistaút a lefutó gerincek felső tövénél lankásan oldalaz a peremen. Jelzőfák hiányában csak a fűbe taposott ösvény bevágását követjük. Lefelé haladva a sztyeppeszerű réten feltűnően kopasz, rágott törzsű, magányos fákat, csoportokban sarjadó, tömött, göcsörtös bokrokat láthatunk. A szavannákra jellemző felkopaszított fák az itt táplálkozó növényevők, főként a kevésbé válogatós muflonok télvégi, tavaszi visszarágásának áldozatai.

Az ösvény egy gerincélnél élesen bevág a a meredek letörésbe, és a görgeteges lejtőn oldalazva végül felkaptat a szomszédos gerinc sziklás kilátópontjához. Az izgalmas, zegzugos tájon kanyargó csapás visszavezet az erdős hegytetőre, ahol rövid szakaszon csatlakozunk a Z+ jelzésre, ám egy újabb, nehezen észlelhető elágazásnál ismét kitérünk a fennsíkperemre a Z▲ jelzésen. Az a legjobb, ha ösztönösen maradunk a kijárt csapáson, mely kacskaringósan, de levezet minket a ligetes hegyoldalban.

Az utolsó szakaszon megint visszaérünk a Z+ jelzésre, amely a Piroska emlékoszlop után lekanyarodik az aszfaltozott Ezerjó borútra, és egy hangulatos vadgesztenyesoron beérkezünk Csákberénybe. A falu szélén kis tavacskával díszitett parkban csatlakozunk a Z jelzéshez; ez visszavezet minket kiindulópontunkhoz, a falu központjában lévő katolikus templomhoz. Ha maradt még időnk és energiánk a Z jelzésen az ellenkező irányba, a hegy felé indulva, kis kitérővel az István utca végén benézhetünk a Gróf Merán Fülöpről elnevezett vadászati és erdészeti múzeumba, ahol betekintést nyerhetünk az erdei élőközösségekbe és a velük foglalkozó szakemberek munkájába.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

  • Busszal jutunk Csákberényre, ahol a Hősök tere megállóhelyhez esik legközelebb a túra kiindulópontja. A túra végeztével innen is érdemes hazautazni.

Prístup

  • A Csákberény, Hősök tere megállóhelytől egyenesen a hasonló nevű utcán érkezünk a Kossuth utcai elágazáshoz, ahol jobbkéz felé 150 méterre, a katolikus és református templomok között található útjelző táblától indul utunk.

Parkovisko

  • Csákvár és a 81-es főút közöti országuton hajtunk be Csákberény településre, ahol Csákvár felől érkezve az első keresztutcán jobbra, a Mansbarth utcán érkezünk a Kossuth utca - Bajzsy-Zsilinszky utca sarkánál lévő kiindulópontukhoz.
  • Amennyiben Fehérvár felől, a 81-es útról érkezünk, az első keresztucán balra, a Hősök terénél kell lekanyarodni, amely egyenesen a falu központjában lévő élelmiszerüzlethez vezet a Kossuth utcai kereszteződésben. Itt érdemes letenni az autót, ahonnan már látszik a 150 méterre jobbra, a Kossuth utca túlvégén lévő katolikus templom és mellette az útjelző tábla, túránk kiinduló pontja.

Súradnice

DD
47.349599, 18.330176
DMS
47°20'58.6"N 18°19'48.6"E
UTM
34T 298358 5247471
what3words 
///existed.consisting.akin
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Mapa doporučená autorom

  • A Vértes turistatérképe (Cartographia)

Odporúčania pre túto oblasť:

ukázať viac

Vybavenie

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

5,0
(10)
Klausz Mátyás
2021-02-28 · Community
Nagyon élvezetes kis túra, fájdalmas hirtelen emelkedőkkel, és kellemes laza sétával. Nem is gondolná az ember, hogy ilyen kincs van a közvetlen közelében. Nem volt egyszerű de egy 5 évessel is végig járható.
Zobraziť viac
2021. február 28., vasárnap 20:20:31
Fotografia: Klausz Mátyás, Közösség
2021. február 28., vasárnap 20:20:41
Fotografia: Klausz Mátyás, Közösség
István Váczy-Hübschl
2021-02-06 · Community
Télen, ködben is élvezhető, néhol mintha Skóciába tévedt volna az ember. A kiindulópontnál mi jobbra kezdtük a kört, valamiért csak szembe találkoztunk kollégákkal - az egyedül lenni az erdőben funoknak ajánlom a módszert, mert forgalmas hely.
Zobraziť viac
Február 5.
Fotografia: István Váczy-Hübschl, Közösség
Február 5
Fotografia: István Váczy-Hübschl, Közösség
Februári köd
Fotografia: István Váczy-Hübschl, Közösség
Veronika Bihari-Vikor
2020-10-10 · Community
Nagyon szerettük, mindhárom szakasza gyönyörű, könnyed túra. Köszönjük a feltoltest. :)
Zobraziť viac
Saturday, October 10, 2020 23:08:46
Fotografia: Veronika Bihari-Vikor, Community
Saturday, October 10, 2020 23:08:53
Fotografia: Veronika Bihari-Vikor, Community
Ďalšie recenzie

Fotografie iných

2021. február 28., vasárnap 20:20:31
2021. február 28., vasárnap 20:20:41
Február 5.
Február 5
+ 15

Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Ľahká
Trasa
13,3 km
Trvanie
3:50hod
Stúpanie
342 m
Klesanie
342 m
Okružná trasa Bohatý na prírodné krásy Botanické zaujímavosti Faunistické zaujímavosti Zdravé podnebie

Štatistika

  • 2D 3D
  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
: hod.
 km
 m
 m
 m
 m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp