Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výlet odporúčaný výlet

A Vajdavár-vidék esszenciája

Peší výlet · Vajdavár-dombvidék · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Kényelmes út a Szarvas-kő gerincén
    / Kényelmes út a Szarvas-kő gerincén
    Fotografia: Magócsi Márton, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gyepes-völgy az Ökör-hegyről
    Fotografia: Magócsi Márton, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dobronyatanya felett
    Fotografia: Magócsi Márton, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dobronyatanya hegyi telepe
    Fotografia: Magócsi Márton, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A cseppet sem érintetlen Vajdavár-vidék
    Fotografia: Magócsi Márton, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés a Palina-völgybe
    Fotografia: Magócsi Márton, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A cseppet sem érintetlen Vajdavár-vidék
    Fotografia: Magócsi Márton, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A völgytalpi lápok a vidék fő nevezetességei
    Fotografia: Magócsi Márton, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gyepes-völgy égeresében
    Fotografia: Magócsi Márton, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Partizán út ősrégi jelzése
    Fotografia: Magócsi Márton, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szarvas-kő gerincén feltűnik a homokkő
    Fotografia: Magócsi Márton, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tölgy matuzsálem az Ökör-hegy alatt
    Fotografia: Magócsi Márton, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A névadó Vajdavár tömbje az Ökör-hegyről
    Fotografia: Magócsi Márton, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Keserű-völgyi vendégház
    Fotografia: Magócsi Márton, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egykori pisztrángos a Keserű-völgyi vendégháznál
    Fotografia: Magócsi Márton, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Remete vadászház a Gyepes-völgy végében
    Fotografia: Magócsi Márton, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km
E kihagyhatatlan körtúrán úgy érezhetjük magunkat, mint egy felfedező: a nagyközönség számára ismeretlen „középhegység” központi, legelzártabb részét járjuk be. Megismerjük hatalmas erdőségének titkait, történelmét és élővilágát. A széles völgytalpakon láperdő, a meredek hegyoldalakban öreg bükkösök, a hegygerinceken szellős tölgyesek kísérik utunkat. A túrát a főcsúcs, az Ökör-hegy meghódításával koronázzuk meg.
Otvorené
Ťažká
Trasa 21,5 km
6:30 hod
606 m
606 m

A Mátra és a Bükk „árnyékában” meghúzódó, ismeretlen Vajdavár-vidék központi részét Járdánházától indulva, a Gyepes-völgyön keresztül közelítjük meg. Az enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők mellett haladva érjük el túránk kezdőpontját, Dobronyatanyát, ahol nem is olyan régen még rögzítették a mély erdőségekbe induló természetjárók adatait. A szintén festői Palina-völgybe átkapaszkodva feltűnik a táj másik jellegzetessége, a homokkő alapkőzet is, amelyet a helyi palócok csak apokának hívnak, s utunk során lehetőségünk lesz megfigyelni, hogy a viszonylag puha, könnyen lepusztuló homokkövek jelenléte miatt ennyire tagolt a terület domborzata, az aránylag éles gerincek és meredek lejtők váltakozását pedig a növényzet is hihetetlenül pontosan leköveti.

A jobb sorsra érdemes palinai erdészháztól a 60-as években kifestett Partizán úton járunk, évtizedes, lemezből készült, néhol még ma is látható jelzései különleges kuriózumnak számítanak. A Leleszi-völgyből kitérőt teszünk Vállóspusztára, felkeressük a bővizű Csurgó-kutat és a műemléki védelem alatt álló erdészházat. Nemsokára már a Szarvas-kő gerincén haladunk a főcsúcs irányába, miközben balra tőlünk a Pataj Erdőrezervátum bükkösét rejti a hegyoldal. Az Ökör-hegyről (541 m) a Bükk irányába, illetve az alattunk futó, mind természetvédelmi szempontból, mind természetjáró szemmel nézve kulcsterületnek számító Gyepes-völgyre nyílik csodaszép kilátás. A valóban szép völgyben Dobronyatanya felé végigsétálva, a Remete vadászház és a Keserű-völgyi vendégház érintésével búcsúzunk a különleges tájtól.

Autorov tip

  • A Vajdavár-vidék belső részének egyetlen működő szálláshelye a Keserű-völgyi vendégház, amely már csak elhelyezkedése miatt is kiváló túrabázis. A vendégházban három kisebb szobát találunk, kettőt a földszinten a közös helyiség, valamint a konyha mellett, a harmadikat pedig az emeleten. A két háromágyas és egy kétágyas szoba kisebb társaságoknak kiváló, bár a ház mellett sátrazni is lehet. Bővebb információ a ház honlapján.
Profilový obrázok používateľa Ferenc Szigeti
Autor
Ferenc Szigeti
Aktualizované: 2021-08-31
Obtiažnosť
Ťažká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
545 m
Najnižší bod
223 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • A hosszú túra során semmilyen települést nem érintünk, a völgyekben térerőnk sem lesz, gondosan, minden eshetőségre gondolva állítsuk össze tehát felszerelésünket, és megfelelő mennyiségű elemózsiával is készüljünk (vízvételre Vállóspusztán lesz lehetőségünk).

Tipy a rady

  • Indulás előtt érdemes elolvasni a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet leírását a nemzetipark igazgatóság honlapján.
  • A túra természetesen mindkét irányban végigjárható.

štart

Dobronyatanya (222 m)
Súradnice:
DD
48.153899, 20.210117
DMS
48°09'14.0"N 20°12'36.4"E
UTM
34U 441253 5333707
what3words 
///unselfish.vibrato.slap

ciel

Dobronyatanya

Podrobný popis cesty

Itiner:

  • Dobronyatanyától a K jelzésről jobbra kiágazó K+ jelzést követve kapaszkodunk fel az erdészeti betonúton.
  • A jelzés a betonút kanyarjait átvágva éri el a tetőt, ahonnan az erdészeti utat elhagyva ereszkedik le a Palina-völgybe.
  • A völgyben futó S jelzésen balra térünk. Elhaladunk a román katonasírok mellett, s nemsokára az egykori palinai erdészházhoz jutunk, ahol balra fordulunk a P jelzésen.
  • A P jelzés a gyönyörű Csanálos-, majd később a Cinókás-völgyön keresztül kapaszkodik ki a hegyhátra, ahol a széles erdei úton balra tér.
  • Nemsokára feltűnik a P◼ jelzés, amelyen jobbra térünk, és a fák között alig kivehető, de jól jelzett ösvényen, meredeken ereszkedünk le a völgyaljra. Itt balra fordulunk, majd az oldalvölgy hamarosan becsatlakozik a Leleszi-völgybe, valamint a (Kohászok útja) és a Z jelzésekbe.
  • Kitérőt teszünk jobbra a Vállós-völgyben található Vállóspusztára és a Csurgó-kúthoz a K és a Z jelzéseken.
  • Visszatérve a Leleszi-völgybe jobbra, Tarnalelesz felé fordulunk.
  • Nemsokára a K jelzéssel együtt élesen visszakanyarodunk balra, és megkezdjük az emelkedőt a Vajdavár-vidék főcsúcsa felé.
  • Először ösvényen, majd szélesebb és keskenyebb erdei földutakon érjük el a K jelzésen az Ökör-hegyet. Öreg, rozsdás tábla mutatja a rövid letérőt a csúcs felé, ahova a turistajelzés nem tér ki.
  • Visszatérünk a K jelzésre, és beereszkedünk a Gyepes-völgybe.
  • A Remete vadászházat, majd a Keserű-völgyi vendégházat is elhagyva térünk vissza a jelzésen a völgy alján futó úton Dobronyatanyához.

A túra részletes leírása:

Térképre kerülni

A Vajdavár-vidék központi része nem adja magát könnyen, de hát nem is akármilyen helyen járunk! Járdánházáról a Dobronyatanya felé gyalogolva a K jelzésen érdemes megismerni e csodálatos erdőrengeteg ismeretlenségének történetét. Hazánk egyik legnagyobb összefüggő erdőségében járunk ugyanis: a vidék természeti értékei felett őrködő Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet 89%-a erdő, s ez a tény már önmagában bakancsért kiált. Dobronyatanya pedig ikonikus hely, ugyanis ezt a félreeső vidéket leginkább az erdőségen 1968 óta áthaladó Kohászok útja túraútvonalát járók ismerik. A környék legendáihoz pedig mindenképpen hozzátartozik, hogy régebben a Keserű-völgy elején fekvő Dobronyatanyánál felírták a természetjárók adatait, hogy ha a roppant erdőségben eltévednének, keresésükre indulhassanak. De mi cseppet se aggódjunk: ma már nem könnyű elveszni ezen az ismeretlen földön, legalábbis annak a túránk által érintett központi részén, hiszen a turistautak kifejezetten jól jelzettek. Ugyanakkor, ahogy látni fogjuk, hihetetlenül változatos domborzatú ez a táj - nem csoda, ha korábban többen is elkallódtak.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a legtöbb térképen Heves–Borsodi-dombságként futó területnek a földrajzi szakirodalomban furcsa módon máig nem alakult ki egységesen elfogadott elnevezése. Leggyakrabban a Vajdavár-vidék, az Ó-Bükk, a Vajdavár-hegység, az Ózdi-hegység vagy az Ózd–Pétervásárai-dombság kifejezésekkel találkozhatunk. Míg ez utóbbi írja le talán legjobban a terület földrajzi elhelyezkedését a Hódos-, a Hangony- és a Leleszi-patak, valamint a Tarna között, addig a Vajdavár-vidék, vagy Vajdavár-hegység elnevezés különíti el legjobban környezetétől ezt a valóban önálló tájat. A hivatalos Vajdavár-vidék elnevezés talán abból a szempontból mindenképp szerencsésebb, hogy ez a másik vitatott kérdésre, miszerint dombság ez, avagy középhegység, nem utal. Ugyanis e „dombság” tucatnyi csúcsának magassága haladja meg a tengerszint feletti 500 méteres magasságot, köztük a főcsúcs, az Ökör-hegy a maga 541 méterével, ahonnan a végeláthatatlan erdőségre alátekintve szerintem senkinek nem jutna eszébe, hogy nem egy középhegységben jár. A hivatalos földrajzi megjelölés értelmében a területet magában foglaló kistáj „hegyközi dombság” ugyanakkor a központi rész lejtőviszonyai és magassága alapján egyértelműen hegyvidéki jellegű, tudományos ismérvek szerint is. Az egyébként vízfolyásokkal nagyon erősen felszabdalt táj „félreértése” talán abból származik, hogy a környező hegykoszorú (Mátra, Bükk) felől nézve valóban inkább a medencejelleg érvényesül, s a hamisíthatatlanul hegyvidéki, de roppant elzárt központi részt szelíden hullámzó dombok veszik körbe több oldalról is. De most már irány a rengeteg!

A „feltáratlan” erdőrengetegben

A Gyepes-völgyben bandukolva, Dobronyatanyánál már könnyen feltűnhet a Vajdavár-vidék egyik jellegzetessége, a széles völgyek alján szeszélyesen kanyargó patakok mellett sok helyütt megtalálható, enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdő. Kétségtelenül ez az egyik legkülönösebb varázsa a Vajdavár-vidéknek, főként, mivel pár lépésre már bükkösöket találunk a meredek hegyoldalakban. Dobronyatanyánál azonban elhagyjuk a hegyvidéki lápot, és a K+ jelzésen, valamint egy ideig az aszfaltozott erdészeti utat követve kapaszkodunk át a Palina-völgybe.

Már e rövid szakaszon is feltűnik, hogy míg ez a táj a természetjárók által kevésbé ismert, az erdészet számára semmiképpen sem feltáratlan - ezt nem csupán az 1960-as években kiépült erdészeti aszfaltutak, hanem a fakitermelés és a tarvágások nyomai is eszünkbe juttatják. A Palina-völgybe tartó úton feltűnik a táj másik jellegzetessége, a homokkő alapkőzet is, amelyet a helyi palócok csak apokának hívnak. Egyrészt érdemes tudni, hogy a viszonylag puha, könnyen lepusztuló homokkövek jelenléte miatt ennyire tagolt a terület domborzata, az aránylag éles gerincek és meredek lejtők váltakozását pedig a növényzet is hihetetlenül pontosan követi le, ahogy azt látni is fogjuk a túra során. A Palina-völgy melletti Zár-réten például az egyébként a központi területre nem jellemző telepített akácosban lépdelünk a homokos talajon – akár az Alföldön is érezhetnénk magunkat, ha nem néznénk fel a meredek hegyoldalakra. A Palina-völgyben a S jelzésen balra fordulva elhaladunk a román katonai sírok mellett, majd hamarosan elérjük a jobb sorsra érdemes palinai erdészházat. Itt szintén balra fordulunk, és a P jelzésen kezdünk kapaszkodni. A Csanálos-völgyben ismét a szivárgó vizes völgyek alján kialakuló hűvös mikroklíma az uralkodó, a széles patakmederben égerfákkal, a hegyoldalakban zömében bükkössel. Ez már egyébként a Hangonyi-tótól Borsodnádasdig vezető Partizán út P jelzése, amelyet az 1960-as években festettek fel. Évtizedes, lemezből készült, néhol még ma is látható jelzései különleges kuriózumnak számítanak.

A tetőn balra fordulunk a széles erdészeti úton, de nemsokára jobbra térünk a P◼ jelzésen, és a fák között alig kivehető, ugyanakkor jól jelzett ösvényen leereszkedünk a Vajdavár-vidék egyik leghosszabb és legnagyobb völgyének, a Leleszi-völgynek a végébe. Innen gyorsan elérjük a K és a Z jelzéseket, amelyekkel jobbra fordulunk, hogy  kitérőt tegyünk Vállóspusztára. Ide amúgy nemcsak a Csurgó-kút hűsítő vize miatt érdemes kitérni, hanem egyben megcsodálhatjuk a műemléki védelem alatt álló, faoszlopos tornácos, kontyolt nyeregtetővel fedett erdészházat is. Kár, hogy a területen található számos erdei ház mellett a természetjárók számára ez sem elérhető, bár legalább örüljünk annak, hogy jó állapotban van! Régen nagy élet lehetett e központi ház környékén, ugyanis a palóc tájnyelv az állatok itatóját nevezi vállónak, s a térképet böngészve is rendre feltűnnek az állattartásra utaló elnevezések.

Az Ökör-hegy bevétele

Visszatérve a Leleszi-völgybe jobbra tartunk, s rövid szakaszon a patakkal együtt haladunk Tarnalelesz irányába. Itt is a már-már megszokott égerfák fogadnak, majd a hirtelen nekiinduló hegyoldal teljesen más növényzete. Aztán a K jelzés nemsokára élesen balra visszakanyarodik, és elkezdődik túránk leglátványosabb szakasza: az Ökör-hegy bevétele a Szarvas-kő gerincén. Ezen a legszembetűnőbb túránk során a Vajdavár-vidékre amúgy több helyütt jellemző hirtelen tájképi váltás: a kopárosodó, homokköves gerinc déli oldalán melegkedvelő tölgyes erdőtársulásokat találunk, míg a gerincen vezető út túloldalán már árnyas bükköst - itt éppen a Pataj Erdőrezervátumot. Az alapkőzet okozta változatos domborzat eredményeképpen a terület élővilágában is számos kimagasló növény- és állatföldrajzi jelentőséggel bíró, szubmediterrán vagy éppen kifejezetten hegyvidéki jellegű fajt találunk.

A gerincen haladva láthatunk pár kisebb homokkő-kibúvást is, így érdemes megvizsgálni, hogy pontosan mi rejlik a helyiek által általánosságban használt apoka kifejezés mögött. A Vajdavár-vidék egykori üledékgyűjtő medencéjében lerakódott, miocén korú homokkő két alaptípusba sorolható. Az egyik a sekélytengeri környezetben, áramlásoktól elkerült helyeken lerakódott, finomszemcsés, agyagos homok, a másik, ennél jellegzetesebb formáció pedig a durva szemcseméretű, úgynevezett glaukonitos, „cipós” (keményebb homokkőtömbökkel tarkított) homokkő. Ez jól mozgatott, sekély tengervízben ülepedett le; jellegzetessége, hogy többnyire karbonátos kötőanyag cementálja össze. Olyannyira, hogy a Vajdavár-vidék országosan is egyedülálló nevezetességét homokkősziklái jelentik. Leglátványosabb a Bükkszenterzsébet feletti, közel függőleges falú Nagy-kő, amelynek legnagyobb magassága mintegy 80 méter. A másik ismert sziklaformáció, a Noé szőlője pedig Istenmezeje felett található.

Az Ökör-hegyre vezető kitérő eltéveszthetetlen: ősrégi, a fába mélyen bevágódott tábla jelzi. A főcsúcs mellől ma már csak a Bükk irányába, illetve az alattunk futó Gyepes-völgyre nyílik csodaszép panoráma: hegy hátán hegy, erdő hátán erdő, amíg a szem ellát. Az egyik szomszédos tömb magának a névadó Vajdavárnak a tömbje, ahol a térkép valóban sáncokat jelöl egyébként. Egy újabb fejezet a vidék feltáratlanságából: régészetileg is kevésbé kutatott terület ez; sem ennek, sem a Tarnalelesz feletti Köbölvárnak nem ismert a pontos kora.

Hegyvidéki idill

A főcsúcsról kezdetben meredek, majd enyhébb, végül ismét meredek lejtő vezet a Járdánháza felől nyíló Gyepes-völgy végébe. Végigsétálva a völgyön méltó búcsút veszünk e különleges tájtól, ugyanis mind természetvédelmi szempontból, mind természetjáró szemmel nézve kulcsterület ez a Vajdavár-vidéken belül. Gyönyörű erdők veszik körül a Gyepes-völgy végén álló Remete vadászházat és a pár lépéssel lentebb található Keserű-völgyi vendégházat is. Mindkettő mellett mesterséges járat található a hegyben - a néhol jobban összecementált, keményebb, máshol morzsalékosabb homokkő-rétegek váltakozása az oka annak is, hogy a Vajdavár-vidéken több tucat nem karsztos barlangot is találunk (bár ezek egy része inkább túlhajló sziklaperemnek tűnik). Legkülönösebb talán a Keserű-völgyi vendégház mellett nyíló, mintegy 36 méter hosszú, részben beomlott Keserűtanyai-táró. Az innen eredő forrás biztosítja a ház vízellátását, a táró falait a homokkő karbonáttartalma miatt apró cseppkövek díszítik, benne pedig fokozottan védett denevérek élnek.

A patak mentén akár hegyi billegetőt is láthatunk, a vendégház alatt pedig ismét az égerfák által jelölt hegyvidéki lápban gyönyörködhetünk, miközben körös-körül a meredek hegyoldalakban már zömében a bükk az erdőalkotó fa. Nem csoda, hogy e gyönyörű erdőkben nemcsak a fekete gólya, a darázsölyv vagy éppen a vándorsólyom költ, de Magyarország egyik még meglevő, de már nagyon kis létszámú császármadár populációja is itt él. Sőt, a természetvédelmi szakemberek állítását sem nehéz elképzelni, miszerint a farkas és a hiúz tartósan is megvetette a lábát, a barna medve pedig gyakori látogató errefelé.

A ma kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek számító Gyepes-völgynek 1945 előtt egyébként a Rimamurány–Salgótarjáni Vasmű Rt. volt a tulajdonosa, és bizony a múlt század elején komoly fakitermelés folyt itt, hiszen kellett a faszén a vasgyártáshoz. Egykor még kisvasút is működött a völgyben, egészen a mai Remete vadászházig behatolva az érintetlen erdőségbe. Napjainkban azonban szerencsére kevés dolog veri fel az erdő csendjét errefelé, és a turisták hada is elkerüli ezt a csodálatos rengeteget. A Gyepes-völgy alján vezető úton (a K jelzésen) érkezünk vissza Dobronyatanyára.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

  • Dobronyatanyát, a túra kezdő- és végpontját a Járdánháza gyepes, buszmegállóból érhetjük el. Itt az Ózdra tartó buszok állnak meg (beleértve a Budapestről érkező közvetlen járatot is).  

Prístup

  • A buszmegállóból pár métert északi irányba, Ózd felé gyalogolunk a főúton, majd a patakot keresztezve a balra nyíló Gyepes útra fordulunk. Dobronyatanyát 3,3 km sétával érjük el.

Parkovisko

  • Járdánházától a Gyepes úton érjük el Dobronyatanyát, ahol a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk. 

Súradnice

DD
48.153899, 20.210117
DMS
48°09'14.0"N 20°12'36.4"E
UTM
34U 441253 5333707
what3words 
///unselfish.vibrato.slap
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Mapa doporučená autorom

  • Az Óbükk (Szarvas térképek) turistatérképe

Vybavenie

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép.

Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Chcel/a by si sa opýtať autora otázku?


Recenzie

Napíš prvú recenziu

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.


Fotografie iných


Stav
Otvorené
Obtiažnosť
Ťažká
Trasa
21,5 km
Trvanie
6:30 hod
Stúpanie
606 m
Klesanie
606 m
Okružná trasa Bohatý na prírodné krásy Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Vhodné pre psov Zdravé podnebie

Štatistika

  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
Funkcie
2D 3D
Mapy a chodníky
Trvanie : hod.
Trasa  km
Stúpanie  m
Klesanie  m
Najvyšší bod  m
Najnižší bod  m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp