Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výlet odporúčaný výlet

A szálkai bikától a grábóci kolostorig

· 1 review · Peší výlet · Szekszárdi-dombság · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Szálkai táj, távolban a Mecsek
    / Szálkai táj, távolban a Mecsek
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pipacs
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mecsek Grábóc határából
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Régi K jelzés Grábóc határában
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szálkai löszpince
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Templommakettek Grábócon
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Török kútház Grábócon
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A grábóci Szent Mihály és Gábriel arkangyalok templom és kolostor
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Mihály és Gábriel arkangyalok templom ikonosztáza
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Grábóci hangulat
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Mária-kilátóból
    Fotografia: Edit Martin, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Grábóc határában
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Legelésző dámvadak Mőcsényen
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szálkai bika
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A túra többször is aszfaltos úton halad
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mőcsényi falukép
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Út a szálkai víztározó partján
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szálkai víztározó
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kellemes sétaút vezet a tó körül
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szálkai víztározó gondozott partja
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyút Mőcsény és Szálka között
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A grábóci Nagyboldogasszony-templom a kálváriával
    Fotografia: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 250 200 150 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km Grábóci szerb ortodox templom Mária-kilátó (Grábóc)
E körtúra fókuszában Szálka és kiváló fekvésű víztározója, Grábócon a szerb ortodox templom és kolostor, a grábóci kilátó, visszafelé szép dombsági táj áll. Bár egy szakasz műúton vezet, a végig szép és változatos terepet családoknak, társaságoknak is ajánljuk.
Otvorené
Ľahká
Trasa 16,4 km
4:45 hod
410 m
410 m
A hangulatos Szálka települséről indulva vágunk neki a tolnai táj meghódításának.  A község több mint 100 éve egy vadászsikernek köszönhetően jutott világhírnévhez, amikor 1891-ben Reinspach János terítékre hozta a világrekorder "szálkai bikát". A községből lösszel fedett dombokon át érkezünk meg Grábócra, miközben több szép panorámás útszakaszt is magunk mögött hagyunk. Grábócon áll az egyik legjelentősebb  hazai ortodox templom és kolostor, melynek török kútházában korabeli köveket is láthatunk. Felkapaszkodva a Mária-kilátóhoz, csodás panorámában lehet részünk a Mecsek irányába. Visszatérve a faluba annak katolikus temploma és kálváriája mentén folytatjuk utunkat Mőcsényre. Rövid „asztfaltozást” követően érjük el a Lajvér-patak felduzzasztásával létrehozott,  56 hektáros Szálkai víztározót. A napjainkban horgásztóként üzemeltett víztest körül egy kellemes sétával érünk vissza kiindulási pontunkra, a szálkai szarvasbika szobrához.

Autorov tip

  • A túra végén a S+, Z+, Z útvonalon érdemes felkeresni a Mausz-kápolnát is.
Profilový obrázok používateľa Szilárd Dr. Szentes
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualizované: 2021-08-07
Obtiažnosť
Ľahká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
229 m
Najnižší bod
113 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Možnosť občerstvenia

Trófea Étterem és Szállás

štart

Szálka, Petőfi S. u. 2 buszmegálló (141 m)
Súradnice:
DD
46.275051, 18.635906
DMS
46°16'30.2"N 18°38'09.3"E
UTM
34T 317854 5127324
what3words 
///haunt.ballerinas.chums

ciel

Szálka, Petőfi S. u. 2 buszmegálló

Podrobný popis cesty

Itiner

  • A Petőfi utcán vezető K jelzésen északi irányba indulunk a Szarvasbika szobor érintésével.
  • Grábócon elsétálunk a szerb ortodox templom mellett, majd a K▲ jelzésen rövid kitérőt teszünk a Mária-kilátóhoz.
  • Visszatérve a kereszteződésbe a jelzésen átsétálunk a Nagyboldogasszony-templomhoz, majd a Mőcsényi műúton balra fordulunk.
  • A jelzést elhagyva, a műutat követve érünk Mőcsénybe.
  • A Rákóczi utcán balra, majd a Béke utcán jobbra tartva elsétálunk a Szent Péter és Pál templom alatt.
  • A kis térről a P◼ jelzést követjük.
  • A község szélén a P jelzést követjük.
  • A Szálkai víztározót elérve átlépünk a szalagkorláton, és a K+ jelzésen, a gáton át megkerüljük a tavat, útba ejtve a régi vasúti töltést.
  • A kiindulási pontunkra a K jelzés vezet.

A túráról részletesen

Szálka és a szarvasbika

A község területe a Gutkeled nemzetség szállásbirtoka volt. Neve először egy pécsváradi oklevélben szerepelt 1015-ben. A törökvész idején két településrész alakult ki: Kis- és Nagy-Szálka, melyeken összesen 27 ház állt. 1669-ben rácok lakták; 1776-ban a lakosok többsége ortodox keresztény vallású volt, ám az ekkoriban betelepített németek révén hamar a katolikus kereszténység lett többségben. A sváb faluban 1797-ben Battyán József barokk stílusú templomot építtetett (Szent József-templom, Napfény u. 1.). A II. világháború után a lakosság mintegy 80 %-át kitelepítették, és helyükre főleg Heves megyéből magyar családokat hoztak, akiknek elsősorban a téesz és az erdészet biztosított megélhetést.

Túránk a buszmegállóból, Farkas Pál szobrászművész Szarvasbika szobra mellől indul, ami a történelmi jelentőségű, 1891-ben elejtett „szálkai bikának” állít emléket. A fenséges állat Alfred Wilhelm von Montenouvo herceg erdejéről váltott ki a szálkai gazdák által bérelt területre, ahol Reinspach János hozta terítékre. Ez volt az első hivatalos világrekorder-trófea, amit 1910-ben Bécsben 243,90 nemzetközi pontra értékeltek - címét egészen 1937-ig őrizte. A két elágazó szemágú, páratlan huszonkettes agancs ma a Természettudományi Múzeum állandó vadászati kiállításában tekinthető meg több gyönyörű társával együtt. A világrekord trófeák nemzeti kincsként a magyar állam tulajdonai, az elejtő csak a hiteles másolatukat birtokolhatja.

A Petőfi utcán vezető K jelzésen északi irányba indulunk. Baloldalon a cserjék között egy 1851-ben állított feszületet találunk, majd jelzésünket követve az utca bal oldalán a csendre intő Nepomuki Szent János szobra mellett haladunk el. A 14. sz.-ban élt csehországi vértanút a gyónási titok mártírjaként tartják számon, emellett többek között a hajósok, a halászok és a bányászok védőszentje. IV. Vencel király 1393-ban elfogatta, majd megkínoztatta, végül a Moldva folyóba dobatta - egyes források szerint részben azért, mert nem árulta el a féltékeny férjnek a királyné gyónási titkát.

A települést hosszú kaptató végén, löszbe mélyített régi pincék mellett hagyjuk el. Az út kanyarja után visszatekintve szép kilátás nyílik Szálkára és az azt övező magaslatokra. Hamarosan a Mecseket is szemügyre vehetjük, miközben szőlők és szántók között kényelmes ereszkedésbe kezdünk Grábóc irányába. Lassan eltűnik az útburkolat, és a hosszú egyenes végén egy 1860-ban állított feszület előtt jobbra fordulva érkezünk meg a kis községbe.

Trükkösen felújított templom és rejtőző kolostor

Első látnivalónk a Szent Mihály és Gábriel arkangyalok templom és kolostor, ami hosszú időn át a hazai szerb ortodox papnevelés központja volt. Fénykorában 1663-ban szerzetes közössége 60 tagból állt. Jelentőségét mutatja az is, hogy a szocializmus évtizedeiben a Bolgár Ortodox Egyház elűzött vezetője, a szófiai pátriárka is itt talált menedéket. A faluba – ahol akkoriban már éltek a török támadások elől ide menekült szerb családok – 1580-ban települtek az első ortodox szerzetesek a dalmáciai Dragovity kolostorából, akik 1593-tól rögzítették itteni történetüket. A közösség egy fatemplom után 1587-ben a budai pasa engedélyével épített kőtemplomot. Kolostoruk a 17. század elején néptelenedett el először néhány évre, de 1619-től újabb szerzetesek folytatták elődeik munkáját egészen 1667-ig, amikor a török feldúlta a falut, és vele a kolostort is.

A visszatérők 1736-1738 között húzták fel a ma is álló templomot, de még torony nélkül. Mivel a bécsi udvar nem támogatta új ortodox templom építését, ezért felújításra kértek engedélyt, melynek birtokában a régi épület köré egy nagyobb, új templomot emeltek, majd a munka végeztével a belső, régi épületet elbontották. A szentélyt a hívők számára megnyitott tértől elválasztó ikonosztáz 1768-ban készült el. Ajtaján csak a főpap és az ország felszentelt főméltósága léphet át. Fakeretét Laubr János eszéki asztalosmester, képeit Vasilij Ostojić újvidéki ikonfestő készítette.

A templom ma is jelentős búcsújáró hely. Szimeon szerzetes 1600-ban Jeruzsálembe zarándokolt, ahonnan hazatérve magával hozta az egyházba Szent Borbála homlokcsontjának egy darabját. Az igen értékes ereklye mellett a búcsújárók a Mária örömhíre (Gyümölcsoltó Boldogasszony) kegykép miatt is felkeresik. A templom névadója Szent Mihály arkangyal a kolostor pecsétjén is megjelenik pallossal és mérleggel a kezében.

Az 1787-ben épült kolostorépületet 1895-ben átalakították, lezárták az eredetileg nyitott oldalfolyosókat. Az 1960-as években szociális otthon működött benne, értékes kegytárgyait a szentendrei Szerb Egyházművészeti Gyűjteménybe szállították. 1981 és 1987 között a templom és a kolostorépület is átfogó felújításon esett át. Utóbbi 1994 óta van a szerb ortodox egyház használatában; 2008-ig két helyiségében működött a szerb egyházi hivatal. 2021-ben Gajics Mitrofan atya és két apáca él az épületegyüttesben.

A török kútházba bevezetett bővizű forrás friss vizét mi is megkóstolhatjuk. Az épület emeletén a kapus szobája foglal helyet. Alul a szamárhátíves kiképzésű kútépítményben korabeli faragott köveket, valamint Szent Márton és a Fekete Madonna ikonját találjuk a vörösréz kifolyó felett.

A templom mögötti hosszú épületbe épületben tartják a júliusi szábor („búcsú”) utáni ünnepi ebédet, illetve templom maketteket mutatnak be benne. A kolostor mögötti úton jutunk a szerb temetőhöz, melytől északnyugatra találjuk a bozótosban az elpusztult bencés templom romjait.

Grábóc

Továbbindulva a falu házai között elérjük a K▲ jelzést, amin rövid kapaszkodás után a temető mellett elhaladva a grábóci Mária-kilátóhoz jutunk fel. A 2015-ben átadott, Simon László tervei alapján Janovicz István helyi gazdálkodó által építtetett 3 szintes, hatszögalapú magaslat járószintjéig 57 lépcsőt kell leküzdenünk. Nevét az erdőben rejtőző Mária-szoborról kapta. Szép panoráma nyílik belőle az környező tájra, melynek fő látványeleme a Mecsek tömbje és az alattunk elterülő falu. A kilátó tövében pad-asztal garnitúrákat és tűzrakó helyet találunk.

Visszatérünk a kereszteződésbe, majd a jelzésen átsétálunk a Nagyboldogasszony-templomhoz, ami előtt az I. világháború helyi halottainak emlékműve, egy emlékoszlop, valamint Peter és Elisabetha Koster 1878-ban állított keresztje áll egy idős vadgesztenye alatt. A szentély 1765-ben, a hajó 1795-ben épült. Mögötte 14 stációs kálvária magasodik, melyet a Mária Terézia által betelepített, német ajkú telepesek készíttettek. Felújítása is a leszármazottaknak köszönhető, akik 2012-ben újíttatták fel a kálváriát. A Feszületek 1885-ben készültek. A templom előtti gyepen játszótér várja a gyerekeket, melynek szélén egy kopjafa, míg az utca túloldalán Szent Vendel szobra áll.

Jelzésünket követve a Grábóci-patak mentén indulunk tovább a széles, kaszált úton szántók, gyümölcsösök, majd az erdő fái között haladva Mőcsény felé. Az országúton balra fordulva Pálfi János szálkai polgármester legelésző gímszarvas és dámvad rudlijait is szemügyre vehetjük a faluszélen. Átellenben Szent Vendel, az állattartók védőszentjének 1888-ban állított szobra tekint le ránk. A buszmegálló előtt álló feszületnél balra fordulunk a bonyhádi Kliegl család által építtetett Szent Péter és Pál templom irányába. A Béke utca kanyarjában jobbra térünk. A jobbunkon álló kereszt felirata: 1946-1996 VÁNDOR SZÉKELY KERESZTJÉT JÉZUS ÁLDD MEG MŐCSÉNY FÖLDJÉT; bal oldalon egy 1924-ben állított barokk stílusú Szentháromság-szobor magasodik.

Érkezés Szálkára

A kis térről a P◼ jelzést követjük, ami a település szélén kapcsolódik a P jelzésbe, melyet követve az út szélén haladunk tovább. A Szálkai víztározót elérve átlépünk a szalagkorláton, és a K+ jelzésen átkelünk a gáton, amivel 1978-80 között felduzzasztották a Lajvér-patakot, létrehozva az 56 ha területű mesterséges tavat a Szekszárdi-dombság leghosszabb északkelet-délnyugati irányú völgyében. Hamarosan széles földútra érünk, melyen elkezdjük megkerülni a vízfelületet. 800 m múlva félsziget nyúlik a tóba, ami az egykori vasúti töltés maradványa. A szerelvények a Dombóvár – Bátaszék között közlekedtek a mai 50-es vonal elődjeként, melynek ez a szakasza (Hidas-Bonyhád - Bátaszék) már 1873-ban átadásra került, és 1911-ig működött eredeti formájában. Átalakításának oka a pálya „kiegyenesítése”, és így a menetidő csökkentése volt. Ekkor fúrták a Mőcsénytől délkeletre lévő, ma is használt 607 m hosszú vasúti alagutat.

A széles földúton innen még kb. 2 km a tó északi vége - egy idő után már a K jelzésen. A halőrház mellett elhaladva érjük el Szálka belterületét. A tó után Katharina Gungl 1911-ben állított keresztjét érintve érünk vissza kiindulási pontunkhoz.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • Szálkára Szekszárd felől érkeznek buszjáratok. A Petőfi S. u. 2 buszmegállónál kell leszállni.

Prístup

  •   A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parkovisko

  • Szálkán a Petőfi Sándor utca elején érdemes laparkolni az autót.

Súradnice

DD
46.275051, 18.635906
DMS
46°16'30.2"N 18°38'09.3"E
UTM
34T 317854 5127324
what3words 
///haunt.ballerinas.chums
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Mapa doporučená autorom

  • A Szekszárdi-dombság turistatérképe

Vybavenie

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz Természetjáró app.

Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Chcel/a by si sa opýtať autora otázku?


Recenzie

4,0
(1)
Edit Kis
2021-08-15 · Community
A túra látnivalókban gazdag volt, az útleírás tökéletes. Bár réges régen jártunk már a grábóci templomban, de a település többi látnivalóját nem ismertük, ahogy pl. Szálkát sem. Egyetlen negatívum az aszfaltos utak nagy aránya.
Zobraziť viac
Kedy si absolvoval/a tento výlet? 2021-08-15
Fotografia: Edit Kis, Community
Fotografia: Edit Kis, Community
Fotografia: Edit Kis, Community
Fotografia: Edit Kis, Community
Fotografia: Edit Kis, Community
Fotografia: Edit Kis, Community
Fotografia: Edit Kis, Community
Fotografia: Edit Kis, Community
Fotografia: Edit Kis, Community
Fotografia: Edit Kis, Community

Fotografie iných

+ 6

Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Ľahká
Trasa
16,4 km
Trvanie
4:45 hod
Stúpanie
410 m
Klesanie
410 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Okružná trasa Bohatý na prírodné krásy Vhodné pre rodiny s deťmi Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Flóra a fauna Tajný tip Vhodné pre psov Zdravé podnebie

Štatistika

  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
Funkcie
2D 3D
Mapy a chodníky
Trvanie : hod.
Trasa  km
Stúpanie  m
Klesanie  m
Najvyšší bod  m
Najnižší bod  m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp