Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výlet odporúčaný výlet

A Milic vadregényes, keleti peremén

· 1 recenzia · Peší výlet · Slanské vrchy · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • A Tokaj-Zempléni-hegyvidék kiemelkedései (Mejeszke)
    A Tokaj-Zempléni-hegyvidék kiemelkedései (Mejeszke)
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 12 10 8 6 4 2 km Füzér vára
A Milic tömbjének legvadabb, sziklákkal tarkított keleti oldalát járjuk körbe kényelmes dózerutakon és a határsáv egy jellemző szeletén át. Merész sziklaszirtre kapaszkodunk fel Pusztafalu határában, ahonnan a Hegyközt és a Tokaji-hegység keleti szegletét látjuk be remekül. A határsávon vezető turistaútról átpillantunk a Milic északi leszakadására és a Szalánci-hegységre, míg a Csataréti erdészház, a Senyánszki-rét és a Vár-forrás környéke a vadon hangulatát őrzi magasabb régiókra jellemző öreg bükkösével.
Otvorené
Ľahká
Trasa 12,5 km
4:00 hod
540 m
540 m
649 m
328 m

A Milic tömbjének keleti oldalán, a Füzér és Pusztafalu közötti rendkívül meredek, sziklás oldalakban teszünk kilátásokban és erdei hangulatokban gazdag körtúrát. A hegytömb 11 millió évvel ezelőtt, vulkáni aktivitással keletkezett, melynek végén a kitörések szórt üledékébe nyomult riolitláva nem tört a felszínre, hanem gázoktól feszülő tömegével meredek dómmá emelte a felszínt. Később a puha üledékek lepusztultak, a keményebb rétegek pedig kipreparálódva merész sziklákat formáltak a hegycsoport keleti peremén. Látványos, meredélyekkel tűzdelt leszakadások övezik a Pusztafalu által elfoglalt katlant, mely a hazai oldal legmeredekebb, legvadregényesebb zugait tartogatja. A Mejeszke és a Tolvaj-hegy kőpáholyairól pedig körbe is tekinthetünk a bástyákkal övezett medence felett a Hegyköz és a Zempléni-dombság, valamint a Bodroggá egyesülő folyók völgyeinek vidékére.

A zöldhatár és a Milic tömbjének e félreeső szeglete kalandos útvonalat ígér, ahol az erdők letermeléséhez létesített erdészeti dózerutak nyújtanak segítséget a vadregényes vidék bejárásához. Az erdei élet emlékeit is láthatjuk: a Csataréti erdészház és a Senyánszki-rét favágó kunyhója egy régi életforma emlékezetét őrzi az öreg bükkök árnyékában. Az erdei idill, a régi idők hangulata tapintható a Milic tömbjének bástyái között, a füzéri vár mögötti természetes erődítményben.

Autorov tip

  • A túra igényeinknek megfelelően kiválóan rövidíthető vagy bővíthető. Jóval rövidebb kör, ha a Mejeszke kilátópontjától nem ereszkedünk vissza, hanem a nyeregből folytatjuk a S▲ jelzésen tovább a Senyánszki-rétre. Így egy kompakt, kényelmes, pár kilométeres kört kapunk a füzéri vár környékén. A rövidítés egy vadregényes, mohás, sziklás szintúton halad, aminek hangulata remekül illeszkedik a füzéri várportyához.
  • Amennyiben tágasabb panorámákat keresünk, úgy pár kilométerrel meghosszabbítva a túrát felkaptathatunk a Kis-Milic kilátójához a Csata-réttől a K jelzésen. A határ vonalán vezető Z jelzés mentén még rövidebb útvonalon közelíthető meg a kilátó a Vaskapu felől.
  • Remek alternatíva Pusztafalutól átsétálni az Izra-tóhoz, a hegység legnagyobb természetes tavához, a határ túloldalára. Ez pár kilométeres kitérővel és csekély szinttel megtehető a Tilalmason és a zöldhatáron keresztül a Z◼ és a K jelzéseket követve. A tó partján üdülőövezet, büfé és fürdési lehetőség kínálkozik.
Profilový obrázok používateľa Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualizované: 2022-02-04
Obtiažnosť
Ľahká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
649 m
Najnižší bod
328 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Typy trás

Asfalt 9,04%Lesná cesta 34,59%Chodník 48,66%Cesta 7,69%
Asfalt
1,1 km
Lesná cesta
4,3 km
Chodník
6,1 km
Cesta
1 km
Zobraziť nadmorskú výšku

Bezpečnostné opatrenia

  • A sziklás kilátóponton meredek oldalban, görgeteges ösvényen harántolunk ki. Óvatosan mozogjunk a csúszós felszínen!
  • A területen őshonos a keresztes vipera, mely a nedves patakparti részeket és a sziklás felszíneket is kedveli évszaktól függően. Körültekintően mozogjunk, és tájékozódás után üljünk le a fűbe. Kígyómarás esetén hívjunk orvost, és haladéktalanul menjünk le a legközelebbi faluba!

Štart

Füzér, községháza buszmegálló (374 m)
Súradnice:
DD
48.539345, 21.455902
DMS
48°32'21.6"N 21°27'21.2"E
UTM
34U 533652 5376349
what3words 
Zobraziť na mape

ciel

Füzér, községháza buszmegálló

Podrobný popis cesty

Itiner:

  • Füzér központjából a K+ jelzésen indulunk Pusztafalu felé.
  • Útközben a Mejeszke kilátópontjára a S▲, majd S◼ jelzésen teszünk oda-vissza kitérőt.
  • Folytatjuk utunkat Pusztafalura, majd rövid jelzetlen szakaszon követjük a Fő utcát.
  • Előrébb a K◼ jelzés vezet keresztül Pusztafalun, ezt a település széléig követjük.
  • P▲ jelzésen jutunk Pusztafaluból a Csataréti erdészházhoz a határ érintésével.
  • Az erdészháztól a K jelzésen ereszkedünk vissza Füzérre a Senyánszki-rét és a Vár-forrás érintésével. 
  • A buszmegállóhoz a K+ jelzésen jutunk.

A túra részletes leírása:

A füzéri vár vonzásában

Füzér büszke fellegvárának oltalmában, a katolikus templom köré kuporodó házaktól indulunk kelet felé a K+ jelzésen. A Rákóczi utcáról és annak folytatásaként a déli oldalon harántoló murvaútról végigkövet tekintetével a Várhegy déli, sziklás oldala, no meg a látványos tornyokkal tűzdelt vár. Ebből a szemszögből igazán megkapó a déli lankákból hirtelen magasba törő szikla és várfal, amelyek szerves egységet alkotnak a stratégiai erődítés védelmében.

Maga a vár egyike első kővárainknak, feltárása során tatárjárás előtti dénárokat találtak az udvarán, ezért feltételezik régebbi eredetét. A környéket uraló Aba nemzetségből valók építették, bár később királyi várként több ura is volt. Leghíresebbek a Perényiek, akik a mohácsi csata utáni zavaros időkben egy évig ide menekítették a Szent Koronát. A vár utolsó birtokosa a Károlyi család volt, akik füzérradványi kastélyukból kevés figyelmet szenteltek a mind jobban leromló épületnek, bár az állagmegóvó erősítéseket a 20. század kezdetén ők pénzelték. A 21. század elején állami megbízásból épültek újjá középkori pompájukban a rikítóan fehérre meszelt falak.

A Nyakvágó nevű oldalban egy esőbeállót érintünk, mely után elbúcsúzunk az erősség igéző látványától. A mohos sziklák alatt oldalazó szekérúttal belépünk a hegylábi tölgyesekbe. A hegyközre kilátást adó kis rét szélén felkapaszkodunk a Füzér és Pusztafalu közötti hágóba, ahonnan egy rövid, de tartalmas kitérőt teszünk a Mejeszkére. A S▲ jelzésen kaptatunk fel az erdős oromra, melynek déli szegélyén a S◼ jelzésre váltva, fenyves ligetekben érkezünk a ritkás, sziklás letöréshez. A falu felé meredeken lehajló sziklagyep kilátópontjáról tökéletes rálátásunk van Pusztafalura, a határmenti területekre és a Hegyköz keleti részére. Jellegzetes „sátoros" alakú hegyeivel zárul a hegység központi tömbje a déli látóhatáron, mögötte a Bodrog árterén felnyújtózó Alföld terpeszkedik a végtelenbe. Pusztafalun túl a Zempléni-dombság halmai mögött kivehető a Ronyva és az Ondava tágas völgyteknője, aminek hátterében tiszta időben feltűnik a Tokaj-Eperjesi-hegylánc testvére, a Vihorlát is.

Pusztafalu hegylábi katlanjában

A látvánnyal betelve ereszkedünk vissza a K+ jelzéshez, mely egy kis csapáson harántolva ereszkedik le a völgykatlanban ülő Pusztafaluba. A település az Árpád-kortól lakott, bár többször elnéptelenedett - ezért is nevezték már a középkortól Pusztafalunak. A Hegyköz és a Zempléni-dombság falvai közti természetes átjáróban fekvő települést a trianoni határ levágta a megélhetést biztosító vérkeringésről, így lakosságának jelentős része elvándorolt. Akik maradtak a Milic oltalmában fekvő zsákfaluban, a mindennapokban őrzik a régi idők hagyományait, úgy viseletükben, a jeles napok megünneplésének szokásaiban, mint a kiskertek, falu körüli földek megművelésében.

Hazánk egyik legészakabbra fekvő településének nyugodt, forgalomtól mentes főutcáján sétálva valóban úgy érezhetjük, mintha megállt volna az idő. Jelzésünket elhagyva a központba sétálunk - az út a falu feletti nyergen túl Szlovákiába vezet át Kolbása (Brezina) faluba és Tőketerebes (Trebisov) városába; itt már a K◼ jelek kísérik lépteinket. A falu főterétől, a kilátónak becézett faszerkezettől északra térünk a Milic sziklás tömbje felé a P▲ jelzésen.

A faluszéli kertek és kaszálók mellett kezdünk bele az ijesztően meredek oldal leküzdésébe. A mélyen bevágódó út azonban kikerüli a meredek térszínt, és a sziklák alatti tölgyesben ívesen kanyarodik fel a Sólyom-kő oldalába. A terület fokozottan védett, ne térjünk le a jelzett ösvényről!

A Milic keleti letörése, a vadregényes zöldhatár

Vad felszínformákat kerülgető dózerút visz a gerinc felé a sűrű erdőben. Balról kerülünk meg egy szirtet, majd laposabb térszínen jobb felé kanyarodunk vissza a Tolvaj-hegy mögötti nyeregbe. A gerincen vezető keskeny irtás az országhatár, amit a fehér-piros határkövek tesznek egyértelművé. A határokat javarészt a világháború előtt megépült vasútvonalakhoz igazították. Az etnikumaikban színes területeken, így például a Tokaji-hegységben is, hiába volt többségben magyarság, ha a vasúti pálya a magyar lakta vidéken vezetett, az szinte biztosan a határ túloldalára került. Így választották le Sátoraljaújhely vasútállomását is a városról, ahogy a Kassa felé Szaláncon át vezető vasútvonal miatt húzódik a Milic tömbjén a határ.

A határ vonalát egyben a közigazgatási határokhoz igazították, melyek pedig főleg a vízválasztó gerinceket követik, így természetesen nem a könnyű járhatóság volt a szempont. Így nem is meglepő, hogy sziklás, kitett gerincélek és lankásabb nyergek váltakoznak a turistaút mentén. Egy irtásnál rálátunk a szomszéd lejtőre: a meredek térszín alatti lankás halmok gyűrűjében csillog az Izra-tó kerek, erdők keretezte vize. A tó a meredek hegyoldal csuszamlásával, kőzetblokkok által elzárt mélyedésben keletkezett, és a hegység legnagyobb természetes állóvize. A trianoni határok meghúzása előtt Pusztafaluhoz tartozott, azóta pedig a szlovákiai Szalánchuta (Slanská Huta) közigazgatási területe, és hétvégi házak, valamint vendéglátó helyiségek épültek az erdei fürdőhely kihasználására.

A gerincet csak egy szűk kilométer hosszan követjük. Amint meredekebbé válik a felszín, a lankás nyeregbe erdőgazdasági feltáróút érkezik, melyen a P▲ jelzés kioldalaz a vad vidékről. A Vaskapunak nevezett hágótól közel szintben haladunk, és nagy ívben kerüljük a Bükkös-hegyet. Alattunk a Pusztafalut átszelő Falu-patak forrásvidéke vár mélyre a vulkáni hegyek között. Ahogy a völgytalp mind közelebb kerül az út szintjéhez, és hallhatóvá válik a víz csobogása, úgy ritkul meg az erdő körülöttünk, és bokros, ligetes tisztásával kinyílik a Csata-rét füves foltja. A patak mellett egy meghitt erdei házikó és pihenőhely is áll: a Csataréti erdészház mesébe illő bájjal húzza meg magát az évszázados bükkök lombkoronája alatt. A rét elnevezése feltehetően a környéken bujdosó kurucok és a császári portyázók összecsapásának emlékét őrzi.

Vissza Füzérre

Elhagyjuk az erdészeti feltáróutat - bár az is Füzérre tart, de egy sokkal tekervényesebb útvonalon. Ha mégis a dózerutat választjuk, félúton a Senyánszki-rét felé találunk egy remek kilátót, melynek alsó szintjén kis menedék, gerendaszoba áll rendelkezésre. A turistaút viszont egy darabon a patak mentén vezet a völgyben, majd egy dózerúton, szintben oldalaz a Senyánszki-rétre. Ezt követjük mi is: a K jelzéssel ereszkedünk egészen Füzérig.

A Senyánszki-rét nyergében egy hagyományos favágókunyhó áll. A földbe fektetett gerendákból és kőlábazatból kialakított menedék éppen elég a rossz időben pár favágó számára szárítkozni. A Senyányszki-réten találkozik ugyanis több erdészeti út, így ebben a csomópontban alakították ki a rönkrakodót, ahonnan tovább szállították a kitermelt faanyagot.

Átkelve a nyereg bükkösén, a Füzérre levezető dózerúton folytatjuk utunkat, melyről egy csapásra vált a K jelzés, lerövidítve a kanyarokat. Pár száz méteren belül megérkezünk a Vár-kúthoz, a füzéri vár alá. A jelentős forrásokra jellemző a hagyásfákkal teli védőterület, ahol a fáknak lehetősége van megöregedni. A Vár-forrás körül is ilyen agg bükköst láthatunk, mely időtlen hangulatot áraszt szürke, öles törzseivel. Némi képzelőerővel akár a várból érkező vízhordó asszonyokat is megpillanthatjuk, ahogy a kőből rakott forrásfoglalás elé helyezik korsóikat.

A bükkösből kilépve már aszfaltra érkezünk, mely tágas parkolóba torkollik a füzéri vár látogatóközpontjánál. Itt lehetőségünk van a várba vezető egykori szekérúton felgyalogolni a felújított erődítéshez, vagy egyszerűen csak leereszkedünk az aszfalton Füzér központjába, kiindulópontunkhoz (a buszmegállóhoz az utolsó métereken a K+ jelzés kísér).

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

  • Füzérre Sátoraljaújhelyről jutunk busszal. A faluközpontban a Füzér, községháza megállóban szálljunk le.

Prístup

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parkovisko

  • A falu központjában, a közért előtti parkolóban hagyhatjuk az autónkat.

Súradnice

DD
48.539345, 21.455902
DMS
48°32'21.6"N 21°27'21.2"E
UTM
34U 533652 5376349
what3words 
///closets.teaches.meriting
Zobraziť na mape
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

  • Zempléni-hegység turistakalauz

Mapa doporučená autorom

Vybavenie

  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, étel és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Chcel/a by si sa opýtať autora otázku?


Recenzie

5,0
(1)
Lilla Szabó
2021-07-07 · Community
Vadvirágos mezőkön, kaszálókon és erdei utakon haladtunk, a zöldhatárt is hosszabb szakaszon érintve. A piros jelzésű úton senkivel sem találkoztunk, az út is kicsit elhanyagoltabb volt. Nekünk tetszett így, kicsit vadregényesebb élményt kaptunk. A Mejeszke-kitérőt érdemes megtenni, nagyon szép kilátás tárul az ember elé. Mi alkalmi túrázókként hosszabb idő alatt, több megállóval teljesítettük.
Zobraziť viac

Fotografie iných

+ 3

Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Ľahká
Trasa
12,5 km
Trvanie
4:00 hod
Stúpanie
540 m
Klesanie
540 m
Najvyšší bod
649 m
Najnižší bod
328 m
Okružná trasa Etapová trasa Scénický Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Flóra a fauna Zdravé podnebie Vhodné pre psov

Štatistika

  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
Funkcie
2D 3D
Mapy a chodníky
  • 2 waypointy
  • 2 waypointy
Trasa  km
Trvanie : hod.
Stúpanie  m
Klesanie  m
Najvyšší bod  m
Najnižší bod  m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp