Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výlet odporúčaný výlet

A magyar „Kappadókia” felfedezése

· 3 reviews · Peší výlet · Medvešská vrchovina · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • A kazári riolittufa formáció
    / A kazári riolittufa formáció
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kirándulók a riolittufa formáció felső részén
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A geopark táblája a kazári riolittufa formáció "mélyén"
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A túra a parkoló felett a rét oldalában halad
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kazári riolittufa formáció felülről, az ösvényről nézve
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kazári riolittufa formáció
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A geopark információs táblája a gyorsan alakuló riolittufa formáció alján
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Veszélyes ösvény vezet le a riolittufa formáció aljába
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kazári riolittufa formáció
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az ún. karfiolos mikrofelszín
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az agyagos riolittufán óvatosan mozogjunk
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Eróziós löszfelszín az Aranyosi-forrás felett
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 250 200 6 5 4 3 2 1 km
A népművészetéről ismert Kazárról indulva fedezzük fel a messze földön híres és nagyon látványos riolittufa formációt, amelyet gyakran, s nem is alaptalanul csak magyar „Kappadókiának” neveznek. A körtúra második felében Kazár másik, sokkal rejtettebb geoturisztikai attrakcióját, az eróziós löszfelszínt keressük fel.
Otvorené
Ľahká
Trasa 6,9 km
1:50 hod
108 m
108 m
Könnyű körtúránk kiindulópontja a népművészetéről ismert palóc falu, Kazár, ahol a főbb múzeumok és kiállítások (Palóc múzeumudvar, Kézművesház, Tájház és bányászati kiállítás) mellett még gyufacímke kiállítást, vasaló múzeumot, palóc galériát és babagyűjteményt is találunk. A fő látnivaló azonban a Novohrad-Nógrád Geopark féltve őrzött geoturisztikai attrakciója, a messze földön híres riolittufa formáció, amelyet gyakran csak magyar „Kappadókiának” neveznek, s mint látni fogjuk, nem is alaptalanul. Mindössze másfél kilométert teszünk meg a falutól, és ott is állunk a növényzet nélküli, riolittufával borított, mélyen barázdált, ún. badland mellett, amelyhez hasonlót a világon is mindössze tucatnyit találunk. Kellő óvatossággal le is ereszkedhetünk a gyorsan változó eróziós völgyek és keskeny gerincek által határolt térszín fehér mélyére, ahol akár barlang és kőkapu is kialakulhat. Túránk második felében kifejezetten szép tölgyesben jutunk el az Aranyosi-forrásig, illetve Kazár másik látványos geoturisztikai attrakciójáig, az eróziós löszfelszínhez.

Autorov tip

  • Hazánkban a Medves-vidék tágabb környezetében találjuk egységnyi területen a legtöbb természeti és kulturális látnivalót. Ismerjük meg ezt a különleges tájegységünket, ahol akár egy hétre való túraprogramot is könnyedén összeállíthatunk.
Profilový obrázok používateľa Ferenc Szigeti
Autor
Ferenc Szigeti
Aktualizované: 2021-08-24
Obtiažnosť
Ľahká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
335 m
Najnižší bod
227 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • A riolittufa formáción csak és kizárólag a járt ösvényen mozogjunk! Egyrészt védjük ezt a sérülékeny földtani alakzatot, másrészt vigyázzunk magunkra, hiszen az agyagos felszín tényleg alattomosan csúszhat. A képződmény belsejébe való leereszkedéshez lépésbiztonság szükséges, és jó eséllyel a kezünket is használnunk kell.

Tipy a rady

  • Ezen a geológiai, kulturális és történelmi értékekben hihetetlenül gazdag vidéken jött létre hazánk második, a táj különleges földtani és felszínalaktani értékeit központba állító ún. geoparkja, amely ráadásul határon átívelő kezdeményezés (Novohrad–Nógrád Geopark). Egy geoparkban számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amelynek nem csupán tudományos és oktatási jelentősége van, de ritkasága, vagy pusztán esztétikai értéke miatt ökoturisztikai vonzerővel is bír. Tökéletes példája ennek Salgótarján és Fülek tágabb környéke, ahol nemcsak a szén- és kőbányászat múltját ismerhetjük meg, de világszinten is egyedülálló kürtőkitöltéseket és vulkáni kúpokat tanulmányozhatunk testközelből. A geopark honlapján további részletes információt kaphatunk az egyes helyszínekről, de tájékozódhatunk a szervezett túrákról is.

štart

Kazár, Riolittufa parkoló (227 m)
Súradnice:
DD
48.044194, 19.871899
DMS
48°02'39.1"N 19°52'18.8"E
UTM
34U 415921 5321827
what3words 
///peculiar.walkway.venoms

ciel

Kazár, Riolittufa parkoló

Podrobný popis cesty

Itiner:

  • A parkolóból a P+ jelzésen északra indulunk el. Utunk a rétről az erdőbe kanyarodik, s enyhe emelkedővel érjük el a híres riolittufa formációt.
  • Továbbra is a P+ jelzésen haladunk: az erdei pihenőnél élesen balra fordulunk, majd gyönyörű tölgyerdőben érjük el az Aranyosi-forrást.
  • A forrás felett az információs tábla által jelzett irányban pár lépés kitérőt teszünk a szintén nagyon látványos eróziós löszfelszínhez.
  • Még mindig a P+ jelzésen megyünk, amely végül becsatlakozik a P jelzésbe. Itt mi balra fordulunk és a P jelzést követjük a falu főutcájáig.
  • A főutcán balra fordulunk, és visszasétálunk a parkolóhoz a P+ jelzésen.

A túra részletes leírása:

Salgótarján szomszédságában találjuk az egykoron szénbányászatáról és népművészetéről ismert falut, Kazárt. A túra után mindenképpen érdemes számolni a hagyományaira büszke település gazdag látnivalóival. A főbb múzeumok és kiállítások (Palóc múzeumudvar, Kézművesház, Tájház és bányászati kiállítás) mellett még gyufacímke kiállítást, vasaló múzeumot, palóc galériát és babagyűjteményt is találunk a településen. A fő látnivaló azonban túránk célpontja, a Novohrad-Nógrád Geopark egyik féltve őrzött geoturisztikai attrakciója, a messze földön híres riolittufa formáció, amelyet gyakran csak magyar „Kappadókiának” neveznek, s mint látni fogjuk, nem teljesen alaptalanul.

Világszenzáció az erdőben

A rövid körtúra a falu keleti végében, a táblával is jelölt parkolóból indul, ahonnan mintegy 1,5 kilométerre találjuk a ritka földtörténeti látványosságot. A P+ jelzés először egy rét mellett halad, majd befordul az erdőbe, és keresztezi a gyakran vizenyős Pólyos-völgyet, hogy annak túloldalán kezdje meg a kapaszkodást fel a hegyre. Nemsokára bal kéz felé fel is tűnik a nagy fehérség: megérkeztünk a növényzet nélküli, riolittufával borított, mélyen barázdált ún. badlandhez. Először is fogjuk át szemünkkel a tetőről e tényleg nem mindennapi helyszínt: olyan, mintha egy magashegységet néznénk fentről, az űrből, miközben közelebb hajolva láthatjuk a néhol karfiolra emlékeztető, máshol gyertyás szerkezetű ún. eróziós mikrofelszínt. Nézzük meg, hol járunk és mitől is olyan különleges ez a hely!

A szürkésfehér riolittufa egy kevésbé ellenálló kőzet, amelyet, ha a felszínre kerül, roppant könnyen pusztítanak le a külső erők, különösen a csapadékvíz. Ennek lehetünk itt szemtanúi. Ugyan napjainkban már nehezen kideríthető, hogy ez a képződmény természetes módon, vagy éppen az ember hatására került-e a felszínre, igazából mindegy is. A badland kifejezés használata jogos, ezt ugyanis eredetileg száraz és félszáraz területeken használták a geográfusok a növény- és talajtakarótól megfosztott, agyagban és homokban gazdag vidékek eróziós formáira, amelyeken a csapadék hatására eróziós barázdákkal sűrűn felárkolt térszín keletkezik - amely ráadásul gyorsan mélyül, változik, akár csak ez itt, előttünk. Az idő előrehaladtával az eróziós völgyek mélyülnek, a gerincek keskenyebbé válnak, és akár barlangok és kőkapuk is kialakulhatnak. 

Fentről nézve a képződmény jobb oldalán egy ösvényt találunk, amelyen óvatosan leereszkedhetünk annak belsejébe is, de készüljünk fel rá, hogy némi mászótudományra is szükségünk lesz. Tényleg legyünk óvatosak, az agyagos felszín alattomosan csúszik. A riolittufa formáció aljában egyrészt úgy érezhetjük magunkat, mintha egy másik bolygón lennénk, továbbá láthatjuk, ahogy a patak eltűnik a mélyben. A Novohrad-Nógrád Geopark itt lent található információs tábláiról még több érdekességet tudhatunk meg.

A földtani képződmény kialakulásának megértéséhez tegyünk egy kis időutazást! Az Európai- és az Afrikai kőzetlemez találkozási zónájában, az ún. Közép-Magyarországi tektonikai zóna mentén mintegy 19-20 millió évvel ezelőtt kezdődött a vulkanizmus, kezdetben igazi „tűzijáték” formájában. A miocén kori vulkanizmus tágabb földrajzi térségünk fejlődéstörténetének egyik leglátványosabb eseménysora lehetett, ugyanis a savanyú összetételű magmák nagy mennyiségű gáz- és víztartalmuk miatt heves robbanásos kitöréseket produkáltak. A levegőbe kerülő vulkáni porból, hamuból és horzsakőből az a riolittufa cementálódott össze az évmilliók alatt, amelyet 40-60 m átlagos vastagságban szerte az Északi-középhegységben megtalálunk. Nagy valószínűséggel a Mátra vulkáni kitöréseinek szórt anyaga látható itt Kazár felett.

A kazári badland földtani és tájképi értékét jelentősen növeli az a tény, hogy a hasonló badlandek Közép-Európában nagyon ritkák, hiszen az összefüggő növényzet korlátozza az eróziós formák kialakulását, de a világon is mindössze tucatnyi hasonló hely található (ezek közül Kappadókia az egyik legismertebb, de egyébként a közeli Rákóczibánya mellett is található egy hasonló, kisebb riolittufa formáció). 

Egy eltűnt csevice és a nem kevésbé látványos eróziós löszfelszín

Kevesen tudják, hogy Kazár fölött egy másik látványos eróziós felszínt is találunk, ennek eredünk nyomába. A P+ jelzésen folytatjuk utunkat, érintünk egy szép erdei pihenőt, majd látványos tölgyesben haladunk következő megállónkig, az Aranyosi-forrásig. A kis hozamú vízfakadást a közeli puszta vízellátása érdekében foglalták körbe valamikor, használat hiányában azonban a forrás már eltömítődött, így inni sem tudunk belőle. Kár, mert utóvulkáni hatásként a vízzel együtt CO2 is a felszínre kerül itt, sajátos, savanykás ízt adva a víznek (az ilyen savanyú ízű vizet hívják a palócok csevicének - ezekkel leginkább a Mátrában találkozhatunk).

Pár lépéssel odébb egy információs tábla hívja fel a figyelmet a látványos eróziós löszfelszínre, amelyet a tábla mögött egy rövid kitérővel fedezhetünk fel. A forrás feletti hegyoldalt több méter vastagon lösz borítja, s a lezúduló csapadékvíz látványos, függőleges falú völgyhálózatot hozott létre ebben a jégkorszaki eredetű, a szél által szállított porból leülepedett, finomszemcsés, karbonátos kötőanyagú, puha kőzetben.

Miután megcsodáltuk az erdő mélyén megbújó, látványos helyszínt, egy kellemes sétával térünk vissza a faluba. A P+ jelzés becsatlakozik a P jelzésbe, amelyen balra fordulva hamarosan kiérünk az erdőből, s a túránk elején érintett rét felső szegélyén érjük el Kazárt. A geológiai látványosságokban bővelkedő utunk végén, a földút oldalában még egy, leginkább szívkagyló (Cardium) és „kecskeköröm” (Congeria) maradványairól ismert földtani alapszelvényt is megvizsgálhatunk búcsúzóul. Elérve Kazár főutcáját balra fordulunk, és pár száz métert követően vissza is jutunk a parkolóba.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • A Kazár, Árpád út megnevezésű buszmegállónál kell leszállni a Salgótarjánból érkező menetrendszerinti járatokról.

Prístup

  • A buszmegállóból északnyugati irányba indulva, jelzetlen úton (az országúton) 200 méter sétával jutunk a túra kezdőpontjára, a parkolóhoz.

Parkovisko

  • A Kazár szélén kialakított parkolóban tehetjük le az autónkat.

Súradnice

DD
48.044194, 19.871899
DMS
48°02'39.1"N 19°52'18.8"E
UTM
34U 415921 5321827
what3words 
///peculiar.walkway.venoms
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

  • E különleges tájegységünk földtani és kulturális értékeit részletesen a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által kiadott A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet című kiadványából ismerhetjük meg.

Mapa doporučená autorom

  • A Karancs és a Medves-vidék turistatérképe.  

Vybavenie

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép.

Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Chcel/a by si sa opýtať autora otázku?


Recenzie

5,0
(3)
József Hársfalvi
2021-09-04 · Community
Köszönet a túra szerzőjének! Felejthetetlen táj, könnyed családi túra útvonal számos látnivalóval.
Zobraziť viac
Kedy si absolvoval/a tento výlet? 2021-09-04
Fotografia: József Hársfalvi, Community
Fotografia: József Hársfalvi, Community
Fotografia: József Hársfalvi, Community
Fotografia: József Hársfalvi, Community
Fotografia: József Hársfalvi, Community
Fotografia: József Hársfalvi, Community
Fotografia: József Hársfalvi, Community
Fotografia: József Hársfalvi, Community
Fotografia: József Hársfalvi, Community
Fotografia: József Hársfalvi, Community
Fotografia: József Hársfalvi, Community
Fotografia: József Hársfalvi, Community
Székvölgyi Katalin
2021-08-21 · Community
Nagyon jó séta.
Zobraziť viac
Kedy si absolvoval/a tento výlet? 2021-08-07
Fotografia: Székvölgyi Katalin, Community
Fotografia: Székvölgyi Katalin, Community

Fotografie iných

+ 14

Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Ľahká
Trasa
6,9 km
Trvanie
1:50 hod
Stúpanie
108 m
Klesanie
108 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Vhodné pre psov Geologické zaujímavosti Zdravé podnebie Okružná trasa Vhodné pre rodiny s deťmi

Štatistika

  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
Funkcie
2D 3D
Mapy a chodníky
Trvanie : hod.
Trasa  km
Stúpanie  m
Klesanie  m
Najvyšší bod  m
Najnižší bod  m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp