Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výlet Top

A Hegyalján a Tokaji-hegység tölgyeseiben

· 1 review · Peší výlet · Tokaj-Zempléni-hegyvidék · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Hangulatos tölgyerdőkben kanyarog az út a Galambos-forrás felé
    / Hangulatos tölgyerdőkben kanyarog az út a Galambos-forrás felé
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Abaújszántó feletti rétekről előtűnnek a belső vidékek vulkánjai
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Galambos-ház előtt már zavaróan rendezett a környezet
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tállya mezővárosának tetői a bánya meddőhányóinak lábánál
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tállya dicső múltja, borospincék és nagypolgári ház a 19. századból
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tállyai bányában zúzottkő készül az andezit hegyből
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egykor szebb napokat látott Patay-kastély Abaújszántó határában
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alkonyat Tállya felett, háttérben a Bükk vonulatával
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tállyai szőlők a Hegyalja aranyát érlelik minden évben
    Fotografia: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km
A Tokaji-hegység ritkán látogatott déli részén teszünk egy tartalmas kirándulást a Tokaj-Hegyalja nyugati határán. Tállya és Abaújszántó, a borkereskedelemről híres városok között összefüggő tölgyesek húzódnak, ahol a vidékre jellemző nyugalom és ősi természetesség honol. Ezt az idillt töri meg a Tállya felett tátongó hatalmas bányaterület, ahol viszont betekintést nyerünk a hegy belsejébe, a környező vidéket felépítő vulkáni tömegbe.
Otvorené
Ľahká
16 km
4:20 hod
465 m
520 m

A Tokaji-hegység déli részét, közel az egész hegység egyharmadát alig néhány turistaút tárja fel a természetjárás kedvelőinek. Persze lehet jelzések nélkül is navigálni, ahogy mi is tesszük egy szakaszon, hogy a legtartalmasabb útvonalon járjuk be a délnyugati hegyeket. Ennek a viszonylagos háborítatlanságnak köszönhető, hogy a hegység mélyén igazán visszacsöppenünk az ősi idők légkörébe. A mohával és zuzmóval vastagon benőtt öreg tölgyek, mint az anyatermészet őrzői kalauzolnak végig a legbelsőbb vidékeken.

Hegyalja észak felé irányuló kereskedelme itt, Tállyán és Abaújszántón keresztül zajlott a Hernád völgyén át. A messze földön híres hegyaljai bort, mint az „öröm isteneinek apostolait” innen szállították Kassán át a Felvidékre és Lengyelországba. Ennek köszönheti a vidék gazdagságát a kultúra, a történelem, az építészet terén. Érdemes ez a vidéket részleteiben felfedezni, akár az „apostolok” tolmácsolásával, akár az ősi múltján, a vulkánokon és a rajtuk élő természeten keresztül.

Autorov tip

  • Egy rövid kitérővel hangulatos pihenőhelyet érinthetünk a Tállyai Hideg-kútnál. A kút melletti körbekerített tisztás szélén pihenőhelyet, szalonnasütőt találunk, illetve egy különösen terebélyes tölgyfa matuzsálem fogad a rét szélén. A hely hangulata megéri a kb. két kilométeres plusz utat.
  • Amint Abaújszántó felé lekanyarodunk a hosszan az erdőben kanyarodó dózerútról a Galambos-forrás után, az útszéli fákon túl egy nagyobb rétet találunk. A gerinc legmagasabb erdőmentes pontjáról gyönyörű kilátás nyílik a Zemplén nyugati lábára, Boldogkőre, a Hernád völgyére és a Kassa feletti hegyekre. A kilátás kedvéért érdemes pár métert letérni itt a dózerútról.
  • Tállya a Tokaj-Hegyalja méltán híres bortermelő városa. Érdemes a túrát egy palack hegyaljai borral bejárni, a hegy értékes nedűjével felvértezve hangolódni a vidékre. Másik csábító lehetőség a túrát Abaújszántóról kezdve Tállyán végezni, ahol egy előre leszervezett pincelátogatással zárhatjuk a kirándulást, betekintést nyerve a borászat kulisszatitkaiba.

Profilový obrázok používateľa Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualizované: 2021-03-31
Obtiažnosť
Ľahká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
450 m
Najnižší bod
123 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • Több helyen könnyen túl lehet menni a jelzés leágazásainál, néha nehezen megtalálhatóak a felfestések. Tállyán a bánya felső végénél, illetve Abaújszántó felett figyelmesen haladjunk!
  • A tállyai bánya környezetében maradjunk a jelzett úton, ne másszunk fel a törmeléklejtőkre, mivel tilos, és tényleg balesetveszélyes. A szállítószalag mentén találkozhatunk követ szállító kamionnal vagy személygépjárművel, ami a hosszú, meredek egyenes miatt nagy sebességgel közlekedhet. Mindig húzódjunk le az út szélére, ha a már messziről látható forgalmat észleljük.

štart

Tállya, piactér (179 m)
Súradnice:
DD
48.235369, 21.231824
DMS
48°14'07.3"N 21°13'54.6"E
UTM
34U 517214 5342487
what3words 
///sublime.enabling.fact

ciel

Abaújszántó, piactér buszmegálló

Podrobný popis cesty

Itiner:

  • A P jelzésen indulunk Tállyáról, amin a Galambos-nyergen túl a Tállyai Hideg-kútig haladunk, majd visszatérünk rajta a P● jelzés leágazásáig.
  • A P● jelzésen kb. két kilométert megyünk észak felé a Hideg-völgy aljára a Dalosok kútjához.
  • A Dalosok kútjától a széles, murvás, jelzetlen dózerúton megyünk enyhén felfelé, észak-északnyugati irányban a Z jelzés becsatlakozásáig.
  • A Z jelzésen észak felé a Galambászon keresztül érkezünk Abaújszántóra.

A túráról részletesen:

Tállyáról a Galambos nyeregbe

Tállya központjából indulunk a katolikus és a református templom közötti piactérről. Ez a település komoly szerepet töltött be a Hegyalján az évszázadok során mind bortermelésével, mind a Hernád völgyén keresztül folytatott kereskedelmével és közigazgatási központjával. Évszázadokon keresztül romos és mára már alig fellelhető vára a településtől keletre az Óvár-tetőn állt már az Árpád korban. Magát a települést is kőfal védte a középkorban; több kapun keresztül lehetett csak a városba jutni. Rengeteg patinás épület maradt fenn az egykori gazdagságból, mint a vincellér ház, a Rákóczi kúria, a Balogh kúria, a Mailloth-kastély; emellett számos gazdagon díszített polgári házat találunk a főutcán is.

A piactérrel szembeni Y elágazásnál a szintben oldalazó bekötőúton fordulunk rá a faluból kivezető utcára. A P jelzést követjük a bormérések és régi házak között, míg kiérünk a települést övező szőlőkbe. Már innen, a város határából jól látszik Tállya kettőssége, mely a szőlőkkel befuttatott oldalak és a kőbánya kopár, esővíz barázdálta meddőhányói között feszül. A 20. században ugyanis a Tállya feletti Kopasz-hegyet építőkőnek bányászták el. Egy időre a rendszerváltás után szünetelt a termelés, de a 2000-es évek építkezéseivel újranyitott. A bányából kitermelt követ egy több kilométeres szállítószalagon juttatják el a város túlfelén lévő vasúthoz.

A szőlőkön átvágva egy szűk kilométeren belül mi is keresztezzük ezt a szállítószalagot, ami után egy merőben más világ tárul elénk. A bánya üzemi útján a finom törmelékből és iszapból épült buckákat kerülgetjük, miközben egyre meghatározóbb a tájseb sivár látványa. Az útról belátunk a több szinten folyó termelésbe, a bányagépek szorgos munkájától elvásott hegy belsejébe, a rozsdásszürke andezit egyre mélyebb rétegeibe. A szarmata 10 millió éves andezitfolyások itt különösen nagy vastagságban építik fel a hegyet, így a tömör vulkáni kőzetet útalapba, építkezésekhez használják már egy évszázada.

A bányaterület szélén kialakított meddő sáncot kerüljük végig, ahogy az út kapaszkodik a hegység belseje felé. Egy kilométer után, a bokros bányaterületet körbe ölelő sáncok végénél a földbe bújó légvezeték mellett elhagyjuk a bolygatott vidéket. Ahogy a légvezeték a föld alatt eltűnik, úgy szűnik meg az emberi pusztítás nyoma. Markáns váltás következik, hiszen a mohával és zuzmóval vastagon benőtt öreg tölgyek között belépünk a Tokaji-hegység ősi vidékére. Egy rövid ereszkedés után a völgy alján futó görgeteges vízmosás túloldalára érve folytatjuk kapaszkodásunkat a hegyre. A P jelzés egy felhagyott és erősen benőtt erdészeti úton halad az árok szélén. A ritka tölgyes eredendő nyugalmat áraszt a bányagépek nyüzsgése után.

Pár száz méteren az árkot követve az alig kivehető út átvált a vízmosás túloldalára, de a jelzés itt elhagyja a völgyet, és jobbra felkanyarodik a régi utak által barázdált hegyoldalban. A P jelzés a legszélső, jobboldali barázdában vezet, ami keresztezi az erdészeti dózerutat, és hamarosan kiérkezik a Galambos-nyeregbe.

A hegység belső vidékein a Dalos- és a Galambos-kútnál

Öreg, göcsörtös, mohával és zuzmóval pettyezett tölgyek között, mohás aljú erdőben lépünk át a Galambos-nyeregben a Tokaji-hegység belső vidékére. A Csonkás-tetőről érkező dózerútba torkollik a P jelzés, és folytatódik jobbra a kényelmesen ereszkedő murvaúton. Hamarosan a sorompó után egy négyes elágazáshoz érünk, ahol a Hideg-kút felé mutató táblát követve balra kanyarodunk a dózerúton. A kereszteződést éppen elhagyjuk, amikor a P jelzésből leágazik a P● jelzés, ami további utunkat kíséri a Dalosok- kútjához. Érdemes azonban a Tállyai Hideg-kutat is meglátogatni, ugyanis egy rövid, alig kilométeres kitérőt kell csak tenni a dózerutat követő P jelzésen. A helyszínen patinás erdészházat, lovardát, öreg tölgyek szegélyezte rétet és egy kis tavat találunk, amit az andezitből épített foglalásból szivárgó víz táplál. A forrás mellett árnyas padoknál mi is szusszanhatunk, falatozhatunk egyet közel a túra felénél.

Akár éltünk a hideg-kúti kitérővel, akár a négyes elágazás után egyből letértünk a P● jelzésre, a további útvonal sűrű tölgyesben vezet egy erdészeti úton. A vadban gazdag tölgyeseket a vadászok is nagy becsben tartják, több vadászházat is rejt a vidék. Egy magaslesnél jobbra leágazunk a felfelé vezető útra, amiről alig észrevehetően egy fenyőerdő szélénél, két öreg cseresznyefa alatt kanyarodik le jobbkézre az ösvény a Hideg-völgybe.

Az alig járt, bokrokkal benőtt, korhadó fákkal teli völgytalpon követjük a már csak alig érzékelhető, természetbe simuló szekérutat, amin kiérkezünk a Dalosok-kútjához, a karbantartott erdőgazdasági út kanyarulatához. Fedett esőbeálló nyújt viszonylagos kényelmet és a csordogáló forrásnál, padoknál alkalmunk adódik egy kényelmes, árnyas pihenőre.

Innentől a szemben felfelé vezető jelzetlen dózerutat követjük észak-északnyugati irányban, amin kényelmesen és hatékonyan átvágunk a hosszú, tölgyessel fedett oldalban. Az eddigi zárt erdők után itt a széles dózerút bevágásában lehetőségünk nyílik betekinteni a hegység belső vidékére. Szemben az Óvár és a Szokolya hatalmas, lekerekedett tömbje uralja a tájat. Itt fedezhetjük fel a már alig kivehető sáncokat, illetve a hegyek túloldalán található a rejtett erdőbényei medence.

Kb. 2 kilométer után keresztezi a dózerutat a Z jelzés, amin mi is letérünk jobbkézre és egy fiatal erdő és az öreg tölgyes határán, és egy kis hátat megkerülve leereszkedünk a Galambász-árokhoz. Az idilli ligetes erdőből kilépve a már bántóan pázsitra nyírt és rendben tartott, angolparkszerű Galambász-tisztás túloldalán találjuk a hasonló nevű forrást és erdészházat. Ha az előbbi forrásokból nem tudtunk vizet venni, a Galambász-forrásból megbízható hozammal tör elő a tiszta hasadékvíz. A rét aljánál keresztezzük az ellaposodó árkot, és az erdészeti utat követve, hangulatos tölgyesben folytatjuk a Csonkás tömbjének lassú, de kitartó kerülését.

Érkezés Abaújszántóra a Csipkés-oldalban

A Galambász-árkot elhagyva egy szűk kilométer után átbukunk a gerinc nyugati oldalára, ahol az eddigi összefüggő tölgyeseket cserjés rétek és ligetes erdők váltják. Érdemes itt, a gerinc túloldalán pár métert az erdőben vezető utat elhagyva kinézni a rét szélére, ugyanis gyönyörű kilátás adódik a Hernád völgyére és a hegység nyugati tájára az abaújszántói Sátor-hegytől a Gönc feletti Borsó-hegyig. Jó időben a kassai kohó füstjét is felfedezhetjük észak felé a Kárpáti vonulatok előtt a Kojsói-havasok bérceivel a távolban.

Az út kicsivel lejjebb kiérkezik a cserjés legelőre, ahol figyelmesen kell haladnunk, ugyanis egy nagyobb galagonyabokornál alig érzékelhetően leágazik az oldalazó ösvényről a Z jelzés a lefelé tartó úton Abaújszántó irányába nyugat felé. A lankásan ereszkedő oldalban búcsút intünk a néma óriásoknak, az erdős hátú, lekerekedett tetejű vulkánoknak, és a Kis-erdőben akácos-tölgyes vegyes erdőben leereszkedünk Cekeházára, Abaújszántó szélére. Egy helyen, alig észrevehető elágazásban balra letér az ösvény a széles szekérútról egy alig használt csapásra, de mindkét útvonal levisz az egykor szebb napokat megélt Patay-kastélyhoz.

A romos, kísérteties kastélyépület mellett öreg gesztenyékkel ligetes parkot érintünk, majd lejutunk az elárvult, elhanyagolt városrészhez. Innen már egyértelműen vezet a településrész főutcáján Abaújszántóra a Z jelzés, amin a temető mellett jobbra, a patak völgyét követve hamarosan beérünk a járási központba. Balra a főutcán találjuk a település központját, a megújult piacteret és az evangélikus templomot.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • Tállya vasútállomásra érdemes érkezni, ide van a leggyakrabban csatlakozásunk. Ha busszal jövünk, akkor Tállya, Községháza megállóhelynél szálljunk le.
  • A túra végén Abaújszántó vasútállomásnál vonattal, vagy Abaújszántó, piactér megállóhelynél busszal utazhatunk haza.

Prístup

  • Tállyán a vasútállomástól a P+ jelzés vezet végig a P jelzés becsatlakozásához a piactérre, ahonnan túránk indul (1 km).
  • Ha busszal érkezünk, a Községházától még tovább kell menni a Rákóczi utcán nyugat felé 200 métert a túra kiindulópontjáig.
  • Abaújszántón a túra a piactérre érkezik, ahonnan a buszok is indulnak.
  • Ha vonattal utazunk, nem érdemes elmenni a piactérig, hanem amint a 39-es útra, azaz a város főutcájára kiérve jobb kézre kanyarodunk, és Encs felé a Petőfi utcán jutunk el a város északi végén lévő vasútállomáshoz.

Parkovisko

  • Parkolni Tállyán a vasútállomáson érdemes - így a túra végeztével visszautazhatunk az autóhoz.

Súradnice

DD
48.235369, 21.231824
DMS
48°14'07.3"N 21°13'54.6"E
UTM
34U 517214 5342487
what3words 
///sublime.enabling.fact
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Vybavenie

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, inni- és ennivaló, a tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Podobné výlety v okolí

 Tieto návrhy boli vytvorené automaticky.

Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

5,0
(1)

Fotografie iných


Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Ľahká
Trasa
16 km
Trvanie
4:20 hod
Stúpanie
465 m
Klesanie
520 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Z bodu do bodu Bohatý na prírodné krásy Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Faunistické zaujímavosti Vhodné pre psov Zdravé podnebie

Štatistika

  • 2D 3D
  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
Funkcie
Mapy a chodníky
: hod.
 km
 m
 m
 m
 m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp