Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Peší výlet

A Hajagok vidéke Hárskút környékén

Peší výlet · Öreg-Bakony · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Felfelé a Kis-bükk tetejére
    / Felfelé a Kis-bükk tetejére
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útbaigazító
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fekete István-kilátó fatornya
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Déli-Bakonyra
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kattints a képre a teljesméretű panorámáért! (Fekete István-kilátó)
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kora ősszel a György-forrás mellett
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedőben Hárskút felé
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Prédikálószék sziklája az Aranyos-patak völgyében
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei iskola a Hajagon
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Augusztintanya
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pilóta emlékmű
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A egykori katonai bázis antennatornyai (2019-ben elbontották)
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bakony Rádió Klub a Középső-Hajagon
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Ráktanya kulcsosház, … iskola Hajag turistaház Fekete István-kilátó (Márkó)
Hosszú, kalandos vándorlás a Bakony harmadik legmagasabb csúcsára és annak környékére, településektől távoli vidéken.
Otvorené
Stredná
22 km
5:45 hod
581 m
520 m
Hosszú és különleges hangulatú túrára indulunk, ami kevésbé frekventált helyeken vezet. Az Öreg-Bakony déli peremterületére tartunk a Veszprém-Devecseri árok feletti hegyvonulatok behatóbb megismerésére. Sokféle látnivalót érintünk, miközben felkeressük a környék magaslatait, kilátópontjait. A csúcsok és a közéjük vágódott patakvölgyek világában átszelünk öreg erdőket, felmászunk a Fekete István-kilátóba, és a 20. század második felére jellemző katonai múlt emlékeit is meglátogatjuk. Frissítő karsztvízzel oltjuk szomjunkat, az egykori tanyarendszer tanúiként fennmaradt farmházak mellett pihenünk meg, s végül kaszálók és legelők mentén battyogunk be Hárskútra.

Autorov tip

  • A túrát lerövidíthetjük kb. 4 km-rel, és megúszhatjuk az aszfaltot az elején, ha a buszmegállótól a S+ jelzést követjük egészen addig, amíg bele nem torkollik a P+ jelzésbe. Innen jobbra térve az eredeti nyomvonalon megyünk a végéig. Ezzel azonban kihagyjuk a Fekete István-kilátót is.
Profilový obrázok používateľa András Kisida
Autor
András Kisida
Aktualizované: 2020-09-03
Obtiažnosť
Stredná
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
Középső-Hajag, 646 m
Najnižší bod
362 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Dalšie informácie/odkazy

štart

Hárskút, Rózsafa u. buszmegálló (477 m)
Súradnice:
DD
47.180511, 17.807231
DMS
47°10'49.8"N 17°48'26.0"E
UTM
33T 712695 5229047
what3words 
///provocative.loped.highrise

ciel

Hárskút, Rózsafa u. buszmegálló

Podrobný popis cesty

Itiner

  • A buszmegállótól a S+ jelzésen indulunk délnyugati irányba, de a falut elhagyva maradunk a műúton, és összesen kb. 3 km-t gyalogolunk addig, amíg a P▲ jelzés jobbra ki nem ágazik a parkolónál.
  • A P▲ jelzésen a Kis-Bükk tetején magasodó Fekete István-kilátóig kapaszkodunk, majd visszaereszkedünk a hegyoldal turistaút elágázásáig.
  • A P+ jelek iránymutatásával jobbra fordulunk, és a Hajag turistaház érintésével a Herendre vezető aszfaltútig vándorlunk.
  • jelzetlen aszfaltúton balra kanyarodva a S jelzésű út elágazásáig menetelünk.
  • A S jelzés ösvényén jobbra térve felkaptatunk a Középső-Hajagra, aztán egészen az Augusztintanya Kulcsosházig ezt követjük.
  • Az Augusztintanyától a P jelek szíves navigálásával Hárskútig túrázunk.

A túráról részletesen

Panoráma a Kis-Bükkről

A buszmegállótól először egy 3 km hosszú, aszfaltos szakaszon kell túlesnünk a Márkó-Hárskút országúton a P▲ jelzés kiágazásáig, ahol jobbra térünk. Sorompót kerülünk, s nyílegyenes nyiladék murvával felszórt kocsiútján emelkedőbe kezdünk. Rövidesen jobb fordulóval egy másik pásztába térünk, és a jeleket követve néhány perc múlva a 486 méteres Kis-Bükk tetőszintjén állunk. Természetes állapotában innen nem kapnánk panorámát, azonban a 20 méter magas Fekete István-kilátó felső szintjéről első osztályú körpanorámában gyönyörködhetünk. A Bakony szép szelete látható innen, többek között a lokátorgömbbel megjelölt Kőris-, és az antennatornyos Kab-hegy, valamint későbbi célunk, a Hajagok csoportja, mögötte pedig a 33 km-re lévő Somló vulkáni tanúhegye mutatja meg magát. Tanulmányozhatjuk további útvonalunkat is a Hajagokig, ami a kiemelkedő szelíd mészkőrögök és a bevágódott patakvölgyek világában, sűrű erdőben vezet. Jól kirajzolódik innen a Déli-, és az Északi-Bakony választóvonala: a Veszprém-Devecseri árok széles sávja. Túloldalán a Miklós Pál-hegy kilátótornyos kiemelkedését azonosíthatjuk be könnyen.

Úton az Aranyos-patakhoz

A kiváló vadász-, és természetíróról elnevezett kilátótól visszaereszkedünk az elágazásba, és jobbra fordulva a P+ jelzésen folytatjuk. A következő kilométereken útvonalunk egybeesik az erdőismereti tanösvénnyel, aminek állomásain információkat olvashatunk az itteni pagonyok használatáról, kezeléséről, élővilágáról és a terület földtanáról is. Az állomások egyben pihenőhelyek: paddal és asztallal tették komfortossá, tehát kalkulálhatunk a leülési lehetőséggel.

Erdőtagokat elválasztó nyiladék egyenes pásztájában, lejtmenetben trappolunk a Kis-Bükk oldalában a fiatal csertölgyesen át. Az újulatban több helyütt is magaslesek mellett sétálunk el, amelyek az intenzív vadgazdálkodásra utalnak. A Som-hegy előtti nyeregbe érve fapallón kelünk át a közelben fakadó vízfolyás fölött, majd egy felnyíló vadföld mellett 90°-os kanyarral jobbra térünk. Széles kocsiúton kanyargunk tovább immár enyhe emelkedőn. E szakaszon már idősebb erdőben bandukolunk; helyenként vén hagyásfákat is látunk, megjelenik a bükk, sőt egy lucoson is átvágunk. A Borostyán-hegy szoknyáját harántolva lejtmenetbe váltunk, és az Aranyos-patak szűkös völgyébe süllyedünk. Balunkon kipreparálódott sziklasor kísér, s miután átkeltünk a gázlón, hatalmas kőmonstrum tövébe kerülünk. A Prédikálószéknek nevezett alakzat a földtörténeti középidő üledékeiből áll össze, amelyek tulajdonképpen a Bakony fő tömegét is adják. Az itt látható többféle mészkő és márga alapanyagai a jura és kréta időszakokban hullámzott ősi tengerekben rakódtak le. Ma is fellelhetjük az ammoniteszek és belemniteszek megkövesedett ősmaradványait.

Forrás és turistaház 

Egy darabig a meder mentén, az árnyas patakparton caplatunk, aztán egy jobbkanyarral elkezdünk kiemelkedni a völgyből. Szép szálbükkös gerincútján kapaszkodunk, majd egy tarvágás kinyitja az erdőt, így rálátunk a szomszédos vonulatra. Két éles balforduló után a nagy bükkök tövében fakadó György-forrás kőfallal foglalt csorgójához érkezünk. Asztalt és padokat is találunk; kiváló hely frissítő pihenőt tartani, miközben üdítő karsztvízzel tölthetjük meg kulacsainkat.

A forrástól néhány perc alatt a sudár fenyők tövében álló Hajag turistaház rétjére jutunk. A csaknem 100 éves patinás épület korábban tanyaházként és erdészházként működött, 2015-ös felújítása óta pedig mint kulcsosház fogadja a pihenni vágyókat. Nevét a közeli hegycsoportról kapta, ami következő túraállomásunk.

Kocsiúton, bükkösben ballagunk tovább helyenként vén, sokat látott hagyásfák mellett a Kis-Fekete-erdő emelkedőjén. Egy fenyves mellett apró tisztásra érünk ki, túlsó végén pedig a Herendre vezető erdészeti aszfaltútra toppanunk. Itt elhagyjuk az eddig hűen követett jelzést, és balra elindulva egy darabig jelzetlen szakaszon sétálunk a szilárd burkolaton. Az épphogy lejtő útról 650 méter gyaloglás után jobbra a S jelzésű ösvényére fordulunk.

Bevezetés Hajagokba

Ez már a Hajag oldala. Az előttünk álló etapon mintegy 170 méter emelkedőt küzdünk le a legmagasabb pontig. A hegy három osztatú (Alsó-, Középső-, Felső-Hajag), nagy mészkőrög, ami markánsan emelkedik ki környezetéből és meredeken szakad le a szélein. Tetőszintje fennsík jellegű, víznyelőkkel tarkított.

A hegycsoport a régi térképeken Fekete-hegy néven szerepel; mostani elnevezése valószínűleg a meszes talajokat kedvelő hólyagfára utal. A Dunántúl hegységeiben gyakori cserje vagy kisebb fa legfőbb jellemzője a kétrekeszű, hólyagos toktermés, amiben – a mogyoróhoz hasonló - fényes, világosbarna, borsó nagyságú magvak bújnak meg. Magjának – a halyagmogyorónak – szerencsehozó képességet tulajdonított a nép, ezért a háznál is tartották. Bizonyos vidékéken a tehén szarvába fúrt lyukba tették, hogy az állat tejét a boszorkányok el ne vegyék, az első tavaszi kihajtás alkalmával pedig fehér kendőben a jószág homlokára kötötték, megvédendő a rontástól. Több helyen az asszonyok maguknál hordták, hogy férjük hűségét biztosítsák. A Bakonyban a magokat birkanyíráskor rovásnak használták: a nyíró minden birka után egy hólyagmogyorót tett a gazda asztalára, s így számolták meg a megnyírt állatokat. Ezeken túl a magokból nyakláncokat és karkötőket is készítettek.

Elsőként az Alsó-Hajag oldalát harántoljuk, miközben gyertyán, bükk és kőrisfák tövében kanyarog emelkedő utunk. Az itteni S jelzés nevezetes útvonal a Bakonyban: a Porva-Csesznek vasútállomástól Herendig tartó 51 km-es túrát Dornyay Béla emlékútnak hívják. Elnevezése a híres tanárhoz, kutatóhoz kapcsolódik, aki – egyéb munkái mellett – több túra- és útikalauzt is írt, köztük a Bakonyról és a Balaton-felvidékről. Ezek a két világháború közötti munkái máig népszerűek.

A legmagasabb pont rejtélyei

A Középső-Hajag előtti nyeregben bal kanyarral fordulunk a hegy oldalába, ahol helyenként vendégmarasztaló bozótoson vágjuk magukat keresztül a pagony lékjein. Hamarosan épületcsoportot veszünk észre: a Hajagi Véderdő Erdőbirtokossági Társulat erdei iskolájának házait. Ez a közösség kezeli a hegy meredeken leszakadó nyugati oldalát. Mint a neve is mutatja, az itteni erdőrészletek fő szerepe a talajvédelemben van, hogy a hegyomlásoknak, csuszamlásoknak, kőfolyásoknak gátat szabjanak. A táborba nyaranta diákcsoportok érkeznek, akik foglalkozások és kirándulások által ismerik meg az erdő életét, működését.

Innen már csak egy végső nekirugaszkodás a hegytető. Ahogy fölfelé menetelünk, roppant feltűnő módon a lábunk alatt az út egy ponton betonozottá válik. Az erdő közepén lerakott szilárd burkolat létezésének magyarázata, hogy a Középső-Hajag tetején 1985 és 1991-ig elzárt és szigorúan védett katonai objektum működött, ennek a kerítésénél vezet el a turistaút. A létesítmény már régóta kifosztva és romokban hever, a terület pedig magánkézben van. A szovjet hadsereg üzemeltette itt a Varsói Szerződés kommunikációs hálózatának egyik egységét. A több országban összesen 26 elemből álló híradórendszer képes volt ezen a láncolaton át a katonai szövetség teljes területére információt továbbítani, mivel az akkori csúcstechnikát képviselte. Az építkezés kezdetén jelentős földmunkák zajlottak a hegytetőn, és rengeteg betont beépítve a bázis javát a földfelszín alá telepítették, hogy nukleáris-, biológiai- és vegyi csapás kivédésére is alkalmas legyen. Magyarország különböző pontjaira négy ehhez hasonló állomást építettek és működtettek a katonai szövetség megszűntéig. Ezután a helyszínt kiürítették, s azóta állapota fokozatosan romlik. 2019-ig még álltak a nagy antenna- és adótoronyok, amiket a turistaútról is lehetet látni, de mostanra már mindegyiket elbontották.

A volt bázis után hatalmas vénségesen vén bükk- és hársfák alatt érünk a térképészeti beton csonka gúlája mellé, ami a Hajagok 646 méteres főcsúcsát jelöli. A Bakony harmadik legmagasabb pontjaként számon tartott Középső-Hajag abszolút a környék uralgó pontja - nem véletlen, hogy ide telepítették a katonai kommunikációs állomást, amint az sem – látjuk ezt 100 méterrel odébb –, hogy ma a rádióamatőrök használják ki az itteni kiváló forgalmazási viszonyokat. Közvetlenül a csúcs alatt egy kis ligetben a Bakony Rádió Klub épülete és a csatlakozó antennatornyok látványa késztet megállásra.

Repülők emlékei az erdőben

A klubépület szomszédságában elkerített vízmű telephelyet és média távközlési tornyot találunk. Egyenes tűzvédelmi nyiladék léniájában hagyjuk el a tetőt, és enyhe lejtőn a Rend-kő, a Felső-Hajag és a Középső-Hajag közötti nyereg felé ereszkedünk. Kezdetben kőrisesben, aztán szépséges bükkök oszlopcsarnokában ámuldozva poroszkálunk. S jelzésünk jobbra térít a nyiladékból, azonban ha kicsit tovább megyünk, a fák alatt csendesedő beton emlékművet nézhetünk meg, amit az 1973-ban történt tragikus repülőbaleset mementójára állítottak. 3 szovjet repülőtiszt vesztette életét, amikor egy hadgyakorlaton a 3 MiG-21-es harci gép a Hajagnak ütközött.

A Rend-kő széles platóján erősen ritkított bükkösben gyalogolunk, váltakozva fiatalosban és a korábbi öreg erdőt idéző nagy fák alatt, helyenként napsütötte irtásréteken. A vágás miatt északi irányba kitárul a táj, és a Kőris-hegy tömbjére kapunk kilátást. Egy elkerített újulat kerítésénél széles kövesutat keresztezünk, amin ha jobbra 300 métert kitérünk, egy másik pilótaemlékművet nézhetünk meg, valamint tágabb perspektívából szemlélhetjük a Bakony főcsúcsának környékét, s még Bakonybél házait is megpillantjuk. Az itteni emlékkövet egy magyar repülőtisztnek állították, aki 1968-ban zuhant le vadászgépével gyakorlatozás közben.

A régi bakonyi tanyarendszer hírmondói

Hagyásfákkal tarkított bozótos fiatalosban ereszkedünk az Augusztintanya melletti szépen gondozott gyümölcsösig. Az egykori hegyi tanyaépület ma egyesületi kulcsosházként működik, udvarán túramozgalmi pecsételőt és az elhunyt természetjárók kopjafáját találjuk.

A ház sarkától átváltunk a P jelzés útjára, s innentől túránk végig ez lesz az irányadó. Pár perc gyaloglással éles balkanyart veszünk, és újabb nyiladékban folytatva a Ráktanya épületcsoportja mellett baktatunk el, amelyek jelenleg erdei szállásként, táborozóhelyként funkcionálnak. A korábban látott Augusztintanya és a Ráktanya is az egykor igen kiterjedt bakonyi tanyarendszer részei voltak. A Veszprém-Devecseri árok mindkét oldalán a 20. század közepéig százával terültek el a hegyi farmok, amelyekből ma már csak kis töredék maradt fenn. Az annak idején virágzó külterületeken elsősorban állattartással, legeltetéssel foglalkoztak, emellett takarmányokat és zöldségeket ültettek, gyümölcsfákat neveltek, de volt, ahol például méhészkedéssel is kiegészítették a gazdaságot. A hegy belsőbb részein pedig a szén- és mészégetők boksái parázslottak. A második világháború utáni államosítások, aztán a termelőszövetkezeti rendszer kiépítésével néptelenedett és pusztult el a tanyaházak túlnyomó része. Igen kevés menekült meg, jellemzően ma más funkciót betöltve, de előfordul, hogy ismét gazdálkodók veszik birtokba és újraélesztik az évszázados hagyományokat. A Ráktanyáról egyedülálló módon kisbolygót is elneveztek - a Mars és a Jupiter pályái között keringő égitestet ugyanis a farm kertjéből fedezték fel az egyik csillagásztábor alkalmával.

Ereszkedőben Hárskútra

A Vámostanya és a Némettanya épületeinél kaszálórétek széléről tárul fel a környező táj látványa, visszatekintve a Nagy-Som-hegy erdős kiemelkedését, útirányunkban pedig a Papod ormát látjuk. Beereszkedünk az Öreg-Séd árkába, és átvágunk egy utolsó erdőfolton. Innen Hárskút széléig már végig nyílt terepen, legelők, rétek és szántók mellett süllyedünk a Hárskúti-medencébe. Balról az Égett-hegy kísér, a falu felett az itteni Kőris-hegy magasodik, jobbra a művelt területen pedig két facsoport víznyelőbarlangokat rejt. Távvezeték alatt megyünk át, aztán az egykori Gyenespuszta és a Kleintanya ma is álló épületei után a Réhpusztáról érkező aszfaltúton dobban a talpunk.

A hosszú és nyílegyenes Rózsafa utcán érkezünk a Bakony legmagasabban fekvő településére. Hárskút csupán 1956 óta létezik, amikor az addig különálló Gyertyánkútpusztát és Hárságypusztát az új név alatt közigazgatásilag egybekapcsolták. A két külterületre a 18. század végén települtek svábok, akik eredetileg hamuzsír-, mész-, és szénégetéssel, illetve fával foglalkoztak. Legtöbbjüket a II. világháború után kitelepítették, de még ma is több mint 10% németnek vallja magát a község lakói közül. Elérve a Márkóra vezető országutat, ami egyben Hárskút főutcája is, azonnal megtaláljuk a buszmegállót.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • A túra kezdő- és végpontja a Hárskút, Rózsafa utca, ahova Veszprémből, Herendről és Márkóról érkeznek járatok.

prístup

  • A túra közvetlenül a buszmegállótól indul.

Parkovisko

  • Hárskúton a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk.

Súradnice

DD
47.180511, 17.807231
DMS
47°10'49.8"N 17°48'26.0"E
UTM
33T 712695 5229047
what3words 
///provocative.loped.highrise
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

  • Bakony túrakalauz

Mapa doporučená autorom

Odporúčania pre túto oblasť:

ukázať viac

Vybavenie

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

Napíš prvú recenziu

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.


Fotografie iných


Stav
Otvorené
Obtiažnosť
Stredná
Trasa
22 km
Trvanie
5:45hod
Stúpanie
581 m
Klesanie
520 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Okružná trasa Bohatý na prírodné krásy Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Faunistické zaujímavosti Vrcholová trasa Zdravé podnebie

Štatistika

  • 2D 3D
  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
: hod.
 km
 m
 m
 m
 m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp