Zdieľať
Záložka
Vytlačiť
GPX
KML
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Vložiť
Fitness
Peší výlet

A bányászati múlt és a betyárok nyomában

Peší výlet · Bakony-vidék · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Erdei aszfaltúton
    / Erdei aszfaltúton
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Padragkút a Nyírjes-kilátóból
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Út a Peres hátán
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Padragi-sziklák
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bújó-lik bejárata
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Sárcsi-kúthoz
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadnyombemutató a Sárcsi-kútnál
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bányászati Múzeum
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az utolsó csille szén
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egykori tengeri élőlények a kőzet- és őslénytárban
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bemutató táró a Bányászati Múzeumban
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kápolna a Csinger-völgyben
    Fotografia: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 12 10 8 6 4 2 km Hubertus turistaszálló Hubertus Erdészeti Erdei Iskola Fekete István Dioráma

A Déli-Bakony Ajka feletti térségébe kóstolunk bele ezen a kiránduláson. A terep kevés szintkülönbséggel és több kiépített pihenőhellyel örvendeztet meg, ezáltal igen kellemes, egész napos túrát biztosítva.
Otvorené
Ľahká
12,3 km
3:40 hod
358 m
357 m
Útvonalunk dandárja a Kab-hegy bazaltköpenyének peremén vezet, ahol a már fedetlen karszt üledékeinek repedésiből számos forrás fakad, amikből pedig patakok táplálkoznak. Ezek a vízfolyások mély szurdokokat vájtak; nem egyet érintünk majd közülük. A vizes élmények mellett egyéb földtani érdekességeket is látunk bizarr sziklaszirtek és barlangok formájában; utóbbiakat a hírhedt bakonyi betyárok is használták rejtekhely gyanánt. A környék sokáig elsősorban bányászatáról volt híres, mára azonban az összes aknát bezárták. A város határában szenet hoztak a felszínre, a szomszédos Úrkút mellett pedig mangánércet fejtettek. Napjainkban már csak a megmaradt pusztuló ipari épületek, a bányásztelepek részben elhagyott házai és az emléktáblák, bizonyos források nevei, no meg a Bányászati Múzeum mesél a dolgos múltról. Utóbbi megtekintésére túránk végén lesz lehetőség a hegyről kivezető Köves-árok alsó szakaszán.

Autorov tip

  • Túránk végén érdemes a Bányászati Múzeum meglátogatására elegendő időt szánni.
outdooractive.com User
Autor
András Kisida
Aktualizované: 2020-07-03

Obtiažnosť
Ľahká
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
406 m
Najnižší bod
269 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • A Nyíresi-kilátó romlásnak indult tornya balesetveszélyes, ezért elővigyázatosan mozogjunk a lépcsőkön és a felső szinten!
  • A Bújó-lik barlang hasadékát óvatosan közelítsük meg, főleg sáros, csúszós időben!

Dalšie informácie/odkazy

štart

Ajka, Volán utca buszmegálló (268 m)
Súradnice:
Zemepisný
47.039707, 17.558144
UTM
33T 694335 5212752

ciel

Völgy büfé buszmegálló (ajkai helyijárat)

Podrobný popis cesty

Itiner

  • Az Ajka-Pula országútról kiágazó S jelzésen keleti irányba indulunk.
  • A S▲ jelzés ösvényén a Nyíresi-kilátóhoz kapaszkodunk, majd ugyanezen vissza is térünk.
  • S jelzésen folytatva a Sárcsi-kút és a Pokol-lik érintésével a Köles-Kepe-árokig túrázunk.
  • A tölgyfalevél alakú PT jelzésen jobbra térve a Hubertus Erdészeti Erdei Iskoláig vándorlunk.
  • Balra kanyarodva a S+ jelzésen folytatjuk a Peres-erdőig.
  • K+ jelzésen balra térve a Bányászati Múzeum érintésével Alsócsingerig ballagunk.

A túráról részletesen:

Kilátóból szurdokba

Az Ajka-Pula országút kanyarjából indulunk a S jelzés ösvényén. Az itt már kiszélesedett Padragi-víz völgyében felfelé mendegélve pár perc múlva útelágazáshoz érünk, ahol a jobbra kiágazó S▲ jelzésre térve a hegyoldalba épült Nyíresi-kilátó romlásnak indult faépítményéhez kapaszkodunk. A szebb napokat is látott torony lépcsőin elővigyázatosan mozogjunk, és különösen a felső szinten legyünk óvatosak! A táj feltárul odafentről: Ajka tágabb környékét vizslathatjuk. A szelíd Déli-Bakony vonulatok között Padragkút és Halimba épületeit látjuk, a legmagasabb kiemelkedés a látóhatáron a Somló bazaltvulkánja. Bízzunk benne, hogy a hegység e kilátója hamarosan megújulva várja a kirándulókat.

Visszatérve a S jelekre a következő szakaszunk a Padragi-víz időszakos patakocskájának vadregényes környezetű völgytalpán vezet. Hamar eljutunk a Padragi-sziklák helyenként 30 méteres magasságot is elérő kőmonstrumaihoz, amelyek anyaga eocén kori mészkő. Ebből a fehér kőzetből mállanak ki a népszerű nevén Szent László pénzének hívott egysejtű nummuliteszek lencse alakú vázmaradványainak fosszíliái, amiket a mederben és a sziklák környékén is megtalálhatunk. A kőtoronycsoportot a környékbeliek Oroszlánsziklák néven is ismerik.

A helyenként öreg hagyásfákkal borított, misztikus hangulatú, szűk és homályos völgyrészletben ösvényünk hol a köves mederben, hol annak szélén kanyarog. A rendszerint párás, nedves klíma sűrű aljnövényzetű erdőt éltet, amibe csupán helyenként találnak utat a napsugarak. A horhosban általában nagyobb esőzések után van csak víz, mivel az üledékes kőzetben fokozatosan elszűrődik utánpótlása.

A padragi legelőerdő és a feltételezett bakonyi barlangrendszer

Elágazáshoz érve rövid kitérőt tehetünk a S● jelzésen balra a leromlott állapotú Király-kút düledező pihenőhelyéhez. A vén fákkal szegélyezett erődaljon a 20. század végéig völgyzáró gát húzódott, záportározóként felduzzasztva itt egy kis tavat, amelynek ma csupán nyomait látni. Már itt találkozunk az első olyan táblával, ami a Vízkeresők útja nevű tematikus útvonalra hívja fel a figyelmet. Ez a térség tavait, víznyelőit, forrásait és patakjait fűzi egy túrába. A mai napon még több helyütt is látunk belőle, hiszen nyomvonalunk a Kab-hegy peremén vezet, ahol a magasabb térszínről leszivárgó vizek hidrológiai jelenségeket működtetnek.

Elhagyva a völgyet enyhe emelkedőbe kezdünk a Király-kúti-nyiladék egyenes szekérútján. A hajdani padragi legelőerdő területén járunk, vegyes fák között. A múltban jellegzetes bakonyi erődtípus napjainkra csak nyomokban maradt meg itt-ott a Kab-hegy oldalában, ahol helyenként felismerhető a ligetes szerkezet, és öreg tölgyfák példányai tanúskodnak erről az állattartási formáról.

Éles jobbfordulóval lépünk ki a pásztából, és utunk mellett geológiai érdekességet, a Bújó-lik tátongó száját vehetjük szemügyre. Ezt – főleg nedves, csúszós időben – óvatosan tegyük! Az aktív víznyelőbarlang szakemberek általi feltárások hatására ma már eléri a 43 méteres mélységet és a 300 méteres hosszúságot. A kutatások egyik oka, hogy bizonyos feltételezések szerint a Kab-hegy bazaltpajzsa alatti üledékek nagy kiterjedésű járatrendszert rejtenek, amelynek nyílásai a hegy környéki víznyelők. Ezek bontásával igyekeznek kivizsgálni e teóriát.

A hasadéktól néhány tucat lépéssel műútra érkezünk, és ezen tesszük meg az előttünk álló 2 km-t a S jelzésen. Az aszfaltcsíkot egy darabon bükkös kíséri, máshol elegyes erdő fiatal állománya alatt csámborgunk.

A Sárcsi-kút pihenőhelyénél

A műút U alakú kanyarulatánál megérkezünk a Sárcsi-kúthoz és a hangulatos erdei tisztáson kialakított, padokkal, asztalokkal és esőbeállóval kiépített nagy pihenőhöz. A Kab-hegy vulkanikus borításának peremén állunk, aminek elvégződésével az üledékes kőzetek repedései mentén bugyog fel itt a forrás, és vize először egy duzzasztott tóba folyik. A Sárcsi-kút mellett kezdődik a helyi erdészet tanösvénye; állomásain betekintést nyerhetünk az itteni pagonyok működésébe, élővilágába és a hegység földtanába, geomorfológiájába az információs táblák segítségével. A 4 km hosszú oktató útvonalhoz kapcsolódik az itteni kőtár és a vadnyombemutató, amit pihenőnk közben tanulmányozhatunk.

A Déli-Bakony - némi túlzással - csak karnyújtásnyira van a Balaton-felvidéktől, éppen két klímahatás határán. A csaknem 600 méter magas vulkanikus hegy és maga a Bakony hegyvidéki, szubatlanti klímát eredményez, ennek következtében láthatjuk a bükkösöket és a csapadékos klímát kedvelő növényeket, míg a Balaton felől a szubmediterrán hatás is jelentkezik, így a melegkedvelő élőlények is képviseltetik magukat a tájon.

Betyártanya mellől az erdei iskolához 

Az aszfaltúton folytatjuk a sétát, de hamarosan jelzésünk az erdőbe hív egy tisztásnál. A fák közé vágott nyiladékon át a Köles-Kepe-árok leszakadásának peremére tartunk. A bazalttakaróról leérkezve és a fennsík lösztakarását elhagyva a meredek térszínen megjelenik az eocén szőci mészkő, mely a hegyvidék alapját, a környék völgyeinek meredek falát alkotja. Az ösvény jobbkanyarjában egy kiépített pihenőhelyet érintünk, ami után a fehér sziklák kibukkanásánál, a bükkök szürke törzse között egy fekete lyuk tátong. Ez a sejtelmes nyílás a hegy gyomrába a Pokol-lik bejárata, vagy népi nevén a Savanyó Jóska-barlang. Érdemes egy lámpával bebújni a lyukon, mert a szűk bejárat után egy érdekes, ferde aljzatú, de a hegy belseje felé kiszélesedő, szobaszerű barlangba jutunk. A Bakony hírhedt betyárjai szükségmenedéknek használhatták az üreget, különösen a források szerint mindössze 159 cm magas Savanyó, aki a kisebb sziklahasadékokban is el tudott rejtőzni.

Az üregtől az alattunk futó árokba vezet az ösvény, de a letörésnél lépcsőkkel és korláttal támogatott, kényelmes út visz le a völgytalpra. A vízfolyások ezen a környéken mélyen bevágódtak a mészkőbe, és különösen meredek, köves szegélyű, sekély szurdokokat alakítottak ki. Ezek a hűvös, nedves völgyek szép gyertyános-bükkösöket éltetnek; mi is ilyenben battyogunk a továbbiakban. Az aszfaltutat hordozó árok aljának elérése előtt letérünk a S jelzésről, és a patak mentén jobbra fordulva a stilizált piros tölgyfalevéllel jelzett PT tanösvényen folytatjuk. Rövidesen hídon keresztezzük a vízfolyást, majd a műútra térünk, amin pár száz méter után a Hubertus Erdészeti Erdei Iskola épületcsoportjához jutunk. Az egykori erdészházat és kertjét oktatóközpontnak alakították ki, ahol egy látványos diorámával mutatják be a környék élővilágát kitömött állatok, interaktív játékok és felvételek segítségével. A komplexum egyik háza turistaszállásként is üzemel - ide előzetes bejelentkezéssel foglalhatunk helyeket. A kerítésén kívül, a műút mellett találjuk a jó vízű László-forrást és pihenőjét, ahol mi is szusszanhatunk, szomjunkat csillapíthatjuk.

A túra zárása: Bányamúzeum

Az erdészház mögött lekanyarodunk az aszfaltútról, és a S+ jelzéssel besétálunk az erdőgazdasági úton az öreg bükkök közé. Lényegesen lankásabb terepen haladunk, mint ahol a völgybe ereszkedtünk, de vissza kell kapaszkodnunk azt a szintet, amit a Köles-Kepe-árokhoz süllyedtünk. Pár száz méter után egy hangulatos erdei tisztáson fedett pihenőhely kínál remek alkalmat az erőgyűjtésre.

Bár relatív alacsonyan vagyunk, mégis a helyi maximumon, a Peres 400 méter feletti hátán elérjük túránk legmagasabb pontját. A gerincen átjutva egy irtásrét ligetjére kitérve megpillanthatjuk a Kab-hegy hatalmas adótornyát. Kiépített pihenőhely padjainál útelágazáshoz érkezünk. A kiágazó S● jelzésen 100 méterre találjuk a térség bányászati múltjára emlékeztető nevű Szerencse fel-forrás csorgóját. Megkezdjük utolsó ereszkedésünket a Köves-árokba, amely hasonló eredetű, mint az előző szurdok. Utunk a forrás völgyfőjében kanyarog, amibe jobbról a Jószerencsét-forrás völgyecskéje torkollik. Mi itt balra, az egyesült kanyonba fordulunk, és innentől a K+ jelzés lesz az iránymutatónk. Bükkös-gyertyánosban ereszkedünk a patak mentén, keresztezünk egy légvezetéket, majd egy esőbeálló mellett kiszélesedik a völgy, és épületeket pillantunk meg: elértük az egykori bányatelepet. Elhaladunk a bányász emlékmű mellett, ami az 1909 januárjában történt, 55 halálos áldozatot követelő tragikus bányatűzre emlékeztet. A szánkó- és sípálya aljában lépkedve, üdülőházak mellett érkezünk az ajkai Bányászati Múzeum kerítéséhez.

A Bányászati Múzeum hazánk első szabadtéri skanzen műszaki emlékmúzeumaként az ajkai szénbányászat műszaki és történeti emlékeit gyűjti. Az udvaron egykor használatos munkagépeket nézhetünk meg, az épületekben fotókkal és egyéb tárgyakkal berendezett kiállítóhelyek várnak, sőt egy bemutató táróba is bemehetünk. Az intézmény a környékbeli szénbányászat megindulásának 100. évfordulóján, 1965-ben nyitotta meg kapuit. A számos kiállított tárgy között megleljük azt a csillét, amiben az utolsó szénszállítmányt hozták fel 2004-ben. A bányászati emlékek mellett ásvány-, kőzet- és őslénytár is várja az érdeklődőket.

Továbbmenve a völgyi úton másfél kilométer után érkezünk ki a Csinger-völgy műútjára. A patak mentén jöttek létre annak idején az első bányásztelepek, amelyek házai részben már elhagyatva állanak. A völgyben vezetett iparvágány mentén kiállított csilléket és itt dolgozott gőzmozdonyt is láthatunk. A kereszteződéstől csupán 200 méterre találjuk a buszmegállót, ahonnan Ajka központjába utazhatunk.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • Az Ajka-Öcs-Pula-(Nagyvázsony) VOLÁN járatról az Ajka, Volán utca nevű megállóban szálljunk le!
  • Túránk végén az ajkai 1-es számú helyijáratos busz Völgy büfé nevű megállójából Ajka belvárosába tudunk utazni.

prístup

  • Az Ajka, Volán utca nevű megállóból déli irányba indulva a S jelzésen, 350 méter után érkezünk a túra kezdőpontjához.
  • A túra végpontjáról északi irányba indulva 200 méterre találjuk a Völgy büfé megállóját.

Parkovisko

  • Mivel az útvonal nem körtúra, érdemes a járművet az ajkai autóbusz-pályaudvar környékén hagyni, és közösségi közlekedéssel utazni a kiindulópontra, illetve a végéről vissza.
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

  • Bakony turistakalauz

Mapa doporučená autorom

Vybavenie

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Otázky a odpovede

Spýtajte sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

Napíš svoju prvé hodnotenie

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.


Fotografie iných


Stav
Otvorené
Obtiažnosť
Ľahká
Trasa
12,3 km
Trvanie
3:40hod
Stúpanie
358 m
Klesanie
357 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Diaľková trasa Bohatý na prírodné krásy Kultúrna a historická hodnota Geologické zaujímavosti Botanické zaujímavosti Faunistické zaujímavosti Zdravé podnebie

Štatistika

  • 2D 3D
  • Obsah
  • Nový bod
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
: hod.
 km
 m
 m
 m
 m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu