Zdieľať
Záložka
Vytlačiť
GPX
KML
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Vložiť
Fitness
Diaľková turistika Konštrukcia

Zalakomár – Kaposmérő (DDK-07.)

Diaľková turistika · Pannonien · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • A Dél-dunántúli Kéken Gadány közelében
    / A Dél-dunántúli Kéken Gadány közelében
    Fotografia: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mesztegnyői Erdei Vasút mentén halad a Dél-dunántúli Kéktúra
    Fotografia: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Halastó Kaposmérő határában
    Fotografia: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 60 50 40 30 20 10 km Mesztegnyői Erdei … végállomás) Mesztegnyő (DDKPH_29_2) Mesztegnyő (DDKPH_29_1) Zalakomár (DDKPH_27) Újvárfalva (DDKPH_30) Kisvid (DDKPH_28_B)

A Dél-dunántúli Kéktúra 7-es szakasza Belső-Somogy erdőkkel és lápokkal tagolt, sík, de változatos vidékén vezet át minket.

Otvorené
Stredná
63,4 km
16:20 hod
305 m
290 m

Somogy legnagyobb, összefüggő síkvidéki erdején, homokos síkságain és egy tájból kiemelkedő löszháton vágunk át a kicsit több mint 60 kilométeres szakasz során. Szintemelkedéssel szinte egyáltalán nem kell számolni, kihívást leginkább nyáron a sok nyílt terep, esős időszakban pedig a sár jelenthet.

Átvágunk a Belső-Somogyot kettéválasztó Marcali-háton, majd túloldalán a Boronka-melléki Tájvédelmi körzet szinte érintetlen erdőségein. Ha jó időben érkezünk, akár felszállhatunk a Kéktúrával rövid ideig egy útvonalon haladó Mesztegnyői Erdei Vasútra is.

Kényelmesen két vagy inkább három naposra érdemes tervezni a szakaszt, szállást találunk útközben, éppen jó időben érkezünk településekre, hogy jól tudjuk tagolni túránkat.

Autorov tip

  • A túrán átvágunk a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet hatalmas síkvidéki erdőségén. Érdemes itt felülni a Meszegnyői Erdei Vasútra, ami keskenynyomtávú vágányán bekalandozza az erdőséget, és egy ideig párhuzamosan halad a Dél-dunántúli Kéktúra útvonalával.

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)

Zalakomár  9,7  Nemesvid  4,5  Kisvid  13,1  Mesztegnyő  18,5  Újvárfalva  17,6  Kaposmérő

Köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén:

  • Nemesvid (DDKPH_28_A1, DDKPH_28_A2): Nemesvid, autóbusz-váróterem vagy Nemesvid, alsó buszmegállók
  • Nemesvid, Kisvid (DDKPH_28_B): Nemesvid (Kisvid), autóbusz-váróterem buszmegálló
  • Mesztegnyő (DDKPH_29_1, DDKPH_29_2): Mesztegnyő, iskola buszmegálló
  • Újvárfalva (DDKPH_30): Újvárfalva, Szabadség tér buszmegálló
outdooractive.com User
Autor
Horváth Béla
Aktualizované: 2020-01-31

Obtiažnosť
Stredná
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
200 m
Najnižší bod
115 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • Mivel sokszor több órányi gyalogolunk két település között, vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű ételt és italt. 

štart

Zalakomár, Orvosi rendelő (121 m)
Súradnice:
DD
46.525657, 17.178139
DMS
46°31'32.4"N 17°10'41.3"E
UTM
33T 667052 5154759
w3w 
///demonstrate.infests.zombie

ciel

Kaposmérő, Kis Kulacs presszó

Podrobný popis cesty

Itiner

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

  • Zalakomár széléről Somogysimonyiba vezet utunk.
  • Erdős területen kelünk át Nemesvidre.
  • Kisvid érintésével Nagyszakácsit keressük fel.
  • Hosszú gyaloglással érkezünk Mesztegnyőre.
  • Hosszú út kalauzol át Újvárfalvára.
  • A szomszédos Somogysárdot is útba ejtjük.
  • Utolsó állomásunk a szakasz vége, Kaposmérő széle.

A túra részletes leírása

Zalakomár - Mesztegnyő

Előző szakaszunkat Zalakomár vasútállomásnál fejeztük be, most innen folytatjuk vándorlásunkat. A Zalakaros óta tartó, borzasztóan hosszú aszfaltos szakasz folytatódik, még kilenc kilométeren keresztül megyünk az autóúton.

A vasúti átjáró után nem sokkal elhagyjuk a települést, majd egy hídon keresztezzük az alattunk elhaladó M7-es autópályát. Kicsit később balra látunk egy leágazást, ez az út vezet az Ormándi- vagy más néven Sommsich-kastélyhoz. A gyönyörű, 1910-ben épült eklektikus kastély magántulajdonban áll, nem látogatható.

Tovább bandukolunk az út szélén, átsétálunk Ormándpusztán, az egykori Ormánd falun, ahol ma már leginkább csak az elhagyott (és egy-két ma is lakott) házak utalnak a valaha önálló településre. Közvetlenül utána hídon keresztezünk egy alig észrevehető vízfolyást, majd szinte észrevétlenül érünk át Zalából Somogy megyébe, egy határároknak nevezett mélyedés felett.

Beérünk utunk első somogyi településére, az alig száz lakosú Somogysimonyiba. A Festetics- majd Zichy család birtokolta falunak egykor iskolája is volt. Hamar átérünk a településen, majd hosszú, nyílegyenes szakasz következik. Az út két oldalán tölgyesek, fenyők és akácfák váltakoznak. Egy gazdasági telephely épületeinél balra kanyarodik az út, a távolban feltűnnek Nemesvid házai. A Rákóczi úton érkezünk be a településre, egyre sűrűbbek lesznek a házak két oldalt, jobbra a kocsmánál találjuk az egyik pecsétet. A másikat a település közepén, a 19. századi műemléki épülettel, a Polgármesteri Hivatallal szemközti bolt bejáratánál találjuk.

Vid települést középkorban a királyi szakácsok alapították, akik itt és a közeli Nagyszakácsi területén kaptak birtokot. 1725-ben III. Károly a „nemes” előtagot adományozta a kisnemesi leszármazottak lakta településnek. A századfordulón nagy élet volt a másfélezer lakosú Nemesviden: a megyében elsőként itt nyílt pénzintézet, de működött itt kaszinó, olvasóegylet, ipartársulat, olvasókör, tűzoltóegylet, gazdakör és lövészklub is. Manapság feleannyi lakos él itt, és a hírekbe is leginkább azzal került be a település, hogy egy elhibázott hitelfelvétel miatt 2010-ben csődbe ment az önkormányzat; több épületet, parkot, sportpályát el kellett adni.

A település központjában jobbra fordulunk, majd egy kőkeresztnél balra, a Templom utcára kanyarodunk. Elhaladunk a klasszicista templom előtt, amely előtt a 17. században „Nemes” előtagot kapott települések névsorát is elolvashatjuk. A templom különlegessége, hogy freskóin a bibliai szenteket 19. századi öltözékben, például huszár egyenruhában ábrázolták.

A faluszéli kis temető mellett fordulunk jobbra, ahogy kiérünk a településről, égeres erdőben folytatjuk utunkat. A következő nagyjából 500 méterre jobb, ha felkészülünk, nem lesz könnyű: benőtt, gazos, nehezen járható és alig követhető a kéktúra útvonala. Amíg ki nem érünk a földútra, keresztezzük a nagyfeszültségű vezeték pásztáját, majd egy fenyveserdőn keresztül érünk ki Kisvid főútjára. A kéktúra jobbra folytatódik, de aki Nemesviden nem pecsételt, itt találja az ottani pecsét párját: balra 250 méternyire egy családi ház kerítésén.

(Aki úgy ítéli meg, hogy nem tudja dzsungelharcosként átverekedni magát ezen a benőtt, szinte járhatatlan részen, ajánljuk, hogy a temetőnél menjen tovább egyenesen, és a Nemesvid-Kisvid közötti országúton tegye meg az utat.)

Onnan, ahol kibukkan a kéktúra az útra, még 500 métert megyünk az aszfaltúton, majd a Nemesvid vége tábla után nem sokkal jobbra betérünk az erdőbe. Akácosban vezet az út, egy Y-elágazásban a bal oldali utat követjük. Ismét keresztezzük a távvezetéket, a csöndes erdőben jól hallani a vezeték zizegését. Kiérve a fák közül, egy szántóföld szélén vezető füves ösvényen haladunk. Figyeljünk, mert egy zárt tetejű magasles mellett kell balra kanyarodni, bár a kellemes, füves csapás után valóban nem hívogató a látvány, ami vár ránk. Kisebb megszakítással ismét egy nehezen járható, benőtt, szúrós aljnövényzettel és csalánnal teli fél km következik. Megkönnyebbülés, amikor kiérünk Nagyszakácsi földútjára. A település északi végébe érkezünk, de a főutcán átvágva gyorsan el is hagyjuk azt.

A középkorban a királyi udvar szakácsai és családjaik kaptak itt birtokot – ennek nyomai máig érezhetőek, és nem csak a beszélő családnevekben, hanem például a faluban található Szakácsmúzeumban vagy az 1993 óta évente megrendezett Királyi Szakácsok Nyomdokán rendezvényben. Ez utóbbi lényege abból áll, hogy a versenyzők csak a középkorban is használt alapanyagokból főzhetnek, és csakis szabadtűzön. Az évek során igazi reneszánsz forgataggá vált a szakácsverseny, így aki augusztus első hétvégéjén tervez erre járni a kéktúrán, semmiképp ne hagyja ki a mulatságot.

A Szabadság utcán hagyjuk el a települést, amikor is kéktúra szakaszunk egyetlen emelkedője vár ránk: a Balatonberénytől induló, észak-dél irányú Marcali-hát. A Belső-Somogy síkságából kiemelkedő löszhát mintegy 33-35 kilométer hosszan húzódik dél felé, és Marcalinál szélesedik ki a legjobban, ekkor 6 km széles. Dél felé fokozatosan szelídül az egyébként sem túl magas hátság: legmagasabb pontja is csupán 257 méter (Kastély-domb). Mi se számítsunk mátrai emelkedőre, inkább egyfajta kellemes változatosságra a sík terepen. A Marcali-hát felszínét takaró löszös talajba süllyedt, homokos mélyúton kapaszkodunk. A Felső-hegyen bájos rét, diófák és présházak fogadnak minket, majd hamarosan kevésbé gondozott útra térünk. Magas fű, vadvirágok és gyepes dűlőút váltakoznak, majd szántóföldek, akácosok és napraforgótáblák között érjük el gadányi útelágazást, ami egyben pihenőhely is. Az esős időben nehezen járható útról, amikor éppen nem övezik fasorok, erdőfoltokkal színesített, laposan hullámzó, színes táj tárul elénk: ez Somogyország.

Ha itt szakítanánk meg túránkat, Gadány ideális hely megállni, egy rövid kitérővel érhetjük el a zsákfalut. Gyönyörű környezetben álló barokk templomot és szálláshelyet is találunk a településen.  

 

Mesztegnyő – Újvárfalva

A gadányi pihenőhelytől egyenesen haladunk tovább, egy kisebb domb után kinyílik a táj, megművelt földek közt hullámozva, de egyenesen halad az út Mesztegnyőre. A Marcali-hát keleti lábának homokvidékén járunk. Az irányt a falu templomának tornya mutatja, amely mögött már a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet erdői zöldellnek.

A Sári-csatornát keresztezve érkezünk be Mesztegnyő központjába, ahol két bélyegező is vár ránk. A főúton átkelve egy kis park mellett haladunk el, majd bal oldalon feltűnik a falu 18. századi temploma, amelynek tornyát már messziről láttuk. A templomot és kolostort a Hunyady-család építtette, de igazi különlegességét az adja, hogy Dorfmeister István, korának leghíresebb oltárkép-festője készítette el belső díszítését, freskóit.

A templommal szemben kanyarodik be a kéktúra, a sarki Faluház – amelyben helytörténeti gyűjteményt és szálláslehetőséget egyaránt találunk - tornácának téglaoszlopán találjuk a pecsételőt. Ha valamiért itt nem sikerülne a bélyegzés, a főúton 100 méterrel odébb, a Tó bisztróban találjuk a párját.

Mesztegnyő nem csak a Balaton viszonylagos közelsége vagy a híres Rétesfesztiválja miatt vonzza a turistákat, hanem az 1925 óta működő erdei kisvasút miatt is. Sok más erdei vasúthoz hasonlóan a mesztegnyőit is az erdőkben kitermelt faanyag szállítására hozták létre. Nem sokkal később szárnyvonalak épültek a környéken létesített halastavakhoz, így a vasút ezek fenntartásában is döntő szerepet kapott. A hatvanas évekre a pályát kelet felé meghosszabbították az erdő apró falvaihoz közel eső Kakpusztáig. A következő évtizedekben ezek az apró települések lassan elnéptelenedtek, így a járatokon ma már csak kirándulók utaznak. A hatalmas kiterjedésű erdők rengetegében zakatoló vasút ablakából a természet ma is szó szerint karnyújtásnyi közelségbe kerül. A vasút menetrend szerint a nyári félévben hétvégenként üzemel, de ősztől tavaszig is rendszeresen indulnak alkalmi, tematikus különjáratok. A közel 9 km-es út szinte teljes egészében Dél-dunántúli Kéktúra nyomvonalán halad.

Gyalogosan a Ladi János utcán hagyjuk el a falut. Ahogy elérjük az erdei vasút sínpárját, máris a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben találjuk magunkat. A Boronka-patak mellett húzódó, a Belső-Somogyi homokvidékhez tartozó különleges környezeti adottságú, erdőkben, vízi élőhelyekben, mocsárrétekben bővelkedő területet 1991-ben nyilvánították védetté.

A több tízezer évvel ezelőtt itt kanyargott Ős-Duna nagy mennyiségű homokot rakott le. Miután a folyó elhagyta a tájat, a hordalékból a szél észak-déli irányú alacsony dombsorokat halmozott. Napjainkban is ezek határozzák meg a tájképet. A durva szemcséjű talajon csak erre a vidékre jellemző életközösségek alakultak ki. A táj szelíd lankái között találkozhatunk a homokpuszták száraz, kopár világával, a mély fekvésű területek fűz- és égerlápjaival, tölgyesekkel és a kizárólag itt fellelhető homoki bükkösök szépségével, tavasszal a ligeterdők és rétek virágszőnyegével. A fák között tavak és lápok vize csillan, a sekély völgyekben patakok csorognak.

Kiérve a faluból balra egy keskeny, erdőben vezető betonúton megyünk tovább, amíg el nem érjük az egykori Balatonszentgyörgy–Balatonkeresztúr–Somogyszob vasútvonal elhanyagolt sínpárját. A Balatontól Belső-Somogyba vezető vasutat 2009-ben zárták be.

Itt balra térünk az akácosban vezető szekérútra. A Mesztegnyői kisvasút első állomásánál, Gyóta-Búsvárnál csatlakozunk a keskeny nyomtávú sínpárhoz, és innentől kezdve mintegy 7 km-en keresztül a sínekkel párhuzamosan vezet a kéktúra. A nyári időszakban érdemes úgy időzíteni utunkat, hogy a napi két járat egyikét elérjük, és akár a kisvasúton tegyük meg ezt az útszakaszt Felsőkakig.

Gyalog vagy kisvasúton, de belevetjük magunkat Somogy legnagyobb, összefüggő síkvidéki erdejébe. Elhaladunk a Búsvári-tó mellett, a nádas szegélyezte gátról szemünkkel befogjuk az egész tavat: megkapó látvány. A halastó a madárlesők paradicsoma is lehetne: partján vízimadarak táboroznak, de a nagyon ritka fekete gólya és a rétisas is fészkel errefelé. A Búsvári-tó megállótól 600 méteres kitérővel egy tóparti madármegfigyelőhöz sétálhatunk el. Mesés hangulatú gyertyános-tölgyes erdőbe vezet tovább utunk. A Szúnyogvár megállónál tágas pihenőhely várja a turistákat, innen dél felé fordulunk, majd elérünk a következő háborítatlan vízfelülethez, a Mélyéger-tóhoz.

A sásos, békalencsés tó mellett nyílegyenesen vezet tovább az út és a sínpár, de szerencsére ezen a szakaszon a sínekkel párhuzamosan vezet egy poros, de jól járható gyalogút is. Ma már nyilván nehéz elképzelni ezen a háborítatlan helyen, hogy a II. világháború idején, 1944-45-ben hónapokig súlyos harcok dúltak itt, a németek által épített egyik hadászati védvonal, a Margit-vonal mentén. A védelmi vonal fő funkciója a zalai olajmezők védelme és a szovjet csapatok feltartóztatása volt, de fontos szempont volt a visszavonulás biztosítása és a déli csapatokkal való összeköttetés is. A harcban sok helybéli is életét vesztette, de a háború után még évekig tartó aknaszedés is sok emberéletet követelt.

Öreg tölgyfák, majd erdeifenyők közt érjük el a kisvasút erdei végállomását, Felsőkakot. Tágas rét, tűzrakóhely, fedett pihenő és egy faragott Noszlopy Gáspár-szobor fogad minket. Több tanösvény is indul a rétről, amelyek mentén a környék kultúrtörténeti és természeti értékeit látogathatjuk végig. A rendszerváltásig még éltek errefelé kis falvakban, tanyákon, erre már csak néhány elhagyott épület utal.

A tisztás szélén indulunk tovább, majd egy kereszteződésben élesen jobbra fordulunk, elválva a tanösvények útvonalától. Széles, egyenes, homokos úton gyalogolunk, hol fenyvesek, hol az irtások után sarjadó akácfiatalosok közt. A Felsőkaktól Újvárfalváig tartó 9 km alatt ötször fordulunk majd derékszögben az erdő nyiladékaiban.

Belső-Somogy középtáján járunk, ahogy azt egy újabb 90 fokos kereszteződésben álló táblán olvassunk. A hordalékkúpsíkság domborzati arculatát a futóhomokfelszínek és az azokat tagoló lapos völgyek rendszere határozza meg. Kelet-Belső-Somogy kistájára a gyertyányos- és cseres-kocsányos tölgyesek, égeres láperdők és láprétek, valamint az ezek közt feltűnő természetes tavak jellemzőek.

Épp ez utóbbiak egyike, a Lencseni-tó mellett haladunk el, hangulatos partjára ki is sétálhatunk. Újabb derékszög, újabb irányváltás után az utat az Aranyos-patak feletti hídon való átkelés töri meg.   

A következő kanyarban az eddigi homokot füves erdei út váltja, míg nyírfák, égeresek, tölgyesek és fenyők egy-egy csoportja magasodik az út két oldalán. Az erdőből kiérve megművelt földek között érkezünk Somogyország közepébe, a szabadságharcos Noszlopy Gáspár szülőfalujába, Újvárfalvára.

 

Újvárfalva – Kaposmérő

A három egykori település összeolvadásával 1908-ban alakult Újvárfalva központjába a főúton keresztül érünk el. A hosszú erdei menetelés után az itteni vegyesboltban tölthetjük fel készleteinket. A falut szinte már elhagyjuk, amikor a bal oldalon, egy kis emelkedőn megpillantjuk a Noszlopy-kúriát, amelynek kerítésén találjuk a kéktúra-bélyegzőt.

Ebben a házban született református nemesi családból Noszlopy Gáspár, aki az 1848-49-es szabadságharc egyik legismertebb alakja. 1848-ban szabadcsapatokat szervezett Jelasic ellen, 1849-ben pedig kormánybiztosként a dunántúli népfelkelőket vezette. A szabadságharc leverése után gerillaharcokat szervezett, egyszer a császári fogságból is elszökött. Végül 1852-ben fogták el, Pesten végezték ki. Szülőházában érdekes kiállítást láthatunk a somogyi harcokról, korabeli dokumentumokkal, fegyverekkel illusztrálva. A szépen felújított kúriát egész évben lehet látogatni, de előzetes bejelentkezés szükséges.

Somogysárd felé vesszük az irányt az országúton, két halastó között, a műúton hagyjuk el a települést.  A 18. század közepén került Sommsich Antal tulajdonába a település, aminek köszönhetően a környék egyik legjelentősebb uradalmává nőtte ki magát. A család nevéhez fűződik mindaz a természeti, építészeti, kulturális érték, ami ma is meghatározza a település életét. A falu központi részébe érkezve elsőként a Sommsich család által épített Betyár csárda tűnik fel, ami a 19. században a somogyi betyárok kedvelt gyülekezőhelye volt. Impozáns épületét 2019-ben végre felújították, most helytörténeti kiállítást láthatunk benne. Egy kis kitérővel a faluban érdemes még megnézni a barokk stílusú templomot és a copf és barokk stílust ötvöző Sommsich-kastélyt. Az épület körül hét hektáros park terül el, amelynek első fáit még 1876-ban ültették el. A védelem alatt álló parkban páfrányfenyő és ezüsthárs ritkaságok közt sétálhatunk.

A központba visszatérve, Noszlopy Gáspár mellszobra mellett indulunk tovább, majd a Petőfi Sándor utca vezet ki minket a házak közül. Sűrű akácerdő és a szántóföldek közötti sávban hosszasan gyalogolva érjük el a Nagy-Gyóta-erdő árnyékot adó fáit. Az erdőt egymásra merőleges dűlőutak tagolják, így a kéktúra ismét derékszögben kanyarog mintegy 3 kilométeren keresztül. Gyertyánnal elegyes tölgyes alkotja a körülöttünk lévő szálerdő zömét, időnként azonban feketefenyvesek és magasra nőtt erdeifenyők színezik az összképet.

Elérjük az erdő déli határát, kiérünk a végeláthatatlan szántóföldek mellé. Kitárul előttünk a táj, a földek túloldalán, egyelőre a messzi távolban, már kivehetőek Kaposfő épületei. Balra vesszük az irányt, a következő egy kilométeren nyílt terepen haladunk a mezőgazdasági területek között.

Mikor újra erdőbe érünk, egy széles, enyhén emelkedő füves pásztán vezet a kéktúra: a legutolsó, ami eszünkbe jutna a környezet láttán, hogy éppen egy kőolajvezeték fölött sétálunk. 1978-ban épült meg az Adria-kőolajvezeték magyarországi szakasza, ami a horvátországi Krk szigetét köti össze Százhalombattával. Az arab országokból származó olaj így jutott el hazánkba, valamint az egykori Csehszlovákia és Jugoszlávia területére.

Ezen az 1 km-es szakaszon tehát a kőolajvezeték fölött haladunk, de ez nem fog megzavarni minket a táj szépségének élvezetében, ez biztos. Különösen akkor, amikor egy fennsík-szerű, hosszúkás, vadvirágos rétre érkezünk. Tavasszal és nyáron különösen szemet gyönyörködtető, ahogy a sokféle színes virág pöttyözi a füves mezőt.

Az OKT ismertetőtáblánál jobbra, azaz délnek fordulunk, ismét tölgyesek és fenyők uralta erdőbe érünk. A Pati-erdőben, ahogy azt már a somogyi erdőkben megszoktuk, éles kanyarokkal váltunk irányt, amíg leérünk a Cingető-patak völgyébe. Egy benőtt, alig észrevehető hídon kelünk át, majd hatalmas kukoricatáblák, szántók és napraforgók mellett folytatjuk utunkat. Innen már Kaposfő templomtornya is jól látszik a hullámzó földek horizontján.

Itt figyeljünk, mert bár az út balra kanyarodik, de egy magánterületet jelző táblán látjuk a jelzést, hogy jobbra kell tartanunk. Bár a növényzet állapota nem erre utal, valóban erre vezet a kék, így ezen a rövid szakaszon bizony ismét meg kell küzdenünk az aljnövényzettel. Egy benőtt sorompó után óvatosan átkelünk a Dombóvár és Gyékényes közötti vasút sínein, majd beérünk Kaposmérőre. Amikor elérjük a főutat, balra fordulunk, és a körforgalom után nagyjából 600 méterre, a Kis Kulacs eszpresszónál gyűjtjük be Belső-Somogy és egyben a szakasz utolsó bélyegzőjét.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Zalakomár:

  • Vasúttal a Székesfehérvár és Murakeresztúr közötti 30-as számú vasúti fővonalon Zalakomár vasútállomásig menjünk
  • Távolsági autóbusszal Zalakomár, Hunyadi utca megállóig
  • Helyközi busszal Zalakomár, vasútállomás megállóig

Kaposmérő:

  • Vasúttal a Dombóvár és Gyékényes közötti 41-es számú vasúti fővonalon Kaposmérő vasútállomásig.

  • Helyközi busszal Kaposmérő, temető megállóig.

prístup

Zalakomár:

  • Ha a Zalakomár, vasútállomás megállónál szállunk le a buszról vagy a vonatról, a sínekkel párhuzamos úton kisétálunk a Tavasz utcáig, ahol balra fordulunk (300 m). A bélyegzőt viszont kb. 800 métert sétálva a főúton, az orvosi rendelőnél találjuk.

  • A Zalakomár, Hunyadi utca megállónál leszállva már a K jelzésen vagyunk, innen 100 méterre találjuk a bélyegzőt. 

Kaposmérő:

  • A vasútállomást elhagyva jobbra a Berzsenyi utcába kanyarodunk, majd az utca végén jobbra fordulunk a Dózsa György utcán. Balra az első keresztutcán, ami egy zsákutca, balra fordulunk, ez kivisz minket a főútra. Jobbra fordulunk, és mintegy egy km múlva érkezünk meg a szakasz indulópontjához (összesen kb. másfél km).
  • A buszmegállótól a temető bejárata felé indulunk a főúton, háromszáz méter múlva találkozunk a K jelzéssel, innen inul a DDK-szakasz.

Parkovisko

  • Zalakomáron a vasútállomás parkolójaban,
  • Kaposmérőn pedig a temető melletti út szélén tudjuk letenni az autót. 

Súradnice

DD
46.525657, 17.178139
DMS
46°31'32.4"N 17°10'41.3"E
UTM
33T 667052 5154759
w3w 
///demonstrate.infests.zombie
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

  • Kéktúra III. turistakalauz (Dél-Dunántúl) - Az Írott-kőtől Szekszárdig

Mapa doporučená autorom

  • Kéktúra III. turistakalauz
  • Zalai-dombság turistatérkép
  • Zselic turistatérkép

Vybavenie

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Otázky a odpovede

Spýtajte sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

Napíš svoju prvé hodnotenie

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.


Fotografie iných


Stav
Otvorené
Obtiažnosť
Stredná
Trasa
63,4 km
Trvanie
16:20hod
Stúpanie
305 m
Klesanie
290 m
Diaľková trasa Etapová trasa Kultúrna a historická hodnota Výstup/zostup horskou železnicou alebo lanovkou

Štatistika

  • 2D 3D
  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
: hod.
 km
 m
 m
 m
 m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu