Írott-kő – Egyházasrádóc (DDK-01)
Az Alpokaljához tartozó Kőszegi-hegység legmagasabb pontjáról, az osztrák határról indul a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra. Utunk eleje lényegesen más tájon halad, mint a többi része, hiszen az első néhány kilométeren fenyvesekkel és bükkösökkel borított középhegységben megyünk. Lefelé láthatunk néhány érdekes formájú, palás szerkezetű sziklaképződményt, melyek között a legizgalmasabb a beszédes nevű Kalapos-kő. A szőlőskertek között, Bozsok előtt, még van egy komolyabb lejtő, majd elkezdjük vándorlásunkat a fokozatosan síksággá váló vasi Alpokalján.
Hosszan elnyúló hegylábfelszínen, vegyes erdőn keresztül érkezünk be Szombathelyre. A települést csak a szélén, Olad városrésznél érintjük, majd tovább megyünk az egyre laposabbá váló tájon. Szántóföldeken és a Püspök-erdőn keresztül jutunk el Jákig, ahol érintjük a csodálatos, román stílusú, Árpád-kori templomot. Az első túraszakasz Egyházasrádócon ér véget.
Autorov tip
Kihagyhatatlan látnivalók:
- Az Írott-kő tetején, az magyar-osztrák határon álló kilátó
- A csúcsról való ereszkedés közben a Kalapos-kő palasziklája
- Az Oladi-kilátó
- Ják 800 éve alapított temploma
Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)
Írott-kő 8 Bozsok 20,9 Szombathely-Olad 12,8 Ják 8,4 Egyházasrádóc
Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén :
- Bozsok (DDKPH_02): Bozsok, Rákóczi utca buszmegálló
- Szombathely-Olad (DDKPH_03): Parkerdő buszmegálló
- Ják (DDKPH_04): Ják, autóbusz-váróterem megálló
Bezpečnostné opatrenia
- Mivel sokszor több órányi gyalogolunk két település között, vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű ételt és italt.
Dalšie informácie/odkazy
- Ne feledjük, hogy a túraleírás az Írott-kő tetejéről indul; de oda még fel is kell kapaszkodnunk! Erről részletesen a MEGKÖZELÍTÉS fülön olvashattok.
- A jáki templom minden nap 9-18 óra között látogatható.
- A szombathelyi Vasi Skanzen csak április elejétől november elejéig tart nyitva, télen bezár. Látogatás előtt feltétlenül tájékozódjunk a nyitvatartásáról a honlapjukon!
štart
ciel
Podrobný popis cesty
Itiner:
A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.
- Írott-kőtől Bozsokig az erdőben kanyarog a K, elhaladunk a Kalapos-kő mellett.
- Bozsokon a kis hidacska után két ház között balra kanyarodunk.
- Szombathely Olad városrészére érünk.
- Áthaladunk a Parkerdőn.
- A Jáki-erdőn keresztül érünk el a Jáki-templomhoz.
- Mezőgazdasági területen érjük el Egyházasrádócot.
Részletes leírás:
Írott-kő – Bozsok
A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra a teljes túra és egyben a Dunántúl legmagasabb pontjáról, az Írott-kői kilátótól indul, amely az osztrák-magyar határon helyezkedik el. A bástyára emlékeztető építményt 2009-ben építettek újjá. Innen a túra másik végpontja, a Szekszárdi vasútállomás több mint 500 km-re van, amit végigjárva 84 települést és három, markánsan megkülönböztethető néprajzi tájat is érintünk.
Az Írott-kő tetején lévő tisztást elhagyva bükkösök között vezet utunk, noha a hegységre a magyarországi viszonyok között csapadékosnak tekinthető klíma miatt a fenyvesek is jellemzőek. A tájképben az egész Nyugat-Dunántúlon gyakori a fenyvesekkel vegyes erdők látványa. A hegység szintén egyedülálló módon az országban metamorf (átalakult) kőzetből áll, részben átalakult kvarcitból, másrészt átalakult mészkőből, nevezetesen márványból. Túlzásba azért nem érdemes esni, nem a magyar Carraráról van szó. Itt-ott sziklaképződményeket is láthatunk, ez azonban nem jellemző.
Jobbára erdészeti utakon, bükkösök között haladunk. Néhány kilométeren keresztül az országhatáron vezet a K jelzés a Vasfüggöny túraútvonalon. Bár semmi romantikus és felemelő nem volt a határ megközelíthetetlenségében, és ma már semmi nem jelzi a két ország közötti határvonalat, történelmünk egy rövid korszakának mementójaként mégiscsak érdekes lehet sokaknak ezen az egykor megközelíthetetlen úton járni.
Utunk a Sötét-völgybe lejt, majd ebből kijőve látjuk meg az első sziklaképződményt. Érdekesség, hogy a túra csak 2013-óta érinti a „köveket”, amelyek közül a beszédes nevű Kalapos-kő a legérdekesebb formájú.
Még egy leereszkedés a bozsoki szőlőkig, és ezzel a hegyvidéki hangulatnak búcsút is inthetünk, mert elérünk Bozsok határába, a nyaralók és szőlőskertek közé. A terület – a hajdan, még az 1880-as évek filoxéravésze előtt sokkal jelentősebb Kőszeg-hegyaljai borvidék – ma a Soproni borvidékhez tartozik. A magyarországi, és ezen belül is a soproni borok keresletnövekedése miatt a szőlőültetvények a ’80-as évek óta kezdenek magukhoz térni itt is.
Bozsok - leszámítva az itt-ott a kert végében rozsdásodó roncsoktól - zárt beépítettségű főutcájával már inkább az ausztriai Burgenland falvaira emlékeztet, semmint a többi Vas megyei falura. Az ok egyszerű: 1946-ig ez is német többségű volt, a szőlőművelés a távozásuk következtében indult hanyatlásnak.
Bozsok – Egyházasrádóc
Bozsok közepén a főútról balra fordulva egy hangulatos gazdasági épület mellett folytatjuk a túrát, és tulajdonképpen itt kezdődik az igazi Dél-dunántúli Kéktúra. Ha zeneműhöz hasonlítanánk, az Alpokalja a nyitány volt a maga bükköseivel és árnyas dűlőivel, a kőszeg-hegyaljai szőlőkkel megalapozva a hangulatot az innen felváltva gyorsuló és lassuló hullámzású Dél-Dunántúlhoz.
Az Alpokalját magunk mögött hagyva síkságra érünk. Innentől Szombathelyig 90%-ban erdős területen, vendégmarasztaló agyagban fogunk haladni. A túra magát a belvárost nem érinti, Olad városrészt csak 1950-ben csatolták Szombathelyhez. Mostanában a nagyvárosaink peremterületeire jellemző összevisszaság uralja; a hajdani parasztporták, hétvégi kajibák és a belső kerületekből, valamint a nagyszámú osztrák rendszámból kikövetkeztethetően a közeli Ausztriából ideköltöző tehetősebb rétegek házainak elegye határozza meg a képet.
Felérünk Szombathely legmagasabb pontjára, az Oladi-kilátó betontornyához. A szürke panelelemre hasonlító, zárt kilátó állandó harcban áll a graffitisekkel. Tetejéről vethetünk egy pillantást a városra, előtérben a Vasi Múzeumfalu nád- és zsuptetős házaival. Innen a Parkerdő felé haladunk tovább, a harmadik bélyegzőhelyhez, a Parkerdő Pihenőhöz, mely egyben a 26-os helyi buszjárat végállomása is.
Délnek sétálunk tovább a hétvégi kertek mellett, Nárai felé. Ahogy elhagyjuk a kertséget, a Kéktúra egy rövid szakaszon a Szombathely leghíresebb szülötte, Szent Márton nevét viselő túraútvonalon halad. A faluba az utunk nem vezet be. Közvetlenül előtte vágunk át a műúton, és eleinte mezőgazdasági területen, majd intenzív erdőgazdálkodással – értsd: tarvágás, növendék erdő, tarvágás, növendék erdő – sújtott erdős területen haladunk keresztül.
A talaj itt már nem annyira agyagos, mint Szombathely előtt, ez a talajréteg alatt elhelyezkedő lösznek köszönhető. Hamarosan megérkezünk Jákra, a szép fekvésű vasi faluba, amely azonban nem erről nevezetes, hanem Árpád-kori templomáról, a magyarországi román kori építészet egyik legszebb, ikonikussá vált példájáról. A templom leginkább díszes főbejáratáról, befelé szűkülő, bélletes főkapujáról híres, de zömök tornyai, jellegzetesen monumentális alakja messziről is jól felismerhető. A templomot a 13. század elején kezdték építeni, majd 1256-ban szentelték fel, és ahogy a viharosabb történelmű tájakon lenni szokott, többször megrongálódott, de utána mindig újjáépítették. Legutolsó átalakítása 1896 és 1904 között történt Schulek Frigyes tervei szerint. A faluban a templom melletti parkolóban van a következő bélyegzőhelyünk.
Jákot elhagyva jobbára mezőgazdasági területen vezet az utunk Egyházasrádócig, ezért felújított majorságok, új feldolgozó kisüzemek, messziről csillogó fémsilók, tárolók mellett megyünk el. Egyházasrádócon a falu főutcáján lévő Pub sörözőben találjuk a kéktúra-bélyegzőt, itt ér véget az első szakasz. A sörözőnél áll meg a Szombathely és Körmend között közlekedő távolsági busz, de aki vonattal utazna tovább, sétáljon végig a főutcán (Kossuth Lajos utca) a vasútállomásig, amely azért is feltűnhet a túrázónak, mert nem a szokásos MÁV típustervek szerint épült; kőszegélyeivel, zsaluzott emeleti ablakaival mintha a budapesti Wekerle-telepről hozták volna át a vas megyei községbe.
Poznámka
Verejná doprava
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou
Írott-kő:
-
A Szombathelyről és Kőszegről induló autóbuszokkal Velem, autóbusz forduló megállóhelyig kell utaznunk.
-
Ugyanezekkel a járatokkal akár Bozsokig is utazhatunk. Megközelítéstől függően vagy a Bozsok, Rákóczi utca (K jelzés), vagy a Bozsok, autóbusz-váróterem (Z jelzés) megállóban kell leszállnunk.
Egyházasrádóc:
- A Sopron-Szentgotthárd vonalon a vonatról az Egyházasrádóc állomáson szálljunk le!
-
Helyközi buszjárattal az Egyházasrádóc, vasútállomás vagy Egyházasrádóc, falatozó megállóig menjünk!
Prístup
Írott-kő:
-
Velemből nyugat felé induljunk a Kossuth Lajos utcán a P jelzéseket követve (4,9 km)!
-
Bozsokon a Rákóczi utcai megállóból az Országos Kéktúra K jelzéseit kövessük akár a kiindulóponttól az Írottkőig (7,7 km).
-
A Hörmann-forrástól az úttól délre induló ösvényen induljunk a csúcs felé a K, Z, piros alpannonia® jelzések mentén!
Egyházasrádóc:
- A vonatállomástól a főutcán (Kossuth lajos u.) érjük el a pecsételőhelyet (700 m).
- Az Egyházasrádóc, falatozó buszmegálló a DDK-szakasz kezdeténél található.
Parkovisko
-
Autóval Írott-kőhöz legközelebb a Hörmann-forrásig juthatunk, ahol a parkolás díjmentes.
- Egyházasrádócon a söröző előtt, a Kossuth Lajos utcában lehet parkolni.
Súradnice
Kniha doporučená autorom
Mapa doporučená autorom
Kőszegi-hegység (Cartographia)
Kőszegi-hegység (Szarvas-Faragó)
Vybavenie
-
Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.
Otázky a odpovede
Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.
Recenzie
Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.
Fotografie iných