Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Zdieľať
Záložka
Vytlačiť
GPX
KML
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Vložiť
Fitness
Diaľková turistika Konštrukcia

Halápi csárda – Nyírbátor (AK-11.)

Diaľková turistika · Die Puszta und der Theiß-See
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Buzitapuszta felé az Alföldi Kéken
    / Buzitapuszta felé az Alföldi Kéken
    Fotografia: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alföldi Kéktúra a Nyírségben
    Fotografia: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Buzita tanya az Alföldön
    Fotografia: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alföldi Kéktúra Vámospércs környékén
    Fotografia: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Megművelt területek közt halad az Alföldi Kéktúra
    Fotografia: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alföldi életkép Nyírbátor mellett
    Fotografia: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A nyírbátori református templom és a fából készült, zsindelyes harangláb
    Fotografia: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyírbátori Római Katolikus Minorita Templom a Papok-réti-tó felől
    Fotografia: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alföldi Kéken a Nyírségben
    Fotografia: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 60 50 40 30 20 10 km Nyírbátor (AKPH_57) Petőrészi-kilátó (AKPH_53_B) Nyírlugos (AKPH_55) Nyíracsád (AKPH_54) Istvántanya (AKPH_56) Gút (AKPH_54_B) Halápi csárda (AKPH_53)

A Halápi csárdástól Nyírbátorig tartó túrán a Dél-Nyírséget járjuk be. Megmásszuk az Alföld legmagasabb pontját, végül a hangulatos nyírségi kisvárosban, Nyírbátorban kötünk ki.

Stredná
64,1 km
16:40 hod
345 m
325 m

A Halápi csárda után felkapaszkodunk a Hármashegy kilátójához, majd a Zsuzsi vasút végállomása lesz a cél. Végigballagunk a falvak során: érintjük Buzitapusztát, Nyíracsádot, Nyírlugost, majd felkaptatunk az Alföld legmagasabb pontjára, a Hoportyó homokhátságának tetejére. Innen Istvántanyán keresztül érkezünk meg egy hosszú erdei menet végén Nyírbátorba. Felkeressük a nevezetességeket, majd túránkat a vasútállomáson fejezzük be.

Autorov tip

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben) :

Halápi csárda  8,8  Petőrészi-kilátó  14,6  Nyíracsád  10,3  Gút  5,5  Nyírlugos  12,5  Istvántanya  12,5  Nyírbátor

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén :

  • Buzitapuszta: Nyíracsád, Buzita buszmegálló (Debrecen felé)

  • Nyíracsád (AKPH_54): Nyíracsád, Főtér buszmegálló (Debrecen felé)

  • Nyírlugos (AKPH_55): Nyírlugos, községháza buszmegálló (Debrecen, illetve Nyírbátor felé)

Obtiažnosť
Stredná
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
169 m
Najnižší bod
126 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

Habár az előzőekhez képest ez a túraszakasz már több erdős részt tartalmaz, de sokat fogunk haladni árnyékmentes terepen is. Gondoskodjunk a napsugárzás elleni védelemről (sapka, kalap, naptej)! Vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű ételt és italt.

štart

Halápi csárda (125 m)
Súradnice:
DD
47.529201, 21.815153
DMS
47°31'45.1"N 21°48'54.6"E
UTM
34T 561357 5264297
what3words 
///deform.prepay.purples

ciel

Nyírbátor, Báthori Múzeum

Podrobný popis cesty

A Halápi csárda lassan pusztuló épülete mellett indítjuk a túránkat. Pecsételés után elballagunk az épülete mellett, aztán az útelágazásban balra térünk. Nagyjából hétszáz lépés után, az útkereszteződésben jobbra fordulva egy másik homokos úton indulunk tovább, majd másfél kilométer elteltével a többszörös útelágazásban az északkelet felé, a balra előrefelé induló utat választjuk. Ezen bandukolva pillantjuk meg magunk előtt a Zsuzsi vasút sínpárját. Még az átjáró előtt 60-70 lépéssel jobbra kell térnünk a keréknyomokról. Alig felfedezhető ösvényen haladunk egy irtás peremén, aztán felkaptatunk egy kis gerincre. Itt térünk balra egy ösvényre, amin aztán a dombhát púpjai között végighullámvasutazva pillantjuk meg magunk előtt a Hármashegy 151 méter magas „csúcsán” álló, nemrég épült, impozáns, favázas kilátót.

A 25 méter magas faszerkezetű toronyban 101 lépcsőfokon lehet felkapaszkodni a jócskán a környező fák koronaszintje feletti kilátóteraszra, ahonnan az egész környék belátható. Nyugat felé Debrecent csodálhatjuk meg; szép időben keleten a román hegyek is előtűnnek. A toronyból leereszkedve egy széles, szinte sétányszerű gyalogúton süllyedünk vissza negyed óra alatt a Hármashegyaljai pihenőközpont rétjére. Innen csupán pár perc a Zsuzsi vasút végállomása.

Hazánk legöregebb keskeny nyomtávú vasútjának első 20 km-es szakaszán 1882-ben indult meg a forgalom. A pályán elsőként a Zsuzsi nevű gőzős (innen származik a vasút neve is) vontatta a gúthi erdőkben kitermelt faanyagot, majd 1923-tól már személyforgalmat is lebonyolítottak rajta. A vonal hossza a többlépcsős fejlesztésnek köszönhetően egyre nőtt; 1950-re a pályahossz 49 km-re szaporodott, elérte Nyírbéltelket is. A 950 mm-es nyomtáv meglehetősen szokatlan volt Magyarországon, ezért az államosítást követően a MÁV kezelésében átalakították 760 mm-esre - ez a méret terjedt el általánosan hazánkban. Ekkor nyugalmazták a névadó Zsuzsi gőzöst. Sajnos, ez a kisvasút sem kerülhette el az 1970-es években a sorsát: vágányainak nagy részét a gazdaságtalan üzemeltetésre hivatkozva felszedték, csak a Debrecen közelében lévő 16 km-es szakasz maradt meg a nagy társadalmi nyomás eredményeképpen. Üzemeltetését a Debreceni Közlekedési Vállalat vette át, és bár 1995-ben ismét megpróbálták bezárni, az aláírásgyűjtés megmentette az életét. A sokat megélt pályarendszert a jelen évtized elején felújították; 2019-20-ban pedig a vasúti pálya és a szerelvények mellett modernizálták a kisvasúthoz tartozó épületeket is. A tervek szerint 2020 tavaszától ismét szolgálja a szabadba vágyó debrecenieket.

A vadonatúj állomásépület mellett elhaladva a vasút pályatestén indulunk tovább északkelet felé. Ez már csak a végállomás kihúzóvágánya - hamarosan véget is ér, de mi maradunk a már felszámolt szakasz vágányainak helyén vezető keréknyomokon. Kellemes erdőjárás túránk ezen szakasza, azonban a jelzések nincsenek túl sűrűn felfestve; ráadásul az útelágazásokban is alaposan körül kell nézni, mert egyáltalán nem magától értetődő, hogy a jobban kitaposott úton kell majd továbbindulnunk. Az összefüggő farengeteget hamar magunk mögött hagyva kiérünk az erdős pusztákra, vagyis szántóföldek, mezők, erdőfoltok váltogatják egymást.

A végállomástól háromnegyed órányira egy sorokba telepített fenyőültetvény mellé érünk ki. Észak felől kerüljük meg ezt a területet, majd ismét befordulunk az erdőbe. Itt nagyon figyeljünk, mert a kijártabb nyomok balra térnek, de nekünk egyenesen kell továbbindulni az útelágazásban! De figyelem! A közelben pecsételőhely található, ami a már említett, jelzetlen, de kijárt úton érhető el. Nagyjából 500 méter múlva, kicsit jobbra visszakanyarodva látjuk meg a Petőrészi-kilátót, amelynek oszlopán találjuk a kéktúra bélyegzőt. Továbbhaladva, immár dél felé, hamarosan visszatérünk a K jelzésre, amin balra dordulva mintegy ezer lépést délkelet felé teszünk meg, majd a homokos utak kereszteződésében jobbra, dél felé térünk. Ezen nagyjából 500 lépés után kell keresnünk a balra való letérést. Ha nem figyelünk, könnyen elmehetünk mellette! Nem sokkal később egy T-elágazásban élesen jobbra kanyarodunk, majd úgy 500 méter múlva ismét élesen, de ezúttal balra fodulunk. Átkelünk a Gúti-éren, és ismét 90 fokkal elkanyarodunk balra. Végül szántókra érünk ki, elhaladunk egy magányos tanya mellett, és annak a bekötőútján érkezünk ki a Vámospércs és Nyírmártonfalva közötti 4905-ös országútra.

Észak felé elhaladunk egy tanya bekerített telke mellett, aminek túlsó sarkánál térünk le jobbra az ott kezdődő homokos útra. A jártabb nyomok befordulnak a telek felé, de mi egyenesen megyünk tovább keletnek. A tanyához tartozó szántó után egy erdőfolton vágunk át, ahol utunk délkeletnek hajlik. A fákat elhagyva az újabb szántókon balra térünk az elágazásban megközelítőleg észak felé háromszáz lépésnyit, aztán egy keskeny erdősávon átvágva újabb, de kisebb mező déli peremére érünk ki.

Itt jobbra, kelet felé fordulunk, és körülbelül hatszáz lépést ballagunk. Az újabb elágazásban jobbra, dél felé térünk, majd 450-500 lépés után újabb balkanyar jön. Kelet, majd északkelet felé kanyarognak alattunk a keréknyomok. Végigballagunk egy szántó keleti peremén, aztán az erdősarkon újra kelet felé kanyarodunk. A terület sarkán belépünk az erdőbe, s ezt a kanyargós utat követve nagyjából negyedórás menet végén érkezünk ki a Buzitapusztára vezető széles, homokos erdei útra. Innen nagyjából húsz percnyire van település első házsora. A faluközpontban a buszvégállomás hurokfordulója mellett az eddigi, süppedősen homokos út végre aszfaltburkolatot kap.

Elhaladunk az út jobb oldalán álló Kéktúra vendégház előtt. Az utolsó épületek után bekerített kifutók következnek, amik végén jobbra, délkelet felé fordulunk az aszfaltútról. A kerítés mellett végigballagva, homokos keréknyomokon érkezünk meg ismét az erdő széléhez. A szélső fák mellett kerüljük meg ívesen az erdősarkot, aztán beállunk keleti irányba, s átvágunk a szántókon. Pár perces menet végén egy észak felé tartó széles, homokos útba torkollunk, amit huszonöt percen át taposva már meglátjuk magunk előtt Nyíracsád legelső házait. Ekkor a jelzések jobbra, kelet felé térítenek egy másik ösvényre, amin hatszáz lépés után az elágazásban ismét északnak fordulunk, s pár perc alatt beérünk a faluba.

Végiggyalogolunk a Pozsonyi utcán, aztán a Rákóczi utcára rátérve érkezünk meg a faluközpontba. Nyíracsádon a Ligetalja Közművelődési és Turisztikai Központban tudunk pecsételni az ottani kéktúra bélyegzővel a Kassai út 6. szám alatt, de ha ezt zárva találjuk, szívesen adnak céges bélyegzést a boltban és a presszóban is. A falu háromszögletű, szépen parkosított főterén egy Árpád-kori templomocska áll. A mellette lévő Viking sörözőben hosszabban a megpihenhetünk.

A főtéren a kelet felé induló Szatmári utcára kanyarodunk; ezen hagyjuk magunk mögött Nyíracsádot. A aszfaltburkolatú út Nyírlugosra visz át. Mi is oda tartunk, csak kissé cifrább útvonalon! A települést elhagyva nagyjából 500 méter után ágazik ki jobbra egy földút, arra kell ráfordulnunk. A mezők szélén egy foghíjas fasort követve körülbelül ezer lépés után érjük el a Gánás-hegy erdejét. Talán az egész Alföldi Kéktúra egyik legelhanyagoltabb szakasza kezdődik itt. Aki nyáridőben nem szereti a hosszas dzsungelharcot, az maradjon inkább az országúton!

A  mezők széle után, a szélső fák között a szekérút még valamennyire járható. Mintegy háromszáz lépés után ez az út elágazik; a kissé jobban járt nyomok kifordulnak az erdő szélére, ahol egy toronyszerűen magas, fémvázas rácsos torony, talán magasles áll. Nekünk a járatlanabb oldalon, a szélső fák között kell maradnunk. Itt út már nemigen van a talpunk alatt a Gánás-hegy tövében. Érdemes balra, pár méterrel feljebb kapaszkodni, mert ott kicsit jobban járható az erdő, de messze ne távolodjuk el a benőtt erdei úttól, mert nagyjából 500 lépés után a nyomvonala jobbra, délkelet, majd pár tucat lépés után délnek fordul, és maga mögött hagyja az erdőt. Ezen a szakaszon csakis a fákra felfestett jelzésekben bízhatunk.

Néhány métert a szántók peremén teszünk meg, aztán a jelzések ismét behívnak bennünket a fák közé. A most következő 700-800 lépésnyi szakasz a legrosszabb: itt az erdőhatár és a bekerített földek határán kellene valamilyen utat találnunk, de sem az erdő, sem pedig a szélső fák és a kerítés között húzódó pár méter széles sáv nem könnyen járható. A kilátástalan törtetésnek a mezők közül megérkező földút vet véget, ahogy az erdőszéli útelágazásban alánk fordul a kevésbé kijárt ága. Ezeken először egy friss irtásfolt peremén, aztán párszáz lépés után már az öreg erdőben találjuk magunkat.

Egy kilométer elteltével az út balra fordul, s egy sorokba telepített nyárfás határán felkapaszkodik pár métert a Gánás-hegy oldalába; pár perc múlva pedig kiér arra az aszfaltútra, amin elhagytuk Nyíracsádot. Erre térünk rá balra, vagyis visszafelé, Nyíracsád irányába. 70-80 lépés után érjük el Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán azt a jobbra, nyugat felé kiágazó földutat, amire rá kell fordulnunk. (Itt mindössze két és fél kilométerre vagyunk attól a ponttól, ahol Nyíracsádról jövet letértünk az aszfaltútról.) Szerencsére innen már nem lesznek problémáink a sem a haladással, sem a tájékozódással, minden út járható és követhető!

Északnyugatnak tartva nagyjából kilométeres menet végén hagyjuk magunk mögött az erdőt, s érünk ki a szántóföldek határára. Itt északkelet felé hajlik alattunk az út, hogy aztán nyílegyenesen átvágjon az előttünk fekvő mezőségen. Ennek a több mint két és fél kilométeres szakasznak az első részét szántók között tesszük meg, aztán elhanyagolt gyümölcsösök jönnek. Elhaladunk egy elhagyatott tanya épületei előtt is. Innen egy középfeszültségű távvezeték oszlopai társulnak mellénk, s tartanak velünk egy darabon.

Az egyenes útszakasz végén balra fordulunk a homokos utak kereszteződésében. 6-8 perc alatt megérkezünk a szépen felújított Külső-gúthi-erdészházhoz és mellette lévő telephelyhez. A nyitott kapun át keresztülmegyünk az udvaron, aztán tartva eddigi nyugati irányunkat homokos úton lépünk az erdőbe. 500 lépést követően a legközelebbi erdei útkereszteződésben jobbra térünk észak felé. Mielőtt azonban elkanyarodnánk, pecsételjünk egyet a füzetünkbe az útkereszteződésben lévő oszlopon található bélyegzővel! Újabb 500 lépés után északnyugat felé fordulunk, aztán a következő útszakaszt derékszögű kanyarokkal tűzdelve tesszük meg a sakktáblaszerű pagonyokra osztott erdő nyiladékaiban.

A harmadik sarkos kanyar után utunk beáll egy tartós északkeleti irányba, és százötven lépés után egy kerítéssarkot érint. A felfestett jelzések a nyitható kapun keresztül a bekerített területre terelnek bennünket. Itt indulunk tovább még mindig északkelet felé a velünk párhuzamos drótkerítést követve. Egy kilométeres, kényelmes erdőjárás végén érünk ki a fák közül egy bekerített szőlőskert sarkára. Az út itt is követi a kerítést, aztán a kapun keresztül egy keskeny, de jó minőségű aszfaltút fordul alánk. Ezen bandukolunk újabb kilométernyit, mire elérjük Nyírlugos szélső házait.

A hosszú, egyenes Erkel Ferenc utcáról a Debreceni útra fordulva egészen a templom előtti körforgalomig ballagunk. Itt jobbra fordulva a Fő utcán érkezünk meg a faluközpontba. A következő körforgalomtól szinte egyenesen indulunk tovább a Béltelki út bal oldali járdáján, ahol a bélyegző dobozkáját találjuk az óvoda tornyocskás épülete előtt, a kéktúra tájékoztató tábla tartóoszlopán. Elintézhetjük a vásárlást is a jól felszerelt Honi Coop áruházban.

Az óvoda sarkánál balra fordulva az Encsencsi utcán indulunk el kifelé a településről, aztán erről balra fordulva érjük el a temető melletti útelágazásban álló keresztnél a falu utolsó házait. Az egymás utáni két „Y” elágazásban mindkét alkalommal a jobb felé induló utat választva végül észak-északkelet felé indulunk tovább a homokos keréknyomokon, ezek aztán sokáig, több mint két és fél kilométeren keresztül kitartanak alattunk. Nagyjából negyven perc ennek a nyílegyenes útnak a vége, ahol a „T” elágazásban balra térünk. Ezen a kissé kanyargósabb úton vagy húsz-huszonöt percet kell menni a következő irányváltásig, ahol ismét észak felé fordulunk az újabb háromkilométeres egyenesbe.

Szinte alig észrevehetően felkapaszkodunk az Alföld legmagasabb pontja, a Hoportyó nevű homokhátság tetejére. Erdő- és irtásfoltok között érkezünk fel a kis púpra. Itt az útelágazásban balra térünk, s végigballagunk az irtásfolt északi peremén is. A túlsó sarkán, a következő útelágazásban jobbra fordulva észak-északkelet felé folytatjuk utunkat. Ebből az elágazásból indulnak a K▲ jelzések is a Hoportyó közelben fekvő, erdővel borított „csúcsára”.

700-800 lépést még az erdei úton teszünk meg, aztán a legközelebbi útelágazásban balra fordulva pár tucat lépéssel magunk mögött hagyjuk az öreg erdőt. Egy fiatal fatelepítés határára érkezünk ki, itt jobbra térve az öreg törzsek alkotta erdőperemen folytatjuk utunkat. Körülbelül ezer lépés hosszan követjük kanyargósan a szélső fákat, aztán egy jobbkanyarral visszatérünk az öreg fák közé. Utunk lassan lejteni kezd; ebből az irányból érzékelhetőbb emelkedő vezet fel a Hoportyó hátára. Ezen a szakaszon kissé kanyargósan, de nagyjából északkelet felé haladunk. Keresztezünk egy jól kitaposott erdei feltáró utat, aztán pár perces menettel elérjük Istvántanya határát. A Dobó István úton indulunk a faluba, aztán jobbra térünk az első keresztutcára. Ezen érkezünk meg a Béke utcára, ahol balra térve már pár tucat lépéssel eljutunk a 6/B. szám alatti Fapados büfé faházához. Itt találjuk a kéktúra bélyegzőt az ivóban.

Bélyegzés után a Béke utcán indulunk tovább, és lassan magunk mögött hagyjuk az apró települést. Az Istvántanyát Nyírbogáttal összekötő keskeny aszfaltúton ballagunk. Ahol az út ívesen balra fordul, mi egyenesen megyünk tovább, az aszfaltot homokra váltva az erdőben. Ez az út kanyarog alattunk párat, aztán 10-12 perc után egy útelágazásba érkezünk, amiben élesen jobbra szinte visszafordulunk dél-délkelet felé. Mezők, szántóföldek peremére érkezünk ki, melyeknek a déli széle mentén megkerülünk egy erdőfoltot. Jól kijárt földútra akadunk az erdő túlsó oldalán; délkelet felé tartva átvágunk rajta a mezőkön. Az erdőt ismét elérve balra, észak felé indulunk tovább. Ez az út sokáig kitart alattunk, csak három kilométer után, egy mező sarkán torkollik bele egy süppedősen homokos, jól kijárt másikba.

Rátérünk erre a szinte pontosan észak felé vezető útra, aztán egy penetráns szagot árasztó birkakarám és tanyák sora mellett végigporoszkálva nagyjából negyven perces menettel érjük el Nyírbátor szélső házait. Homokos utunk folytatása az Encsencsi, majd jobbra a Hunyadi utcához juttat. 500 méter után egy Coop önkiszolgáló bolt mellett a szépen parkosított Szabadság tér délkeleti sarkára érkezünk. Látjuk a tornyos Városházát és a Kulturális központ modern épületét, aztán a tér másik sarkán átkelünk a zebrán a Zrínyi utca jobb oldali járdájára. Végigballagunk a panelházak között, aztán jobbra befordulunk a jóval csendesebb Károlyi Mihály utcára. Ezen érünk ki a Papokréti-tó parkjába, s pillantjuk meg magunk előtt a minorita kolostor és templom épületét, amely egyben az Alföldi Kéktúra 11. szakaszának végpontja is.

Az Alföldi Kéktúra egy meglehetősen zegzugos útvonalon vág át Nyírbátoron. Csak a helyszínen érthetjük meg, hogy nem ok nélkül! A jelzésfestők nagyon következetesen minden érdekes látnivalót igyekeznek megmutatni a kéktúrát járóknak. A Szabadság tér és a Városháza már útba esett, de az igazi csodák még csak most kezdődnek! Az előttünk álló templomot Báthori István építtette; halála után ide is temetkezett. A mellette lévő monostor épülete jelen formájában a 18. században készült el. Az alapító Báthori István szobra az épületegyüttes elé került. Itt találjuk a pecsétet is a monostorban berendezett Báthori múzeum pénztáránál. Érdemes alaposan megnézni ezeket a műemlék épületeket, és járni egyet a tópart murvás sétányain is!

Ha a vasútállomásra menet még felfedeznénk a városka látnivalóit, menjünk tovább a K jelzésen. A vízpart melletti útkereszteződésben jobbra, a kanyargós Damjanich utcára fordulunk, a végén pedig röviden rátérünk balra a Kossuth Lajos utcára. A kis háromszögletű terecskén jobbra, a Váradi utcára térünk, s ezen pár perces sétával jutunk a kék jelzéseket követve a református templomhoz. A kis dombon álló templom felépítését is Báthori István indította el, de elkészültekor, 1511-ben már nem élt. A gótikus templom mellett álló fa harangtorony 1640-ben készült; erdélyi ácsok munkáját dicséri. Érdemes felkeresni, szinte semmilyen kitérővel nem jár!

A református templom szomszédságában álló Báthori-kastély alapkövét még a 14. században tették le; Báthori István később ezt bővítette a jelenleg is látható formájára. Az évszázadok során megrongálódott falakat 2006-ban újjáépítették, megőrizve a régi épület maradványait. A kastély melletti útkereszteződésben túránk balra, észak felé indul az Édesanyák útján. 6-8 percnyire van a vasúti kereszteződés, ami előtt balra kell térnünk a vasútállomásra vezető Ady Endre utcára. 

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Halápi csárda:

  • A Debrecen és Nyírábrány közötti vonalon közlekedő vonatokkal a Haláp állomásig utazzunk. 
  • Ha Debrecenig utazunk vonattal, a Debreceni Nagyállomásról a 37-es busszal a Haláp megállóig utazzunk.
  • Nyíracsád és Létavértes irányából a busszal Haláp megállóig utazzunk.

Nyírbátor

  • Vonattal érkezve a Debrecen-Mátészalka-Fehérgyarmat viszonylaton a Nyírbátor állomásig kell utaznunk.
  • Helyközi buszokkal a Nyírbátor, debreceni útelágazás megállóig utazzunk.

prístup

Halápi csárda:

  • A Haláp buszmegállónál keresztezi az utat a Kéktúra. A pecsétet a hajdani csárda előtt, a tájvédelmi körzet tábla oszlopán találjuk az úttól néhány méterre.  

Nyírbátor:

  • A vonatállomással szemben a Martinovics utcán iinduljunk el. Az utca végén forduljunk jobbra a Madách Imre utcába (ekkor már a Kéken haladunk), majd onnan tovább a Damjanich utcába. Balra az első, Károlyi Mihály utcán bekanyarodunk, hamarosan megérkezünk a Báthori Múzeumhoz, ahol a pecsétet a bejárat melletti ablakrácson, kívülről találjuk (950 m).
  • A Nyírbátor, debreceni útelágazás buszmegállóból indulva a körforgalomból a Damjanich utcán menjünk ki, majd kanyarodjunk jobbra a Károlyi Mihály utcába. Hamarosan elérünk a Báthori Múzeumhoz (450 m).

 

Parkovisko

  • A Halápi csárdánál nincs kiépített parkoló, legközelebb az úton 700 méterre lévő Halápon tudunk parkolni. 
  • Nyírbátoron közvetlenül a Múzeum előtt nem lehet parkolni, próbáljunk a környező kisebb utcákban helyet keresni az autónak.

Súradnice

DD
47.529201, 21.815153
DMS
47°31'45.1"N 21°48'54.6"E
UTM
34T 561357 5264297
what3words 
///deform.prepay.purples
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Vybavenie

Alapvető túrafelszerelés: túracipő vagy bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

Napíš prvú recenziu

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.

Profilový obrázok

Fotografie iných


Obtiažnosť
Stredná
Trasa
64,1 km
Trvanie
16:40hod
Stúpanie
345 m
Klesanie
325 m
Z bodu do bodu Etapová trasa

Štatistika

  • 2D 3D
  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
: hod.
 km
 m
 m
 m
 m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp