Zdieľať
Pamätať
Vytlačiť
GPX
KML
Naplánovať výlet
Vložiť
Fitness
Diaľková túra Konštrukcia

Palin – Zalakomár (DDK-06.)

· 1 review · Diaľková túra · Pannonia · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • /
    Fotografia: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Erdei pihenőhely Zalakaros közelében
    / Erdei pihenőhely Zalakaros közelében
    Fotografia: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Tukora-tető a tévétoronnyal
    / Tukora-tető a tévétoronnyal
    Fotografia: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fotografia: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Rockenbauer-emlékfa az Öröm-hegyen
    / Rockenbauer-emlékfa az Öröm-hegyen
    Fotografia: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Galamboki katolikus templom
    / Galamboki katolikus templom
    Fotografia: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
0 200 400 600 m km 5 10 15 20 25 30 Palin (DDKPH_24) Öröm-hegy (DDKPH_25) Zalakaros (DDKPH_26)

Dél-Zala mélyen fekvő, kissebb kiemelkedésekkel és számtalan völggyel szabdalt térségének vágunk neki a Dél-Dunántúli Kéktúra 6. szakaszán. Alacsony dombokat szelünk át a vendégmarasztaló agyagban, de szerencsére látnivalók is akadnak útközben.

Otvorené
Stredná
32,2 km
9:25 hod
845 m
570 m

Az alacsony fekvésű, egykor mocsaras terület lecsapolásának nyomaként számos csatorna szeli át a szántóföldeket, réteket. A környék mikroklímájából adódóan az átlagnál csapadékosabb és szelesebb az időjárás, mint az ország más területein, cserébe viszont enyhébb a tél és hűvösebb a nyár. A Zalaapáti hátság rendkívül tagolt; völgyeinek sűrű hálózata, valamint a lejtők és tetők nagyfokú erodáltsága miatt nagy relatív szintkülönbséggel kell számolni a látszólagos szelíd dombság ellenére.

Nagykanizsa északi külvárosában, a Principális-csatorna völgyében fekvő Palin főutcájáról indul a szakaszunk. Innen az északra, észak-keletre fekvő, legfeljebb néhány száz méteres dombokat másszuk meg sorra egymás után, de mindegyiknek megvan a maga jellegzetessége, egyedi látnivalója. Rögtön az utunk elején a Förhénc-hegy szőlősgazdáinak házai között gyönyörködhetünk a régi és felújított présházakban, pincék és útszéli keresztek mentén. Kellemes erdei séta után érünk el túránk legmagasabb pontjára, a 313 méter magas Tukora-tetőre. Az itt álló, több mint kétszáz méter magas tévétorony sokáig irányjelzőként szolgálhat a túrázóknak: a hatalmas tornyot messziről is jól látni.

Hamarosan egy fiatal bükkerdő hirtelen mélyülő völgyében találjuk magunkat, az Eszperantó-források népszerű kirándulóhelyén. A kéktúra érinti Nagybakónakot, és bár az útvonalunk nem érinti közvetlenül, aki elég bátor, itt tehet egy kitérőt a Kőszikla-szurdokba.

Egy hosszabb erdei szakasz során feljutunk az Öröm-hegyre, ahol adózhatunk Rockenbauer Pál emlékének a hegytetőn található emlékfánál. Az egész szakaszra jellemző, de Nagybakónak és Zalakaros között fokozottan sokszor kell megküzdeni a mezőgazdasági területek mentén, mélyutakban és egyéb, kitett helyeken a homokos-agyagos talaj vendégmarasztaló erejével.

Zalakaros előtt a szép parkerdei sétányon érdemes egy rövid kitérőt tenni a kilátóhoz, innen már jól látni a Balaton-felvidék tanúhegyeinek messzi sziluettjeit. A fürdőváros után fárasztóan hosszú aszfalúton érjük el Zalakomár vasútállomását.

Autorov tip

Kis kitérővel elérhető látnivalók a szakasz mentén:

  • TV-torony a Tukora-tetőn
  • Kőszikla-szurdok
  • Zalakarosi kilátó
  • Zalakarosi termál- és gyógyfürdő

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)

Palin  14,6  Öröm-hegy  7  Zalakaros  12,5  Zalakomár

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén:  

  • Zalakaros (DDKPH_26): Zalakaros, Kilátó út 46.
outdooractive.com User
Autor
Zsuzsa Lévai
Aktualizované: 2019-02-26

Obtiažnosť
Stredná
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
314 m
Najnižší bod
115 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • Ha kitérőt teszünk a nagybakónaki Kőszikla-szurdokba, fontos tudni, hogy esős időben veszélyessé válhat, ezért ilyenkor tilos a látogatása. A csúszós, törmelékes, nehezen járható útra csak megfelelő cipőben (bakancsban) és állapotban induljunk.
  • Mivel sokszor több órányit gyalogolunk két település között, vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű ételt és italt. 

Vybavenie

  • Általában nagy a sár az útvonal jelentős részén, ezért megfelelő cipőt és ruházatot érdemes választani, akár túrabotot is.
  • Navigáláshoz a Természetjáró applikációt ajánljuk.

Dalšie informácie/odkazy

Nagybakónaki turistaszálló

štart

Palin, Rózsa presszó (150 m)
Súradnice:
Zemepisný
46.498616, 16.985126
UTM
33T 652324 5151364

ciel

Zalakomár vasútállomás

Podrobný popis cesty

Itiner:

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

  • Palinban a Rózsa presszóval (pecsételőhely) szemben fordulunk a Kalász utcába a K jelzésen
  • Utcákon jutunk fel a Förhénc-hegyre
  • Erdei szakasz után, a Tukora-tető előtt a műútról élesen jobbra fordul a K, míg a K+ megy tovább egyenesen
  • A mélyút végén, mielőtt kiérünk az erdőből, élesen balra fordul az út
  • Az ösvényről egy tölgyfánál lekanyarodunk meredeken a völgybe a forrásokhoz
  • Nagybakónakon az Arany János utcában balra kanyarodva folytatjuk a kéktúrát
  • Rövid, de meredek emelkedő után, a vadászlesnél derékszögben balra fordul a K
  • Az Öröm-hegy tetejére felérve a Rockenbauer-emlékműnél jobbra folytatjuk az utunkat 
  • Hosszú, széles erdei úton haladunk, majd keresztezzük a Kis-Balatoni Termál-völgy kerékpáros útvonalat 
  • A zalakarosi kilátó előtt egy nyiladékban jobbra fordulva halad a K jelzés, de tegyünk egy rövid kitérőt a kilátóhóz, ott találjuk a pecsételőhelyet is.
  • Zalakaros utcáin kanyarogva érjük el a főútat
  • Kerékpárúton gyalogolunk Galambokig
  • A templomnál balra fordulva hosszú, egyenes úton érjük el Zalakomárt.

Részletes leírás:

Palin - Tukora-tető

Palinból, az egykor önálló településből lett nagykanizsai elővárosból indítjuk szakaszunkat. Fehér kőkereszt mellett kanyarodunk be a főútról a zsákutcába - nekünk persze nem az. Rendezett házak között, szép kertvárosi utcában sétálunk, jöttünket hangosan jelzik a kertekben éberen figyelő kutyák. Az aszfalt földútba vált, mezőgazdasági területen vágunk keresztül, majd ismét kiépített utcára jutunk, ahol jobbra fordulva felsétálunk a régi hagyományokkal rendelkező szőlőhegyre, a Förhéncre. Útközben visszatekintve szép képet adnak a hullámzó földek és  mögöttük, a völgyben meghúzódó Palin. 

Öreg-Förhencre érve láthatjuk, hogy 2018-ban szépen felújították az út elején lévő kőkeresztet, és részletes, térképes információs tábláról értesülhetünk a Zalai Borútba kapcsolódó pincékről, borászatról és vendégházakról. Hangulatos, hosszú, kissé emelkedő utcán megyünk a hegy gerincén. A pincék, présházak és családi házak között látunk patinásat, felújítottat és újonnan épülteket is, de a Förhéncet jellemző szőlő és kápolna képével díszített, újonnan kitett egységes házszámtábla minden házon ott díszeleg. Nyugodt, békebeli időket idéz a szőlőhegy, ha időnkbe belefér, átsétálhatunk a párhuzamos pincesor, Újförhénc felé is. Újabb, szépen felújított kőkereszt mellett haladunk el - ezt a felirat tanúsága szerint 1900-ban állították - és a házakon is itt-ott faragott Mária-szobrokat látunk kőfülkékben. Az utca végén áll az 1761-ben épített Förhénci-kápolna, melynek aranyszínű hagymakupoláját már messzebről is láthatjuk. A barokk, egyhajós kápolna szentélyének freskója az "Urunk színeváltozása" bibliai jelenetet ábrázolja, amely egyben a templom titulusa is. Ennek ünnepén, augusztus 6-án tartják a szőlőhegyi búcsút is.

Elhagyjuk a mesebeli hangzású Förhénc-hegyet, belevetjük magunkat az erdőbe. Akácokkal elegyes tölgyerdőben folytatódik a kéktúra, nagyobb szintkülönbségek nélkül. Egy tarvágáshoz kiérve balra kanyarodunk, immár az Új-hegy gerincén haladunk. Jobbról tölgyfák, balról bokros-füves terület kíséri az utat.  

A vadászles után egyszer csak megtelik a levegő fenyőillattal, és nemsokára látjuk is a forrását: hatalmas erdeifenyők uralják ezt a rövidke szakaszt. Egy öreg tölgy vigyázza a fenyőket az út szélén, majd jobbról megérkezik a Z jelzés. Kiérünk az erdő szélére, keletre hatalmas szántóföld terül el, amely mögött kirajzolódnak Nagybakónak szétszórt házai, és a közülük kiemelkedő barokk templom. A falu mögött a zalai dombok zárják a láthatárt, de tiszta időben akár a Badacsony jellegzetes vonalait is kivehetjük.  

Egy újabb vadászles mellett kanyarodunk az úttal, amikor feltűnik a Principális-völgy iránytűje, a Tukora-tetőn álló, karcsú és magas újudvari tévétorony. Mielőtt kiérnénk a toronyhoz vezető műútra, utunk egyik legszebb kilátása vár minket: balra egy füves domboldallal az előtérben kitárul előttünk a lágy dombok ölelte völgyben fekvő Újudvar.

Még a tető előtt a két jelzés (K és Z) elkanyarodik jobbra, de néhány száz méteres kitérőt tehetünk a torony tövéig. Bár nem látogatható, érdekes érzés az ország egyik legnagyobb, monumentális építménye alatt állni. A 313 méter magas Tukora-tetőn álló 206 méteres tévétorony körüli füves tisztás évtizedek óta nyaranta egy katolikus ifjúsági tábornak ad helyet, és nem messze innen található egy 1932-ben állított kő feszület is. Ha a torony mellett vezető K+ jelzésen tennénk egy másfél km-es kitérőt a hegy másik oldalára, a népszerű Csibiti-völgyben találnánk magunkat, a festői környezetben fekvő Csibiti-tónál.

Tukora-tető - Nagybakónak

Térjünk vissza a kéktúrára, ahol lekanyarodunk az útról. Széles, füves mezőn vágunk át, végig a jobb oldali szélén maradva. Visszanézve szépen látszódik a tévétorony piros-fehér csíkos alakja. Egy ponton balról dűlőút csatlakozik, ez a közeli Kőszikla-szurdokból kivezető K▲ - erre kicsit később visszatérünk. A rét szélén elérjük ez első facsoportokat, majd egy akácok övezte mélyútban elkezdünk ereszkedni. Figyelem, rövidesen a K elválik a Z jelzéstől, és mielőtt kiérnénk a fák közül, a kéket követve balra elkanyarodunk az erdőbe. Az akácosok által körülzárt szép bükkerdőt mély, eróziós völgyek tagolják. Egyre erősebben lejt az út, jobbra rálátunk az elegyes-bükkös völgy kanyargó vonulatára. Figyeljünk, mert az egyik fán egy jobbra mutató nyíl formájú kék jelzést fogunk látni, itt kell(ene) lejutnunk a források völgyébe. Ez ugyan rövid, de nagyon meredek út, ahol kapaszkodót sem találunk, ezért ha valakinek ez kellemetlen, nyugodtan mehet tovább az eddigi ösvényen, és a völgy széléről besétál a forrásokhoz.   

A löszszurdok aljában a völgy nyugati oldalából átszűrődő vizből táplálkozó források törnek fel. Két forrást, és körülötte szépen kialakított pihenőhelyet találunk itt, az Árpád- vagy más néven Eszperantó-forrásokat. Már a '30-as években is sokat kirándultak erre a kanizsai cserkészek, akik elsőként gondozták és látták el névvel az itt fakadó forrásokat. Ebből az időből egyedül az Árpád név maradt fenn. Később, a '70-es években a helyi természetjárók és eszperantisták fedezték fel újra a források környékét, és építették ki környezetüket. A két, vizet adó forrást két világhírű eszperantistáról, Baghy Gyuláról és Kalocsay Kálmánról nevezték el. A két forrás közé 1989-ben a cserkészek emléktáblát helyeztek el, forrásfoglalásra hasonlító módon. 

A kiépített pihenőhelynek van még egy, sokak számára vonzó tulajdonsága is: egyesek szerint itt három "energiavonal", azaz Szent György-vonal is áthalad, aminek gyógyító hatást tulajdonítanak. 

Kiérünk egy kereszteződéshez, amelyet egy boltív formában meghajolt tölgyfa ural. A K itt jobbra fordul, és egyenesen bevisz Nagybakónakra, de ha elég vállalkozó szelleműek vagyunk, itt a lehetőség a szurdokjáró kitérőre. Ugyanide fogunk visszatérni, a kitérő kicsivel több, mint két km. 

Fontos, hogy a Kőszikla-szurdoknak csak jól tapadó, a bokát rendesen tartó cipőben vágjunk neki, és csakis száraz időben. Mint arra tábla is figyelmezteti a túrázókat, vizes körülmények között - esőben vagy eső után - a szurdok balesetveszélyes! A K▲ jelzésen tehát balra indulva egyre szűkülő csapáson hamarosan elérünk a szurdok bejáratához, addig a tévétorony mutatja a nyugati irányt. Ekkor még mindig nem gondolnánk, hogy a puha, agyagos talajba ilyen vadregényes, erre a vidékre egyáltalán nem jellemző horhost vájt a felszínről lefolyó csapadék. Hamarosan tábla jelzi a szurdok bejáratát, amelyen részletesen olvashatunk a szurdok "építőanyagáról", illetve növény- és állatvilágáról. Innentől nagyon a lábunk elé kell nézni, bár eleinte szerencsére talpfával megtámasztott természetes lépcsőn kapaszkodunk fel, ahol még korlát is segít a mélységtől megszédülőknek. Később viszont a már-már függőleges, csúszós, könnyen porladó falú szakadék szélén egy teljesen kitett ösvényen kell továbbmenni, miközben alattunk tátong az érintetlen, ahogy a korábbi tájékoztató tábla is ígérte, nem kiépített szurdokvölgy. A völgy alján csörgedezik a patak, fent pedig keresztben kidőlt fák, fa- és kőtörmelékek teszik még izgalmasabbá az utat, néhol a homokfalból kikandikáló gyökerekben lehet csak kapaszkodni. Ez viszont jó alkalmat kínál arra, hogy közelebbről is szemügyre vegyük a szurdok különleges növényzetét, a májmohát és a különböző védett páfrányfajokat. A szurdok vége a leglátványosabb, innen csak meredek létrákon lehet kimászni. A díszlet körülöttünk lenyűgöző: a márgás talajban rétegesen körbehajló homokkő sziklafalak közt hagyjuk el a vízmosást.

Kiérve a sziklák közül a csapáson balra fordulunk, és hamarosan becsatlakozunk a kéktúrába, ahol egyszer már jártunk.

Nagybakónakot északi végénél érintjük, az Arany jános utcán, de rögtön el is hagyjuk balra fordulva. Ha azonban itt szakítanánk meg a Dél-dunántúli vándorlásunkat, jó tudni, hogy a faluban 2016 óta működik egy turistaszálló (inkább kulcsosház). 

Nagybakónak - Zalakarosi kilátó

A Bakónaki-patak völgyében fekvő települést legelésző lovak és velünk mozdulatlanul farkasszemet néző kecskenyáj mellett hagyjuk el. Füves tisztásra érünk ki, bal oldalunkon, a domboldal mögül még éppen kikukucskál a tévétorony teteje. Figyeljünk, mert egy karóra festett jelzés fog jobbra terelni minket. Ligetes lápréten haladunk tovább a patak mentén, majd egy vadvirágos mező mellett már láthatjuk is az erdei nyiladékot, ahol fel fogunk kapaszkodni a Cser-hát gerincére, majd a vadászlesnél balra fordulunk. Az itt kezdődő útszakaszon az év jelentős részében igencsak megmutatkozik a talaj agyagos-homokos jellege: számítsunk rá, hogy esetenként nagy sárban kell gyalogolnunk. Egyik oldalon bokros- akácos, másikon tölgyfák szegélyezik az utat. A tetőn egy tisztásra kiérve nem kis meglepetésünkre hatalmas nádas terpeszkedik:  a két és fél-három méter magas növényeket elsősorban biomassza alapú energetikai felhasználás céljából telepítik. A nádas után balra térve ereszkedni kezdünk egy mélyútban, de szerencsére hamarosan bekanyarodunk jobbra az erdőbe. Gyertyánnal és tölggyel elegyes, gyönyörű bükkösben ereszkedünk lassanként a jobbra mélyülő völgy aljába, fától fáig haladva keressük a K jelzéseket, mert kitaposott ösvényt itt nemigen találunk. 

A völgybe leérve rögtön neki is indulhatunk az Öröm-hegyre vezető, szűk mélyedésben vezető ösvénynek. Mielőtt felérnénk a gerincre, a P▲ jelzés csatlakozik be balról. Gyümölcsfákkal és fenyőkkel szegélyezett, gondozott kert, szép kilátás a zalai dombokra, felújított házikó: ha ezeket látjuk, elértünk az örömhegyi vadászházhoz. Kontrasztként a széles, füves út másik oldalán egy romos épület áll. Hamarosan elérjük az Öröm-hegy útkereszteződést, ahol érdemes megállni néhány percre. Az egykor virágzó szőlőhegy tetején az utasok és vándorok védőszentjének, szent Kristófnak emeltek aprócska kápolnát az 1990-es évek elején. Rögtön mellette áll az 1906-ban, az egykori szőlőbirtokosok által emelt kőkereszt. Az előzőeknél jóval kevésbé esztétikus tábla jelzi, hogy szemben továbbhaladva találjuk a Postás kulcsosházat (egyben a DDK pecsételőhelyét). A kéktúra jobbra kanyarodik, itt találjuk a Rockenbauer Pál-emlékhelyet. Egy kopjafa mellett álló fán a rendező portrája van felfüggesztve, stílusosan a kék jelzés mellé. Hagyatékának máig ható erejét jelzi, hogy mindig találunk a kép alatt vagy a kopjafán megemlékező koszorúkat.

Fiatal tölgyesben folytatjuk utunkat, nemsokára balra leágazik a K● jelzés, de ez ne zavarjon meg bennünket, mi egyenesen megyünk tovább. A következő közel hét km-t vagy szintben vagy enyhén ereszkedve tesszük meg. Eleinte a földút mellett széles irtás halad párhuzamosan, kitéve a földutat az időjárás viszontagságainak. A felázott, löszös talaj képes 5-10 cm vastagon is a bakancsukhoz tapadni. 

Egy elágazáshoz érünk, a Nagybakónak felé vezető K+ folytatódik jobbra, a K pedig balra kanyarodik. A kanyar után az út visszatér déli irányba, elérjük a Gesztenyekunyhó széles tisztását, itt pihenhetünk is egyet. Nem túl kellemes, kiárkosodott mélyútban folytatjuk a kéktúránkat, amíg utunk egyszer csak élesen balra kanyarodik: a K-től jobbra elváló K▲ jelzés Zalaújlakra visz be. Mi most elkerüljük a falut, de érdemes megjegyezni, hogy itt született 1883-ban Egry József, a "Balaton festője". 

Hosszú idő után magunk mögött hagyjuk az erdőt, és kiérünk a Zalaújlak feletti füves fennsík dűlőútjára. Mint a tábla is mutatja, a Kis-Balatoni Termál-völgy kerékpáros útvonalat keresztezzük. Akácosok és szántóföldek váltják egymást, elhaladunk egy távvezeték alatt, megpillantjukaz Öreg-hegy első házait, majd kitárul a látóhatár, és feltűnnek a Balaton-felvidék tanúhegyeinek sziluettjei. Jól kivehető a Badacsony és Gulács is, előttük a Kis-Balaton víztükre csillog. Egy kőkeresztnél jobbra, földútra fordulunk, és hamarosan a Zalakaros környéki parkerdő tölgyesében sétálunk. A hívogatóan széles erdei sétányról a K jelzés letér jobbra, de nyugodtan engedjünk a hívogatásnak, és tegyük meg az oda-vissza kicsit több mint egy km-es kitérőt a kilátóig és a bélyegzőhelyig. Az életveszélyessé vált régi kilátó helyén építették 2018-ban az új, 23 méter magas, zöldre festett tölgyfából készült "Erdészkilátót". A réginél magasabb és masszívabb torony fedett felső szintjére 91 lépcsőn jutunk fel, de a látvány kárpótol: a Kis-Balatontól a tanúhegyek során át Zalakaros házain keresztül a Somogyi-dombságig látunk el. Az új kilátó átadásával felélénkült a környék is: bortúraút, nordic walking kör, kerékpárút és tanösvények is indulnak innen, vagy érintik ezt a csomópontot. A kilátó egyik lábánál találjuk a pecsételőhelyet.

Zalakarosi kilátó - Zalakomár vasútállomás

Visszasétálunk a sorompóig, ahol a K jelzés elágazik. Egy darabig a Csiga-túra tanösvénnyel megyünk egy nyomvonalon, ami különösen hasznos lesz, amikor a tanösvény tábláiról érdekes információkat olvashatunk az erdőről. Egy pihenőhelynél leereszkedünk a völgy záportározójához, apró gáton és rövid betonlépcsőn folytatjuk erdei utunkat. Meglepetésünkre két hullámpad és egy asztal tűnik fel a fák között, mintha csak a közeli termálfüdő medencéjének szélén lennénk.

Átvágunk keresztben egy nyílegyenes irtáson, ha nagy ritkán hó lepi be, szánkópályának használják. A fák mögül már látszódik a Park utcai buszforduló, mellette fedett pihenőhelyet találunk. Nem megyünk ki az aszfaltútra, hanem azzal párhuzamosan, egy keskeny, szúrós bokrokkal benőtt ösvényen megyünk tovább. Pár lépés erejéig házak közé érünk, de rögtön vissza is térünk egy nehezen járható, U alakban bemélyedt ösvényre. Ezen felérünk egy kis erdészházhoz, majd némi földút után a Mókus-közben érkezünk be Zalakaros utcáira. 

Egy-két meglepő és kirívó külsejű ház esik utunkba, a hosszú erdei út után még nagyobbnak érezzük a kontrasztot.

A Panoráma utcán lekanyargunk a főútra, amelyre pont az 1965 óta működő, híres zalakarosi gyógyfürdőnél érkezünk ki. A szakasz végéig tartó még közel nyolc km nem tartogat nagy kihívást, sem látnivalót, hacsak a nyílegyenes aszfaltút nem az. Zalakaros és Galambok között kerékpárúton gyalogolunk, magunk mögött hagyva a fürdő köré épült szállodákat, apartmanházakat. Mezőgazdasági területek, kaszálók, rétek vesznek körül, bármerre nézünk, így érkezünk be Galambokra. A katolikus templomnál derékszögben balra, a zalakomári országútra fordulunk. Majdnem öt km-t kell gyalogolnunk a szakasz végéig Galambok és Zalakomár között, egy sík, kopár területen, ezért aki nyáron vág neki a túrának, gondoskodjon megfelelő napvédelemről. Itt már nincs járda, az út szélén kell menjünk óvatosan, de szerencsére nincs nagy forgalom. Nem úgy a keresztező 7-es úton, ahol át kell vágnunk, mielőtt beérnénk Zalakomár Komárváros nevű részébe. A Rákóczi, majd Ady Endre utcán vágunk át hosszasan a házak között, amíg elérkezünk a vasúti átjáróhoz. 

Most azonban nem megyünk át a síneken, bár erre folytatódik a K, hanem egyenesen továbbmegyünk a sínekkel párhuzamosan háromszáz métert, amíg el nem érjük Zalakomár vasútállomást. 2018 vége óta az ormándpusztai bélyegzőhelyet ide, a vasútállomás forgalmi irodájába helyezték át, ahol a Dél-Dunántúli Kéktúra 6. szakasza véget ér. 

 

 

 

 

 

 

Verejná doprava

Palin:

  • A távolsági buszról a Nagykanizsa (Palin), Alkotmány utca 65. elnevezésű állomáson szálljunk le.

Zalakomár:

  • Vasúttal a Székesfehérvár és Murakeresztúr közötti 30-as számú vasúti fővonalon Zalakomár vasútállomásig menjünk
  • Távolsági autóbusszal Zalakomár, Hunyadi utca megállóig
  • Helyközi busszal Zalakomár, vasútállomás megállóig

prístup

Palin:

  • A buszmegállótól délre, Nagykanizsa irányába induljunk el. Kétszáz méter múlva egy fehér kőkeresztnél, az Alkotmány út és a Kalász utca sarkán kezdődik a DDK szakaszunk.

Zalakomár:

  • A Zalakomár vasútállomástól pár száz méterre, a Tavasz utcai vasúti átjárónál kezdődik a DDK-szakasz.
  • A Zalakomár, Hunyadi utca megállónál leszállva már a K jelzésen vagyunk: az Ady Endre úton tovább haladva kelet felé nyolcszáz méter múlva érünk el a vasúti átjáróhóz. 
  • Ha a Zalakomár, vasútállomás megállónál szállunk le a buszról, a sínekkel párhuzamos úton kisétálunk a Tavasz utcáig, ahol balra fordulunk (350 m).

Parkovisko

  • Palinban a közterületen a KRESZ szabályai szerint lehet parkolni.
  • Zalakomáron a vasútállomás parkolójaban hagyhatjuk az autót.
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Kniha doporučená autorom

Kéktúra III. turistakalauz (Dél-Dunántúl) - Az Írott-kőtől Szekszárdig


Otázky a odpovede

Spýtajte sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

5,0
(1)

Fotografie iných

+ 2

Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Stredná
Trasa
32,2 km
Čas
9:25 hod
Stúpanie
845 m
Klesanie
570 m
diaľková trasa etapové trasa vyhliadky kultúra / história geologické zaujímavosti

Štatistika

: hod.
 km
 m
 m
Najvyšší bod
 m
Najnižší bod
 m
Zobraziť nadmorskú výšku Skryť nadmorskú výšku
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu