Zdieľať
Pamätať
Vytlačiť
GPX
KML
Naplánovať výlet
Vložiť
Fitness
Diaľková túra

Fjällräven Vándortúra 2019 - 2. nap, hosszú táv

Diaľková túra · Balaton-felvidék és kismedencék
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Die Kinizsi-Burg
    / Die Kinizsi-Burg
    Fotografia: Nógrádi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A nagyvázsonyi Kinizsi-vár
    / A nagyvázsonyi Kinizsi-vár
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Die Kinizsi-Burg
    / Die Kinizsi-Burg
    Fotografia: Nógrádi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A nagyvázsonyi Kinizsi-vár
    / A nagyvázsonyi Kinizsi-vár
    Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Zádorvár romjai
    / Zádorvár romjai
    Fotografia: Francz Ilona, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Zádorvár romjai
    / Zádorvár romjai
    Fotografia: Francz Ilona, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Zádorvár elől
    Fotografia: Francz Ilona, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 5 10 15 20 25 Kinizsi-vár (Nagyvázsony)

A vándortúra második napján a résztvevők erőnléti állapotuknak megfelelően választhatnak a rövidebb és a hosszabb táv között. A két útvonal között 11 km különbség van, ezért alaposan fontoljuk meg! A hosszabb távot teljesítők Mencshelyről tesznek egy kitérőt Zádorvár romjaihoz, majd Vöröstó érintésével csatlakoznak be a rövidebb táv útvonalába Nagyvázsonyban. A rövidebb távon indulók Mencshelyről egyenesen Nagyvázsonyba mennek. Innen hangulatos patakparton és több középkori rom érintésével érkezünk Vigántpetend túlvégébe, az építésztáborokról is ismert Csórompusztára. Bármelyik távot választjuk, ezen a napon többet fogunk ereszkedni, mint mászni.

Stredná
25,3 km
7:00 hod
426 m
563 m
  • Időpont: 2019. július 30., kedd
  • Útvonal:  Mencshely – Zádorvár –  Vöröstó –  Nagyvázsony – Tálodi erdő – Tálodi kolostorrom – Római őrtorony – Vigántpetend – Csórompuszta
  • Indulás: a reggeli osztását követően, azaz reggel 8:00 és 10:00 között, de legkésőbb 10 óráig el kell hagyni a szálláshelyet.
  • Szintidő: az esti meleg étel miatt a szervezők javasolják, hogy 19:00-ig óráig érkezz meg a szálláshelyre.

A Fjällräven Vándortúra 2019 esemény kezdőoldala a temeszetjaro.hu-n.

A rövidebb távot választom!

Autorov tip

  • Mencshelyen érdekes lehet a Falumúzeumban a helyi csipkeverők munkáit megnézni.
  • Mielőtt beérünk Vöröstóra, egy 600 méteres kitérővel kereshetjük fel a 19. századi kálváriát.  A klasszicista stílusú stációk két sorban,  egymással szemben állnak, a dombocska tetejét egy sokszög alaprajzú, kupolás kápolna zárja. A panorámáért is érdemes ide elsétálni: a falu mögött Nagyvázsont és a mögötte magasodó Kab-hegyet is látjuk.
  • Nagyvázsonyban a várral szemben lévő Postamúzeum igazi kuriózum, nem érdemes kihagyni!
outdooractive.com User
Autor
Zsuzsa Lévai
Aktualizované: 2019-05-21

Obtiažnosť
Stredná
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
377 m
Najnižší bod
180 m

Bezpečnostné opatrenia

Jó, ha van nálad:

  • Iránytű / tájoló
  • Térkép
  • Kisméretű LED fejlámpa (új tartalék elemekkel)
  • Napszemüveg
  • Elsősegély csomag, napvédő krém
  • Szúnyog- és kullancsriasztó
  • Telefon tartalék akkumulátorral

Vybavenie

A "Mit vigyek magammal?" az egyik leggyakoribb kérdés, ami elhangzik. A túra útvonalán esetlegesen szeles, csapadékos idő is várható, tehát mindenféleképpen készülj változékony időjárásra!

  • Alváshoz: sátor, hálózsák, derékalj (polifoam)
  • Evéshez: gázfőző, könnyű edény és pohár, evőeszköz
  • Ruházat: réteges öltözet, alsónemű, sok zokni, aláöltözet, meleg ruha, esőkabát és nadrág, sapka, könnyű szandál vagy félcipő
  • A hátizsákra külső esővédő huzat, de belül is érdemes zsákkal, nejlonnal plusz védelmet biztosítani, akár tételenként (külön a hálózsákot, külön a meleg ruházatot, stb.),
  • Fürdéshez: tisztálkodó szerek, papucs, törülköző (lehet kapni gyorsan száradó típust, amely kisebb és könnyebb a hagyományosnál), nedves törlőkendő
  • Biztonság: fejlámpa (pótelemmel), sportkrém, elsősegély csomag, napvédő krém, ajakír, vitaminok (kalcium, magnézium), szükség esetén egyéni gyógyszer (allergia, stb), telefon tartalék akkumulátorral és/vagy vésztöltővel
  • A túrabot használata segíti a haladásodat és tehermentesít
  • Szúnyog- és kullancsriasztó 

Ezentúl hozhatsz bármit, amire még úgy érzed, szükséged van, de ne feledd, minden gramm számít! 

Dalšie informácie/odkazy

Kinizsi-vár (Nagyvázsony)

A vándortúra hivatalos honlapja

štart

Mencshely (336 m)
Súradnice:
Zemepisný
46.945353, 17.695541
UTM
33T 705134 5202618

ciel

Csórompuszta, Vigántpetend

Podrobný popis cesty

A rövidebb távot választóktól eltérően mi utunkat Mencshely három különböző felekezetű templomának egyike, a katolikus felé indítjuk, ahol elkanyarodunk jobbra. Átvágunk a falun, és kelet felé vesszük az irányt. Alig 1 km múlva jobbról becsatlakozik a Balaton-felvidéki Kéktúra, innentől mi is a K jelzést követjük. Szőlők, mezőgazdasági területek és ligetes részek váltakoznak, amíg enyhén emelkedve felérünk a 395 méter magas Hideg-hegy kilátópontjára, ahonnan elénk tárul a Balaton.

Nem sokkal a csúcs után elérjük azt az elágazót, ahol majd a visszafele úton letérünk a P jelzésre. Most azonban tovább követjük a K-t, ami a várromig a P-sal együtt halad. Jobbunkon az egykori Kőgát kerítésre emlékeztető kősáncvonulata mellett gyalogolunk, ebből is tudhatjuk, hogy jó irányba megyünk. A kékről egy éles kanyarnál lecsatlakozunk, hogy a nagyjából 200 méterre található Zádorvár romjaihoz érjünk.

A különc rom, Zádorvár

A Balaton-felvidék bővelkedik várromokban, de még mindig akad olyan, amit kevesen ismernek, sőt, feltárásuk sem történt meg. Zádorvár esete is hasonló, akik szeretik a tömegmentes, csöndes nézelődést a sok száz éves romok közt, azoknak ez ideális helyszín. A romok elől ráadásul pazar kilátás nyílik Pécselyi-medencére, a Balatonra, és a tóba benyúló Tihanyi-félszigetre. Zádorvár ráadásul kilóg a sok felrobbantott, leégett és harcokban elpusztult vár sorából. Ennek a várnak a vesztét a rossz helyszínválasztás és egy feloldhatatlan telekvita okozta.

Egy 1374-es oklevél szerint a Himfy család épített várat a Pécsely feletti Zádor-hegy gerince alatti teraszra, de mivel nem a sajátja, hanem a veszprémi Káptalané volt a területet, több évnyi pereskedés után el kellett hagynia a területet. Nem sokkal később megjelennek a Vezsenyiek a környéken, egy 1384-es irat tanúsága szerint Vezsenyi László királyi étekfogónak Anjou Mária királynő engedélyt ad Vezsenyi László királyi étekfogónak „várat avagy erősséget vagy más erődítményt létesítsen”. A család élt is a lehetőséggel, és felépítette a nagyjából 60x80 méteres alapterületű, magas falakkal körbevett épületegyüttest várkápolnával és toronnyal, valamint lakóépületekkel. 1386-ban azonban a káptalan sérelmezte, hogy Vezsenyi leromboltatta a határjeleket, hogy felépíthesse a várat (meglehet, hogy a korábbi, Himfy-féle várat építette tovább). Egészen 1394-ig tartott a vita, amelynek az országbíró vetett véget, kötelezve a Vezsenyieket a terület elhagyására. A család ezután a közeli Nagyvázsonyban építette fel családi várát, ami ma Kinizsi várként ismerünk.

A zádor-hegyi vár azonban nem kellett senkinek, elhagyatottá vált, hamarosan pusztavárként emlegetik. A várat a végvár rendszerbe sem sorolták be, ezért várnak hadászati szerepe soha nem volt. Bár 1652-ben III. Ferdinánd az akkor már romos várat Zichy Istvánnak adományozta, és az egészen 1945-ig a Zichy-birtok részét képezte, soha nem építették újjá vagy hasznosították bármily módon. Ezért a ma látható és a még feltáratlan falak az eredeti, 14. század végi állapotot tükrözik.

2016-ig kellett várni az újabb fejleményekre, amikor Pécsely önkormányzata a Történelmi Emlékekért Alapítvány használatába adta a Zádorvárat abból a célból, hogy feltárják és megóvják a várat és környezetét. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum szakembereinek vezetésével megindult ásatás egy nem várt eredményt is hozott: a Zádorvár kaputornya alatt egy nagyméretű, őskori - a leletek alapján 6-7 ezer éves - műhelytelepet sikerült azonosítani, ahonnan nagy számban kerültek elő a kőpattintásos eszközkészítés maradványai. A feltárás eredményeként azt remélik, hogy eredeti formájában és méretében tudják majd helyreállítani az egykori épületrészleteket.

A terület szépítése 2019-ben is tart, nyárra felújított esőbeálló és virágzó levenduláskert is várja a látogatókat a várfal alatt. Az ásatás során egyszer azzal került be a hírekbe a zádorvári munka, hogy megkérték az arra kirándulókat, az ásatás során felhalmozott földkupacból mindenki vigyen át egy követ a másik kupacba, segítve ezzel a kövek szétválogatását. Sok lelkes civil és túrázó vett részt a munkában – ha egyszer megújul a vár, ők is magukénak érezhetik a dicsőséget.

A Kinizsi-birtok földjén

Ha kigyönyörködtük magunkat a panorámában, és elmerengtünk a vár történetén, visszaindulunk ugyanazon az úton, amelyen jöttünk, a K-t követve. Két km múlva érjük el a P jelzés leágazását, itt jobbra tartunk Vöröstó irányába a sűrű tölgyerdőben. Szánfóföldek közt ereszkedünk az alig száz lelkes apró faluba, ahol a főutcán jobbra tartunk, majd a P jelzést követve Nagyvázsony felé vesszük az irányt az aszfaltúton. A városba beérve a Vár utcán keresztül érjük a Kinizsi várat, ahol ne felejtsünk el pecsételni füzetünkbe!

Itt találkozik össze a rövidebb és hosszabb táv útvonala, és innentől a célig már nem is válik szét.

A vár eredete homályos. Az első feljegyzések a 15. század közepén említik, mint a Vezsenyi család tulajdonát, és valószínűleg ez a földbirtokos família jegyzi az építtetését is. Az erősség 1472 után jelentős átalakításokon esett át. Ekkor adományozta Mátyás király Kinizsi Pálnak, hűséges hadvezérének, aki igazi erődítményt faragott a korábbi főúri fészekből. A védelmi célok érdekében megerősíttette a külső falat, várárkot ásatott, várkápolnát, többszintes lakótornyot, palotaszárnyat és barbakánt (ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédművet) emeltetett.

Mára csak négyemeletes tornya árulkodik a vár egykori nagyságáról. A torony helyiségeiben berendezett kiállítások az erősség középkori életét mutatják be. Az alsó szinten börtön, az első emeleten az őrség szobája, a másodikon a lovagterem látható. A harmadik szinten az „asszonyház”, a negyediken ásatási leletek, emlékek sorakoznak a vár virágkorából. Van kőtár, kápolna, a várnyomdában verhetünk érmet, és a felújított fegyverkiállítás a Barbakánban is tartogat újdonságokat. Ha jó időben érkezünk, akár a nyaranta naponta kétszer megrendezett reneszánszkori várjátékot is elcsíphetjük.

A várral szemben, az evangélikus templom előtt áll Kinizsi lovasszobra, arccal egykori vára felé fordulva. Igazi érdekesség a mellette található Postamúzeum, ami a Balaton-felvidék hírközlési emlékeit mutatja be az egykori lóváltóállomástól a Miki egeres telefonig.

Rom rom hátán

Egy rövid szakaszra csatlakozunk az Országos Kéktúra útvonalához, így a Kinizsi-várat a Várcsárda felé, a Temető utcán hagyjuk el. A K jelzést követve alig hagyjuk el a temetőt, máris újabb látványosság késztet megállásra. A Szent Mihály-domb oldalában, a fák közt megbúvó, romjaiban is impozáns kolostort Kinizsi Pál építtette, eredetileg családi temetkezési helyként. Az 1540-es években elnéptelenedett a kolostor, majd 1552-ben, Veszprém török kézre kerülésekor több, környékbeli kolostorral együtt felrobbantották, hogy a törökök ne alakíthassák erőddé azt a vázsonyi várat fenyegetve. Később már nem építették újjá, köveit széthordták, és csak 1960-ban került sor az állagmegóvásra. Az ásatás leletei kimutatták, hogy egykor művelt szerzetesek és magas művészi szinten dolgozó könyvkötők is éltek itt. A nagyméretű templom szentélyének végfala teljes magasságában megmaradt, a gótikus fedőboltozatot már csak elképzelni tudjuk.

A dombról egy középkori halastó gátja mellett érkezünk le a Vázsonyi-séd partjára. Hangulatos, erdőkkel és virágos tisztásokkal szabdalt úton érünk az egykori Tálod község helyére, ahol először az apró, 13. századi Szent Ilona-kápolnát pillantjuk meg.  A torony nélküli, falusi templomot a 16. században hagyták magára, és mivel maga a falu is elnéptelenedett, a templomból is rom maradt csupán. Hollétét is csak 1970-ben fedezték fel.

Kiérünk a Tálodi-rétre, nem nehéz észrevenni, hogy mennyire ideális pihenőhely ez a kirándulóknak. Jobbra pillantva még az adótornyairól könnyen beazonosítható Kab-hegyre is rálátunk. A nyiladék északi részében Tálod még feltáratlan romjait takarja a felszín, de déli részén, ahol a kiépített pihenőhelyet is találjuk, ismét egy középkori romra bukkanunk.

A bővizű Kinizsi-forrás mellett épült a pálosok egyik legkorábbi Szent Erzsébet tiszteletére emelt kolostora, amelyből már csak a homlokfal egy része áll. A 13. századi épületegyüttest egy 600 méter hosszú kőfal vette körül. A pálos szerzetesek a 15. században hagyták el a kolostort, helyükre ferencesek érkeztek. A törökök közeledtével a többi környékbeli kolostorral együtt felrobbantották, hogy ne jusson az ellenség kezére.

Erdei úton keresztül, a K jelzésen érjük el a Nagyvázsony és Vigántpetend között utat, ahol jobbra fordulunk, és elhagyjuk a turistajelzést. Az utóbbi település felé vesszük az irányt, de a szerpentines utat kihagyjuk, annak a jobb oldalán futó ösvényen ereszkedünk le a völgybe, így pont útba ejtjük a 2016-ban átadott római őrtornyot. Az egykori hadiút mentén, a domboldalban felállított tornyocskából csodás bakonyi panorámát kapunk, de rálátunk az előttünk fekvő településre is, határában talán látjuk is már a sátrakat.

A települést délről megkerülve érünk a második túranap táborába, Csórompusztára.

Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli


Otázky a odpovede

Spýtajte sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

Napíš svoju prvé hodnotenie

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.


Fotografie iných


Obtiažnosť
Stredná
Trasa
25,3 km
Čas
7:00 hod
Stúpanie
426 m
Klesanie
563 m
diaľková trasa vyhliadky kultúra / história

Štatistika

: hod.
 km
 m
 m
Najvyšší bod
 m
Najnižší bod
 m
Zobraziť nadmorskú výšku Skryť nadmorskú výšku
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu