Zdieľať
Pamätať
Vytlačiť
GPX
KML
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Vložiť
Fitness
Cyklovýlet

Három folyó túra Szarvas környékén

Cyklovýlet · Berettyó-Körös-vidék
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • A szarvasi Kákafoki-holtág és a Bolza-kastély
    / A szarvasi Kákafoki-holtág és a Bolza-kastély
    Fotografia: Tóth Judit, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hangulatos régi ház Szarvason
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum
    Fotografia: Ƀálint $ztankó, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Körös gátján teljes a nyugalom
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Körös gátján Szarvas mellett
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Körös gátján vízügyi műtárgyakkal találkozunk lépten-nyomon
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kner Nyomda gyűjteménye a család és az üzem életútjáról mesél Gyomaendrődön
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A peresi gátőrház melletti szivattyúház 1902-ben épült
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mezőtúr a Hortobágy-Berettyó partján fekszik
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hortobágy-Berettyó Mezőtúr határában
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mezőtúri városháza tornyába fel lehet mászni előzetes bejelentkezést követően
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mezőtúri Városi Galéria az egykori zsinagóga épületében kapott helyet
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mezőtúri Flóra-kút régebben a főtéren artézi kútként funkcionált
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szarvasi komp a túra leghangulatosabb pontja
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A békésszentandrási duzzasztó egykor Horthy István nevét viselte
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dámszarvas a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatparkban
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szarvas, Mitrovszky-kastély
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 80 70 60 50 40 30 20 10 km

Három folyó, három alföldi kisváros – mindez egy túrába sűrítve. Bár a címben szereplő három folyó inkább csak kettő (a Hortobágy-Berettyót és a Köröst érdemes egynek-egynek számolni), a gátak adják magukat egy egész napos tekerésre a három kisváros: Szarvas, Gyomaendrőd és Mezőtúr háromszögében.

Stredná
82,5 km
5:32 hod
13 m
13 m

Az összes látnivalóra bringázással együtt nem is elég egy nap, ezért érdemes szelektálni menet közben, vagy akár már tervezéskor. Szarvason arborétum, a Körös-Maros Nemzeti Park látogatóközpontja, a MiniMagyarország vagy a Tessedik Sámuel Múzeum önmagukban is többórás tartalmas elfoglaltságot jelenthetnek. Mezőtúron felmászhatunk a városháza tornyába, megismerkedhetünk a helyi fazekasmesterséggel, de akár a gyógyfürdőben is lazulhatunk egyet. Ez utóbbira Gyomaendrődön is van lehetőségünk, ahol a Kner Nyomda gyűjteménye igazi lokális érdekesség. Ha inkább nyugalomra, a természet közelségére vágynánk, a gáton megpihenve túl sokan biztosan nem fognak minket zavarni, és ha szerencsénk van, megfigyelhetjük az ártér és a mentett oldal élővilágát is.

Autorov tip

  • Nyáron ne hagyd ki a fürdést a Holt-Körösben a túra végén Szarvason!
  • A túrát száraz időben célszerű kipróbálni, mert a gátakon nem aszfaltozott utak vezetnek.
outdooractive.com User
Autor
Tamás Abelovszky
Aktualizované: 2020-04-07

Obtiažnosť
Stredná
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
87 m
Najnižší bod
77 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • A Gyomaendrődről kivezető szakaszon, a 46-os úton nagy forgalomra számíts, óvatosan közlekedj!
  • A 44-es utat óvatosan keresztezd, bárhol is teszed az útvonalon!

Vybavenie

  • Az útvonal a települések között sok helyen gátakon vezet, így túrakerékpárral vagy hegyikerékpárral ajánlott teljesítése.
  • Kellő mennyiségű folyadékot mindenképp vigyél magaddal, nyáron a gátakon nagyon meleg tud lenni!

štart

Szarvas vasútállomás (82 m)
Súradnice:
Zemepisný
46.860278, 20.566400
UTM
34T 466949 5189728

ciel

Szarvas vasútállomás

Podrobný popis cesty

Itiner 

  • A szarvasi vasútállomásról kilépve indulj el a Vasút utcán nyugati irányba (a városközpont felé), majd fordulj jobbra a Dózsa György utcára, amely egyenesen elvezet a Nagyfoki holtághoz.
  • A Nagyfoki holtágat elérve fordulj jobbra, majd a holtágon átgurulva fordulj az első lehetőségnél balra, így megkerülhető a kis tó. Az út végén fordulj balra, majd rögtön jobbra.
  • A Hármas-Körös gátját elérve hajtsd fel rá, és fordulj jobbra; innen Gyomaendrődig nem is kell letérned semelyik irányba.
  • Gyomaendrődöt elérve az első házak között gurulj be a településre a gátról letérve (Fazekasi utca), és haladj nyílegyenesen, egy idő után a Selyem utcát követve – ahol véget ér, fordulj balra, majd a települést átszelő főutat elérve jobbra.
  • A református templomot elérve fordulj jobbra (Hősök útja), majd az első utcán ismét jobbra (Kossuth Lajos út) – itt találod a Kner Nyomdát.
  • A nyomdától térj vissza a már ismert főútra, azt elérve pedig fordulj balra, nyugati irányba. Egészen a település határáig kerékpárút is vezet az út mellett, utána azonban egy rövid szakaszon a 46-os úton kell haladni Mezőtúr irányába. A Körös hídjáról legurulva azonnal az első lehetőségnél fordulj jobbra, majd menj át a híd alatt, és kövesd a földutat, amely elvezet a gátig. (Magasabb vízállás idején lehet, hogy érdemes a 46-os úton elgurulni a gátig, és ott balra fordulni.)
  • A gátat elérve térj balra, és egészen régi szivattyúházig csak a töltésen kell haladnod. Ezt követően az első lehetőségnél fordulj jobbra, és kövesd az utat egészen a Hortobágy-Berettyó gátjáig, azt elérve pedig térj jobbra.
  • A gát elvezet Mezőtúrig, a főutat elérve fordulj balra, így hamarosan eléred a Kossuth Lajos teret, ami tulajdonképpen a település főtere. Innen kis utcákon, kertek alatt tudod megközelíteni a zsinagógát és az artézi kutat. Innen déli irányba indulj a Bajcsy-Zsilinszky úton, majd a Sugár utat elérve térj jobbra.
  • A Sugár út nyílegyenesen vezet ki a városból, majd tovább, egészen a kompig a Körösön. Kelj át a komppal a folyón, majd a gáton fordulj jobbra, és tekerj egészen a békésszentandrási duzzasztóig.
  • A duzzasztóműtől folytasd az utat a gáton, majd a Temető utcánál kanyarodj le róla balra, a település irányába. A Temető utcán tekerj egészen a Rákóczi utcáig, ott fordulj jobbra, majd a főutat elérve balra. A kerékpárút innen egészen Szarvasig vezet, ahol nincs más dolgod, mint átgurulni a városon, és a vasúti átjáró előtt balra fordulni, hogy elérd a vasútállomás előtti célegyenest. (Érdemes azonban még Szarvas határában megnézni az arborétumot, illetve a Nemzeti Park látogatóközpontját, ehhez balra, illetve jobbra letérve kell néhány száz métert megtenni.)

A túra részletes leírása

A túra Szarvasról indul ugyan, de mert az állomás a város szélén van, alaposabban majd csak a visszaérkezést követően nézünk körül. Most inkább rögtön induljunk el a Körös gátja és Gyomaendrőd felé. A Nagyfoki-holtág felé a Dózsa György utca vezet ki a városból – itt is érdemes már nyitott szemmel gurulni, mert több szépen felújított, karbantartott régi parasztház is mutatja magát az út hol egyik, hol másik oldalán. Ha a térképre pillantunk, látható, hogy számos hasonló holtág található a környéken a Körös mindkét oldalán. A holtágak létrejöhetnek természetes lefűződés vagy folyószabályozás útján egyaránt, a sorsuk azonban közös: lassan elkezdenek pusztulni, feltöltődni, végigjárva a klasszikus lépcsőket: állóvízből fertővé, mocsárrá, láppá, végül turjánná alakulva. Napjainkban a korábban lefűződött holtágak egy részét természetvédelmi értékük okán igyekeznek megőrizni, de más típusú hasznosítás is elképzelhető. A Nagyfoki-holtág például a nyolcvanas években a helyi Dózsa MGTSZ halastava lett, majd idővel felparcellázták a partját. Az így létrehozott üdülőterületet ma is ebben az állapotában láthatjuk, számos csinos nyaraló sorakozik a vízparton, és persze horgászni is lehet a vízen.

A holtágat elhagyva érjük el a gátat, amelyen egészen Gyomendrődig haladunk. Teljes nyugalomra lehet számítani az útnak ezen a szakaszán, a töltés tetején tekerve messze el lehet látni a síkon, semmitől és senkitől sem zavartatva. Kis szerencsével a helyi élővilág képviselői közül megpillanthatunk egy-egy őzet, ragadozómadarak siklanak az égen, a vízi élőhelyeket kedvelő szárnyasok bukkannak fel lépten-nyomon. Helyenként szivattyúk vagy egy gátőrház szakítják meg a töltéskoronán vezető földút monotóniáját. Gyomaendrőd legszélső házait megpillantva legurulunk a gáton, és az alföldi kisváros utcáin folytatjuk utunkat.

Gyoma és Endrőd 

A település mai nevét 1982-ben kapta, amikor egyesült Gyoma és Endrőd, az egymással már összeérő, ám sok tekintetben markánsan különböző település. A török korig valószínűleg hasonlóan alakult a két szomszédos közösség élete, Gyoma éppúgy elnéptelenedett, mint Endrőd. A Rákóczi-szabadságharcot követően báró Harruckern János György tulajdonába került a térség, aki gondosan ügyelt arra, hogy a falvakat azonos vallású népességgel telepítse újra, így lett Gyoma református, Endrőd pedig katolikus falu. Gyoma 1830-ban mezővárosi rangot kapott, fejlődése töretlen volt: megjelentek közösségi intézmények (óvoda, iskola), és a malmok, a téglagyár és a Kner-nyomda biztosították a foglalkoztatást. Már 1858-ban elért ide a vasút is.

Endrőd gazdasága ezzel szemben a mezőgazdaságra épült, de jelentős szerepet kapott az ezt kiszolgáló kézműipar is. Lakossága gyorsan gyarapodott, az 1930-as évekre elérte a 16 000 főt, így a térség egyik legnagyobb faluja lett. Az 1900-as évek elején 11 olvasókör működött a tanyavilágban, a település pedig rendelkezett iparostanonc iskolával, mezőgazdasági taniskolával és polgári iskolával. A település az elsők között volt a megyében, ahol mozit nyitottak, és a 20. század elején már benzinkúttal is rendelkezett. Nem meglepő hát, hogy a két „szomszédvár” lakói gúnyneveket aggattak egymásra, így lettek a gyomaiak karórágók, az endrődiek vacerok.

Manapság a két település teljesen egybenőve Gyomaendrőd névre hallgat, ahol a Körös mellett a helyi termálfürdőben is lehet csobbanni egyet. A Kner Nyomdaipari Gyűjteményben megismerkedhetünk a névadó család munkásságával. Többek között megtudhatjuk, hogy a könyvnyomtatás mellett egy igen érdekes piacon, a báli meghívók nyomtatásában vetették meg lábukat, és tettek szert nemzetközi hírnévre a Kner nyomdászok. Az Erzsébet-ligetben pedig egy lombkorona-sétányon lehet közelebbről megismerkedni az égbe törő fásszárú növények világával.

Holtágak között 

Az egybenőtt két települést magunk mögött hagyva kerekezünk át a Körös túlpartjára, hogy ismét a gáton folytassuk utunkat. A töltésről jobbra letekintve számtalan kisebb-nagyobb holtágat láthatunk, melyek egy részét a Nagyfoki-holtághoz hasonlóan üdülőövezetként hasznosítják. Ha a szarvasi állóvíz elnevezéséről valakinek a fokgazdálkodás jut eszébe, nem téved nagyot. Nagy folyóink szabályozását megelőzően az itt élő emberek igyekeztek a maguk javára fordítani az áradásokat, és a magas vízállásnál kizúduló vizet az árhullám levonultát követően próbálták visszatartani a mélyebben fekvő területeken – a holtágak, vagy más néven fokok – voltak erre a legalkalmasabb természetes képződmények (bár voltak ásott fokok is). A visszatartott vizet igyekeztek szétteríteni a környező földeken, legelőkön, vagy épp halastóként használni. A fokok között egy vöröstéglás épület hívja fel magára a figyelmet már messziről. A peresi gátőrház mellett 1902-ben épített gőzüzemű szivattyútelep ma is megtekinthető – kívülről. Odabent a gépterem berendezése a gőzgéppel és a körszivattyúval eredeti állapotában maradt fenn, sajnos megtekinteni jelenleg (2019) nem lehet.

A szivattyútelepet elhagyva hamarosan a gátat is elhagyjuk az északi irányban vezető út kedvéért. Ezt az utat követve haladunk el az Endrődi Gázelőkészítő és Stabilizáló Üzem (EGSÜ) mellett (ide futnak be a környékbeli – öcsödi, túrkevei, dévaványai, gyomaendrődi, mezőtúri – gázmezők vezetékei), majd hamarosan elérjük a Hortobágy-Berettyó gátját, amire jobbra tartva kanyarodunk fel. A folyó, mely nem messze innen torkollik a Hármas-Körösbe, lényegében mesterséges eredetű – tulajdonképpen a hortobágyi Ágota-halomtól délre eső szakaszáról van szó manapság, amelynek helyén a szabályozást megelőzően a Berettyó vize folyt. Ennek az érdekes vízrajzi képződménynek a gátján érjük el tehát Mezőtúrt.

Mezőtúr

A kettős folyó hídján átgurulva szinte rögtön a város főterére lyukadunk ki. A Kossuth Lajos téren áll a városháza, melynek tornyából ki lehet tekinteni az alant elterülő városra (előzetes bejelentkezés esetén). Mellette találjuk az 1929-ben átadott tűzoltóparancsnokságot, amely egy helyi kiadvány szerint az „ország egyik legszebb tűzoltólaktanyájának is tartott építmény”. A tér másik oldalán a szokatlan homlokzatával tüntető Belvárosi Református Nagytemplomot láthatjuk, melynek négy ión oszlopos, timpanonos bejáratát 1844-45-ben alakították ki.

A főteret elhagyva említésre méltó az egykori zsinagóga, ma Városi Galéria épülete, illetve a közelében található Flóra-kút. A faragott kőből készült nyolcszögletű medence – melynek közepén Flóra, a virágok istennőjének szobra áll – eredetileg a Kossuth téren állt, az Alföld harmadik artézi kútjaként, melyet Zsigmondy Béla fúrt 1890-ben. Ahogy Gyomaendrődön, úgy itt is van Erzsébet-liget, és itt is gyógyvizű strandfürdő van a közepén, a Ligeti-tó szomszédságában. Mielőtt továbbindulnánk, érdemes megjegyezni, hogy Mezőtúr a fazekasság központjaként hirdeti magát. A város a 19. század közepén vált a népi cserépedény-készítés egyik legnagyobb magyarországi központjává, amelynek hagyomány ma is él: tíz önálló fazekas- és keramikusműhely működik Mezőtúron, a múltról pedig méltón emlékezik meg a Túri Fazekas Múzeum és a Draskovits Kerámiagyűjtemény.

Szarvasi látnivalók

Mezőtúrt a Sugár úton Szarvas irányába haladva hagyjuk magunk mögött, és egészen a Körösig meg sem állunk – a folyóparton azonban szinte biztos, hiszen egy kis komp biztosítja az átkelés lehetőségét a két part között. Átérve a túlpartra már Szarvas határában vagyunk, azonban a további kilométerek gyűjtése, illetve egy közeli érdekesség kedvéért a gáton indulunk tovább, a folyásirányt követve. Így érkezünk meg néhány kilométer megtételét követően a békésszentandrási duzzasztóhoz, amely 1936-42 között épült, és ekkoriban a kormányzó fiáról, Horthy Istvánról volt elnevezve. A hajózás biztosítása mellett az öntözés lehetőségének megteremtése is közrejátszott megépítésében, továbbá a magyarországi rizstermelés beindításának lehetősége is fontos szempont volt. (Ma is Szarvason működik egyébként az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet Rizskutatás Témacsoportja.) A duzzasztó mellett hajózsilip, illetve 2013-ban egy kis kapacitású vízerőmű is épült.

Békésszentandrásról utunk már Szarvasra vezet vissza – előbb át a településen, majd a 44-es főúttal párhuzamosan futó kerékpárúton. Szarvas határában balra térve a szarvasi arborétum, közvetlenül mellette a MiniMagyarország csábít egy utolsó megállásra. A növénykertet három körtúrán (egy-, három-, vagy akár ötórás sétákról van szó) lehet körbejárni – a mamutfenyőt mindenesetre nem érdemes kihagyni. A szomszédos MiniMagyarországban közel száz épület, vasút- és hajómakett minden apró részletében kidolgozott mása tekinthető meg, többek között például a tihanyi apátság, Bajmóc vára, vagy éppen a dorozsmai szélmalom.

Aki jobbra fordul a bringaútról, az a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark irányába kanyarodik. A Körös-Maros Nemzeti Park bemutatóhelye elsősorban a Dél-Tiszántúl természeti értékeire és élővilágára fókuszál. A Kákafoki Körös holtág által körülölelt Anna-ligetben évszázados fák között lehet kellemes sétát tenni, ahol a karámokban, kifutókban a nyuszt, a borz, a nyestkutya vagy az aranysakál mellett gímszarvast, őzet, dámszarvast, vaddisznót és rókát is láthatunk. A látogatóközpont épületében pedig egy 7000 literes akváriumrendszer ad otthont a bemutatott halfajoknak.

Az eddig felsoroltak önmagukban megtöltenek egy teljes napot programmal, és még csak most gurulunk be Szarvas városába a Körös kákafoki holtága feletti hídon. A település környéke már az őskor óta lakott, a mai település elődje a 12. században is létezhetett már, és fontos átkelőhely lehetett a Körösön sok-sok évszázaddal ezelőtt is. Anonymus is megemlékezik róla, aki III. Béla seregeinek székely katonáiról írta: „a Kris vizét a szarvasi halomnál átúsztatták.” A török időkben palánkvár állt itt, és akkortájt épült az első híd is a folyón. A hódoltság idejét követően a település elnéptelenedett, végül a Gyomaendrőd kapcsán már említett Harruckern báró telepítette újra a falut 1722-ben. Az ő családjába házasodtak be az itáliai gyökerekkel bíró Bolzák, akiknek sokat köszönhet a város: az első fahidat, az arborétumot, az Anna-ligetet, vagy éppen a holtág partján álló kastélyt.

A másik jelentős személyiség a város életében Tessedik Sámuel lelkész, tanár, tudós és gazdálkodó, egyszóval igazi polihisztor. Amellett, hogy foglalkozott szőlészettel, méhészettel, kertészettel, ő alapította Közép-Európa első gyakorlati mezőgazdasági iskoláját, amely számára a tankönyvek jó részét is ő írta. Bokros teendői mellett az Alföld fásítására is volt gondja, ő kezdeményezte a fehér akác meghonosítását.

A főúton gurulva funkciójukat rég elvesztett régi épületeken akadhat meg szemünk. Az egykori Bárány fogadó ma rendelőintézet, a Mitrovszky-kastély üresen áll, az Árpád vezérről elnevezett szálloda sem hotelként fungál. Kicsit távolabb, úton a vasútállomás felé, a város egy másik típusú mementója előtt gurulunk el, ami nem más, mint a Szarvasi Vas- és Fémipari Zrt. egykori épülete, azaz a méltán híres Szarvasi kávéfőzők (egykori) otthona.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • A Mezőtúr–Orosháza vonalon található Szarvas vasútállomásig utazzunk.

prístup

  • A túra Szarvas vasútállomásról indul.

Parkovisko

  • Az állomás melletti parkolókban lehet autóval megállni.

Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli


Otázky a odpovede

Spýtajte sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

Napíš svoju prvé hodnotenie

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.


Fotografie iných


Obtiažnosť
Stredná
Trasa
82,5 km
Čas
5:32hod
Stúpanie
13 m
Klesanie
13 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou okružná trasa

Štatistika

  • 2D 3D
  • Obsah
  • Nový bod
  • Show images Hide images
: hod.
 km
 m
 m
Najvyšší bod
 m
Najnižší bod
 m
Zobraziť nadmorskú výšku Skryť nadmorskú výšku
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu