Élő hagyományok és szakrális helyek az Őrség déli részén

Itiner

• Őriszentpétert Bajánsenye irányában hagyjuk el.
• Bajánsenyén egyenesen áttekerünk, majd teszünk egy kitérőt a hangulatos Kerceszomorra.
• Visszatérve eredeti utunkra Magyarszombatfára tekerünk, majd Velemérre és Szentgyörgyvölgyre.
• Innen egy hangulatos úton Magyarföldre érkezünk, aztán kissé odébb, Kerkáskápolna mellett elérjük a Bajánsenyére vezető országutat. Túrakerékpárral a jelzett kerékpárúton nyílegyenesen folytathatjuk utunkat Őriszentpéterre, de ha országúti kerékpárral vagyunk, jobb, ha balra fordulva visszatérünk Bajánsenyére, s onnan az ismert úton Őriszentpéterre.

A túra részletes leírása

Kitérő a legbátrabb községbe

Őriszentpéterről Bajánsenyét vesszük célba, s az alapvetően lejtős országúton van időnk a tájban gyönyörködni. Bajánsenyén áttekerve mindenképpen érdemes Kercaszomorra kitérőt tenni. A hangulatos község nemrég elnyerte a „Legbátrabb Község” megtisztelő címét, ugyanis 1919-ben a szomszéd Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállták a ma összevont falu nyugati részét, Szomorócot, de a trianoni döntést követően a helyi lakosság visszafoglalta a falut. Így az végül, köszönhetően a bátor fellépésnek, Magyarországhoz került. Mint mindenhol az Őrségben, itt is el tudnánk időzni pár napot: a község közvetlen közelében három gyönyörű tanösvényt, továbbá a település túlsó végén műemlék haranglábat találunk, no és megannyi érdekesebbnél érdekesebb nyitott portát, ha a Hétrétország alatt érkezünk ide (ami erősen javasolt). Az út mellett álló harangláb az őrségi táj jellegzetes alkotóeleme: ezek az alapvetően szegényebb helyeken épült faépítmények azt is elmesélik az értő szemnek, hogy bizony a környéken az építkezésre használható kő hiánycikk, hiszen mindenhol agyagos a föld.

Gerencsérek és festői templomok

Az agyagos föld főszereplője következő úti célunknak, Magyarszombatfának, amely gerencséreiről, azaz fazekasmestereiről ismert országszerte. A régi, zsúpfedeles Fazekasházban ismerkedhetünk meg ezen élő hagyománnyal, amely 2014 óta a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén is szerepel. A fazekasok világába közvetlenül is belekóstolhatunk, hiszen sok fazekas portán nem csak a Hétrétország ideje alatt tehetjük próbára alkotókedvünket.

Veleméren az ország egyik legszebb középkori temploma vár bennünket. A XIII. sz. elejéről származó, kora gót templom, amely a falu egykori helyén, az erdő szélén áll, igazi kuriózum: belsejét gyönyörű freskók díszítik, és az építők különös figyelmet fordítottak a templom és a freskók tájolására. Az év kitüntetett napjain (napéjegyenlőség, stb.) a hajnali fény más-más festményt világít meg, viszont egyetlen festmény nem kap közvetlenül fényt sosem, ez pedig a pokol ábrázolása. A kis templom igazi bakancslistás hely!

Veleméren is találunk fazekast, többek között habán és reneszánsz majolika műhelyt (Dávid Éva kerámiaművész a középkorból eredeteztethető itáliai reneszánsz és habán majolikát készít). Veleméren utunk felénél járunk körülbelül, a Cipó Vendégfogadó pedig ideális helyszíne egy jó ebédnek. A szomszédos Szentgyörgyvölgyön található Meztéllébas étterem szintén újszerű módon fogja meg a gazdag őrségi gasztronómiát.

Szentgyörgyvölgyön ne kanyarodjunk egyből le Magyarföld felé, hanem tekerjünk el az ország legnyugatibb és egyben legfiatalabb festett kazettás református templomához, amelynek szín- és motívumvilága is egyedülálló.

És még mindig templom

A faluból szép erdei aszfaltúton kerekezünk át Magyarföldre, ahol egy kedves haranglábat, illetve a falu határában nemrég emelt Fatemplomot tekinthetünk meg (ez az új templom gyakran koncertek helyszíne is). Végül Kerkáskápolnánál elérjük a Bajánsenyére vezető műutat: ha nem országúti kerékpárral vagyunk, válasszuk a nyílegyenesen továbbhaladó erdészeti kavicsos utat (jelzett kerékpárút), ha országútival, akkor balra fordulva tekerjünk Bajánsenyére, majd onnan vissza Őriszentpéterre!