Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Cyklovýlet odporúčaný výlet

Bringás folyosó a budai zöldbe az Ördög-árok mentén

· 4 reviews · Cyklovýlet · Duna menti síkság · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Parlament (Országház), Budapest
    / Parlament (Országház), Budapest
    Fotografia: funiQ.hu
  • / Hűvösvölgybe hangulatos erdei út vezet
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az ügyészség Fő utcai komor épületének bejáratát szigorú szobrok vigyázzák
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szilágyi Dezső téri református templomot Zsolnay-cserepek díszítik
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ganz Öntödei Múzeum szerényen megbújik a bérházak között
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Városmajori Jézus szíve plébániatemplom
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Városmajori Jézus szíve plébániatemplom vasbeton szerkezetű háromhajós csarnoka
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bauhaus-lakóház a Napraforgó utcai kísérleti lakótelepen
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hűvösvölgy mellett egy rövid szakaszon az Országos Kéktúrával fonódik utunk
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gyermekvasút fordítókorongján pózol az egyik gőzös
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bepillantás a kulisszák mögé: a Gyermekvasút fűtőháza
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Különleges járgányokat is őriznek a Gyermekvasút vontatási telepén
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egykori hármashatárhegyi vitorlázó repülőtér csak egy ugrás (meg egy kis szint) Hűvösvölgyből
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kisforgalmú utcákon vezet a túra Hűvösvölgytől Máriaremetéig
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Remeteszőlős: könyvmegálló, beszélő telefonfülke és mezítlábas tanösvény
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Remeteszőlősről Nagykovácsiba murvával szórt út vezet
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A nagykovácsi Teleki-Tisza-kastély parkja szabadon látogatható
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nagykovácsi temploma és a világháborús emlékmű
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Gyermekvasút (Hűvösvölgy állomás)
Budapesten sokszor nehéz megtalálni azokat a kerékpárral biztonságosan bejárható utakat, amelyeken keresztül el lehet hagyni a város forgatagát – ezzel a túrával a budai hegyek irányába adunk egy tippet.
Otvorené
Stredná
Trasa 21,8 km
2:00 hod
322 m
83 m
Sokan gondban vannak, ha Budapest központjából szeretnének bringázni indulni anélkül, hogy autóba vagy vonatra szállnának, azonban szerencsére vannak olyan kerékpárutak, ahol magunk mögött tudjuk hagyni a főváros forgatagát. Nagykovácsit – és a budai hegyeket – például az Ördög-árok vonalát követő folyosón lehet elérni a város szívéből, a Clark Ádám téren található nulla kilométerkőtől indulva. A Víziváros és a Széll Kálmán tér zsúfoltságát a Szilágyi Erzsébet fasoron hagyjuk magunk mögött, egyre zöldebb környezetben, alig észrevehető szintemelkedés mellett tekerve. A Hűvösvölgybe vezető bringaúton és környékén jó pár érdekességre lehet rácsodálkozni, míg elérjük a Budai-hegység erdejét, majd Hűvösvölgy, Máriaremete és Remeteszőlős csendes kertvárosi utcáit.

Autorov tip

  • Akár bemelegítés is lehet a túra a Nagykovácsin áthaladó Pilis Bike túraútvonalak valamelyikének bejárása előtt.
Profilový obrázok používateľa Tamás Abelovszky
Autor
Tamás Abelovszky
Aktualizované: 2019-05-28
Obtiažnosť
Stredná
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
338 m
Najnižší bod
100 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • A túra többnyire kerékpárúton, illetve kisforgalmú utcákon vezet; ez alól csak az Adyliget és Remeteszőlős közötti szakasz kivétel, itt nagyobb forgalomra kell számítani.

štart

Budapest, Clark Ádám tér (99 m)
Súradnice:
DD
47.498660, 19.041280
DMS
47°29'55.2"N 19°02'28.6"E
UTM
34T 352480 5262440
what3words 
///touched.couple.scars

ciel

Nagykovácsi, Tisza István tér

Podrobný popis cesty

Itiner

  • A Clark Ádám térről a Duna mentén északnak induljunk, majd a Kacsa utcán – a Hűvösvölgy irányába mutató bringás útirányjelző táblákat követve – forduljunk balra!
  • A városmajori templom érintése érdekében a Széna térnél a Széll Kálmán tér felé vezető bringautat válasszuk, majd a Vérmező csücskétől ismét Hűvösvölgy felé vegyük az irányt a kerékpárúton! A Szilágyi Erzsébet fasortól kezdve Hűvösvölgyig szinte egyenesen kell haladni a kerékpárutat (és az Ördög-árkot) követve.
  • Hűvösvölgy szélső házait elérve forduljunk Solymár felé, majd Máriaremetéig a kerékpáros útvonalat kövessük a kis forgalmú utcákon. Máriaremetétől Adyligetig nincs kijelölve az útvonal, itt nagyon figyeljünk, hogy mindig a megfelelő kis utcába kanyarodjunk be! A sorrend a következő: Hímes utca – Rigó utca – Ördögárok utca – Dutka Ákos utca – Tompa Mihály utca – Tamara utca – Táltos utca – Szent László utca – Kútföldi utca.
  • Adyligettől Remeteszőlősig a Nagykovácsiba vezető úton kell tekerni egy kilométert, majd Remeteszőlőstől kínálkozik egy párhuzamos kerékpáros útvonal Nagykovácsiig, ezt célszerű választani.

A túra részletes leírása

A kezdőpont látszólag önkényes választás eredménye, hiszen szinte bárhonnan indíthatnánk a túrát a fővároson belül. Amellett azonban, hogy a Clark Ádám tér önmagában is elég attraktív helyszín a Lánchíddal, a Budavári Siklóval, az Alagúttal, és persze a látképpel a Dunára, itt találjuk a „0” kilométerkövet. A három méter magas, egyszerű, egyszersmind kifejező szobor a kiindulópontja az egy számjegyű főútvonalak többségének (a kivételek az 1-es és a 8-as út, melyek a BAH-csomóponttól, illetve Székesfehérvárról indulnak), illetve a 10-es útnak is, azaz ezeknek az utaknak a számozása innen kezdődik. A műnek egyébként több előzménye is volt, a közvetlen előd jelenleg Rákoshegyen, a vasútállomás közelében található.

Látnivalók a Duna partján

Nem indulhatunk el a túrára anélkül, hogy pár szót szólnánk a többi látnivalóról is, kezdve az 1857-ben elkészült Alagúttal, melynek egyik érdekessége, hogy a Lánchíd hídmesterének szolgálati lakása és irodája a Clark Ádám tér felőli végébe van beépítve. A Várhegy alatti műtárgy négy évig épült, és eredetileg, két évtizeddel korábban olyan tervek is felmerültek, hogy Pest és Buda összekötését szolgálja Krisztinavárosból kiindulva. A Lánchíd építésével ezt – a kortársak szemében egyébként sem reális – tervet elvetették, de a híd elkészülte után a Várhegy átfúrása prioritássá vált. A dunai átkelő mellett sem mehetünk el szó nélkül. Mai szemmel nézve talán hihetetlen, de az 1849-ben elkészült híd volt az első állandó átkelőhely a Duna teljes magyarországi szakaszán. Tervezése és építése – ahogy az alagúté is – két angol úriember, William T. Clark és Adam Clark nevéhez fűződik - és persze Széchenyi Istvánéhoz. A legnagyobb magyar 1820 telén határozta el, hogy egyévi jövedelmét felajánlja a Pestet és Budát összekötő híd megépítésére, miután a jégzajlás miatt nem tudott átkelni a folyón, hogy Bécsbe utazzon apja temetésére. A hídépítés támogatói mellett érdekes mód ellenzők is akadtak szép számmal, akik például a híd alapjainak kimosódásától, és így a műtárgy összeomlásától, vagy éppen attól tartottak, hogy feltorlódik a zajló jég a hídnál, ami árvizet okoz. Végül 1836-ban rendelték el a híd megépítését, ami 1842-től 1849-ig tartott. Egy egész könyvet meg lehetne tölteni az építkezés történetével, így inkább üljünk nyeregbe, és induljunk el a budai hegyek közé!

A Duna-parton észak felé indulva szinte minden méteren lenne miért megállni, de ne engedjünk a csábításnak, mert akkor biztosan nem érünk ki egy egész nap alatt sem a zöldbe. Persze ezzel együtt a dunai panorámát folyamatosan csodálhatjuk tekerés közben, de közben óvatosnak kell lenni a turistákkal is, hiszen a Batthyány térig – nem túl szerencsés módon – egybeépített gyalog- és kerékpárút vezet a rakparton. Mindezzel együtt említést érdemel a Pecz Samu tervezte Szilágyi Dezső téri református templom Zsolnay-cserepekkel díszített neogótikus téglaépülete (érdekessége, hogy a második református templom volt Budán), vagy a Batthyány téri vásárcsarnok, amely a VI. számú nagy budapesti vásárcsarnok volt, és elsősorban belső vasszerkezete miatt lehet érdekes.

Ügyészség, börtön, fürdő, öntöde, agyagbánya

A Dunát a Kacsa utcánál hagyjuk magunk mögött, és már a Fő utcánál kísértésbe esünk, hogy letérjünk utunkról jobbra vagy balra (ez egyébként a későbbiekben többször is így lesz Hűvösvölgy eléréséig). Balra egy hatalmas, szigorú épülettömb vonja magára a gyanútlan kerékpáros tekintetét: a háztömb Fő utca felőli oldala ma a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség, a Budapesti Katonai Ügyészség és más hasonló intézmények otthona, míg a Gyorskocsi utcai oldalt a büntetés-végrehajtás használja. Sok lakója volt 1922-es átadása óta mind valódi, mind átvitt értelemben: 1944. március 19-én a német megszállást követően a Gestapo és az SD (Sicherheitsdienst, a német hírszerzés) rendezkedett itt be rövid időre, majd kicsit később, 1951-ben az Államvédelmi Hatóság (ÁVH), 1956 után ismét ügyészségi, bíróségi épületként funkcionált. 1958-ban ebben az épületben ítélték halálra Nagy Imrét, több társával egyetemben. A vészterhes időkre számos, az épület falán elhelyezett emléktábla figyelmeztet.

Ha a Fő utcán jobbra térünk le egy kicsit eredeti útvonalunkról, békésebb intézmények felé vehetjük az irányt. Elsőként a Király fürdőről kell pár szót ejteni: a Fő utca felőli nem túl izgalmas homlokzat kevés török kori épített emlékünk egyikét rejti. A törökök viszonylag hamar elkezdtek berendezkedni Budán a város elfoglalása után; a fürdő építése 1565-ben kezdődött. A termálvizet a Lukács fürdő környéki hévizes forrásoktól vezették ide már évszázadokkal ezelőtt is, és szerencsére a több mint 450 éves épület ma is eredeti funkcióját tölti be. A török kort követően a König család működtette sokáig a fürdőt (innen a mai elnevezés), aminek különleges hangulatot ad az is, hogy az öltözők, folyosók szemmel láthatóan a hetvenes években lehettek utoljára felújítva. Pár saroknyira innen találjuk a magyar ipartörténet egyik kiemelkedően sikeres cégének, a Ganznak a bölcsőjét a Ganz Ábrahám Öntödei Múzeum formájában. A nem túl izgalmas elnevezés egy igazi kuriózumot takar: azt az épületet, ahonnan a később világhírűvé vált Ganz gyár elindult. Ma a Víziváros lakóházai ölelik körbe a kis gyárépületet, amelyben gigantikus üstök, kecses forgódaruk és egy óriás kupolókemence fogják közre az öntészet remekeit. A malom- majd vasútiparban megalapozott hírnév után Ganz Ábrahám egyre növekvő gyárában mindent készítettek, amit csak önteni lehetett: ágyút, kilincset, lámpatestet, dísztárgyakat, kerekeket. A magyar nehézipar egykori óriásának első fénykoráról mesél ma a kis múzeum.

Innen csak pár perces tekerés a Széll Kálmán tér – az egykori agyagbánya ma Buda egyik legfontosabb és legforgalmasabb csomópontja. Nem kell messzire mennünk azonban ahhoz, hogy nyugodtabb helyre érjünk: a Városmajor valaha az Ördög-árok ártere volt, majd Buda város tanácsa megvásárolta a területet, hogy kertészetet és majort létesítsen itt. A 19. század elején vurstli költözött ide, ami nem tett jót a parknak. Végül 1920-ban, az Ördög-árok befedésével és a park rendezésével oldódtak meg a terület problémái, majd pár évvel később felépült a Jézus Szíve Plébániatemplom. A városmajori imahely érdekességét az adja, hogy egy olyan épületegyüttesről van szó, amely a budapesti Bauhaus építészet egyik gyöngyszeme, ráadásul az első modern vasbeton istenháza a fővárosban. Tulajdonképpen egy épületegyüttesről van szó, amely magában foglalja az 1925-ben felszentelt „kistemplomot”, az 1933-ban átadott modern épületet és harangtornyot, valamint az ezeket összekötő boltíves folyosókat.

A zöld zónában

A Szilágyi Erzsébet fasoron folytatjuk az utat, elhaladva a fogaskerekű járműtelepe mellett (néha hirdetnek nyílt napokat, érdemes bekukkantani ilyenkor a műhelyek titkos világába). Jobbra a Körszálló, azaz a szocialista éra idején egyik legmenőbbnek számító szálláshely, a Hotel Budapest henger alakú épülete tűnik fel. Sok városi legenda fűződik a szállodához, például hogy itt lehetett először kólát kapni; hogy szinte rögtön a megnyitás után a csehszlovák labdarúgó válogatott egyes tagjai a bárban italozva jókedvükben a herendi vázákat csapkodták a falhoz; az viszont biztos, hogy itt zajlottak a miniszteri szintű tárgyalások a bős-nagymarosi vízlépcsőről.

Nem messze találjuk a Pasaréti úton a Vasas sportcentrumot; a főépület szép példája a két világháború közötti modernista építészetnek. A bejárat előtt Kamotsay István Győztes atléta, és Szabó Iván Sportolónő című szobrát csodálhatjuk meg. A Szilágyi Erzsébet fasoron előbb Raoul Wallenberg, majd Gábor Áron emlékműve mellett kerekezünk el. Szépilonához érve csak egy kis kitérő egy ma is használatban lévő közlekedéstörténeti emlék, a BKV villamoskocsiszínje. Már 1868-ban erre vezetett a zugligeti lóvasút vonala, és itt épült meg az istálló és a lovászmesteri lakás, majd később a kocsiszín is, ahol a lovakat és az általuk vontatott kocsikat 1896-ban váltották a villamosok; a budai villamosvonalak egy részére ma is innen történik a kocsikiadás. Szépilona egyébként állítólag Vörösmarty Szép Ilonkájáról kapta nevét, de számos beszélő névvel találkozunk az utunkat övező városrészek esetében. Városmajorba tartva a Vérmező csücskén haladunk át, majd Pasarétet (Abdurrahmán Abdi Arnaut, az utolsó török pasa emlékére nevezték át 1847-ben Disznórétről, illetve Zsírdombról), jobbra a Rózsadomb (Gül Baba, a rózsák atyja után), balra Kurucles (szintén az 1847-es dűlőkeresztelő eredménye, azoknak a kurucoknak az emlékére, akik innen támadták a Rákóczi-szabadságharc idején innen támadták meg Budát) érintjük.

Az Akadémiánál (egykori Cs. és kir. Gyalogsági Hadapródiskola, ma egy része irodaházként működik) bújik elő az Ördög-árok a föld alól, innen többnyire a patak partján haladunk a túra végéig. A Pasaréti tér párszáz méteres kitérőt jelent, de megéri, mert a modern magyar építészet egyik jelentős alkotását találjuk itt: a Páduai Szent Antal plébániatemplomot 1934-ben szentelték fel. A hozzá tökéletesen passzoló buszvégállomás három évvel később készült el. Innen nem messze találunk egy Bauhaus stílusú lakótelepet a Napraforgó utcában. Az ember a lakótelep szóról elsőre nem az élhető környezetre asszociál, azonban az 1930-as években ez még nem így volt. Az alig százötven méter hosszú Napraforgó utcában 19 különböző, Bauhaus stílusban épült lakóház található, melyet több építész tervezett, így az egységes stílus ellenére változatos képet mutatnak. Az elmúlt évtizedek átalakításai ellenére a stílusjegyek jól megfigyelhetők a házakon: geometrikus formák, sík felületek, lapos tető jellemzik a Bauhaus építészetét. Akit jobban érdekel a pasaréti modern építészet, vezetett sétákon is részt vehet a környéken.

A fővárosból a peremvidékre

Egyre zöldebb utcákon haladunk, majd hamarosan elérjük azt a szakaszt, amelyen Hűvösvölgyig az erdőben, egy murvás úton haladunk, egy-két rövidebb kaptatóval. Hűvösvölgyben a legérdekesebb látnivaló a Gyermekvasút, főleg akkor, amikor valamilyen okból nyílt napot tartanak a vontatási telepen, és be lehet pillantani a vasútüzem kulisszái mögé. Hűvösvölgytől Máriaremetéig kisforgalmú, kertvárosi utcákon jelölték ki a Solymár felé vezető kerékpáros útvonalat, a kerékpáros nyomokat követve lehetetlen eltévedni. A zarándokhelyként is ismert máriaremetei Kisboldogasszony templom egy csöndes kis parkban áll. A legenda szerint egy idős vak asszony egy, az erdőben elhelyezett Mária-képet megérintve visszanyerte látását; ennek hírére megindultak a zarándoklatok a csodatévő helyre. A templom mögött, a cserkészház kertjében kéthetente szombatonként piacot tartanak, nem érdemes kihagyni!

Máriaremetéről kisforgalmú utcákon, de erős kaptatókat megmászva érhető el Adyliget. Remeteszőlősig nem egészen egy kilométert a Nagykovácsi felé vezető úton kell megtenni, Remeteszőlős első utcáját elérve azonban rögtön jobbra kell térni, és a kertek alatt tekerni a túra végéig. Remeteszőlősön azonban dőreség lenne elmenni egy kis park mellett, ami a mezítlábas tanösvény mellett egy zenélő ivókút, egy beszélő telefonfülke (Örkény egyperceseket lehet hallgatni) és egy „könyvmegálló” is van: felesleges könyvünket elhelyezve a szekrényben elvihetünk cserébe egy nekünk tetsző művet.

Nagykovácsit a középkorban királyi kovácsok lakták, innen ered a település ma is élő elnevezése. A török időkben a lakosságszám alaposan leapadt, így a Habsburg adminisztráció sváb telepesekkel népesítette be a dombokkal, hegyekkel körülölelt települést. A II. világháborút követően a német lakosságot kitelepítették, helyükre felvidéki magyarok érkeztek. A 19. század közepén számos helyen megindult a szénbányászat a közeli hegyekben, erre ma a Zsíros-hegyen a homokszállító drótkötélpálya megmaradt oszlopaiból készített emlékhely emlékeztet (az utolsó bánya, a Jóreménység-altáró 1969-ig működött). A település legjelentősebb látnivalója a Teleki-Tisza-kastély, amely klasszicista stílusban épült 1840 körül; mindkét család vadászkúriaként használta. Sokféle funkciót betöltött az épület több mint 150 éves története során, jelenleg a Magyar Cserkészszövetség tulajdonában van, amely gyerek- és ifjúsági központot működtet itt. A kastélypark szabadon látogatható, és még egy cukrászda is helyet kapott az épületben.

Nagykovácsit nem feltétlenül kell egy túra végpontjaként kezelni, hiszen a Pilis Bike túraútvonal-hálózatnak több útjára is rá lehet csatlakozni a településen.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

A túra kiindulópontjához legközelebb eső vasútállomás a Déli pályaudvar

A Szentendre és Budapest között közlekedő HÉV-ről a Batthyány tér végállomáson érdemes leszállni. 

Prístup

  • A Déli pályaudvarról indulva a Krisztina körúton vegyük az irányt délnyugat felé, majd 700 méter múlva térjünk balra, az Alagút utcára! Miután átgurultunk át az alagúton, jobbra térve rögtön megpillantjuk a 0 kilométerkövet, a túra kezdőpontját. 
  • A Déli pályaudvarról úgy is becsatlakozhatunk a túra útvonalába, hogy kihagyjuk a Duna és a Vérmező közötti szakasz látnivalóit. Ebben az esetben a pályaudvar nyugati oldalából északi irányba induljunk a Krisztina körúton, majd 450 méter után forduljunk balra a Hajnóczy József utcába! Innen már a nyomvonalat követjük. 
  • A Batthyány téri HÉV állomástól a Duna partja felé indulva találjuk a kerékpárutat. A folyóparton tekerve a Lánchíd körforgalma után, 1 km után érjük el a túra kiindulópontját. 
  • Ha a kiindulópont kihagyásával szeretnénk becsatlakozni a túra útvonalába, a Duna partján északi irányba induljunk, majd 450 méter után térjünk balra a Kacsa utcába. Innen már a nyomvonalat követjük.

Súradnice

DD
47.498660, 19.041280
DMS
47°29'55.2"N 19°02'28.6"E
UTM
34T 352480 5262440
what3words 
///touched.couple.scars
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Odporúčané mapy pre tento región

ukázať viac

Podobné výlety v okolí

 Tieto návrhy boli vytvorené automaticky.

Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Chcel/a by si sa opýtať autora otázku?


Recenzie

3,8
(4)
Gábor Baranyai
2021-06-17 · Community
Nagyon klassz túra, de egy ponton javasolnék változtatást, mert a Dutka Ákos utca, Tompa Mihály utca, Tamara utcai kitérő gyakorlatilag majdhogynem tekerhetetlen. Viszont az Ördögárok utcáról előbb lefordulva a Csatlós utcánál egy szép erdei szakaszban lehet részünk, ami után még Örkény telefon fülkéjét is megnézhetjük, mielőtt rákanyarodnánk a Patak sétányra.
Zobraziť viac
Koska János
2021-06-16 · Community
Első kerékpártúrám a természetjáró.hu -val. Nagyon tetszett. Szép helyeken vezet, de van két olyan emelkedő benne, amire még gyalog is kihívás felmenni. Ettől függetlenül ajánlom mindenkinek.
Zobraziť viac
Kedy si absolvoval/a tento výlet? 2021-06-16
Seprenyi Máté
2021-05-10 · Community
Szuper útvonal, amely néha betonon, néha föld úton visz. Több olyan emelkedő is van benne, ami nekem amatőr kerékpárosnak nehéz volt és le kellett szállnom tolni a bringát. Ettől eltekintve ajánlom mindenkinek. ✌️🙂
Zobraziť viac
2021. május 10., hétfő 22:22
Fotografia: Seprenyi Máté, Közösség
2021. május 10., hétfő 22:22
Fotografia: Seprenyi Máté, Közösség
2021. május 10., hétfő 22:23
Fotografia: Seprenyi Máté, Közösség
2021. május 10., hétfő 22:23
Fotografia: Seprenyi Máté, Közösség
Ďalšie recenzie

Fotografie iných

2021. május 10., hétfő 22:22
2021. május 10., hétfő 22:22
2021. május 10., hétfő 22:23
2021. május 10., hétfő 22:23
+ 5

Stav
Otvorené
hodnotenie
Obtiažnosť
Stredná
Trasa
21,8 km
Trvanie
2:00 hod
Stúpanie
322 m
Klesanie
83 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Lineárna trasa Možnosť občerstvenia

Štatistika

  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
Funkcie
2D 3D
Mapy a chodníky
Trvanie : hod.
Trasa  km
Stúpanie  m
Klesanie  m
Najvyšší bod  m
Najnižší bod  m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp