Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Cyklovýlet odporúčaný výlet

A Balaton-partról a királynék városába

Cyklovýlet · Balaton-felvidék
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Erődtemplom Balatonalmádiban
    / Erődtemplom Balatonalmádiban
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alsóörs-Veszprém vasútvonalra emlékeztet a Balatonalmádiban kiállított 375-ös gőzös
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Óvári messzelátóból valóban messzire ellátni
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás az Óvári messzelátóból (Balatonalmádi)
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felsőörsre az öreghegyi szőlők között vezet az út
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felsőörs román kori temploma
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A veszprémfajszi kálváriától szinte az egész túraútvonalat belátni
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Római kori halomsír Nemesvámos mellett
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Menő bringás pihenő Nemesvámos határában
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bringasztráda Nemesvámos és Veszprém között
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Veszprém, Szent Mihály-székesegyház a Szentháromság térrel
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Bakonyra Szent István és Gizella szobra mellől (Veszprém)
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Veszprémből Balatonalmádiig végig bringaúton lehet tekerni (és jórészt gurulni)
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szentkirályszabadja szellemvárosa sokakat Csernobilra emlékeztet
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szentkirályszabadjáról Balatonalmádiba az egykori vasútvonal helyén gurulhatunk le
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vámosi Csárdában Sobri Jóska és Savanyú Jóska is megfordult
    Fotografia: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 40 30 20 10 km Óvári messzelátó, Balatonalmádi Kálvária-kilátó (Veszprémfajsz) Baláca Római … Nemesvámos
A Balaton és a környező dombok miatt nem csak nyáron érdemes ellátogatni a magyar tenger mellé: bármelyik évszakban lehet egy jót bringázni a partról indulva a Balaton-felvidéken, felfedezve a környék értékeit.
Stredná
Trasa 44,8 km
3:07 hod
297 m
297 m
A Balaton-felvidéki túrák mindig magukban rejtik a parttól távolabbi települések megismerésének varázsát, és – mint általában – ezúttal is érdemes nyeregbe pattanva eltávolodni kicsit a tóparttól. Utunk során többszáz éves középkori templomok, évezredes római romok, a magyar királynék koronázásának emlékét őrző megyeszékhely mellett még egy elfeledett vasútvonal nyomába is eredhetünk a part felé gurulva, a gőzösök vontatta szerelvények sebességét is megidézve.
Profilový obrázok používateľa Tamás Abelovszky
Autor
Tamás Abelovszky
Aktualizované: 2021-07-27
Obtiažnosť
Stredná
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
338 m
Najnižší bod
107 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • Felsőörs és Veszprémfajsz között egy rövid, alig másfél kilométeres szakaszon a túra a 73-as főúton halad, itt – főleg a nyári főszezonban – készülj nagy forgalomra.
  • Nemesvámos és Veszprém között a kerékpárút egy helyen keresztezi a 77-es főutat, itt fokozottan figyelj az átkelésnél.

Tipy a rady

TERMÉSZETJÁRÓ applikáció

štart

Balatonalmádi vasútállomás (106 m)
Súradnice:
DD
47.028822, 18.015389
DMS
47°01'43.8"N 18°00'55.4"E
UTM
34T 273222 5212690
what3words 
///coasted.vegans.boring

ciel

Balatonalmádi vasútállomás

Podrobný popis cesty

Itiner

  • A vasútállomásról a Petőfi Sándor utcán indulj észak felé, majd a buszpályaudvarral szemben fordulj balra, a Jókai Mór, majd Óvári utcára; innen a Felsőörsi útig csak egyenesen kell haladni.
  • A Felsőörsi utat elérve fordulj jobbra, ez az út az öreghegyi szőlők alatt egyenesen a nevezett faluba vezet, amelyen a főutat követve kell egyenesen áthaladni.
  • Felsőörsöt elhagyva kb. 2,5 kilométer megtételét követően, az első buszmegállónál fordulj balra, Köveskútpuszta felé. A pusztán áthaladva éred el a 73-as számú főutat, itt fordulj balra.
  • A 73-as útról rögtön az első lehetőségnél (kb. 1,5 km) térj jobbra, Nemesvámos/Veszprémfajsz felé.
  • Nemesvámosig ezt az utat kövesd (Veszprémfajszon a kálvária miatt érdemes kitérőt tenni), majd a falu határában az első utcánál fordulj jobbra, ha a halomsírt szeretnéd megnézni.
  • Nemesvámoson belül a Malom utcára kell jobbra fordulni, de itt már kerékpáros útirányjelző táblák is segítik a tájékozódást, amelyek Veszprém központjáig vezetnek, jórészt kerékpárúton.
  • Veszprém központjából (a Vár alatti Óváros térről) a Megyeház téren keresztül érjük ismét a kerékpárutat, ami egész Balatonalmádiig vezet: az Erzsébet sétányt, majd az Erzsébet ligetet elhagyva balra kell fordulni a Stadion utcára, majd a körforgalomban jobbra, az Almádi útra.
  • Szentkirályszabadján egy lámpás kereszteződésnél lehetőséged van egy kitérőre az egykori laktanya felé (Litér irányába vezető kerékpárút).
  • Szentkirályszabadján belül, majd a települést elhagyva nincs más dolgod, mint követni a bringautat Balatonalmádiig, ahol a kiállított gőzöst elérve jobbra fordulva az Óvári-kilátóba tudsz felmászni, balra térve (a mozdony alatt elgurulva) pedig visszatérhetsz a túra kiindulópontjára.

A túra részletes leírása

Balatonalmádiból, az északi part egyik népszerű üdülőhelyéről indítjuk a túrát. Bár a Balaton kapcsán sokaknak csak a strtand és a nyaralás jut eszébe, de egyrészt számos más módját is kínálja a kikapcsolódásnak, másrészt Almádi bővelkedik látnivalókban, amelyek nagy részét a túra után látogathatjuk majd meg.

A magyar tenger partjáról a rómaiak világába

A vasútállomástól indulunk – a vasútnak egyébként nagy szerepe volt abban, hogy Almádi kedvelt üdülőközség lett a 20. század elején: Veszprém és Székesfehérvár felől egyaránt 1909-ben értek el idáig a sínpárak. A forgalmas 71-es úttal párhuzamos csendes kis utcákon érjük el a Felsőörsre vezető utat, útba ejtve a magyaros szecessziós stílusban 1934-ben épült Szent Imre-templomot, amelyre a népesség egyre növekvő száma miatt volt szükség a múlt század harmincas éveiben.

A templom mellett találjuk a Szent Jobb-kápolnát, aminek egészen elképesztő a története. Röviden összefoglalva: Mária Terézia a magyar rendeknek tett gesztusként hozatta Raguzából Budára a Szent Jobbot 1771-ben, az ereklyének pedig a királyi palotában emeltetett egy kis kápolnát. Ezt a 19. században elbontották az uralkodói székhely bővítése miatt, de építettek helyette egy másikat. Budapest II. világháborús ostroma súlyosan érintette a palotát, de a kápolna átvészelte e nehéz időket: a romok maguk alá temették ugyan, de az 1950-es években előkerült a bontás és renoválás idején. Egészen elképesztő, de 1958-ban sikerült azt elérni, hogy a kápolnát elbontás után a Balaton-parti településre szállítsák, és ott újjáépítsék - ezt látjuk ma Almádiban.

A felsőörsi út szinte végig emelkedik a nevét adó településig, átvezetve az Öreg-hegyen, ahol a szőlősorok között kisebb-nagyobb présházak teremtenek hamisítatlan északi-parti hangulatot az út két oldalára. Felsőörs legismertebb nevezetessége a prépostsági templom, melyet Bűnbánó Szent Mária Magdolna tiszteletére szenteltek. A román kori istenháza többé-kevésbé megőrizte eredeti formáját, amelynek arányai talán akkor tárulnak fel leginkább, ha az ember hátulról közelít az épülethez, majd azt megkerülve érkezik meg a templomtoronyban található bejárathoz. Ahogy az Almádiban álló Szent Imre-templom, úgy ez az épület is számos elemében a Balaton-felvidék népszerű építőanyagából, a permi vörös homokkőből épült. A körülbelül 310 millió éves kőzetet a vas-oxid színezi vöröses színűre; Balatonalmádi, Alsóörs, Csopak, Balatonszepezd, Révfülöp környékén ma is a felszínre bukkan, így természetes környezetében is tanulmányozható. Felsőörsöt északi irányba (Veszprém felé) hagyjuk el, enyhén emelkedik az út, a távolban pedig nyugat felől feltűnik egy kopasz domb, rajta pedig egy kálvária.

Veszprémfajszot előbb Köveskútpusztán, egy gazdaságon áttekerve, majd egy rövid szakaszon a 73-as főúton haladva (mountain bike bringával kikerülhető erdei utakon), végül egy alacsony forgalmú útra térve érjük el. A falu déli végi dombra felkapaszkodó, 14 stációs kálvária az 1780-as évek előtt épült, melynek csúcsáról pompás kilátás nyílik észak felé a Bakonyra, keleti és nyugati irányban a Balaton-felvidék lankáira. Délen a tó vize is megcsillan, ráadásul túránk útvonala is nagyrészt láthatóvá válik innen. Itt érdemes elfogyasztani egy szendvicset vagy egy müzliszeletet a tájban gyönyörködve.

A falu másik – északi – végén találjuk Balácapusztát, ahol egy római villagazdaság romjaira épült múzeum repít vissza majdnem két évezredet az időben. A 9 hektárnyi területen elterülő gazdaságot kőfal vette körül, 30-40 főépülettel és 100 melléképülettel bírt: a birtok központjában, parkszerű környezetben igényesen megépített lakóház(ak), fürdő, zárt udvarok, díszkertek voltak. A gazdasági részlegben a műhelyek, magtárak, istállók és egyéb termelési létesítmények kaptak helyet. Ez a Balaton-felvidék legnagyobb ismert villagazdasága, amiből Pannonia tartományban, azaz a mai Dunántúl területén ötszázat ismernek a kutatók (a közelben Szentkirályszabadján, Gyulafirátóton és Örvényesen). Ma a központi lakóház, a kőtár és a fűszerkert látogatható tavasztól őszig, továbbá a Nemesvámos határában álló halomsír egész évben. A Likas-dombon egykor mauzóleum állt, amelybe a Balácán lakó család temetkezhetett, a sírhelyet azonban többször megbolygatták, kirabolták, de ezzel együtt ma is különös hangulata van a fallal kör alakban körülvett romnak.

A falutól északra, a 77-es főút mellett nagy múltú csárda várja a betérőket. A mai aszfaltút helyén már a római korban is hadiút vezetett, későbbi utódja mentén már az 1700-as évek elején királyi vámszedőhely üzemelt, amelyet a közeli község kisnemesei üzemeltettek (innen a település neve). A csárdában a legendák szerint olyan híres betyárok is megfordultak, mint Sobri Jóska vagy Savanyú Jóska.

A királynék városa

Nemesvámosról Veszprémbe kerékpárút vezet, a település utolsó házainál egy kis játszótér mellett egy menő kerékpáros pihenőnél lehet elfogyasztani az éppen aktuális müzlit vagy szendvicset, hogy a már-már sztráda minőségű bringaúton guruljunk be a királynék városába. Szinte teljesen az óvárosig vezet a kiépített kerékpáros infrastruktúra a József Attila utcán (bár a temetőt elhagyva már osztozni kell a gyalogosokkal is a felületen), így eltévedni lehetetlen Veszprémben bringával közlekedve. A megyeszékhely több napra elegendő látnivalót kínál, de szemezgetni ezek közül egy egynapos túra során is lehet (és érdemes is).

A várnegyedbe a túra útvonala is elvezet, és itt koncentrálódik a legtöbb nevezetesség is, talán a Tűztorony látogatásával a legjobb kezdeni a városnézést, hiszen innen minden irányba messzire el lehet látni. A torony eredetileg a vár egyik bástyája lehetett már a középkorban, később az 1810-es móri földrengés megrongálta az épületet, amit előbb le akartak bontani, majd inkább megerősítettek és magasítottak rajta kicsit, hogy figyelőtoronyként szolgálhasson a tűzőrök számára. 1891-ben „a tűznek gyorsabb jelezhetése végett telephonnal hozta összeköttetésbe” a tűzoltóparancsnok saját lakásával és a városházával.

Ha már a városháza szóba került: a romantikus stílusú épület, amely a Tűztorony szomszédságában található az Óváros téren, eredetileg egyházi banknak épült, mai funkcióját 1990-ben nyerte el. Magába az Óvárosba a Hősök kapuján keresztül juthatunk be: az 1939-re elkészült építmény az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az I. és a II. világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc veszprémi eseményeinek és hőseinek történetét mutatja be.

Az Óvároson a hangulatos Vár utca vezet végig, amelynek vége felé sorakoznak a turistacsalogató nevezetességek. A legismertebb közülük talán a Szent Mihály-székesegyház, amelyet valószínűleg Szent István király felesége, Gizella királyné alapított; az biztos azonban, hogy a királynékat évszázadokon keresztül a veszprémi püspök koronázta meg. Az eredetileg itt állt templomot talán Géza fejedelem idejében emelték, Szent István uralkodása alatt pedig két toronnyal bővítették a román stílusú istenházát. A 14. század végi tűzvészt követően gótikus stílusban építették újjá, majd a török időkben elpusztult, csak a ma is meglévő altemplom maradt meg. Ma neoromán stílusban büszkélkedik a Szentháromság téren a bazilika, egykori (elképzelt) formáját idézve.

Közvetlenül mellette áll az érseki palota, a magyar barokk építészet egyik kiemelkedő remekműve, amely többek között egy 65 000 kötetes könyvtárat, egy enteriőr kiállítást, illetve Erzsébet és Zita királynék emlékezetét őrző tárlatot rejt. Vele szemben a Szaléziánum, a Veszprémi Érsekség turisztikai központja áll. Az emeleten megtekinthetők a pazar barokk falfestményekkel díszített termek, a gyógynövényekkel és gyógyhatásaikkal az üvegpadlós füvesszobában és a gyógynövénykertben lehet ismerkedni, a tetőtérben kialakított liturgikus kiállítótér betekintést ad a liturgia tereibe, hangjaiba és tárgyaiba, és még egy hegedűkészítő látványműhelybe is be lehet kukkantani.

A Vár utca végén Szent István és Gizella szobrának társaságában vethetünk egy pillantást a város északi részére (többek között a híres viaduktra), és a Bakony hegyeire. Ha mindez nem lenne elég, a város állatkertjében eltölthetünk legalább fél napot, megcsodálhatjuk az Óváros tér szecessziós stílusban emelt házait, vagy a Bakonyi házat, ami egy kisnemesi parasztház mintájára épült lakóház, az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely.

A szellemváros és a felszámolt vasút

Veszprémből ismét a Balaton felé vesszük az irányt: gyakorlatilag az Óvárosból le a partig végig kerékpárút vezet; kis kitérővel mi is végig ezt fogjuk követni. A kis kitérő Szentkirályszabadján adódik, ahol egy lámpás kereszteződésben a kerékpárút elágazik: az Almádiba, illetve a Litérre vezető aszfaltcsíkok közül lehet választani. Ez utóbbit követve körülbelül két kilométert kell tekerni az egykori szovjet laktanya felé. A kerékpárút néhány száz méterrel a szellemváros előtt véget ér, innen széles dózerút vezet a „magyar Pripjatyba”. A csernobili hasonlat kicsit erős (a cikk szerzője rendelkezik összehasonlítási alappal), de valóban különös élmény a teljesen kiürített lakóházak és a burjánzó növényzet között, a kihalt utakon cirkálni. A szellemváros melletti repülőteret 1938-ban kezdték építeni, de a betonozott kifutópálya már az ötvenes években, szovjet irányítás alatt készült el. Előbb a MiG-15-ösök és JAK-19-esek otthona volt a bázis, majd a 87. Bakony helikopterezred – és több ezer szovjet katona – otthona lett egészen 1990-ig. A laktanya pusztulása már a rendszerváltáskor megindult, és azóta is tart.

Szentkirályszabadjára visszatérve az Almádi felé tartó bringaútra kanyarodunk, és azt követjük szinte a túra végéig. Előbb a falun át kanyarog az út, majd kiér egy mezőre, és egy jobb-bal kanyarkombinációt követően éri el a Veszprém-Alsóörs hajdani vasútvonal nyomvonalát, ami rögtön felismerhető egy egykori (jelenleg is lakott) vasúti őrházról. 1908-ban haladt végig a sínpáron az első vonat, a vonal átadására 1909-ben került sor, a Bakonyon keresztül Győrrel is közvetlen kapcsolatot teremtve. 1969-ben előbb az Alsóörs-Meggyespuszta, majd három évvel később a maradék Meggyespuszta-Veszprém szakaszon szűnt meg a forgalom; a nyomvonal ma is könnyedén kivehető műholdképeket vagy egy részletesebb térképet szemlélve.

Balatonalmádi felé már csak egy-két áteresz, a Remete-völgy megállóhely egykori épülete, illetve a városban egy kiállított gőzmozdony őrzi a vasút emlékét. A mellékvonalak egykori jellegzetes igáslova, a 375-ös sorozatú mozdony (kemény munka lehetett fűtőnek lenni Veszprém irányában…) egy kőhídon áll – itt kell jobbra kanyarodni az Óvári-kilátó felé.

Egy meredek mászást követően jól megérdemelt balatoni panorámában gyönyörködhetünk. Az „Óvári messzelátó” Dr. Óvári Ferenc helyi ügyvédről kapta nevét, aki sokat tett mind a kilátó, mind pedig a községet érintő vasútvonalak megépítéséért. Innen a part már tényleg csak egy gurulás, bár egy kitérőt (némi mászással) érdemes tenni az erődtemplomhoz, amely már a 11-12. században állhatott, gótikus átépítésére pedig három évszázaddal később kerülhetett sor. Ma a reformátusok használják, ennek megfelelően a kőfallal körülvett templom puritán belsővel rendelkezik.

A vasútállomáshoz visszatérve a Szent István parkban az államalapító király fába vésett intelmei mellett megcsodálhatjuk Mihály Gábor szobrászművész alkotását, a Pannonia Aqua névre hallgató bronz figurát. A nyári fürdőszezonban jó példával elöl járó, a Balaton hullámaiba átmenő női torzót a közeli strandon követhetjük a habok közé.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • Balatonalmádi állomás a Balaton északi parti (Székesfehérvár-Tapolca) vasútvonalán fekszik.

Prístup

  • A túra Balatonalmádi vasútállomástól indul.

Parkovisko

  • Autóval a városháza vagy a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár előtti parkolóban lehet a vasútállomáshoz legközelebb megállni.

Súradnice

DD
47.028822, 18.015389
DMS
47°01'43.8"N 18°00'55.4"E
UTM
34T 273222 5212690
what3words 
///coasted.vegans.boring
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Odporúčané mapy pre tento región

ukázať viac

Vybavenie

  • Az útvonal végig aszfaltutakon halad, így bármilyen típusú kerékpárral teljesíthető.

Podobné výlety v okolí

 Tieto návrhy boli vytvorené automaticky.

Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Chcel/a by si sa opýtať autora otázku?


Recenzie

Napíš prvú recenziu

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.


Fotografie iných


Obtiažnosť
Stredná
Trasa
44,8 km
Trvanie
3:07 hod
Stúpanie
297 m
Klesanie
297 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Okružná trasa Bohatý na prírodné krásy Možnosť občerstvenia Kultúrna a historická hodnota

Štatistika

  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
Funkcie
2D 3D
Mapy a chodníky
Trvanie : hod.
Trasa  km
Stúpanie  m
Klesanie  m
Najvyšší bod  m
Najnižší bod  m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp