Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Zdieľať
Záložka
Vytlačiť
GPX
KML
Naplánovať výlet Skopíruj trasu
Vložiť
Fitness
Cykloturistika

A nagy vulkán kör, avagy a Börzsöny arcai

Cykloturistika · Börzsöny · Otvorené
Zodpovedný za tento obsah
Együttműködő szervezetek Overený partner  Výber prieskumníkov 
  • Utunk legkeményebb próbatétele a Závoz felé
    / Utunk legkeményebb próbatétele a Závoz felé
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Magas-Börzsöny a Julianus barát toronyból
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A forgalommentes Hadiúton
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Erdészeti úton bármikor jöhet egy ilyen monstrum
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Útbaigazítás Királyréten
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Bacsina kút, vagy más néven Kenyeres-forrás
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Kerékpáros jelzés a Börzsönyben
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Kemence-patak völgye ideális családi túraterep
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Börzsöny bércei Kemence mellől
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Érkezés Nagybörzsönybe
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Kerékpárosok Törökmező előtt
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Csapásréteken nagyon jó bringázni!
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Erdei kereszt Zebegény felett
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Egy csipetnyi vadnyugat a Börzsönyben
    Fotografia: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
m 700 600 500 400 300 200 100 80 60 40 20 km Julianus-kilátó (Hegyes-tető) Királyréti Kirándulóközp … okolya-Huta) Törökmező turistaház

A kétnapos túra során körbetekerjük hazánk egyik legvadregényesebb középhegységét, s ezáltal egyedülálló módon fedezzük fel a Börzsöny különböző, egyenként is lenyűgöző arcait.

Otvorené
Stredná
90 km
7:39 hod
1059 m
1059 m

A két - vagy akár több - nap alatt kényelmesen teljesíthető, közepesen nehéz túrán (összesen 90 km, 1059 m szinttel) megismerjük az egykori, formakincsét a mai napig őrző ősvulkán minden oldalát. Kismarosról Szokolyán át Királyrétre, a Börzsöny legnépszerűbb turistaközpontjába tekerünk. Itt bevesszük magunkat az erdőbe, és a történelmi Hadiúton tekerünk át Diósjenő felé. Megmásszuk utunk legmagasabb pontját, a Závozt, majd több kilométer suhanás vár ránk hazánk egyik legszebb patakvölgyében, a Kemence-patak már-már a Kárpátok hangulatát idéző tekintélyes völgyében.

Kemencétől a Börzsöny nyugati lábánál haladó közúton hullámvasutazunk, s egészen az Ipolyig ereszkedünk, hogy feltekerjünk a páratlan kulturális látnivalókkal büszkélkedő Nagybörzsönybe. A Nagyirtáspusztára való kapaszkodót remek erdei aszfalt segíti, innen pedig Kóspallagon át a Börzsöny déli „kicsúcsosodását” vesszük célba, hogy a Dunakanyar páratlan panorámájával búcsúzzunk a Börzsönytől a hegység ikonikus kilátójában, a Julianus barát toronyban.

Túránkat egy remek erdei suhanást követően a hangulatos Zebegényben fejezzük be.

Autorov tip

  • Mind a táv, mind a látnivalók szempontjából Kemence tűnik a legideálisabb választásnak szállás tekintetében. Az összes táv kicsivel kevesebb, mint felét tesszük meg idáig, ám innen lehetőségünk van felfedezni az ország egyik legszebb erdejét, a legendás Csarna-völgyet, akár gyalogosan, akár a Kemencei Erdei Múzeumvasutat igénybe véve. A faluban pedig a szálláskínálaton felül egy egyszerű strandot is találunk!
  • A túrát igény szerint további szakaszokra is bonthatjuk, ebből a szempontból a Nagybörzsönyben található szálláslehetőségek, illetve a Törökmezőn található turistaház tűnik ideális választásnak.
Profilový obrázok používateľa Ferenc Szigeti
Autor
Ferenc Szigeti
Aktualizované: 2020-05-21

Obtiažnosť
Stredná
Technika
Vytrvalosť
Zážitok
Krajina
Najvyšší bod
501 m
Najnižší bod
109 m
Odporúčané ročné obdobie
jan
feb
mar
apr
máj
jún
júl
aug
sep
okt
nov
dec

Bezpečnostné opatrenia

  • Közutakon haladva mindig tartsuk be a KRESZ előírásait, és közlekedjünk fokozott figyelemmel, még akkor is, ha zömében alsórendű utakon haladunk!
  • Az autóforgalom elől elvileg lezárt erdészeti utakon is fokozottan ügyeljünk, erdészeti jármű és kerékpáros bármikor felbukkanhat, különösen itt, a főváros és a Dunakanyar közelében. 

Dalšie informácie/odkazy

  • Az útvonal nagy részében alsórendű országutakon és kerékpározásra kijelölt aszfaltozott erdészeti utakon tekerünk, de három ponton szükség lesz némi terepi tapasztalatra is. Mindebből kifolyólag a bemutatott útvonal csak hegyikerékpárral, illetve jól felszerelt túrakerékpárral teljesíthető. Elsőként a Királyrét felett kezdődő, Diósjenő irányába haladó K kerékpárjel széles, de néhol kifejezetten köves erdei útjával kell megbirkóznunk. A második leküzdendő hegyi terep Nagybörzsöny szélétől vár ránk: a szintén erősen köves kerékpárút mintegy 2 km alatt ereszkedik be a Farkas-völgy aljába, ahol viszont már jó minőségű erdei aszfaltút vár ránk. Túránk végén a Julianus barát torony alatti parkolóig tekerhetünk betonon, a toronyba való kitérőt gyalogosan tudjuk megtenni. A parkolóból a K kerékpáros jelzés a Csizmadia-völgyön át ereszkedik le Zebegénybe. Ez az út viszont annyira kőmentes, ideális lejtésű terep, hogy még az is meg fogja szeretni a terepbringázást, akinek nem ez a kedvenc műfaja.
  • Az erdei kerékpáros jelzések nem túl sűrűn láthatók a bemutatott túrán, de minden útszakasz jól követhető és egyértelmű.

štart

Kismaros, vasútállomás (112 m)
Súradnice:
DD
47.827222, 19.012261
DMS
47°49'38.0"N 19°00'44.1"E
UTM
34T 351231 5299009
what3words 
///pistachio.tiring.larder

ciel

Zebegény, vasútállomás

Podrobný popis cesty

Itiner:

  • Kismaros vasútállomását elhagyva a kisvasutat kísérve Szokolya, illetve Királyrét felé tekerünk.
  • Királyréten egyenesen felfele, a K kerékpáros jelzésen haladunk tovább az erdei aszfaltúton, majd kb. 2,5 km-t követően jobbra térünk a jelzéssel együtt a széles dózer útra.
  • A P kerékpár jelzést követjük hosszú kilométereken át egészen a Diósjenő és Kemence közötti műútig.
  • A műúton balra térünk, és a kiváló minőségű, a Kemence-patak völgyében haladó erdei aszfalt csíkot követjük egészen Kemencéig.
  • Kemencénél rátérünk az Ipoly mentén Szobra tartó országútra, és Vámosmikola keresztezésével a nagybörzsönyi elágazásig tekerünk.
  • Felkapaszkodva Nagybörzsönybe, a Tájház és a Bányásztemplom mellől induló K jelzésen jobbra térünk (bár helyben külön nincs jelezve, de ez kerékpáros útvonal is).
  • Kikapaszkodva a faluból köves erdei úton ereszkedünk be a Farkas-völgy aljába a K jelzésen, ahol már kiváló minőségű erdei aszfaltút vár ránk. Innentől ezt követjük. Nagyirtáspusztán átkelünk a Vízválasztón, majd Kóspallagra ereszkedünk.
  • Kóspallagról az országúton tekerünk Kismaros, illetve a Duna partján haladó 12-es út felé, de a Törökmezőnél található elágazásban jobbra térünk.
  • Törökmezőt érintve karikázunk az erdei aszfalton egészen annak legvégéig, a Nagymaros felett található parkolóig. Innen gyalog tehetünk egy kitérőt a páratlan panorámát nyújtó Julianus barát toronyba (K jelzés).
  • A parkolóból a K kerékpáros jelzésen, a villanyvezeték alatt vezető, kiváló erdei bringaúton ereszkedünk le (Csizmadia-völgy) Zebegénybe.
  • A falu főutcáját elérve balra fordulunk, és hamarosan meg is érkezünk túránk végéhez, Zebegény vasútállomásához.

A túra részletes leírása:

A hegyi turizmus vonzásában a hegység déli oldalán

Ikonikus ponton kezdjük meg túránkat Kismaroson: a vasútállomás mellet találjuk a Börzsöny első, szépen felújított kisvasútvonalának (Királyréti erdei vasút) állomását. Ma innen Királyrétre, az egykori Szokolyahutára közlekedik a turizmus szolgálatába állított kisvasút, amelynek zömében az országút mellett haladó pályáját Királyrétig követjük. Amikor kirándulók még nem jártak erre, a vasút mélyen behatolt az erdőségek belsejébe, hiszen mint az ország többi hasonló kisvasútját, ezt is az értékes faanyag, illetve a kőbányászat érdekében építették.

Elhagyva a törökdúlás miatt egykoron kihalt, majd német telepesekkel újranépesített Kismarost, Börzsönyliget házai mellett, enyhén emelkedő országúton haladunk Szokolya, majd tovább, Királyrét felé. Mivel Királyrétről közelíthető meg legkönnyebben a hegység központi része, az ország egyik legkiterjedtebb lakatlan tája, a Magas-Börzsöny, a főváros irányából könnyen elérhető Királyrét gyorsan a hegység legismertebb kirándulóközpontja lett (ez hétvégi forgalmán meg is látszik). Míg a jelenlegi elnevezés arra utal, hogy a középkorban itt uralkodók vadászkastélya állt, az üdülőterület régi neve a valamivel később itt termelt vasérc bányászatára (az egyik bányatáró a játszótér mögött ma is látható) és feldolgozására (hámor) utal. Királyrét több turisztikai attrakcióval várja a kirándulókat, mindenképpen érdemes megpihenni itt. A nemzeti park által működtetett Hiúz Ház, az egykori erdészlakból kialakított látogatóközpont, valamint a kisvasút végállomásánál üzemelő hajtánypálya mind-mind kiváló látnivaló.

Neves utakon a Börzsöny keleti oldalán

Királyrétről egyenesen haladunk felfele az erdei aszfaltúton (a K kerékpáros jelet követve), majd a jelzéssel együtt jobbra térünk a Cseresnyés-völgybe. Gyönyörű középhegységi szakasz vár ránk, ahol ízelítőt kapunk hazánk egyik legnagyobb, összefüggő erdőségéből. Ennek fő oka amúgy a terület földtörténeti múltjában rejlik: a hegység formakincse meglepően jól őrzi az egykori ősvulkán szerkezetét, s a Börzsöny főcsúcsáról, a Csóványosról körbetekintve könnyen felismerhető ma is annak egykori kalderája, ahol a vad erdőségekben települést egyáltalán nem találunk. Sajnos nézelődni a bringáról nem nagyon van lehetőség, mert utunk ezen, Hadiútként ismert szakasza ízelítőt ad a hegységet felépítő vulkáni kőzetek keménységéből is...

A Cseresnyés-völgyből kiemelkedve az első szakaszt kővel kirakott, meredek makadámút-, míg később szerencsére több egyenes szakasz, lejtők és jóval kevesebb kő jellemzi. Sok turistával valószínűleg nem fogunk találkozni itt, s ez úgy általában is igaz a hegység kevésbé járt keleti oldalára. Egy ponton pedig gyönyörű kilátásban van részünk a Naszály irányába.  

Így érkezünk meg a Diósjenőt Kemencével összekötő országútra, ahol érdemes megpihenni, hiszen utunk egyik legkeményebb kapaszkodója vár ránk. A Diósjenő fölötti Závoz nyergén keresztül már a középkorban is fontos kereskedelmi útvonal kelt át a Kemence-patak völgyébe. A jó adottságú utat értelemszerűen kihasználták később az erdőgazdálkodás során is, erre fűzték fel a hegység belsejébe induló szekérutakat –ez jól látható a térképen ma is. Az ősi út Diósjenő felől a Závozra szerpentinező makadámút szakasza pedig már „uradalmi” időkben készült, az utolsó helyi erdőbirtokos, özv. Sváb Sándorné építette az 1920-as évek második felében. Ebben az időben itt is keskeny nyomtávú vasút vitte le az erdőbirtokon kitermelt fát a rakodóig, majd innen fuvarozták tovább a településekre vagy a vasút irányába. A Závozra tartó ősi út aztán az első bécsi döntést követően fontos hadászati útvonallá is vált.

Kárpáti hangulatok a hegység északi oldalán

A Závoz nyergét, s egyben utunk legmagasabb pontját (501 m) megmászva az egész túra talán legvadregényesebb szakasza vár ránk. Könnyen elképzelhető, hogy a szláv „köves” szóról (kamenica) kapta következő célpontunk, Kemence a nevét, hiszen a falu felé tartó, vad, sziklák között robogó Kemence-patakot követjük végig ezen szakaszon. A patakot gyönyörű erdők, rejtélyes, mohos sziklafalak és hatalmas erdőségek övezik. Az út mellett az egykori hegyvidéki gazdálkodás nyomait fedezhetjük fel: zakatolt itt kisvasút, van kőfejtő, a gyönyörű útszéli rétek pedig egykoron hegyi kaszálók voltak.

Az út hajtűkanyarjában egykoron álló Mázsaháznál lévő információs tábla nem véletlenül tudatja, hogy bizony ekkora erdőségben otthonra talált a hiúz és néha még a barnamedve is erre téved a közeli Szlovákiából. A Kemence-patak völgye kiépített kerékpáros infrastruktúrával várja a bringásokat: pihenőhelyet találunk a Závoznál, a Király-kútnál, a Kenyeres-forrásnál, a Gyeplős-kútnál, továbbá Kemencén, a kisvasút végállomásánál.

Bár a Magas-Börzsöny tekintélyes magaslatait nem érintjük a túra során, az azokra jellemző kárpáti hangulatot leginkább itt, a Kemence-patak völgyében élhetjük át. A valaha itt vadászó Mátyás királyról elnevezett Királyházán akár meg is szállhatunk, a jó kondícióban lévő túrázók pedig felejthetetlen élményt szerezhetnek, ha innen, északról, a közeli Nagy-Mánán keresztül másszák meg az egykori vulkán csúcsát. Ha a közeli Kemencén szállunk meg, akkor kevésbé fárasztó módon is felfedezhetjük a Magas-Börzsöny zárt erdőségeit, hiszen a Magosfától a Csóványoson és a Nagy-Hideg-hegyen keresztül a Holló-kőig húzódó egykori kalderaperem zárt katlanát csak a Fekete-patak vágja keresztül északi irányban, s az éppen itt folyik bele a Kemence-patakba.

Az ország egyik legérintetlenebb erdőségének számító Csarna-völgyet rövidebb és hosszabb túrával, sőt, részben kisvasúttal (Kemencei Erdei Múzeumvasút) közlekedve is elérhetjük. De ha nem is tervezzük a Börzsöny vadregényes északi oldalának meghódítását gyalogosan, mindenképpen álljunk meg a Kenyeres-forrásnál! A bővízű forrásnál nem csak szomjunkat olthatjuk, de megtudhatjuk azt is, hogy a Börzsönyben mintegy 400 forrást tartanak számon, ezek jelentős része kifejezetten bővízűnek mondható.   

Kemencétől Nagybörzsönyig a hegység nyugati oldalán

Kemencét elhagyva egy nagyobb tekerés és egy alapos hullámvasutazás vár ránk, miközben bal kéz felől folyamatosan a Börzsöny tekintélyes masszívumát csodálhatjuk. Innen nézve szinte hihetetlen, hogy az összefüggő tömbnek tűnő hegyeken keresztül érkeztünk ide le, az Ipoly mellé. Még hihetetlenebb, hogy azokon a hegyeken át fogunk Nagyirtáspusztára jutni hamarosan!

Nagybörzsöny híres látnivalóiért egy kemény emelkedővel kell megküzdenünk, de megéri. Nem akárhol járunk ugyanis: Nagybörzsönyben az a mondás járta egykor, hogy „az aranyborjúnak csak a farka van Selmecbányán, a feje Börzsönybe ér”. Ez a már Zsigmond király idejében Nagybörzsöny környékén működő arany-, ezüst-, réz- és vasércbányák minőségére és mennyiségére utalt. A magyarok mellett szászokat telepítettek ide a királyok, s 1439-ben bányavárosként, a mai Selmec-, Körmöc- és Besztercebánya versenytársaként említették Nagybörzsönyt. Habár a bányaműveléssel rég felhagytak, s a bányákat berobbantották, a falut járva mindenhol a nevezetes múlt mesél.

A kis falu legismertebb látnivalója a település szélén álló, védőfallal körülbástyázott, román kori Szent István-templom, de találunk itt megmaradt vízimalmot, tájházat, gótikus bányásztemplomot is. Sőt, sok helyütt látni a régi házakon, a tornác végeként az utcára nyíló vakajtót, amelyen keresztül a ház lakóit kísérték utolsó útjukra a családtagok. A Szent István-templom díszes főpárkányán látható furcsa, bajszos emberfejekhez pedig érdekes legenda fűződik: a tatárok elől a templomba menekült helyiek a rájuk támadó tatárcsapatot lekaszabolták, fejüket levágták, csak egyet hagytak meg hírmondónak. Tatárfejek ezek a díszek tehát, s az egyetlen üres hely a meghagyott hírmondót jelképezi.

Ismét délen, a Dunakanyar vonzásában

A nagybörzsönyi pihenőt követően a K jelzést követve egy meredek kaptatón hagyjuk el a falut. A tetőt elérve a köves úton a Farkas-völgy aljába, a patak mellé ereszkedünk egy meglehetősen köves erdei úton. Szerencsére innen már kiváló minőségű erdészeti betonúton, kellemes emelkedővel kapaszkodhatunk fel Nagyirtáspusztára, ahol a Szobról érkező, Nagybörzsönybe tartó, immáron transzbörzsönyiként funkcionáló kisvasút igényesen felújított állomását, valamint a turistaházból jelentős fejlesztésekkel kialakított Szent Orbán Erdei Hotelt, hazánk egyik legszínvonalasabb hegyvidéki üdülőkomplexumát találjuk.

Innen aztán ismét jön a robogás, de ezen a szakaszon különösen figyeljünk, hiszen Nagyirtáspusztára kifejezetten sok kiránduló érkezik autóval. Kóspallagot elhagyva a Duna felé tekerünk, immáron az országúton, majd Törökmezőnél jobbra térünk. A zárt erdőségek itt hatalmas hegyi réteknek, egykori kaszálóknak adnak helyet: Törökmező a Börzsöny egyik legnagyobb hegyi legelője, amelynek középkori eredetét, továbbá a települések életében betöltött kiemelkedő szerepét történeti források is bizonyítják. Ebben a gyönyörű tájban hullámzik végig utunk egészen a Nagymaros fölötti parkolóig. A parkoló előtt található ún. Csapásrétek hagyásfás legelője talán a legfestőibb az összes rét közül. Egykoron ez a hosszúkás legelő tette lehetővé a marhahajtók számára a Duna mentén, nagy kerülővel haladó út levágását, miközben a dús hegyi legelők az állatok számára táplálékot is biztosítottak (amire szükség is volt, hiszen sok száz kilométer állt még előttük a nyugat-európai felvevőpiacokig).

A parkolóból érdemes egy gyalogos kitérővel (K jelzés) felkeresni a Hegyes-tetőn álló, 1938-1939-ben épült emblematikus Julianus barát kilátótornyot. Innen egyrészt gyönyörűen rálátunk a Magas-Börzsöny tekintélyes tömbjére, no és persze az alattunk fekvő Dunakanyarra, hazánk egyik legszebb tájára is csodálatos kilátás nyílik. Továbbá azt is megérthetjük innen nézve, hogy a Hegyes-tető környezete ugyan tájföldrajzi szempontból a Börzsöny hegységben helyezkedik el, földtani értelemben viszont a Visegrádi-hegység részét képezi. Érdemes feleleveníteni a Másfél millió lépés Magyarországon című sorozat börzsönyi filmjének utolsó képsorait is. Azokon ugyanis a Nagymaros fölött álló kilátóban magyarázza egy szakértő az 1977. szeptember 16-án aláírt Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer terveit. A Dunakanyarba tervezett erőmű szerencsére nem épült meg, de sajátos és sajnálatos tájképi mementóként láthatóak a Visegrád melletti mesterséges gátak.

Megannyi élményt és különböző karakterű tájakat követően túránk még egy utolsó meglepetéssel szolgál. A parkolóba visszatérve a K kerékpáros jelzést követve egy szelíden lejtő, egyáltalán nem köves, kiváló kerékpáros terepen suhanhatunk le utunk végpontjára, a mesés Zebegénybe, a Dunakanyar legfestőibb településére.

Poznámka


všetky záznamy na chránených územiach

Verejná doprava

Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou

  • Vonattal érkezve Kismaros állomásnál kell leszállni.

prístup

  • A túra a vasútállomásnál kezdődik.

Parkovisko

  • Amennyiben autóval érkezünk Kismarosra, a vasútállomás környékén a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk. A túra végpontjából, Zebegényből könnyen, közvetlen vonattal juthatunk vissza Kismarosra.

Súradnice

DD
47.827222, 19.012261
DMS
47°49'38.0"N 19°00'44.1"E
UTM
34T 351231 5299009
what3words 
///pistachio.tiring.larder
Príjazd vlakom, autom, pešo alebo na bicykli

Mapa doporučená autorom

  • A Börzsöny turistatérképe

Odporúčané mapy pre tento región

ukázať viac

Vybavenie

  • A túra bejárására hegyi- vagy túrakerékpárt vigyünk magunkkal, hiszen három ponton is erdei utakon halad a bemutatott túraútvonal.
  • Elindulás előtt ellenőrizzük, hogy kerékpárunk felszereltsége megfelel-e a KRESZ mindenkori szabályainak, és ne hagyjuk otthon a lakatot sem!  
  • Minden kerékpáros túrán legyen nálunk a következő, minimálisan szükséges technikai eszközkészlet: pótbelső vagy defekt szett, pumpa, gumileszedő és néhány alapvető szerszám.
  • Sok helyütt lesz lehetőségünk 40 km/h felett gurulni, így a sisak viselete kötelező, de egyébként is erősen ajánlott a túra egésze során!
  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, pótruha.
  • Habár az út során több helyen van lehetőség élelemhez és vízhez jutni, ugyanakkor hosszabb szakaszokon nem érintünk települést, így érdemes mindig megfelelő mennyiségű frissítővel elindulni, különösen nagy nyári melegben.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app és turistatérkép.

Otázky a odpovede

Opýtať sa prvú otázku

Máš otázku týkajúcu sa tohto obsahu? Tu je správne miesto, kde sa môžeš opýtať.


Recenzie

Napíš prvú recenziu

Buď prvý, kto napíše recenziu a pomôže ostatným.

Profilový obrázok

Fotografie iných


Stav
Otvorené
Obtiažnosť
Stredná
Trasa
90 km
Trvanie
7:39hod
Stúpanie
1059 m
Klesanie
1059 m
Ľahko dostupné mestskou hromadnou dopravou Etapová trasa Bohatý na prírodné krásy Kultúrna a historická hodnota Výstup/zostup horskou železnicou alebo lanovkou

Štatistika

  • 2D 3D
  • Obsah
  • Zobraziť obrázky Skryť obrázky
: hod.
 km
 m
 m
 m
 m
Pohybom šípok k sebe umožníte zmenu výrezu
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp