Magas-hegyi kilátó

A kilátás

A jellegzetes megjelenésű Sátoros-hegyek legmagasabb tagja, az 514 méteres Magas-hegy a Tokaji-hegység keleti bástyájaként magasodik a Ronyva síkja, a Hegyköz és a hegyvidék találkozásánál. Az ország egyik legjobban kiépített, turisztikailag hasznosított hegye, hiszen oldalában a kalandpark részeként bobpálya, sípálya, libegő, zipline és felvonó is található, több közülük kategóriájában a leghosszabb Magyarországon. A csúcson pedig tömzsi vasszerkezet, egy kilátó foglal helyet.

Az építmény fedett kémlelőszintjéről körpanorámát kapunk, és az ország északkeleti szegletének jelentős részét feltérképezhetjük. Északon a Hegyköz patakok egyengette medencéje terül el, hátterében a füzéri vár és a Milic-csoport látványával. A távolban feltűnnek az Eperjes-Tokaji-hegyvidék szlovákiai részének bércei is, egészen tiszta időben pedig a távoli Vihorlát is feldereng, ahogy az Északkeleti-Kárpátok havasait is kiszúrhatjuk. Kelet felé a határ túloldalára eső Zempléni-dombság, illetve Sátoraljaújhely mutatkozik. Délen magányos előőrsként domborodik a Tokaji-hegy, lábai már az Alföld síkjába olvadnak. A Sátoros-hegyek erdős csúcsaihoz csatlakozva, tömeges hegyvidékként hullámzik a Tokaji-hegység, bár az átjátszótorony kicsit bezavar a kilátásba. A hosszú gerincek és völgyek tengerében településeknek nyomát se lelni, a regéci vár tornyát azonban könnyen azonosíthatjuk. Láthatjuk a szomszéd hegyre kötélpályán (zipline-on) átcsúszó embereket is, illetve az őket (is) visszaszállító Dongót, a kabinos felvonót.

A kilátó története

A kiterjedt, alig lakott Központi-Zemplénnel szemben a Sátoros-hegyek városközelben, a hegyvidék szélén találhatók, ezért turisztikai feltárásuk már röviddel a trianoni határok kijelölése után megkezdődött. A Magyar Turista Egyesület (MTE) Hegyalja Osztálya a középhegységeink felé forduló figyelmet megragadva, egy évvel megalakulása után, 1927-ben emelte a Magas-hegyre a Széll József-kilátót, amely „a magyar turistamunka legszélső őrtornya volt északkelet felé a trianoni határon". A kilátó építését elsőként a névadó Széll József vármegyei főispán adománya, majd a város és a vármegye támogatása tette lehetővé.  A tornyot a hegyvidéket évek óta tanulmányozó Cholnoky Jenő földrajztudós, az MTE elnöke adta át.

Az egyesület jelzéseket festett, síutakat jelölt ki, és még turistaházat is emelt, hogy az akkoriban félreeső, ráadásul a határ mellé szorult, alacsony látogatottságú hegyvidéken megteremtsék az idegenforgalom alapjait. A 21. századi infrastruktúra sok helyen az általuk épített elemeket hasznosítja (például a sípályák és a kilátó, illetve sok turistaút esetében). 

A mai kilátó viszont a magas-hegyi tornyok 3. generációját képviseli. Az eredeti torony tönkrement, ezt helyettesítendő 1964-re készült el a következő építmény, amelynek alsó szintjén még 10 férőhelyes vendégszobát is kialakítottak. Lerobbant utódjának helyére a kalandpark fejlesztésekor, 2010-ben építették a legújabb kilátót.

A Sátoros-hegyek

A jellegzetes formájú hegycsoport meredeken felszökő, hirtelen magasra emelkedő hegyekből áll, amelyek egymáshoz és a Tokaji-hegység tömegéhez képest is szigetszerűen helyezkednek el. Innen ered nevük, és a lankáikhoz tapadt város elnevezése is. Alakviláguk már Cholnoky Jenőt, neves földrajztudósunkat is gondolkodásra késztette, aki azt gyanította, hogy egy Vezúvhoz hasonló tűzhányó robbanhatott itt fel, roncsolt kalderát hagyva hátra. A modern kutatások nem támasztották alá az elméletet: valójában kb. 11 millió éve a magma (a szintén vulkanikus eredetű) tufás kőzetek alá nyomult be, és felboltozta azokat. A patakok tovább farigcsálták a magaslatokat, ennek következménye az önálló tagokra szabdalódott, „sátoros" formájú hegycsoport.

Otváracia doba

Cena: