Scherg Lőrinc síremléke

Az Országos Kéktúra útvonalán a Rózsáskerti erdészház melletti pecsételő helytől délnyugat felé indulva 300 métert sem kell megtennünk, amikor a balra kiágazó ösvényen egy emlékművet pillantunk meg. Itt talált végső nyugvóhelyre Scherg Lőrinc és felesége, Stegmüller Mariann. A sírhely fölött egy emléktábla hirdeti az erdész nagyságát, melyen a saját maga által írt sírfeliratot is olvashatjuk.  

Scherg Lőrinc 1864-ben Lorenz Scherg néven látta meg a napvilágot Bajorországban, mely már azokban az időkben is a fejlett erdőkezelésről volt híres. Az ifjú középfokú tanulmányit befejezve Németországban képezte magát erdésznek. A húszéves, ígéretesnek, tehetségesnek látszó fiatalt Lajos bajor királyi herceg meghívta Sárvár melletti birtokára. Scherg hozzáértését bizonyítja, hogy gyorsan fellépegetett a ranglétrán: segédből hamarosan főállásba került, majd vezető beosztáshoz jutott. Hamarosan ezt a pozíciót is kinőtte, a teljes káldi erdőkerület vezetését bízták rá. Ezután még nagyobb rangra emelték, amikor főerdésszé nevezték ki; 1920-ra végül erdőmesteri címet kapott. Munkájáért a bajor Szent Mihály-rend lovagi címét, valamint a Lajos-keresztet is megkapta. Fia továbbvitte szemléletét, folytatta az édesapja által megkezdett tevékenységet.

A Sárvár környéki erdők Schergnek köszönhetik megújulásukat. Munkásságában összevetette a helyi viszonyokat a bajor erdőműveléssel és a külföldön tanultakkal, így alakította ki a bokros, ligetes, értéktelen területből az országos viszonylatban is híres Farkaserdőt. Több országból szerezte be és telepítette a különböző tölgy- és bükkfajtákat, de közben meghagyta az őshonos, több száz éves tölgyeket, melyeket ma Banyafák néven találunk meg. A növényvilág mellett a vadgazdálkodásra is nagy figyelmet fordított. 1938-ban bekövetkezett halála után kívánságára itt, a Farkaserdőben temették el.

Otváracia doba

Cena: