Bory-vár

Már önmagában az sem mindennapi, hogy a soproni Taródi-várhoz hasonlóan a Bory-vár is a 20. században épült. Kint és bent is bőven akad néznivaló: tornyok, teraszok, átjárók, kupolák, korlátok, lépcsők, díszkutak, medencék, festmények, mozaikok, domborművek, megszámlálhatatlan, a legváltozatosabb technikákkal készült szobor, és mindezek burjánzó, színes növénykavalkáddal körülölelve.

A vár megálmodója – az 1879-ben született Bory Jenő – maga is szobrászművész volt, emellett építészmérnök, és tanított a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, valamint a Műegyetemen. Az épület minden kis részlete az ő fejéből pattant ki, szándéka szerint a művészetet és a hitvesi szeretetet szimbolizálva. 1923-tól kezdve haláláig, majdnem 40 nyáron keresztül építette a várat, folyamatosan bővítette, díszítette mindenféle előzetes koncepció nélkül, s még csak terveket sem rajzolt, mindent a helyszínen alakított ki. Ő vezette az építkezést, és nem átallotta a saját keze munkáját is beleadni. „Nem is lesz készen sohasem!” – állította, hozzátéve, hogy a ház, amit ő inkább szobornak tekintett, a „munka örömének paradicsoma” számára.

Eleinte a helybelieken és Bory közvetlen környezetén kívül senki sem tudott az épület létezéséről, csak 1934-ben vált országosan ismertté, amikor megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Akkoriban még érdekesebb élmény lehetett megtekinteni az építményt, mert a tulajdonos maga kalauzolta körbe az érdeklődőket, megosztotta személyes történeteit a művekről, létrehozásuk körülményeiről, és elmesélte a hozzájuk fűződő, általa kitalált legendákat.

Ha belépsz a kapun, ne felejtsd el mellette szemügyre venni a vár makettjét, ennyire átláthatóan ugyanis a bejáráskor valószínűleg nem fogod érzékelni az épület kiterjedését, koncepcióját. Ez egyébként egyáltalán nem baj, hiszen pont ettől izgalmas a folyosókon, teraszokon mászkálni: nem tudhatod, hol fogsz kilyukadni, milyen meglepetések várnak rád a következő sarkon. Az egyik lépcsőn felgyalogolva a talpad alatt mozaikból kirakott feliratra lehetsz figyelmes: „A kövek beszélnek”. Talán ez a rövid mondat jellemzi legjobban az építmény szellemiségét. Egyébként nemcsak a Bory család alkotásait veheted szemügyre, többek között Székely Bertalan, Stróbl Alajos és Fadrusz János munkáival is találkozhatsz.

A vár egyik legrégebbi eleme a díszkút, vagyis fehér porcelánmozaik borítású medence, ami már 1913-ban állt. Az épület a kazamatától a kilátótornyokig 30 méter magas, és 30 helyiség található benne, de ezek közül csak a műterem látogatható, ahol szobor- és képkiállítást lehet megtekinteni. Az épület egyik leghangulatosabb része a százoszlopos udvar, ahol a körbefutó folyosókon történelmi szoborgaléria fogad, 43 alakkal, köztük Álmos vezérrel és Tinódi Lantos Sebestyénnel.

A korabeli sajtó megosztóan nyilatkozott az épületről. Sokakat lenyűgözött az a rengeteg munka, amit Bory a létrehozásába fektetett, de akadtak olyanok, akik úgy vélték, az egységes stílus hiánya és a sokszínűség az esztétikum rovására megy. Volt, aki úgy gondolta, a vár giccses, zagyva, és egyszerűen nincs művészeti értéke. Bardon Alfréd úgy vélte, az épület gondolatokat, álmokat, érzéseket, hangulatokat tükröz; önmagáért, nem a huszadik század építészeti igényeinek kiszolgálására készült.

Bory Jenőt halála után 1959-ben a műteremben ravatalozták fel. A várral ezután nem sokat foglalkoztak. Csak 2001-ben éledt újra a „Bory-kultusz”, amikor letisztították a festményeket, kijavították a lepusztultabb részeket, és a szobrokból kiállítást rendeztek. Az építményt jelenleg a család tartja karban.

Otváracia doba

• minden nap: 9:00 - 17:00

Cena:

Jegyárak

• Felnőtt: 2500 Ft
• Diák (nappali tagozatos diákigazolvánnyal): 1500 Ft
• Nyugdíjas 65 év felett: 1500 Ft
• 6 éves kor alatt, pedagógusok diákcsoporttal, idegenvezetőknek: ingyenes 

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2022 szeptemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!