Fertőrákosi Mithrász-szentély

A Napistenként is tisztelt Mithrásznak szentelt föld alatti templomokból kevés maradt fenn, Magyarország területén mindössze négy helyszínen ismerünk ilyet: Fertőrákoson, Szombathelyen, Aquincumban és Sárkeszin. A Mithrász-szentélyek a II-IV. században élték virágkorukat a Római Birodalom területén, főleg a nyugati tartományokban. A fertőrákosi Mithraeum Sopron (akkori nevén Scarbantia) környékének egyik legérdekesebb római kori emléke.

Fertőrákostól északra, a magyar-osztrák határ közelében, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkon át vezető kerékpárút mellett találjuk ezt a római kori barlangot, ahova csak gyalogosan vagy kerékpárral lehet eljutni. Az itt feltárt Mithrász dombormű hasonlít a Római Birodalom többi Mithrász-barlangjában található kultuszképekhez.

A 2x1,5 méteres színes dombormű Mithrász istent perzsa ruhában ábrázolja, amint egy bikát nyom térdével a földre és tőrét annak nyaki ütőerébe döfi. Alulról kutya és kígyó ágaskodik a sebből patakzó vér irányába, a skorpió pedig mindkét ollójával belecsíp a bika heréjébe. Jobbról és balról két fáklyás alak áll: Cautes a pirkadat, Cautopates az alkony szimbóluma. Felettük a Napot és a Holdat láthatjuk.

A Mithrász-barlang maradványait 1866 júliusában ifj. Storno Ferenc és Malleschitz György fertőmeggyesi kőfaragó fedezte fel, a Mithraeum feltárását id. Storno Ferenc végezte. Egy feliratos kultuszképet, három oltárkövet, két oroszlánszobrot, 27 darab, halotti hamvakat és érméket tartalmazó hamvasztásos sírt és egy csontvázas sírt talált. Hogy a feltárást megvédje, faragott mészkőből boltozatot építtetett a szentély fölé.

1948-tól 1989-ig aknazár, majd az azt felváltó vasfüggöny akadályozta meg, hogy bárki meglátogathassa a szentélyt, még a múzeum szakembereinek is tiltott volt a belépés. A kultuszkép megrongálódott, a barlang belseje agyagos hordalékkal telt meg. A rendszerváltás utáni 1991-es hitelesítő ásatást Gabrieli Gabriella soproni régész végezte. Kovács György szobrász-restaurátor állította helyre a kultuszképet, a védőépület pedig H. Vladár Ágnes alkotása.

Ha nem gyalogosan vagy kerékpárral akarjuk meglátogatni a szentélyt, van lehetőség elektromos autós vagy kisvonatos kirándulásra is Fertőrákosról. Ha ezt a lehetőséget választjuk, akkor útközben láthatjuk a vasfüggöny nyomvonalát, és megismerhetjük Hany Istók legendáját.

Otváracia doba

április 15. – május 15 .:

• péntek - vasárnap: 10:00 - 16:00

május 16. – augusztus 31 .:

• kedd - vasárnap: 10:00 - 18:00

szeptember 1. – 30 .:

• péntek - vasárnap: 10:00 - 16:00

Ezektől eltérő időpontban minimum 10 fős csoport előzetes bejelentkezése esetén.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2020 szeptemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

Cena: