Felsőpetényi agyagbánya

A Romhányi-rög területén mintegy 24 négyzetkilométernyi területen találhatóak az alsó oligocén korú, úgynevezett hárshegyi homokkősorozatban található tűzállóagyag-telepek. A rög déli részén az 1930-as években indult meg a bányászat – vegyesen külszíni és mélyművelésű fejtésekben. Az 1949-es államosítást követően gépesítették a kitermelést, és a Budapesti Porcelángyár, a Kőbányai Porcelángyár, az Alföldi Porcelángyár, dunaújvárosi, ózdi öntödék számára bányásztak az 1960-as, '70-es években világosra égő tűzálló agyagot, majd később a romhányi csempegyárban történő felhasználásra márgát is.

Kisvasút is épült a bánya és a bánki vasútállomás között, az élesebb szemű szemlélők felfedezhetik nyomait a Bánk felé vezető út mellett: útátjárókban árválkodó sínszálak, az aszfaltúttal párhuzamosan futó töltés, egy-két megmaradt „füttykaró” árulkodnak a vasútüzemről. A 600 milliméteres nyomtávú vasúton a felszínen C50-es mozdonyok vontatták a csilléket, míg a hegy gyomrában EL-9-es akkumulátoros gépek adták a vonóerőt. A bánya ma már láthatóan túl van a zenitjén, de ma is folyik a termelés: fazekasagyag, különféle habarcsok, őrölt agyag, kályhafugázók, de még macskaalom is készül az itt kitermelt alapanyagból az Agyag-Ásvány Kft. jóvoltából.

Az egyik bányajárat néhanapján látogatható is; a program több szempontból is különleges. Egyfelől a bánya gyakorlatilag olyan állapotban tekinthető meg, ahogy a kitermelést felhagyták, szóval nem egy hagyományos értelemben vett múzeumról van szó. Másfelől az első néhány száz méteren bányavonat szállítja az utasokat: az NDK-ban gyártott akkumulátoros mozdony által cibált úgynevezett népeskocsiba kell beszállnia a publikumnak a táró bejáratánál. Harmadrészt az idegenvezetők maguk is bányászok, és ha ez nem lenne elég, még egy geológiai érdekességet is rejt a hegy gyomra.

A felsőpetényi agyagbányában a vágatok több esetben mészkövet harántolnak (vágnak át), és több kisebb barlangot is feltárnak. Azonban van itt egy hatalmas üreg, a Nagy-Kaverna nevű, lélegzetelállító méretű terem, ami alatt talán még egy termálbarlang is megbújik. Mivel a kaverna ideális helyszínnek bizonyult a vágathajtás során keletkező bányameddő elhelyezésére, így azt egyszerűen beleborították, ezzel elzárva az eredeti barlangüreg fenekét.

A kaverna elérhető a bányatúra során, de arra fel kell készülni, hogy a poros, körülbelül 45 fokos meredekségű bányajáratban nem mindenkinek komfortos a mozgás. Aki esetleg nem mászik fel a Nagy-Kavernáig, közelről megszemlélheti a falon lógó denevéreket, illetve egy-két bennmaradt bányagépet vagy éppen az ácsolatokat. Ha valakinek ismerős lenne a helyszín egy filmből, nem téved: itt forgatták a 2019-es Akik maradtak című film föld alatti jeleneteit.

Otváracia doba

Cena:

A látogatás feltételeiről az üzemeltető honlapján lehet érdeklődni.