Szálasi-bunker

A II. világháború végén, 1944 októberében került hatalomra Szálasi Ferenc, aki megalakította a totális diktatúrán alapuló Nemzeti Összefogás Kormányát. A közeledő Vörös Hadsereg elől menekülve azonban hamarosan elhagyta Budapestet, így nyugat felé tartva először Farkasgyepűn (Gyepű I.), majd Brennbergbányán, végül itt, Kőszegen (Gyepű II.) állította fel főhadiszállását. 

A védőkörlet barakkjait parkettával burkolták, szőnyegekkel, bútorokkal rendezték be, és meleg vizes fürdőszoba is járt a vezérkarnak a sebtében felhúzott épületekben. Szálasi barakkja mellől nyílt a földalatti bunker, amelynek a kialakításához Tatabánya legjobb vájáraira volt szükség. Az átlagosan 20 méter mély pince alapjának kirobbantása után kőszegi kőművesek és ácsok dolgoztak a két, 30 nm körüli helyiségen, amelyeket egy majdnem 30 méter hosszú folyosó kötött össze.

Az óvóhelyet komfortosra tervezték, állítólag még saját áramfejlesztő berendezése is volt, sőt bevezették a telefont is, igaz, nem volt atombiztos. Szálasi mindössze  egy hónapig tartózkodott Kőszegen 1945 márciusában, mielőtt Ausztriába menekült.

A bunkert a háború során nem érte találat, utána pedig a szovjet hadsereg használta - erre utaló falfirkákat is találtak a falakon. 1953-ban berobbantották a pincerendszert, de csak a bejáratában okoztak kárt.

A hidegháború évtizedeiben a vasfüggöny közelsége miatt megközelíteni sem lehetett a környéket, így a bunker a feledés homályába veszett. A 2000-es években azonban újra rátaláltak, és helyi vállalkozók segítségével nem hivatalos feltárást végeztek egy majdani idegenforgalmi hasznosítás céljából. Ebből azonban – részint kétes értéke miatt – nem lett semmi, így ma csak egy lezárt faházat találunk itt, benne a csigalépcső maradványaival.

Az egykori bunker a Szabó-hegy Okmányos néven ismert népszerű csomópontjának közelében, a Kincs-pihenőnél található.

Otváracia doba