Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Vybrať jazyk

MAGYARORSZÁG VIA FERRATÁI

Magyarország összes via ferratája, azaz vasalt mászóútja egy helyen leírásokkal, falrajzokkal és sok fotóval

TECHNIKAI TUDNIVALÓK

Fotografia: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség

Történeti áttekintés

A via ferraták (olasz) vagy klettersteigek (német) története már egy évszázadra nyúlik vissza. Az első mesterséges segédeszközökkel – drótsodronyokkal, vaslépésekkel, létrákkal – kiépített mászóutakat a 20. század legelején alkották. Ezek közé tartozott az ausztriai Rax (Raxalpe) hegyen a máig nagyon népszerű, 600 m hosszú Haidsteig a Preinerwandra. Az első világháború hosszas és kegyetlen állóháborúiban a Dolomitok magashegyei is hadszíntérré váltak: a meredek falakon, hegyeken járható útvonalakat alakítottak ki. Később ezeket állították békés célok szolgálatába, hiszen lenyűgözték a turistákat, így a hegyi turizmus extrém formáiként hasznosultak. A Dolomitokban számos régi háborús via ferrata ma is pompás élmény forrása – persze a kor igényeire hangolva. Az igazi reneszánsz az utóbbi évtizedekben kezdődött, és manapság az Alpokban ezernyi jól kiépített útvonal a választék.

Mi is az a ferratázás?

A ferratákon a hegyi sportok sokszínű világába érkezünk. A magashegyi klettersteigek a hegymászás potenciális veszélyeit hordozzák, ám a mászóhelyzetet viszonylag egyszerű és jól kontrollálható formába terelik. Általánosságban elmondható, hogy minél vadabb hegyi környezetben ferratázunk, annál komolyabbak a veszélyforrások, amelyek megkívánják a felkészülést és erőnlétet. Speciálisak a középhegységi, kis sziklafalakon épült, pár száz méter hosszú ferraták, amelyek sokkal komfortosabbak, relatíve veszélytelenebbek, de azért lehetnek nagyon sportosak. Ilyenek a hazai ferraták, avagy vasalt utak is.  A ferratákon a biztosítás egyszerű, viszont a nehezebb szakaszok biztonságos megmászása ügyességet, erőnlétet és önkontrollt kíván. Aranyszabály, mint a hegymászás többi területén: a fokozatosság elve. Például, ha néhány C nehézségű útvonalat biztonságosan és jól kontrolláltan megmásztunk, akkor bátran belevághatunk a D fokozatúakba, de nem biztos, hogy jó ötlet, ha ezt kihagyva az E fokozatra ugrunk. Ugyanis egy via ferratán történő esés könnyen járhat komoly sérülésekkel a rendszeresített biztosítóeszközök ellenére is. Alapelv, hogy a zuhanást, akár a klasszikus alpinizmusban, mindenképpen kerüljük el!

(Szerző: Babcsán Gábor)

Fotografia: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség

A felszerelés

A hazai via ferratákon általában jól megoldott a helyszíni felszerelés-kölcsönzés, amelyről az adott hely honlapján találunk információkat. Szerencse, hogy a saját via ferrata felszerelés egy kis hátizsákban elfér, és megvásárlása sem túl nagy tétel. Ha rendszeresen szeretnénk mászni, akkor ajánlott és kényelmes saját eszközöket használni.

A felszerelés központi eleme a hegymászóbeülő, amelyből találni olcsóbb, egyszerűbb kivitelt is: a direkt via ferratákra gyártott beülőt. Ha csak vasalt utakon szeretnénk mozogni, ezek tökéletesen ellátják a feladatukat. (Ha sziklát mászni is szeretnénk, akkor érdemes beszerezni komolyabbat, amely terheléskor kényelmesebb, és 4 felszereléstartó pánt van rajta.)

A biztosítás lényegi eleme az ’Y’ alakú via ferrata szett. Két hevederén speciális autolock-karabiner van. Az energiaelnyelő rész hevederét a beülő központi gyűrűjébe kell gondosan áthurkolni. Egy zuhanáskor az összevarrt hevederek felszakadása csökkenti a keletkezett energiát, hogy az esés ne legyen túl kemény. Értelemszerűen a felszakadt szettet ne használjuk tovább!

Fontos eleme biztonságunknak a sisak, ami a kőhullás ellen is véd. A ferratákon ez gyakori dolog, általában a mászók ludasak ebben, ám sokszor nem tehetnek róla. A sisak eséskor a fejünket védi, de egyszerűen mozgás közben is összekoccanhatunk a kővel, ha nem vagyunk figyelmesek.

Ajánlott a mászásnál kesztyű viselése, amelyből találunk speciálisan via ferratákhoz gyártott típusokat is, de egy munkavédelmi, passzentos bőrkesztyű is nagyon jó, ráadásul olcsó is. (Jól tapadó biciklis kesztyű is beválhat). Viselése hidegben mindenképpen ajánlott, mivel a fagyos dróton hamar érzéketlenné válik a markunk.

A mozgást nagyban meg tudja könnyíteni vagy nehezíteni a cipőnk. Ha magashegyekben mászunk, akkor általános használatra a legpraktikusabb minőségi túracipőt vagy trekkingcipőt használni. Ezek félkemények, jól tapadó profilgumi talppal alkalmazkodnak a lépésekhez, és hosszú hegyi túrákra is ideálisak. Középhegységi, így magyarországi ferratákra teljesen megfelelő egy jó tartású edzőcipő is, ha a talpa tapadós gumi, nem pedig csúszósabb műanyag. Az extrém ferratákhoz a kényelmes mászócipő a megoldás, ám ez kényelmetlenné válhat, ha a fal megközelítése hosszabb túrát kíván (tehát még egy cipőt kell vinnünk a hátizsákban). Léteznek sziklamászó beszállócipők, ezek félmagasak, a talp elején sima climbing zóna található a mászáshoz, és kellően masszívak a sokoldalú használathoz. Ideálisak a via ferraták használatára és könnyű-közepes sziklamászásra – ám ezek a magasabb árkategóriát képviselik.

Ha hosszú túrára készülünk, nem pedig egy hazaira, akkor a hátizsáknak nagyobbnak kell lennie: vigyünk például elegendő vizet, ételt, megfelelő ruhát a hidegre és esőre, kis elsősegély felszerelést, és fejlámpát a sötétre – no és persze elengedhetetlen a jó erőnlét és az erős motiváció is.

A via ferraták biztosítása

A ferratákon történő biztosítás elég egyszerű rendszer: általában két karabinert kapcsolunk a drótkötélhez. Az átakasztásoknál mindig a dróton marad egy, hogy a biztonságunkat szolgálja. Az esés ritkán vezet fatális balesethez, de azért komolyabban is megsérülhetünk (akár egy bokatörést is beleértve). Tehát igyekezzünk a zuhanást mindenképpen elkerülni! Ha kifáradunk, a rögzítőpontokon magát a biztosítószárat kihasználva is „belepihenhetünk” az útba. A tapasztalt ferratázók egy rövid kötélgyűrűt használnak karabinerrel: ez a kantár, ami praktikus a pihenéshez ott, ahol a terep nagyon nehéz.

A ferratákon történő mozgásnál mindenképpen úgy kövessük egymást, hogy a rögzítési pontok között egy etapot hagyjunk üresen, mert ha a fölöttünk haladó mászó leesik, ő még az alatta lévő részbe is alaposan becsapódik. Ezt a szabályt sose hágjuk át – kivéve segítségnyújtás esetén! A ferratázók általában kis társaságok, természetszerű, hogy a tapasztaltabbak figyeljenek a kezdőkre, akár úgy, hogy az átakasztásoknál elővigyázatos segítséget nyújtanak. Gyermekekkel lehet rendes kötélbiztosítást is használni, a ferraták erre tökéletesen alkalmasak.

Mozgás a ferratákon

Ez a sziklamászás egy speciális, könnyített formája. A drótkötél nyilvánvaló útvonalat mutat és kapaszkodót nyújt, a lábnak pedig a mesterséges fémlépések, de legtöbbször a szikla szolgáltatnak alapot. Van néhány elv, ami a ferratákon is nagyban megkönnyíti a mozgást. Ezek közül a legfontosabb, hogy igyekezzük leginkább a lábunkat terhelni! Figyeljük meg jól, hová helyezhetjük a lábunkat! A súlypontunk alatti lépegetés a legkívánatosabb, igyekezzük a túl nagy mozdulatokat elkerülni, mert ezekhez mindig nagy karerő kell. Ha a drót alatt sima falon mozgunk, akkor a kábelhez képest merőlegesen, magasan kell a falra lépnünk, hogy a súrlódás a lehető legnagyobb legyen. Ilyenkor a gyors, dinamikus mozgás a nyerő. Szintén fontos, hogy próbáljunk nyújtott karral csimpaszkodni minél többet a dróton, mert így nem terheljük állandóan a felkar izmait.

A hatékony mozgás elég gyorsan elsajátítható, ha tudatosan figyelünk mozdulatainkra.

(Szerző: Babcsán Gábor)

Fotografia: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség

A nehézségi skála

A betűkkel jellemzett nehézségi skála jól mutatja a mászás nehézségeit. Az A fokozat meredek járóterep, ahol a kezünket az egyensúly fenntartására használjuk. A lezuhanás veszélye már fennáll, ezért a biztosítás fontos. A B fokozat határozott kapaszkodást jelent, a C igazi mászást, ahol sokszor erősen terhelnünk kell a karunkat – ez a fokozat az, amelyet az átlagos erőállapotú, de kezdő felnőttek biztosan tudnak teljesíteni. A megerőltető kapaszkodást, bonyolultabb mozgáselemeket tartalmazó D fokozat általában komoly mászásnak számít. Ezek a ferraták már nehezek, csak akkor vágjunk bele egy ilyenbe, ha az eggyel alacsonyabb fokozatban könnyen mozgunk. Az E fokozat egyértelműen komoly nehézségű, és még egy tapasztaltabb hegymászó számára is kihívás, hiszen sokszor áthajló részeket tartalmaz. A vasalt utakon történő mozgás kissé különbözik a tiszta sziklamászásétól, de egy E fokozatú ferrata erőigénye hozzávetőlegesen megegyezik a 4-es  vagy inkább az 5-ös fokozatú mászáséval. Létezik néhány extrém nehéz, F fokozatú út, melyek erősen áthajló, lépésszegény falaikkal a legerősebb ferratázóknak szólnak.

A ferraták nehézsége erősen függ a körülményektől, ha hideg van, vagy vizes, sáros a fal, sokkal nehezebbé és veszélyesebbé válik a mászás. Általában a ferraták eleje sem könnyű, már itt fel tudjuk mérni a kihívást. Ha túl nehéznek látnánk egy útvonalat, inkább forduljunk vissza, egy másik túra mindig lehetséges opció. Ha fokozatosan merülünk bele a via ferraták és a hegyek komoly világába, akkor mindig biztonságos alapokon állhatunk. Amikor Magyarországon baleset történik, vagy nehezen megoldható helyzet áll elő, akkor hívjuk fel azonnal a mentőket és a tűzoltóságot, és értesítsük a helyi ferrata-bázist (a kölcsönzőcentrumot)!

(Szerző: Babcsán Gábor)


MAGYARORSZÁG VIA FERRATÁI

Magyarország összes via ferratája egy helyen minden szükséges információval: leírásokkal, fotókkal és falrajzokkal.
Otvorené
Tatabányai via ferraták

A Tatabánya feletti hegyen létesült igazi via ferrata-hálózat épült ki, amely 1 km összesített hosszával és változatos útvonalaival valószínűleg a legnépszerűbb „klettersteig-paradicsom” hazánkban.

Otvorené
Cuha-völgyi via ferraták

A Bakony egyik legkedveltebb kirándulóhelye a Cuha-völgy, amely egy kényelmesen bejárható, békés hangulatú, szépséges szurdokvölgy. Könnyű megközelíthetősége Vinye felől családok és magányos vándorok számára egyaránt ideális célponttá teszi.

Otvorené
Megyer-hegyi (sárospataki) via ferraták

A Sárospatakhoz közeli Megyer-hegy hajdani malomkőbányájának falai egészen egzotikus ferrata-élményt kínálnak: a Tengerszem tó tükre fölött mászva ívelt falakat ostromolhatunk.

Otvorené
Felsőtárkányi via ferrata

Viszonylag hosszú, és kifejezetten izgalmas via ferrata vezet a felsőtárkányi Kő-köz sziklafalán. Kötélhidat és elágazásokat is tartalmaz, ezáltal nehézsége valamelyest igényeinkhez igazítható.

Otvorené
Cseszneki via ferraták

Csesznek és környéke a Bakony egyik kiemelkedően szép tája, amelyet a cseszneki vár, a kellemes falvak, a lágy hegyek, és a szűk szurdokvölgyek különleges egysége alkot. 2013-ban szinte Csesznek házai mellett, a kicsiny, de varázsos Kőmosó-szurdokban születtek meg az ország első vasalt mászóútjai.

Otvorené
Demjéni via ferraták

A Bükk és Mátra között található Demjén a hévizes fürdőturizmus egyik országos centruma. A falu melletti domb kőfejtőjében valóságos szabadtéri mászófal kínál erőigényes, izgalmas ferratákat.

Otvorené
Esztramosi via ferraták

A kissé holdbéli megjelenésű Esztramos bányászattal megbontott tetején maradt egy érdekes, kb. 50 méter magas sziklaorom is, amelynek meredek falain vezetnek a 2020 nyarán létesített via ferrata útvonalak.


A MAGYARORSZÁGI VIA FERRATÁK TÉRKÉPEN

Kattints az ikonokra az egyes helyszínek megismeréséhez!

MAGYARORSZÁG VIA FERRATÁIRÓL ÁLTALÁBAN

Magyarországon 2021 végére 7 helyszínen épültek via ferraták, ezek összesített hossza helyszínenként 400 méter és 1 km között van, tehát mindegyik egy-egy teljes, egésznapos programot jelent. Az egymáshoz közeli helyszínek egy családi hétvégét is megtölthetnek tartalommal. A felszerelés kölcsönzése általában jól megoldott helyben, hiszen mindegyiknek van fenntartója, akiktől túravezetés, oktatás is kérhető.

A cseszneki és cuha-völgyi ferraták közel vannak egymáshoz, két napot is jól kitölthetnek. Természeti szépségüket tekintve talán ezek a legattraktívabbak; mindkét helyszín sok utat kínál, amelyek változatosak, és nagyon szép sziklákon, romantikus szurdokvölgyekben vezetnek.

A tatabányai via ferrata-paradicsom Budapestről is gyorsan megközelíthető, akár egy délutáni mászás erejéig, ezért kifejezetten népszerű. Komfortos helyszín nagyon szép sziklákkal, de az M1 autópálya zajával.

Eger közelében található a felsőtárkányi via ferrata, ez a leghosszabb vasalt út Magyarországon. Közepesen nehéznek számít, ezért sokakat megszólíthat. A demjéni riolittufa kőbányában kissé mesterséges via ferrata-világ fogad, de érdekes, részben egészen sportos mászások tehetők a falakon.

Az ország félreeső, északkeleti csücskében kiépített két ferrata-helyszín akár egy teljes hétvégét is leköthet. A sárospataki Tengerszem egy különleges szépségű hely, amely víz fölé épület vasalt útjaival kitűnik a mezőnyből. Az esztramosi ferratázás egy komoly túranapot jelent, hiszen a hegy tetejét is gyalog érhetjük el. Cserébe viszont a hangulata, a táj nyers ereje felidézi a komolyabb magashegységek világát.

A személyes ízlésem alapján a dobogó tetején a Cuha szurdoka áll, Esztramos és Csesznek dobogós még – de tulajdonképpen mind a hét helyszín kiválóan alkalmas e sportra.

(Szerző: Babcsán Gábor)

Fotografia: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség

Ha a sziklamászás is érdekel, a legjobb hazai mászóhelyekért kattints az alábbi gombra!
Zodpovedný za tento obsah
Magyar Természetjáró Szövetség  Overený partner  Výber prieskumníkov 
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp