Többnapos túra

Országos Kéktúra

Többnapos gyalogtúra
Megnyitás az alkalmazásban
Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
Túra tervezése ide A túra másolása
Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
nehéz
Hossz
1154,6 km
Időtartam
343:45óra
Szintemelkedés
31550 m
Szintcsökkenés
32130 m
Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Tipp Egészséges környezet
Hazánk leghosszabb egybefüggő jelzett turistaútját végigjárni talán a legszebb kihívás egy természetjáró életében. A klasszikus felosztásban 27 - egyenként is többnapos - szakaszra bontott Kéktúrát bárki teljesítheti bármennyi idő alatt: a lényeg a rendszeres túrázás öröme és az ország természeti és kulturális látnivalóinak megismerése. Monitoron a fenti legördülő menüben, a Természetjáró applikációban a lent található listában, mobilböngészőből megnyitva pedig szintén a legördülő menüben minden szakaszról részletes leírást adunk, böngészheted a szintmetszetet, az útba eső látnivalókat és természetesen a pecsételőhelyek listáját is megtalálod.

2020 tavaszáig már több mint 6700-an teljesítették hazánk emblematikus, kék sávval jelölt túráját, az Országos Kéket. Az 1168 km hosszú út Magyarország északi területein halad végig Írottkő és Hollóháza között, útba ejtve nagyobb hegységeinket, a fővárost és a Balatont is. Domborzatában, hangulatában, geológiai és kulturális értékeiben olyan csodálatosan változatos ez az országrész, hogy minden szakasszal, minden nappal, amit a Kéken töltünk, felejthetetlen élményekkel leszünk gazdagabbak.

Keresztül az országon

A teljesítők az útvonalat bármilyen irányban bejárhatják, mi azonban a részletes leírásokban nyugatról keletre haladunk, ahogy a szakaszok számozása is adja. A Kőszegi-hegység és az egész Dunántúl legmagasabb pontjától, Írott-kőtől indul a kalandunk, majd a Kisalföldet érintve jutunk el a Balaton partjáig. A Balaton-felvidék legszebb hegyeit és medencéit útba ejtve érjük el a Bakony hatalmas erdőkkel fedett dombjait, hegyeit. Eközben történelmi városokat érintünk, hihetetlen panorámát nyújtó hegyeket mászunk meg (Szent György-hegy, Badacsony, Csobánc), várromokat hódítunk meg (Sümeg vára, Rezi vagy Tátika várának maradványai, Szigliget), de lelki feltöltődésre, elmélyülésre is van lehetőségünk (Zalaszántói sztúpa, Zirci apátság).

Átvágunk a Dunántúl szelídebb domborzatú hegységén, a Vértesen, majd a kilátópontokban bővelkedő Gerecsén, és a Pilis aljában haladva érjük el a fővárost és az azt övező Budai-hegységet. Aki itt kezd neki a Kéktúrának, máris több ismert, népszerű kirándulóhelyet barangolhat be, mint pl. a Hűvösvölgy, az Árpád-kilátó vagy a Hármashatár-hegy.

A Dunakanyar felé haladva, a Pilis és a Visegrádi-hegység találkozásánál az ország egyik legszebb szurdokát is végigjárhatjuk a Kéken (Dera-patak völgye), de nem hagyjuk ki a természetjárás bölcsőjének is tekintett Dobogókőt sem.

A visegrádi fellegvár látképével búcsúzunk a Dunától nyugatra eső országrésztől, és máris a Börzsöny hegyvidéki élménye vár ránk. Sorra másszuk meg a kilátópontokat: Julianus-kilátó, Nagy-Hideg-hegy majd a hegység legmagasabb csúcsa, a Csóványos vár ránk. A Cserhát szelíd lankáira térünk rá, ahol takaros palóc falvak kísérik utunkat, melyek közül is kiemelkedik egyik legszebb világörökségi helyszínünk, Hollókő.

Elköszönünk a domboktól, és nekivágunk hazánk két legmagasabb pontját is "magáénak tudó", igen népszerű hegységünknek, a Mátrának. A hegy gerincén érjük el a 964 méteres Galya-tetőt, ahol a gyönyörűen felújított kilátóból emlékezetes panoráma tárul elénk. Továbbhaladva a gerincen az ország legmagasabb pontját érjük el, az 1014 méteres magasságú Kékes-tetőt. A Kékestetőtől a Mátrát és Bükköt összekötő dombvidékig az OKT legmegerőltetőbb szakasza vár ránk, a tagolt domborzat folyamatos föl-le mászásokra kényszerít minket a kisebb csúcsok mindkét oldalán, de a számtalan természetes kilátóhely kárpótolhat minket.

Az ország legmagasabb fekvésű tájára, s egyben legnagyobb átlagmagasságú hegységére térünk rá. Háborítatlan erdők, napsütötte rétek, a táj fölé tornyosuló sziklameredélyek alkotják a Bükk vadregényes vidékét, melynek minden szépségébe belekóstolunk túránk során.

Az útvonalról néha érdemes egy-egy kisebb kitérőt tenni, hogy felkereshessünk olyan látványosságokat, mint a Bélapátfalvai ciszterci apátsági templom vagy a Bükk legmagasabb kilátópontja, a Bánkút fölötti 956 méteres magaslaton álló Petőfi-kilátó.

A Bükköt elhagyva a Borsodi-dombságon keresztül közelítjük meg az ország legészakibb kistáját, az Aggteleki-karsztot. Ha még nem jártunk itt, semmiképp ne hagyjuk ki a lenyűgöző aggteleki barlangot. A világörökséghez tartozó Baradla-Domica-barlangrendszer 25 km-es összesített hosszával és impozáns cseppkőformációival, valamint jól kiépített turisztikai infrastruktúrájával lenyűgöző betekintés a karsztosodott mészkőtakaró gyomrába.

A Cserehát elszegényedett, de természeti értékekben és építészeti emlékekben gazdag vidékén folytatódik a Kéktúra. A Zempléni-hegységet a korához képest igen fotogén Boldogkői várnál érjük el, a kék jelzéstől egy minimális kitérővel juthatunk fel ide. Erre a talán legkevésbé ismert hegységünkre ma is jellemzőek a tájegység legnagyobb városának is nevet adó „sátoros", azaz szabályos háromszög alakú magaslatok és a magas sziklabérceken álló várromok, mint amilyen a Füzéri vár is.

Északnak vesszük az irányt, és az országhatár mentén érintjük a Zemplén legmagasabb pontját, a 895 méteres Nagy-Milicet is, mielőtt megérkezünk a porcelánjáról híres Hollóházára, ahol az Országos Kéktúra vég- vagy kezdőpontját jelző emlékművet is találjuk.

Az OKT rövid története

A Magyar Turista Szövetség 1930-ban döntött az egész országon áthaladó kék útjelzés irányáról, és kijelölte két végpontját. Eredetileg a Bükktől a Bakonyig terjedt az útvonal, melynek célja az volt, hogy az egyes hegységeink fővonalainak összekapcsolásával léterjöjjön egy olyan útvonal, amely mentén hazánk turisztikai látványosságait is meg lehet ismerni. Az utak kijelölése és felfestése lassan haladt, majd a II. világháború is megakasztotta a munkát, bár 1938-ra már az útvonal négyötöde kész volt. Mai terjedelmét csak a rendszerváltás után érte el, ekkortól lett a nyugati végpont az addig megközelíthetetlen Írott-kő.

1938-ban "Országos Vándorlást" szerveztek a már elkészült kék jelzésű útvonalon, amelynek a Szent István vándorlás nevet adták. Keletről és nyugatról egy-egy csoport indult útnak, és Dobogókőn találkoztak. Ezt az eseményt tekintik a Kéktúra tulajdonképpeni felavatásának. Bár úgy tervezték, hogy 5 évente megismétlik a vándorlást, ebből végül nem lett hagyomány.

Az 1950-es években a Budapesti Lokomotív Sportklub Természetjáró Szakosztálya új túramozgalma ötvözte az országos kék útvonalát és a vándorlást, szakaszokra bontották az útvonalat és díjazták a teljesítőket. Eleinte csak szűk körben, a vasutas szakosztályok tagjai teljesíthették az Országos Kéket, majd egyre több természetjáró élhetett a lehetőséggel. A hatalmas érdeklődés miatt a szervezők átadták a feladatot 1961-ben a Magyar Természetbarát Szövetségnek (később Magyar Természetjáró Szövetség), amely azóta is a kizárólagos szervezője és kiírója az Országos Kékkörnek.

A Rockenbauer Pál csodálatos, 1979-es televíziós sorozatával (Másfélmillió lépés Magyarországon) országosan ismertté vált, legfőbb hazai turistaút kultusza azóta is ível felfelé, a 2010-es években sorra dönti a rekordokat a teljesítők száma.

A szerző tippje

  • Mielőtt elindulnál, ne felejts el igazolófüzetet beszerezni a Magyar Természetjáró Szövetségtől! Ha már rendelkezel vele, sose hagyd otthon, ha kéktúrázni mész!
  • Kérlek, vedd figyelembe, hogy ez a többállomásos egyesítő térkép az OKT 2020 februárjában megállapított útvonalát tartalmazza. A későbbi módosítások kizárólag az egyes szakaszok nyomvonalán frissülnek, így az aktuális állapotért mindig válaszd ki a teljesíteni kívánt szakaszt a fenti legördülő menüből vagy a listából!
  • Kattints a cím alatt és a kép felett található listázóra, majd a legördülő menüből válaszd ki a téged éppen most érdeklő Kéktúra szakaszt! Itt megtalálsz minden részletes tudnivalót a teljes szakaszról.
  • Ha végigjársz egy szakaszt, itt is megjelölheted, értékelheted oldalunkon a látottakat, és fényképeidet bejelentkezés után magad is feltöltheted. Oszd meg másokkal is a kalandot, az OKT-n szerzett élményeid!
  • Tudtad? Ha végigjárod a Kéktúrát Írottkőtől Hollóházáig, 31 550 méter szintemelkedést és 32 130 méter szintcsökkenést kell áthidalnod; közben 152 pecsételőhelyen igazolhatod teljesítményedet.  
  • Az összes pecsételőhelyet listanézetben vagy térképen is megtekinthető formában itt soroltuk fel.
  • Gyermek Kéktúra: az MTSZ 6-14 év közötti gyermekek számára csökkentett hosszúságú jelvényszerő túrasorozatot is indított, részletek a Kéktúra hivatalos honlapján.
Mutass többet!
Nehézség
nehéz
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Kékestető, 1014 m
Legalacsonyabb pont
101 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

Az adott szakaszokon különféle biztonsági előírások érvényesek. Klikkelj az általad teljesíteni kívánt szakaszra az információkért!

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Írottkő (882 m)
Koordináták:
DD
47.352797, 16.433733
DMS
47°21'10.1"N 16°26'01.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 608279 5245367
w3w 
///sakkozás.gyakorol.mélység

Végpont

Hollóháza

Útleírás

A részletes útleírást az adott szakaszoknál találod meg. 

Koordináták

DD
47.352797, 16.433733
DMS
47°21'10.1"N 16°26'01.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 608279 5245367
w3w 
///sakkozás.gyakorol.mélység
Navigáció Google Térképpel

Felszerelés

Bővebb információt az egyes szakaszoknál találsz.
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség 


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

4,3
(14)
Halasi Dora
2020-02-16 · Közösség
2020.02.15. 12. szakasz teljesítve A Tölgyfa büfében remek a konyha, a hagymaleves cipóban nagyon jól esett! A távot bőven szintidőn belül teljesítettük
Mutass többet!
  • Úton
    Fénykép: Dora Halasi, Közösség
  • Hagymaleves cipóban, Tölgyfa büfé
    Fénykép: Dora Halasi, Közösség
  • Kiindulasi pont, Dorog
    Fénykép: Dora Halasi, Közösség
  • Fa
    Fénykép: Dora Halasi, Közösség
Az összes értékelés mutatása

A többiek fényképei

+ 14

  • 2D 3D
  • A térképem
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése