Vértesi kilátókör

Gyalogtúra · Vértes peremvidéke
Megnyitás az alkalmazásban
Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
25,6 km
Időtartam
8:00 óra
Szint +
486 m
Szint -
487 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Fennsík lévén a Vértes nem bővelkedik kilátóhelyekben. Keleti oldalán azonban egymáshoz közel találunk régi és új kilátókat, illetve panorámás bérceket, melyeket egy hosszú menetelés, vagy két szakaszra osztott túra során kereshetünk fel. 

A Vértes hátránya egyben az előnye is: a fennsík jellegű, alacsony hegytömb maradandó kilátásokban szegény ugyan, de a kis szintkülönbségek lehetővé teszik, hogy a keleti oldal panorámapontjait akár egy napba sűrítsük.

A túra egyben lenyomva 28 kilométer, de a finoman hullámzó terep következtében még így sem különösebben fárasztó - a települések közelsége miatt pedig akár ketté is oszthatjuk. Változatos kilátásokban lehet része annak, aki végigjárja az útvonalat. A meredek Zuppa-tető felkeresésével kezdjük túránkat, hogy aztán túloldalán Szárligetre ereszkedjünk le. A településen átvágva bevesszük magunkat a Vértes erdőségeibe, és felkeressük a nemrégiben épült körtvélyesi kilátót. Körbetekintés után visszaereszkedünk a fennsíki erdőkbe, és a hegység egyik belső árkának peremén emelkedő sziklabércet, a Grácia-sziklákat látogatjuk meg. Innen egy másik Körtvélyes felé vesszük az irányt: a Vértes legmagasabban található kilátóhelyén (elvileg) lezárt geodéziai tornyot találunk, amibe sajnos tilos a belépés, pedig a tetőről körpanoráma nyílik a vértesi tájra. Végül a hegységperemi sziklagyepekről gyönyörködhetünk a távoli Velencei-hegység sziluettjében, mielőtt visszaérünk starthelyünkre, Szárra.

A szerző tippje

Ha két részre szeretnénk osztani a túrát, vagy szívesebben választanánk rövidebb verziót, sajnos a hegység belsejében nem fogunk szállást találni. A Zuppa-tető kihagyásával jelentős távot csípünk le az útvonalból, így Szárliget és Szár közt tehetünk egy tartalmas félkört.

Mutass többet!
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Körtvélyes (Kilátó-hegy), 481 m
Legalacsonyabb pont
Szár, vasútállomás, 180 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

A túra nem tartalmaz technikai kihívásokat.

A Körtvélyes (Kilátó-hegy) geodéziai betontornya sajnos az ezektől az épületektől megszokott műszaki állapotot is csak alulról súrolja (legalábbis ránézésre). Oldalán - szintén társaihoz hasonlóan - szerepel a "Felmenni tilos és életveszélyes!" intelem. Ennek megfelelően a belépés tilos.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelések.

Javaslatok és linkek

Vízzel alaposan szerelkezzünk fel, mert Szárliget után nem érintünk forrást. Kis kitérő (de az útvonal adottságaihoz képest jelentős szintkülönbség-vesztés) a Grácia-sziklák elágazásától a Szép Ilonka-forrás, esetleg itt újratöltekezhetünk.

Kezdőpont

Szár, vasútállomás (199 m)
Koordináták:
Geographic
47.485260, 18.527236
UTM
34T 313720 5262055

Végpont

Szár, vasútállomás

Útleírás

Szárról még nem is a Vértes igazi tömbjének indulunk neki, hanem először egy elkülönült rögöt veszünk célba a településtől északra. A piros jelzés átmegy a vasúti sínek alatt, és rögtön az első lépéseknél elbizonytalanít: valóban erre menne a turistaút? Az ösvény bevágja magát a töltés mentén ember méretűre nőtt bozótba, majd fák közt ér ki a forgalmas 1-es út mellé. Átkelünk rajta és hosszasan kanyargunk egymásba torkolló erdészeti földutakon. Egyre sűrűbb erdőben sétálunk, végül érezhetően meredekebb emelkedőre váltunk. A Zuppa-tető oldalában kaptatunk fölfelé, majd a sűrűből egyszer csak napszárította tisztásra érünk. Innentől ligetek tarkítják a zárt erdőt. Egy ponton két kék háromszög jelzés is indul bal felé - mindegy, melyiket választjuk, egymásba futnak. Balra tartunk, és az ösvény mellől helyenként elfogynak a fák. Egyre sziklásabbá válik a hegyoldal, végül felérünk a kereszttel is ékesített Zuppa-tetőre.

A nyugat felé meredeken letörő hegyoldalról szép a kilátás a Vértestől délre elterülő síkságra, a hegység erdőkkel és irtásokkal foltozott oldalára, illetve a völgyben futó vasútvonalra. Jobbra Szárliget házai ülnek meg az árokban, mögöttük apró rögök takarják ki Tatabánya egyes részeit. Szemben éppen a Vértes legmagasabb része, a Nagy-Csákány (487 m) magasodik.

Az ösvényt követve meredek ereszkedésbe kezdünk Szárliget felé. A háromszög jelzés rövidesen visszahurkol a pirosba, amely a Kéktúrába csatlakozik. Agyagos talajú, kellemes hangulatú erdei mélyúton sétálunk a Cseresznyés-völgyben, hogy megérkezzünk Szárliget csücskéhez. A település nyugodt főutcáján hosszas baktatásra kényszerülünk; a vasútállomás melletti boltban van lehetőségünk készleteink feltöltésére. Átkelünk a sínek fölött, és újabb hosszas faluséta végén (útközben, jobbra betérhetünk egy cukrászdába) érjük el a focipályát, s vele a falu peremét. Napraforgó-ültetvény mellett haladunk el, hátrafordulva a Gerecse hegyeit szemlélhetjük egészen a Somlyótól a Gerecse-tetőig.

Ismét keresztezzük az 1-es utat, és a legelők mellett elkanyarodó Kéktúrán érkezünk a Csákányospusztai turistaház épülete alá. A ház mögött, immár sűrű erdőben indul a kék kereszt jelzés, ezen közelíthetjük meg következő kilátóhelyünket, a Körtvélyesi-kilátót. Az apró tisztáson épült fatoronyból pazar panoráma nyílik észak és kelet felé: Tatabánya fölött a Gerecse méretes, fennsíkokban tetőző rögei magasodnak. Az erdős hátak közt apró települések házsorai bújnak meg, s jobbra fordulva felfedezhetjük előző állomásunkat, a sziklás csúcsban kiteljesedő Zuppát is. Mögötte, a sík táj túloldalán - ha csak nincs túl magas páratartalom - a János- és Széchenyi-hegyet is észlelhetjük. Ellenkező irányban nincs túl sok látnivaló: a Vértes felénk lejtő fennsíkját az erdőtelepítésektől foltos erdő borítja, a kép közepén figyelmesebbek kiszúrhatják a másik Körtvélyes geodéziai mérőtornyának piros-fehér csíkos tetejét (későbbi állomásunkat).

A kilátótól délnyugat felé visszaereszkedünk a Kéktúrára, azon jobbra térünk, és szép erdőben gyaloglunk el Körtvélyespuszta régi temetője mellett. Hamarosan egy elágazást érintünk: a fenyők alatt ered a Béla-forrás. A kék jobbról, a mi utunk (kék kereszt) balról kerüli az erdőtelepítést. Erdészeti és táborépületek közt kanyarodunk jobbra, hogy egy újabb, szabályos sorokban telepített, igen sötét fenyvesbe lépjünk. Ennek alsó sarkánál a piros jelzésbe torkollik utunk: ha a fennsíkperemen leereszkedő ágat követjük, félórás kitérőt tehetünk a Grácia-sziklákra.

Ahogy az ösvény egyre mélyebbre kanyarodik, egy fán felirat és apró kör jelzi, hogy jobb oldalt csapás indul a "Gráciák bérce" felé. Kövessük a sűrűn felfestett jeleket, és nem fogunk csalódni! A Vértes fennsíkjait északkelet-délnyugati csapásirányú, széles, de kis mélységű szerkezeti árkok tagolják. A kis platók helyenként szelíd, máshol éles peremekkel törnek le a két szerkezeti forma találkozásánál. Egy ilyen árokperemen találjuk a Grácia-sziklák dolomitbérceit is. Kis szintkülönbségei és viszonylagos tagolatlansága miatt a Vértes nem bővelkedik természetes kilátóhelyekben, itt azonban nincs szükség semmiféle építményre. Az árok túlsó pereme felé emelkedő erdőket szemlélhetjük, illetve északi irányban Környét és a Duna síkját pásztázhatjuk.

Visszatérve a piros jelzés erdészeti útjára a túra leginkább egyhangú szakasza veszi kezdetét. A természetesség jeleit alig-alig mutató, főként vadászatra használt, ingerszegény erdőkben gyaloglunk, nagyjából egyenesen tartva a délkeleti irányt. Viszont ez a néhány kilométer legalább gyorsan letudható, hiszen többnyire szintben haladunk. A piros háromszög elágazásánál jobbra térünk, hogy felkeressük a Vértes elérhető kilátóhelyei közül a legmagasabban lévőt. A Körtvélyes (Kilátó-hegy) 480 méteres pontja igazából nem csúcs: a geodéziai mérőtorony mellett a Nagy-Csákány fennsíkjának letörése található, ugyanaz a szerkezeti vonal, amit már meglátogattunk egyszer, a Grácia-szikláknál.

A betonhenger oldalán felirat figyelmeztet, hogy felmenni tilos, ráadásul veszélyes is. A tornyot ennek ellenére sokan bevállalják, pedig a belépés tilos. Ránézésre ritka rossz állapotban vannak mind a létrák, mind az általuk összekötött szintek. Pergő vas és rozsda mindenütt a sötét kalitkában, melynek 5 szinte vezet ki a tetőre. Fönt nagyjából egyveretű körpanorámát szemlélhetünk: a központi helyzetben épült toronyról főként a Vértes hullámzó felszíne tárul elénk. Nyugat felé láthatjuk a mérsékelten tagolt platókat, melyek erdős felszíneinek egyhangúságát csak a vadföldek és a különböző korokban telepített erdők szögletes mozaikjai oldják kissé. Dél felé egy völgy végén túl síkság, azon pedig a Velencei-hegység tűnik fel. A főváros felé láthatjuk „Etyekwoodot", az etyeki filmstúdiót, illetve Budapest hegyeit. Északkeleten a Gerecse magasabb rögei tűnnek fel a Vértes pereme fölött.

A kilátótorony környéke mozdulatlan, nyomasztó erdőrészlet, amit tovább súlyosbít a komor betonhenger, illetve annak sötét szájként tátongó bejárata. A piros jelzés hamarosan új arcot ölt: úgy 1 kilométer erdei gyaloglás után a hegységperem sziklagyepeire vezet. A hangulatos, ligetes tisztásról szép a panoráma a Velencei-hegység irányába, és láthatjuk azt is, ahogy a Vértes belesimul az őt környező sík térszínbe.

Újabb erdős szakasz után röviden követünk egy aszfaltutat, majd földúton érkezünk Szár szélére. Egy legelő kerítése fölött még láthatjuk a nyílt terep túloldalán magasodó Zuppa-tetőt, melyre órákkal korábban küzdöttük föl magunkat. Ezzel bezárul a 30 kilométereshez közelítő kör, mely során a Nagy-Csákány szomszédságában található panorámákkal ismerkedtünk meg. A falu utcáin kb. 20-25 perc még a településszéli vasútállomás peronja. 

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Szárt (és rövidítás esetén Szárligetet) vonattal érdemes felkeresni. A két településen a Győr-Komárom-Tatabánya-Budapest vonal személyvonatai állnak meg. A fővárosból nagyjából fél óra a menetidő Szárig.

Megközelítés

Autóval az 1-es úton érjük el Szárt.

Autóval

A vasútállomás mellett találunk ingyenes parkolót mindkét településen.

Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A szerző által javasolt térképek:

Bármely Vértes-térkép megfelel, de a Szárligethez közeli Körtvélyesi-kilátóhoz vezető turistautak csak a legfrissebbeken vannak jelölve.

Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség 
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2019-02-28


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


0 150 300 450 600 m km 5 10 15 20 25