Sétaevezés a szarvasi Holt-Körösön

A szarvasi szabadstrandon több kényelmesen alacsony stég és a kis fürdőöbölben a föveny között is válogathatunk – utóbbi nyáron értelemszerűen zsúfolt lehet. Ugyanitt büfé is van, valamint mosdó, zuhany, öltöző, játszótér is rendelkezésre áll - ez úgy induláskor, mint érkezéskor is hasznos lehet. Vízreszállás után északnak, az Arborétum felé indulunk. Komolyabb hajóforgalomra nem kell számítanunk, de a két szarvasi sétahajó, a Boglár és a Katalin II. bármikor felbukkanhat akár az Arborétum, akár a híd alól érkezve, erre készüljünk fel.

Indulás után húzódjunk rögtön középre, mert a part közelében maradva előbb-utóbb horgászzsinórba akadunk. 250 m megtétele után a jobb oldalon láthatjuk a Napestig strandot és büfét, amely kényelmes stéggel rendelkezik, és a szabadstrandi büfénél jóval komolyabb választékkal bír (visszaérkezésre tervezve). Derékszögű jobbkanyar következik, majd a bal oldalon feltűnik a Szarvasi Arborétum – népszerű nevén a Pepi-kert –, amely a múlt század közepe óta természetvédelmi terület. Elhaladunk az Arborétum hajókikötője mellett, az esetleg itt veszteglő sétahajót illő távolságban kerüljük. Itt nem fogunk horgásszal találkozni, ezért közelebb húzódhatunk a parthoz, márcsak azért is, hogy a Vízi tanösvény tábláit tanulmányozhassuk. A partról helyenként fák nyúlnak a vízbe vagy alacsonyan a víz fölé, ilyenkor óvatosan kerüljünk.

Az Arborétum mentén nagy ívű, enyhe balkanyarban haladunk, ennek közepén, a jobb oldalon érkezünk a Szarvasi Történelmi Emlékparkhoz. Itt előbb egy keskenyebb kőlépcső, majd betonozott, korlátos platform kínál kikötési lehetőséget akár az oda-, akár a visszaúton. A partra lépve megnézhetjük a Történelmi Magyarország közepe emlékművet, amely a hajdani Magyar Királyság 19. század végén megállapított geometriai középpontján létesült.

A nagy ív végén a bal oldalon egy betonsólyát találunk, ahol esetleges szükség esetén könnyen kiköthetünk. Itt egy jobbos hajtűkanyarral megkerüljük a Nyúlzugot, majd egy balos félkörívbe kezdünk, melynek végén vár bennünket a túra fordítópontja és a szarvasi szivornya. Utóbbi a nevével ellentétben nem kocsma, hanem a holtág feltöltésére, vízpótlására szolgáló műtárgy. Az utolsó 50 méter már lánccal és figyelmeztető táblákkal elzárt terület. A visszaúton újfent ráébredhetünk arra, hogy egy vízitúrán a visszaút hatványozottan más képet mutat, így biztosan nem fogunk unatkozni.