Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Többnapos kerékpártúra ajánlott túra

Szurdokjáró bringatúra a Keleti-Bakonyban

Többnapos kerékpártúra · Mezőföld · zárva
A tartalmat készítette:
Együttműködő szervezetek igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kerékpározásra kijelölt út a Római-fürdő felett
    / Kerékpározásra kijelölt út a Római-fürdő felett
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Hangulatos rét a Tési-fennsík peremén
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Gaja szurdoka a Római-fürdő vízesésénél
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Kerékpározásra kijelölt erdészeti út Kisgyónnál
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Ádám-Éva-fa a Gaja-szurdokban
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Kisgyóni Természetbarát Telepnél
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
m 500 400 300 200 100 80 70 60 50 40 30 20 10 km
A hatalmas kiterjedésű Bakony keleti része szurdokairól nevezetes az egész országban. Mivel ezek rövidek, cserébe viszont az érintett kerékpárutakról könnyen elérhetőek, a tájegység mindhárom ikonikus szurdokát (Gaja-szurdok, Burok-völgy, Római-fürdő) becserkésszük ezen a két napos, gyalogtúrával fűszerezett kerékpártúrán, ahol azért gyönyörű, szellős réteken is suhanunk majd, hogy ellenpontozzuk a szurdokok őserdei hangulatát.

Ez a túra lezárt területen vezet át, ezért jelenleg nem járható. Aktuális információk

zárva
nehéz
Hossz 85,4 km
8:00 óra
1 380 m
1 110 m

A kettős arcú bakonyi táj egyik fő jellemvonása, hogy a lapos, hatalmas rétekkel tagolt hegytetőkről szertenézve inkább érezzük magunkat dombságban, mint középhegységben, ugyanakkor pár méterrel a szelíden hullámzó rétek alatt hihetetlenül vadregényes, sziklagörgeteges hegyoldalakat és mély szurdokokat találunk. Ebbe a varázslatos világba vezet egyedülálló túránk.

Székesfehérvárról Iszkaszentgyörgyön át először a Gaja-szurdokot vesszük be, amelyet 1-2 óra alatt bejárhatunk. Ismét bringára pattanva Balinka és Bakonycsernye érintésével felkapaszkodunk hazánk kevés számú fennsíkjainak egyikére, az erdőkkel övezett és szélmalmairól nevezetes Tési-fennsíkra. Ennek szélén bakancsos kitérőt teszünk a Bakony legnagyobb barlangjához, és felfedezzük a Burok-völgy őserdejét is. Tés szélmalmait követően egy nagy suhanással a Bakonynána melletti Római-fürdő vízesésnél találjuk magunkat, amely sokak szerint nem is csak a Bakony, de az egész ország leglátványosabb szurdokvölgye. Olaszfalu híresen szép hagyásfás legelőjének érintésével érkezünk meg Zircre, a Bakony fővárosába.

A szerző tippje

  • Igazi erdei kalandokat ígér a túra, ezért a tavaszi és az őszi hónapok a legideálisabbak annak bejárására. Tavasszal nem lesz hiány medvehagymából, ősszel pedig színpompás erdőkből, sőt, ezen időszakokban a szurdokokban is jobb eséllyel találunk vizet, ami még látványosabbá teszi túránkat! Ugyanakkor a meleg nyári napokon is belevághatunk a túrába, hiszen zömében erdőkben karikázunk majd.
  • A kétnapos túrát összeköthetjük akár további gyalogtúrákkal, akár a Magas-Bakonyt bejáró kerékpártúrával. Ez utóbbi esetben érdemesebb a túra végén Bakonynánától Dudaron keresztül Csesznekre tartani Zirc helyett, így elkerülhető a forgalmas 82-es úton való kerékpározás a két túra között.
  • A túra egy nap alatt is bejárható, de a látnivalók és különösen a rövid, de azért (egyenként) 1-2 órát igénybe vevő bakancsos kitérők miatt inkább két napos túrával tervezzünk (Hétházpuszta, Királyszállás, Csőszpuszta és Tés egyaránt kiváló szálláslehetőségeket kínál). A kiváló hétvégi, bringás-túrázós programot érdemes megalapozni egy fehérvári városnézéssel!
Szigeti Ferenc profilképe
Szerző
Szigeti Ferenc
frissítve: 2020-11-10
Nehézség
nehéz
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
477 m
Legalacsonyabb pont
105 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Még alsórendű közutakon haladva is mindig tartsuk be a KRESZ előírásait és közlekedjünk fokozott figyelemmel!
  • A kerékpározásra kijelölt erdészeti utakon is bármikor felbukkanhat erdészeti jármű, vagy éppen nagy sebességgel haladó kerékpáros. Ne lankadjon figyelmünk ezeken a szakaszokon sem!
  • Csak az erre kijelölt erdészeti utakon szabad kerékpározni, a szurdokokba csak gyalogosan térhetünk be!
  • Megfelelő lakatot vigyünk magunkkal, hogy kerékpárjainkat akár egy fához is ki tudjuk kötni, illetve kisebb hátizsák is legyen nálunk, hogy a szurdokokba minden értékes holminkat magunkkal vihessük.

Hasznos linkek és ötletek

  • A Tésen található szélmalmok nyitva tartásáról a község honlapján tudunk tájékozódni.

Kezdés

Székesfehérvár, vasútállomás (110 m)
Koordináták:
DD
47.183969, 18.424020
DMS
47°11'02.3"N 18°25'26.5"E
UTM
34T 304837 5228827
w3w 
///fióka.bölény.megsúg

Végpont

Zirc, vasútállomás

Útleírás

Itiner:

  • Székesfehérvár vasútállomásáról kilépve balra térünk, s a Béke teret a Prohászka Ottokár úton hagyjuk el. Elérve az első nagy keresztező utat (Horvát István út) balra fordulunk a kerékpárútra (ami a házak mögött, nem közvetlenül a Horvát István úton halad kezdetben).
  • A Hosszúsétatéren jobbra fordulunk, s ezen haladunk a Balatoni útig, ahol balra, majd az első lehetőségnél jobbra, majd 50 métert követően ismét jobbra fordulunk.
  • 100 m megtételét követően balra fordulunk a kerékpárúttal.
  • Elhaladunk a Petőfi park mellett, majd a kerékpárút végig, hosszan követi a Palotai utat.
  • Az út végén, már a város szélén balra tér a kerékpárút, s aluljárón keresztül jutunk át a Palotai út folytatásába, az Új Csóri útra (szintén kerékpárúton).
  • Az Új Csóri útról a közúti táblával is jelölt helyen Iszkaszentgyörgy felé térünk (jobbra), s a kezdetben a közút melletti, majd attól eltávolodó, kiváló bringaúton tekerünk egészen a faluig.
  • Iszkaszentgyörgy központjában Isztimér felé tekerünk, immáron az alsórendű közúton.
  • Gúttamásiban jobbra térünk, s legurulunk a Fehérvárcsurgói-víztárolóhoz.
  • A víztárolót megkerülve érintjük a Gaja-szurdok bejáratát, majd mind Fehérvárcsurgón, mind Bodajkon balra fordulunk.
  • Balinkán áttekerve Bakonycsernyére karikázunk, s a falut elérve balra fordulunk Kisgyón felé.
  • A Természetbarát Telepnél az elágazásban jobbra térünk, arra az erdészeti betonútra, amelyen kezdetben a Z jelzés is halad.
  • Lassan emelkedünk a kezdetben aszfaltos, később murvás úton (mindkét elágazásban egyenesen haladunk tovább) egészen az út mellett álló Hamuházig, ahol balra fordulunk.
  • Ahol elérjük jobb kéz felől a réteket, gyalogos kitérőt tehetünk az Alba Regia-barlanghoz.
  • A jó minőségű dózer út Hétházpusztától jó minőségű aszfaltos úttá válik, s Királyszállás, valamint a Burok-völgy bejáratát érintve érjük el a Várpalota-Tés közötti országutat.
  • Jobbra fordulunk, s Csőszpuszta érintésével érjük el Tést.
  • Tést elhagyva Bakonynána felé legurulunk a fennsíkról, a keskeny aszfaltcsíkon száguldozva ügyeljünk a szembejövő forgalomra!
  • Bakonynána előtt jobbra térünk a P jelzésre, s a kavicsos úton begurulunk a P+ elágazásáig (innen pár perc alatt, de gyalog érjük el a Római-fürdőt).
  • Visszatérve az országútra Bakonynánánál balra térünk, s Olaszfalut keresztezve Zircre tekerünk a közúton. A vasútállomást a Győr felé tartó közúton érjük el, az apátságot megkerülve, majd arról jobbra letérve.

A túra részletes leírása:

Bevezetés a Bakonyba

A Bakony (vagy régies, de roppant találó nevén: a Bakonyerdő) egy hazai viszonylatban mindenképpen óriási, mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb tagja. A Bakony kevésbé ismert keleti részét a Móri-medence határolja el a Vértestől keleten, nyugaton pedig a Zirci-medencéig tart. A Bakony erdőrengetegéről, illetve a kőzettani felépítéséből adódó látványos szurdokjairól és barlangjairól nevezetes. Szelídebb domborzata miatt ideális kerékpáros túrahelyszín a Keleti-Bakony erdőrengetege, ahol ráadásul a nehezebben megközelíthető szurdokok varázslatos világába is könnyedén betekinthetünk, így egy igazi, „három az egyben” kalandban lesz részünk!

Székesfehérvárt Iszkaszentgyörgy felé elhagyva hamarosan feltűnnek a Bakony első magaslatai, majd Gúttamásiból a Fehérvárcsurgói-víztárolóhoz gurulva nagyon is hirtelen botlunk bele a Bakony szurdokos hangulatába, ugyanis a hegység legbővízűbb patakja, a Gaja által vájt kanyon (inkább az, mint szurdok) egyszerre csak ott van előttünk. A Bakony talán legismertebb, ám mindösszesen 3 km-es, kényelmesen bejárható völgyszorosának megközelítése mind erről az oldalról, mind Balinka felől egyszerű. Ne feledjük azonban, hogy kerékpározni a szurdok alján haladó turistaösvényen tilos, ugyanakkor a patak menti vadonban vezető parkerdei turistaút annyira barátságos, hogy ha nincsenek sokan, megfontolandó a kerékpár áttolása a szurdokon (igaz, a túloldalon egy kerítésen átvezető létrával is meg kell ebben az esetben birkóznunk).

A legjobb választás, ha a víztároló felőli oldalon található, a Gaja-völgyi Tájcentrum égisze alatt futó parkolóban, vagy az innen a K+ jelzésen mindösszesen 700 méterre található Pisztrángos-tónál kötjük le kerékpárjainkat (ez utóbbinál fedett pihenőt és büfét is találunk). A Gaja-szurdokban ráadásul érdemes rövid kitérőket is tenni a hol szeszélyesen zubogó, hol lassan hömpölygő patak partjáról, hogy felfedezzük a szurdok kifejezetten érdekes természeti és antropogén látnivalóit. A Pisztrángos-tónál kapaszkodjunk fel a K▲ jelzésen a Vaskereszthez, ahonnan a völgy mindkét irányába kitekinthetünk. A K▲ aztán a nevezetes Ádám-Éva-fa mellett (a két összenőtt tölgy matuzsálem közül már csak az 1960-as években tűz következtében elpusztult Ádám maradványai láthatók) éri el újra a patakot. A tó felől nézve a szurdoktól balra egyébként nem akármilyen erdőt találunk, hanem a gróf Károlyi Gyula által 1888-ban alapított nemzetközi hírű Fehérvárcsurgói vadaskertet (kerítéssel határolt, a természetesnél jóval nagyobb vadsűrűséggel rendelkező erdőt). Innen már a K jelzés halad a patak mentén, s azon végigsétálva a szurdok végén jobb kéz felé kikapaszkodhatunk a szurdokból (K jelzés), majd a K+ és K▲ jelzéseket követve jutunk el a Károly-kilátóig. Innen a K+ jelzésre visszatérve, később a P jelzést követve a látványos – és a Bakonyban több helyről ismert – halomsírokat (i.e. 650-550 táján itt élt népcsoport vezetőinek sírhelyei) tekinthetjük meg. A P jelzés a Pisztrángos-tóhoz vezet vissza (ez a kör tótól tóig 7,5 km, 200 m szinttel), ahonnan az ismert úton térhetünk vissza vasparipáinkhoz. Visszatérve a víztározóhoz, közúton Fehérvárcsurgó és Bodajk érintésével a szurdok északi – szintén táblával jelölt - kapujához jutunk, ahonnan fordítva tehetjük meg a látványos kirándulást.

Őserdők és napsütötte rétek között 

Balinkát keresztezve kijutunk a Mór és Zirc közötti főútra, de az első faluban, Bakonycsernyén le is kanyarodunk róla balra, a Kisgyón Természetbarát Telep felé. Innen vesszük be a Bakony egyik legszebb helyét, a Tési-fennsíkot és annak névadó települését, az 465 m magasan fekvő Tést.

A Bakonycsernye mellett fekvő, 1982-ben létrejött, szebb napokat látott természetjáró központban összesen 12 kulcsosház működött egykor, de szerencsére, ha nem is mind, ma is több üzemel közülük. Szinte semmi nem látszik viszont már az egykori szénbányából, ahol 1922 és 1972 között 10 akna is működött, a bányásztelepen pedig még iskola is volt (Kisgyónnál egyenesen tovább haladva mintegy 1 kilométer alatt jutunk el a Bányászemlékműhöz).

Ha nem tesszük meg a kitérőt az egykori bányatelepig, akkor Kisgyónnál jobbra fordulunk az erdészeti betonútra, s belépünk a Bakony szépséges erdőségébe. A kezdetben aszfaltozott erdei út később – egyre romló minőségű - kavicsos úttá válik, de szerencsére végig szelíden vezet fel minket a Tési-fennsík szélére. A hajtűkanyarban nagyon közel járunk a Bakony országosan ismert őslénytani lelőhelyéhez, a Tűzköves-völgyhöz (gyalogosan a K jelzésen tehetünk kitérőt), majd nem messze haladunk el a Csikling-vár csekély maradványai mellett. Ezt követően érkezünk meg a hatalmas fák között álló, vadászháznak épült Hamuházhoz, amelynek neve a korabeli üveggyártáshoz és szappankészítéshez nélkülözhetetlen hamuzsír-főzésre utal.

A Hamuháznál jobbra fordulva gyorsan eljuthatunk Tésre, de ne tegyük, inkább balra forduljunk, hogy a Bakony egyik legrejtettebb szurdokát, a Burok-völgyet is felfedezzük. Sőt, a hangulatos úton a jobb kéz felé eső réteket elérve egy rövid (800 m oda), szintvesztés nélküli gyalogos kitérőt tehetünk (P, majd a KΩ jelzésen balra) a fokozottan védett és hazánk egyik legmélyebb barlangjához, az Alba Regia-barlanghoz (jelenleg ismert járatai 3,6 km hosszúak, legmélyebb pontja pedig 204 méterrel van a felszín alatt). Bár a barlangba csak barlangászok mehetnek le, az erdő szélén megbújó, s a barlang kapujának tekinthető két víznyelő nagyon hangulatos hely, megéri a rövid kitérő. Igazi bakonyi táj ez már: a közelben kisebb-nagyobb barlangokat rejtő víznyelők váltakoznak halomsírokkal.

A Hamuháztól vezető, kiváló minőségű dózer úton nemsokára Hétházpusztára érünk, majd a takaros erdei teleptől immáron betonúton suhanhatunk az egykor királyok vadászszállását nyújtó Királyszállásig (ma is megszállhatunk mindkét helyen). Királyszállást elhagyva tábla jelzi a letérőt balra (P+) a félkör alakú, innen egészen Bakonykútiig húzódó, mintegy 10 kilométer hosszú Burok-völgybe. Kerékpárjainkat valamely fához köthetjük ki, s egyáltalán nincs szükség a szurdok végigjárására, mert annak talán legszebb része éppen ezen az oldalon található. A Burok-völgy megismeréséhez csak le kell pattannunk a bringáról ezen az egyébként nagyon is nehezen megközelíthető helyen. Pár száz métert megtéve a P+ jelzésen a völgy látványosan egyre zordabbá és misztikusabbá válik, s a meredek hegyoldalakkal határolt völgyben a természeteshez nagyon közel álló látványos erdőket csodálhatunk meg, amelyek igen gazdag növény- és állatvilágnak adnak otthont (olyan madárritkaságok költenek itt, mint a fekete harkály, a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy az uhu). A terep bejárását is jócskán megnehezítő holtfa mennyisége szintén látványos, de ez minden valamire való őserdő sajátja, s itt még szerencsére bőven találunk belőle. A Burok-völgybe oldalról beérkező Bükkös-árok 2,7 km-re található az aszfaltúttól, ha eddig elmegyünk, s nem akarunk ugyanazon az úton visszatérni, akkor a P és a K▲ jelzésen juthatunk vissza a bringával már megjárt erdészeti útig, s azon balra fordulva először Hétházpusztát, majd Királyszállást érjük el a K+ jelzésen (ez a kör így 7,5 km). Bár a Burok-völgy alján mindig jó pár fokkal hűvösebb van, mint a környező fennsíkokon, patakot nem találunk itt: a völgy ugyanis feltehetően hasadásos eredetű, azaz a felemelkedő kőzetréteg felszíne megfeszült és eltörött, a törés pedig szétnyílott.

A Római-fürdőtől a fás legelőre

Visszatérve a Királyszállásról érkező betonútra, folytatjuk utunkat Tés felé. Az elágazásban jobbra fordulunk, s a hangulatos fennsíkon karikázunk Csőszpuszta érintésével Tésig. A falu előtt tábla is jelzi a kerékpáros letérőt jobb kéz felé Bakonynána és a Római-fürdő felé, de így egyrészt kihagyjuk az országban páratlan szélmalmokat a faluban, illetve a kavicsos út helyett talán jobb a betonúton legurulni a fennsíkról. Tés község jelmondata az, hogy „közelebb az éghez”, s valóban, a faluban úton-útfélen úgy érezzük, mintha a világ tetején állnánk. Nem meglepő módon a különleges hangulatú település meglehetősen szeles, így az sem meglepő, hogy országos szinten is egyedülálló látványosságai Tésnek a Dunántúlon ritkaságnak számító szélmalmok. Az 1840-ben épült Helt-féle, valamint az 1924-ben épült Ozi-féle malmok közül az előbbi napjainkban is működőképes: a holland típusú szélmalom tetőzete forog a kőből készült malomtörzsön. Kihagyhatatlan látnivaló!

Az egyutcás Tésen áthaladva egyszerűbb a kerékpárral szabadon használható, Bakonynána felé vezető országúton legurulni a Római-fürdőhöz, mint a jelzett kavicsos úton. Legyünk óvatosak azonban a betonúton, igaz, az csak korlátozottan használható a gépjárműforgalom számára, de azért bármikor szembe jöhet egy autó a meglehetősen keskeny aszfaltcsíkon! Különben is, az út két oldalán gyönyörű réteket láthatunk és arra is ügyeljünk, hogy ne tévesszük el a jobb kéz felé eső nagy dózerút elágazását sem a Római-fürdő felé (ez az említett, Tés túloldaláról induló, kerékpárral használható erdei út itteni vége). A jó minőségű dózeres úton 1,7 km-t begurulva (P jelzés) érjük el a P+ elágazását. Kerékpárunkat lelakatolva 200 m ereszkedéssel jutunk le a patakhoz, majd a patak mentén újabb 200 méter alatt a látványos sziklaszorost is megpillanthatjuk a vízeséssel. A Római-fürdő elnevezésnek nincs köze a rómaiakhoz, és nyilvános fürdő sem működött itt sohasem. Cserébe sokak szerint a Bakony jellegzetes szurdokainak ez a legimpozánsabb tagja. Maga a vízesés és a víz által kikoptatott sziklák is nagyon látványosak, de annak háttere is lenyűgöző: a pár száz méter hosszú, függőleges falú szurdok, amelynek mohos, borostyánnal benőtt függőleges falai között még turistaút sem vezet. A víz bevágódásával párhuzamosan a szurdok területének lassú kiemelkedése is hozzájárult a mai látványvilág kialakulásához.

Visszatérve a betonútra tovább gurulunk, majd a kereszteződésben balra fordulunk. Szép országúton, Felsőperepuszta mellett éppenséggel gyönyörű fasorban kerekezhetünk Zirc és a Magas-Bakony irányába. Szép búcsú ez az út a Keleti-Bakony vad szurdokaitól. A Zirci-medence tagoltabb, rétekkel átszőtt tájának egyik fő látnivalójával, az Olaszfalu mellett található hagyásfás legelővel zárhatjuk le túránkat.

Olaszfalu központjában a Major utcán kell balra fordulnunk, annak végén indul az Eperjes Tanösvény. Ennek témája a mészkőhegységek kialakulása, de a tanösvény nem mellesleg az ország egyik legismertebb fás legelőjét is érinti (a fás legelő megtekintéséhez elég, ha tovább sétálunk a Major utca folytatásában, s nem járjuk be az egész tanösvényt). Elődeink egészen a huszadik század elejéig a lombos erdőket legeltetés céljára is használták, az erdei legeltetés és makkoltatás révén pedig különleges élőhelytípusok jöttek létre. A legelőerdő még erdő, ellenben a fás legelő ligetesen álló fák, facsoportok, cserjések és gyep alkotta mozaikból áll, és igazán különleges hangulatú hely. A fás legelő biológiai értelemben azért különleges, mert átmenetet képez a gyep és az erdő között, ezért itt egyaránt megjelennek az erdőre, illetve a gyepre jellemző, és a mozaikos élőhelyeket kedvelő növény- és állatfajok. A fás vagy hagyásfás legelő különlegességét az itt található idős, akár több száz éves, és szabad állásban felnőtt, ezért szabályos lombkoronájú, terebélyes, ún. hagyásfák adják, amelyeket egykor azért hagytak meg, hogy a legelő állatoknak, na és az alattuk szundikáló pásztornak árnyékot nyújtsanak.

Olaszfalu határában az út beletorkollik a 82-es főútba, amelyen jobbra tartva pár perc alatt Zircre, túránk végállomásához érkezünk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kiinduló pontja Székesfehérvár vasútállomása.

Megközelítés

  • A túra a vasútállomásról indul.

Parkolás

  • A vasútállomás környékén, illetve Székesfehérváron a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni.

Koordináták

DD
47.183969, 18.424020
DMS
47°11'02.3"N 18°25'26.5"E
UTM
34T 304837 5228827
w3w 
///fióka.bölény.megsúg
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Bakony turista kalauza (Cartographia).

A szerző által javasolt térképek:

Javasolt térképek erre a régióra:

Mutass többet!

Felszerelés

  • A bemutatott útvonal több helyütt erdei dózer úton, vagy kavicsos úton halad, ezért megfelelő műszaki állapotú trekking- vagy hegyi kerékpárral vágjunk neki az útnak!
  • Elindulás előtt ellenőrizzük, hogy kerékpárunk felszereltsége megfelel-e a KRESZ mindenkori szabályainak, és ne hagyjuk otthon a lakatot sem, hogy a látnivalókat közelebbről is megnézhessük!
  • Minden kerékpáros túrán legyen nálunk a következő, minimálisan szükséges technikai eszközkészlet: pótbelső vagy defekt szett, pumpa, gumileszedő és néhány alapvető szerszám!
  • A sisak viselete a KRESZ szerint csak lakott területen kívül és 40 km/h felett kötelező. Lesz is lehetőségünk ennyivel száguldozni, de ettől függetlenül is erősen ajánlott a bukósisak viselete at egész túrán! 
  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, pótruha.
  • A falvak között nincs lehetőség élelemhez és korlátozott mértékben lehet vízhez jutni, érdemes mindig megfelelő mennyiségű frissítővel elindulni, különösen nagy nyári melegben.
  • A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
zárva
Nehézség
nehéz
Hossz
85,4 km
Időtartam
8:00 óra
Szintemelkedés
1 380 m
Szintcsökkenés
1 110 m
Tömegközlekedéssel elérhető Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Egyirányú túra

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp