Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Többnapos kerékpártúra ajánlott túra

Csallóközi tekergés

Többnapos kerékpártúra · Szlovákia · nyitva
A tartalmat készítette:
MTSZ - együttműködő szervezetek igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A komáromi városháza előtt
    A komáromi városháza előtt
    Fénykép: Szigeti Ferenc, MTSZ - együttműködő szervezetek
m 140 130 120 110 100 90 120 100 80 60 40 20 km
A túra Európa legnagyobb szárazföldi szigete, a Duna, a Kis-Duna és a Vág között elterülő Csallóköz látnivalóit fűzi fel. A komáromi városnézést vízimalmok és meseszép Árpád-kori templomok látogatása egészíti ki, majd a túrán megismerkedünk az újkori történelmünkre oly nagy hatást tevő bősi duzzasztóművel is. Ugyanakkor természeti látnivalókban sem lesz hiány ezen a kétnapos túrán.
nyitva
közepes
Hossz 137,7 km
10:00 óra
162 m
137 m
138 m
97 m

A túrán először Jókai, Klapka és Lehár városát fedezzük fel, majd az Európa legnagyobb szárazföldi szigetére egykor oly jellemző vízimalmok utolsó hírmondói közül megnézünk kettőt, miközben nem mellesleg Európa leghosszabb fahídján is átkelünk, majd megpihenünk a varázslatos Tőkési-Dunaág partján.

A második napon áttekerünk a bősi duzzasztóművön, bepillantunk a szlovák oldalon elhelyezkedő vízi világba, majd megcsodáljuk a Csallóköz talán két legszebb Árpád-kori templomát. A túra végén a Dunacsún melletti duzzasztóművön még a kortárs művészetbe is bepillantást nyerhetünk a Danubiana rangos múzeumában, sőt, akár a vízi sportokat is kipróbálhatjuk. A túrát a vasúti összeköttetéssel rendelkező Rajkán fejezzük be.

A szerző tippje

  • Ha nyáron túrázunk, érdemes beiktatnunk pár csobbanást is. Komárom határában először is rögtön ott találjuk a Holt-Vágot, közvetlenül a bringaút mellett. Somorja mellett a Bősi-felvízcsatorna kiszélesedő részén is lehet csobbanni egyet.
  • Célszerű Dunaszerdahelyen megszállni, nem csak azért, mert ez a táv fele, és itt több szálláslehetőséget is találunk, hanem mert így igénybe vehetjük az ottani termálfürdőt is. 
  • A túrát összeköthetjük a Szigetköz kerékpártúrájával, így valóban minden oldaláról megismerhetjük Európa legnagyobb szárazföldi "deltáját", s annak különös történelmét. Komáromnak szentelve egy napot, pihenő- és vízisport napokat is beiktatva ily módon egy kiváló, egy hetes aktív programot állíthatunk össze.
  • Ne felejtsük, hogy Szlovákiában euró a fizetési eszköz, és az útvonal túlnyomó része szlovák területen vezet.
Szigeti Ferenc profilképe
Szerző
Szigeti Ferenc
frissítve: 2020-09-28
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
138 m
Legalacsonyabb pont
97 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 42,07%Murvás út 3,35%Földút 8,08%Ösvény 0,05%Utca 44,77%Komp 1,66%Ismeretlen 0%
Aszfalt
57,9 km
Murvás út
4,6 km
Földút
11,1 km
Ösvény
0,1 km
Utca
61,7 km
Komp
2,3 km
Ismeretlen
0 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • Még alsórendű közutakon haladva is mindig tartsuk be a KRESZ előírásait és közlekedjünk fokozott figyelemmel!
  • Fürödni csak a kijelölt és a leírásban jelölt helyeken szabad!  

Hasznos linkek és ötletek

  • A Dunatőkési malom nyitvatartásáról itt tájékozódhatunk.
  • A kompozással nemcsak több látnivalót iktathatunk be, de kellemesen meg is pihenhetünk rajta. A Vajka és Keszölcés között közlekedő komp ingyenes, a menetrendet a komp honlapján érjük el. A Gutor melletti, direkt a kerékpárosoknak létesített kis komp menetrendjéről szintén az azt üzemetető cég honlapján tájékozódhatunk.
  • A Csallóköz turisztikai kínálatáról a Kukkónia Polgári Társulás honlapján lehet többet olvasni.
  • Dunacsún környéke sok különleges látnivalót kínál, s a duzzasztóműnél akár meg is szállhatunk (pl. a komp kikötőjében, vagy a raftingpálya mellett). Először is itt van a Danubiana Európa hírű kortárs múzeuma. Másodszor pedig különböző vízi sportokat is kipróbálhatunk itt (pl. Cunovo Water Sport Centre).
  • A somorjai templom előzetes egyeztetéssel látogatható. Érdeklődni a lelkészi hivatalnál kell: 00 421 907 444 314.
  • Ügyeljünk rá, hogy szeles időben nem lesz könnyű dolgunk a felvízcsatorna mentén!

Kezdés

Komárom, vasútállomás (104 m)
Koordináták:
DD
47.749944, 18.113893
DMS
47°44'59.8"N 18°06'50.0"E
UTM
34T 283679 5292542
w3w 
///tervezés.patakok.nyél
Mutasd a térképen

Végpont

Rajka, vasútállomás

Útleírás

Itiner: 

  • Komárom vasútállomásáról kilépve a Rákóczi Ferenc rakparton jobbra fordulunk, és átkelünk a közeli, két városrészt (és országot) összekötő Erzsébet-hídon.
  • A túloldalon gyorsan be is érünk a belvárosba, ahol a Palatínova utcán jobbra fordulunk. A kerékpárút visszafordul a Duna irányába a Lehár utcán (Lehárova), majd a Dunajské nábrežiét elérve balra fordul, s így kikerüli Komárom belvárosát.
  • Amennyiben megnézzük Komárom belvárosát, maradjunk a Palatínova utcán, az egyenesen a Klapka György térre vezet. Innen a Palatínován kicsit tovább haladva jobb kéz felől nyílik a Pevnostný Rad, ez az utca a Tiszti Pavilon mellett vezet le a Duna partján vezető kerékpárútra. A Duna, majd a Vág mentén vezető utca neve később Elektrárenská cesta lesz. Az étteremnél jobb kéz felé tartva maradunk a Vág (folyásirány szerinti) jobb partján, innen a bringaút már egyenesen, megállók nélkül Gútára repít bennünket (kb. 22 km).
  • Gútán (Kolárovo) keresztezzük a főutat, majd egyenesen tovább haladunk a Petőfi utcán (Petőfiho rad) egészen a jobb kéz felé eső nevezetes fahídig és az alatta található malomig.
  • A malomtól kissé balra fordulva folytatjuk utunkat a Mostová utcán, majd a körforgalmat a második kijáratnál elhagyva az 1455-ös közúton tekerünk egy hosszabb szakaszon.
  • Pár kilométer múlva az elágazásban Bogyarét (Bodzianske Lúky) felé fordulunk jobbra (1451-es út), majd a falut keresztezve haladunk tovább Ekecs (Okoč) felé. Ahol a közút derékszögben balra tér, a kerékpárút egyenesen halad tovább az Ekeccsel összeépült Apácaszakállasra (Opatovský Sokolec), ezzel valamelyest rövidíthetünk a közúthoz képest (de maradhatunk a közúton is, sokat nem nyerünk a kerékpárúton és az rosszabb minőségű). 
  • Akár közúton megyünk, akár a kerékpárúton, megérkezve az összeépült faluba jobbra tartunk. A következő falu Nyárasd (Topoľníky) az 561-es úton, majd a községben az 561-es útról Vásárút (Trhová Hradská) felé térünk. Vásárúton átkelünk a Duna látványos Tőkési-ágán (Klátovské rameno), majd Felsővámos (Horné Mýto) érintésével érkezünk meg Dunatőkésre (Dunajský Klátov - a falu előtt balra fordulunk az 507-es útra).
  • A faluban a táblákkal jelzett módon (a főútról balra fordulva) kitérőt teszünk a vízimalomhoz (vodný mlyn).
  • Dunatőkésről az 507-es úton (illetve az út nagy részén már a közút mellett vezető kerékpárúton) Dunaszerdahelyre tekerünk (Dunajská Streda).
  • Dunaszerdahelyről továbbra is az 507-es közúton tekerünk Bősre (Gabčíkovo), majd onnan ki a vízerőműhöz.
  • A duzzasztógáton átkelünk a Dunán, majd jobbra térünk. Pár száz métert követően fel tudunk tekerni a bal kéz felé eső gátra, ahol a kerékpárút vezet.
  • Bal kéz felől már az Öreg-Duna mentén található, Szlovákia területére eső ágrendszert kísérő gyönyörű ártéri erdők kísérik utunkat. Nagybodak (Bodíky) érintésével, végig a közutat hol megközelítő, hol onnan eltávolodó kerékpárúton haladva érkezünk meg Vajkára (Vojka nad Dunajom).
  • Vajkáról komppal kelünk át a Dunán Keszölcésre (Kyselica).
  • A faluba nem betérve, a Bősi-felvízcsatorna gátján tekerünk Csölösztőre (Čilistov), ahol a Hotel Kormorán mellett tekerünk be Somorjára (Šamorín).
  • A meseszép református templom meglátogatását követően visszatérünk a csatornához, amely mentén a szomszédos faluig, Gutorig tekerünk (Hamuliakovo).
  • Nem sokkal a falu – szintén különleges, megnézésre mindenképpen érdemes - templomához való letérőt követően találjuk a kerékpáros komp állomását.
  • Komppal átkelünk a Dunacsún (Čunovo) melletti duzzasztóműhöz. A gátról Dunacsún felé vesszük az irányt, majd a Szivárgó-csatornát elérve balra fordulunk a gáton vezető útra.
  • A hídon keresztezzük a csatornát, és egyben visszatérünk Magyarországra. A híd után balra fordulunk, s a hangulatos kerékpárúton Rajkára kerekezünk.

A túra részletes leírása:

Hol is van Kukkónia?

A Pozsonytól Komáromig nyújtózó Csallóközre még a tatárjárás idejében ragadt rá állítólag ez a kellemes hangzású elnevezés, ami mögött az áll, hogy a helyiek a vöröshasú unka hangját utánozva adtak hírt egymásnak a nádasban az ellenségről. A Duna, a Kis-Duna és a Vág övezte vadregényes vízi világ egykori képe azonban lényegében eltűnt mára. Bár foltokban még kifejezetten fontos élőhelyeket találunk az Öreg-Duna mellett elterülő, a Szigetköznél jóval kisebb ágrendszerben, illetve a lefűződött morotvák és a szeszélyesen kanyargó Kis-Duna mentén, Csallóköz ma Szlovákia legtermékenyebb területei közé tartozik, lényegében egy összefüggő mezőgazdasági terület.

A múlté lett Komárom Jókai által is megénekelt gazdag kereskedő múltja is, de az egykoron itt található több száz vízi- és úszómalomból is csak hírmondókat találunk már. A mocsarak lecsapolásával, a zabolátlan Duna gátak közé szorításával az itt élők ősi foglalkozása, a halászat és az aranymosás is eltűnt. Pedig egykoron a Csallóköz egyik legértékesebb halfaja a Fekete-tengerből a Csallóköz csendes vizeibe ívni felvándorló óriási viza volt. Olyannyira, hogy a bécsi halpiacon egykoron külön standjuk volt a csallóközi vizásoknak! De elég a múltba révedésből, pattanjunk hát bringára, és fedezzük föl ezt a különleges tájegységet!

Komáromtól Gútára a Vág partján

A vasútállomásról kilépve egyből szembetűnik az 1892-ben épült impozáns Erzsébet-híd, amelyen keresztül először az Erzsébet-szigetre, majd közvetlenül Komárom (Komárno) belvárosába érkezünk. A felvidéki magyarság szellemi-kulturális központja (ahol a lakosság jelentős többsége ma is magyar) mindenképpen megér egy megállót, de leginkább egy plusz napot, ha belefér a programunkba. A történelmi utcákat járva ma is érezhető a város egykori nagysága és gazdasági súlya, hiszen Komárom kifejezetten fontos kereskedelmi központ volt: a délvidéki búzát itt értékesítették szerb kereskedők. A város minden bizonnyal leghíresebb szülöttje, Jókai Mór (akinek emlékével rengeteg helyen találkozhatunk a városban) az Aranyember főszereplőjét, Tímár Mihályt is egy valaha élt szerb kereskedőről, Domonkos Jánosról mintázta.

A hídon áttekerve jó pár hajódarut is észrevehetünk kissé távolabb, amelyek még sajátosabb hangulatot adnak ennek a kevésbé ismert városnak. A mára lecsökkent méretű Komáromi hajógyár a szocializmus évtizedeiben Európa egyik legjelentősebb folyami hajógyára volt. 

A város központja a Klapka György tér, ahol az elegáns városházát és a millennium évében állított Klapka-szobrot találjuk (ami persze a történelem viharai miatt csak a rendszerváltás óta áll ismét eredeti helyén). A város talán legismertebb, bár nem itt született történelmi alakja Klapka György, aki a világosi fegyverletételt követően még két hónapig tartotta a hatalmas várat, s akkor is csak úgy adta meg magát, hogy menlevelet követelt (és kapott) minden katonája számára (a soha be nem vett, roppant nagyságú erőd a Duna partján áll, s csak vezetővel látogatható). A mára Komárom himnuszává vált híres Klapka indulót Egressy Béni komponálta 1849-ben, mint a komáromi helyőrségi zenekar karnagya. Ha szerencsénk van, és délelőtt 10-kor, délben, vagy délután 2-kor vagy 4-kor járunk a főtéren, megleshetjük, ahogy a városháza tornyán kinyílik egy kis ablak, és egy huszár alakja trombitálja el az indulót.

Ha csak egy kávéra térünk is be a belvárosba, mindenképpen érdemes a Városháza melletti Zichy-palota alatt átkelni az ún. Európa-udvarba is. A több, mint 40 európai ország építészetét egy térbe foglaló épületegyüttes sajátos módon mutatja be a kettéosztott város rendszerváltás utáni útkeresését. A kétezres években átadott tér házainak egy részében lakásokat és üzleteket találunk, de mindenképpen szembetűnő a kissé Disneyland-szerű épületek üressége is. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni Európa leghíresebb operett szerzőjét, Lehár Ferencet is, aki szintén Komáromban született és élt jó ideig.

A főtér mellől induló Pevnostný Rad az 1863-ban, romantikus stílusban épült Tiszti Pavilon mellett vezet ki minket a Duna partjára. Itt balra fordulva egy jó darabon követjük a Dunát, majd később a Vágot, miközben kívülről láthatjuk a komáromi erőd robosztus falait. Ha rászánunk egy plusz napot a felvidéki magyarság egyik kulturális központjának számító város megismerésére, nem bánjuk meg! Emléksétát tehetünk például Jókai nyomában, megnézhetjük a Jókai-Lehár kiállítást a Zichy-palotában, megismerkedhetünk a Duna Menti Múzeummal, és szervezhetünk magunknak egy vezetett sétát az erődben, sőt, akkor már a méltán híres Monostori Erődöt is megnézhetjük a magyar oldalon!

A belvárost a Duna, majd a Vág partján kerülő kerékpárút a Vág folyásirány szerinti jobb oldalán, végig a gát tetején vezet át bennünket Gútára (Kolárovo). Komárom határában, a gát mellett találjuk a Holt-Dunát, ahol akár csobbanhatunk is, innen azonban 20 km önfeledt suhanás vár ránk a zárt bringaúton. A gútai malom a Csallóköz talán legtöbbet fotózott látnivalója, s a malom környékén a kép valóban festői: a szelíden hömpölygő Kis-Dunán egy 86 méter hosszú, fa cölöpökön álló, fedett fahidat találunk (állítólag ez Európa leghosszabb fahídja), alatta pedig a gútai hajómalmot, amely egy 1920-ban készült hajómalom valósághű mása. A malom előtt rendszeresen feltűnik egy csoport liba: jellegzetes rikácsolásuk feleleveníti a nem is olyan régi múltat, amikor Gúta környékén 17 úszómalom működött (de szerte az országban találkozhattunk úszómalmokkal, így Komárom mellett a Dunán is dolgoztak ezek a különös építmények). A hajómalmok a tél kivételével a folyókon álltak, sajátos kiépítésük megnövelte a folyóvíz sebességét a hajótest közepén elhelyezkedő malomkerék előtt. A ma múzeumként üzemelő hajómalomban minden egész órában van látogatás (általában magyar nyelvű vezetés is kérhető), a malom mellett pedig büfé üzemel, sőt, a közelben egy éttermet is találunk.  

Malomtól malomig, Gútáról Dunatőkésre

Gútáról egy hosszabb, zömében közúton való tekerés vár ránk, töltsük hát fel készleteinket a malom melletti büfében! Célunk Dunatőkés (Dunajský Klátov), ahol a Csallóköz egyik legszebb természeti látványossága, a Tőkési-Dunaág, valamint a partján található romantikus vízimalom vár ránk. A Tőkési-Dunaág a Kis-Duna jobboldali ága, különlegességét az adja, hogy az egykori folyómeder lezáródását követően vizét kizárólag a talajvízből és forrásokból nyeri. A bámulatosan tiszta vizű ág kiindulási pontján nem is alkot folyót, hanem csak vizenyős részek rajzolják ki a vízfolyást, ami a malomnál már tekintélyes folyó. Vize olyannyira tiszta, hogy benne gazdagon tenyésznek az édesvízi szivacsok, amely viszont a búvárokat vonzza. Állítólag még Cousteau kapitány fia is járt erre filmet készíteni!

A Tőkési-Dunaág értékes vízinövényzete, valamint a mellette található puhafa ligeterdők 1993 óta védettek. A folyó partján található Cséfalvay-vízimalom meglátogatása pedig szintén kihagyhatatlan csallóközi program, hiszen a felújított malom gondnoka az eredeti tulajdonos leszármazottja, így igazán különleges idegenvezetésben lehet részünk.

Ódon vízimalomtól a gigantikus duzzasztóig: Dunatőkésről Bősig

Dunatőkésen egyébként ebédelhetünk is, például rögtön a híd után, a főút mellett található étteremben, bár innen Dunaszerdahelyre már egy szusszal eltekerhetünk. Dunaszerdahely (Dunajská Streda) furcsa hangulatú város, ahol a szocialista városrendezés során létrejött panelházak között már csak mutatóban maradt egy-két régi épület, cserébe a Makovecz Imre által fémjelzett organikus építészet égisze alatt megszülető épületek tovább növelik a kontrasztot. A városháza is egy ilyen épület, amely kávéháznak és szállodának épült, majd Pleyer Károly szállodatulajdonos eladta a városnak 1901-ben. Az azóta zömében hivatalként működő épületet többször felújították és átalakították. Az 1995-ben megkezdett, Makovecz Imre-féle városarculat-átalakítás részeként az épület ismét változott: bejárata fölé tornyot emeltek. Az így átalakított „új” városháza rövid időn belül Dunaszerdahely jelképévé vált. A városban szállás- és étkezési lehetőségeken túl termálfürdőt is találunk, amely meg tudja koronázni napunkat.

Dunaszerdahely után következő megállónk Bős (Gabčíkovo), illetve a bősi duzzasztómű, hivatalos nevén bős–nagymarosi vízlépcső. Bizonyos értelemben a túra legkülönlegesebb szakasza indul innen, az ún. Bősi-felvízcsatorna mentén való tekeréssel. Ez az a mesterséges csatorna, amelyben – miután környezetvédelmi szempontokra hivatkozva Magyarország egyoldalúan elállt a vízlépcső-rendszert megépíteni szándékozó szerződéstől - 1992. október 25-én Szlovákia szintén egyoldalúan elterelte a Dunát, s aminek következtében a Dunába jutó víz mennyisége az eredeti vízhozam 5-10 százalékára csökkent. Mint ismeretes, ez vezetett a Szigetköz ökológiai katasztrófájához, amelyet később vízügyi beavatkozásokkal enyhítettek. Az 1997-ben a Hágai Nemzetközi Bíróság által hozott ítélet mindkét felet elítélte, miszerint Magyarországnak nem lett volna joga egyoldalúan elállni a szerződéstől, a mai Szlovákiának pedig nem lett volna szabad egyoldalúan folytatnia és megvalósítania az építkezést.

Feltekerve a duzzasztón átvezető úton, monumentális látvány fogad: a gigantikus építménnyel az ember láthatóan megszelídített egy őselemet (s nem mellesleg a bősi vízerőmű biztosítja Szlovákia éves villamosenergia-termelésének 8-10%-át). A szabadon látogatható kilátóból döbbenetes látvány a felvízcsatorna és az alvízcsatorna közötti szintkülönbség. Ha szerencsénk van, mindenképpen lessük meg, hogyan zsilipelik át a hajókat, és próbáljuk ki az üvegpadlójú kilátópontot is (előzetes bejelentkezéssel szakvezetés is kérhető, amelynek keretében még a turbinákhoz is le lehet menni)!

Végig a Bősi-felvízcsatorna mentén

A duzzasztó túloldalán legurulunk a közúton, de előtte mindenképpen érdemes egy kicsit a félelmetes méretű gáton is tekerni (ezen is vezet kerékpárút), ugyanis a legbrutálisabb látvány innen rajzolódik ki a szemünk előtt. Innen látható a legjobban, hogy a felvízcsatorna a bősi erőmű előterében mintegy 18 m-rel emelkedik a talajszint fölé. Ezt védi az az óriási gát, amelyen a kerékpárút vezet, s ezért látszik ki épphogy csak a szomszédos Baka település templomtornya a hatalmas víztükör túloldalán. És persze az ember ilyenkor óhatatlanul arra gondol, hogy mi van, ha ez a gát átszakad… 

Vajka felé tekerhetünk tehát az óriási gáton is, a gát alatt haladó közúton, de legjobban akkor járunk, ha a közúton indulunk el, majd legurulva a duzzasztóról jobbra fordulunk, és nemsokára feltekerünk a bal kéz felé eső, az Öreg-Duna árterét védő gátra. Az ezen a jóval kisebb gáton vezetett kerékpárút az úttól eltávolodva szép ártéri galériaerdők szélén vezet át először Nagybodakra (Bodíky), majd onnan, immáron az úthoz közelebb és az egyre gyakrabban feltűnő hétvégi házak sokasága mentén Vajkára. Vajkán (Vojka nad Dunajom) találunk étteremet is, ahova betérhetünk, ha a komp indulása megengedi. Az ingyenes komppal sokoldalúbbá tesszük a túrát, hiszen a túloldalon célunk Somorja, illetve az egykor szabad királyi városnak számító település meseszép temploma.

A csatorna túloldalán is a gáton kerekezünk, előszőr Csölösztőig (Čilistov), ahonnan a Kormorán Hotel mellett vezető úton tudunk betérni legegyszerűbben Somorjára (Šamorín). A somorjai református templom a Csallóköz egyik legrégibb és egyben legszebb gótikus temploma, amely a 13. században épült román stílusban, s amelynek legnagyobb értékét a 13. és a 14. század között keletkezett gyönyörű falfreskók jelentik.

Visszatérve az itt jelentősen kiszélesedő csatorna partjára, élénk vízi életet találunk szörfösökkel, kite-szörfösökkel, vitorlásokkal, s a kerékpáros pihenőnél akár csobbanhatunk is egyet. Az előttünk látható, 1-4 km széles, 16 km hosszú, 53 km2 területű víztározó elsődleges célja az árvízvédelem. Somorjától hamar elérjük Gutort (Hamuliakovo), ahol a gát mellett találjuk a falu Árpád-kori templomát, amely nagyon szépen megőrizte eredeti román stílusát, belsejében pedig szintén gyönyörű freskók találhatók. További jellegzetessége a templomnak, hogy a Duna többszöri áradásának köszönhetően tornya láthatóan megdőlt. Szintén roppant erős hatású kép az évszázados, törékeny templomtorony képe a gátról, háttérben az irdatlan víztömeggel.

Gutornál ismét kompra szállunk, ráadásul nagyon menő, kerékpáros kompra, ami egyenesen a túloldali duzzasztóhoz repít minket, miközben megkerüljük a Danubiana modern képzőművészetet bemutató, látványos épületeit. A dunacsúni duzzasztómű feladata az Öreg-Dunába jutó víz szabályozása, de a gát környékén a vízi sportok paradicsoma épült ki, ahol még raftingpálya is található.

A duzzasztóról az egyetlen lehetséges irányba, a falu (Čunovo) felé haladunk, de a Szivárgó-csatornán átkelő hídra már nem hajtunk fel, hanem előtte a csatorna gátján balra fordulunk a szintén zárt kerékpárúton. Pár száz métert követően jobb kéz felé elhagyjuk a gátat, s a hídon átkelünk a csatorna túloldalára. Balra fordulunk, majd a hangulatos erdőben vezető kerékpárúton betekerünk túránk végállomására, Rajkára.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kiinduló pontja Komárom vasútállomása, a túra zárópontja pedig Rajka vasútállomása.

Megközelítés

  • A túra vasútállomásról indul és ott is fejeződik be.

Parkolás

  • A komáromi vasútállomás környékén, illetve a szlovákiai oldalon a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni.

Koordináták

DD
47.749944, 18.113893
DMS
47°44'59.8"N 18°06'50.0"E
UTM
34T 283679 5292542
w3w 
///tervezés.patakok.nyél
Mutasd a térképen
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Szigetköz, Hanság és Fertő térképe (Szarvas térképek)

A szerző által javasolt térképek:

  • A Szigetköz, Hanság és Fertő térképe (Szarvas térképek)

Javasolt térképek erre a régióra:

Mutass többet!

Felszerelés

  • A bemutatott útvonal teljes hosszában betonúton halad, ezért bármilyen, megfelelő műszaki állapotú bringával nekivághatunk az útnak. 
  • Elindulás előtt ellenőrizzük, hogy kerékpárunk felszereltsége megfelel-e a KRESZ mindenkori szabályainak, és ne hagyjuk otthon a lakatot sem, hogy a látnivalókat közelebbről is megnézhessük!  
  • Minden kerékpáros túrán legyen nálunk a következő, minimálisan szükséges technikai eszközkészlet: pótbelső vagy defekt szett, pumpa, gumileszedő és néhány alapvető szerszám.
  • A sisak viselete a KRESZ szerint nem kötelező, de erősen ajánlott! 
  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, pótruha.
  • A falvak között nincs lehetőség élelemhez és vízhez jutni, érdemes mindig megfelelő mennyiségű frissítővel elindulni, különösen nagy nyári melegben.
  • A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép.
  • Csapadékos nyári időszakban célszerű szúnyogriasztóval is készülni!

Kérdések és válaszok

Simon Anikó kérdése · 2021-10-11 · Közösség
Sziasztok! Tervezünk jövőre ide egy kerékpár túrát. Az a kérdésem milyen minőségű a gát ? Köves a burkolat?? Föld? Előre is köszönöm a választ! Simon Anikó
Mutass többet!

Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
137,7 km
Időtartam
10:00 óra
Szintemelkedés
162 m
Szintcsökkenés
137 m
Legmagasabb pont
138 m
Legalacsonyabb pont
97 m
Tömegközlekedéssel elérhető Szakaszosan teljesíthető túra Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek Egyirányú túra

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 1 Útpontok
  • 1 Útpontok
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp