Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Többnapos gyalogtúra Szakasz

Zobákpuszta – Mórágy (DDK-10.)

Többnapos gyalogtúra · Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Balra a Zengő, a háttérben a Tenkes a Cigány-hegy kilátójából (rövid kitérő)
    / Balra a Zengő, a háttérben a Tenkes a Cigány-hegy kilátójából (rövid kitérő)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az egyik pisztrángos tó Óbánya szélén
    / Az egyik pisztrángos tó Óbánya szélén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Csepegő-kő vízesésénél
    / A Csepegő-kő vízesésénél
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Köves-tetői kilátás (rövid kitérő a Kéktúráról)
    / Köves-tetői kilátás (rövid kitérő a Kéktúráról)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Hidasi-völgy
    / A Hidasi-völgy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Hidasi-völgy
    / A Hidasi-völgy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Hidasi-völgy patakja mentén
    / A Hidasi-völgy patakja mentén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csurgó sziklája
    Fénykép: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csurgó hatalmas mésztufasziklája
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ferde-vízesés billent rétegei
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ferde-vízesés
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A DDK útvonala a Mecsekben, Kisújbánya közelében
    Fénykép: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kisújbányai Szent Márton-templom a Mecsekben
    Fénykép: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Öreg-patak az Óbányai-völgyben
    Fénykép: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Illatosház Óbányán
    Fénykép: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hidasi-völgy a Kelet-Mecsekben
    Fénykép: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadászles Mecseknádasdtól délre, a Templom-hegy aljában
    Fénykép: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 5 10 15 20 25 30 35 Zobákpuszta (DDKPH_42) Cigány-hegyi-kilátó Kisújbánya (DDKPH_43) Óbánya (DDKPH_44) Óbányai-kilátó Apátvarasd (DDKPH_45) Mórágy (DDKPH_47_2)

A Keleti-Mecsek hírneves, romantikus völgyeiben számos vízesés és zúgó között, mohos sziklák szorításában vezet a Dél-dunántúli Kéktúra. A Mecsek legszebb részét térképezhetjük fel a kék jelzésen. Az utat Kisújbánya és Óbánya hegyi falvai színesítik, majd a zárt erdővidéket a Geresdi-dombság hullámvidéke váltja fel.

nyitva
közepes
37,7 km
10:50 óra
870 m
1105 m

A Keleti-Mecsekről

A Mecseket tájképi és földtani okokból két részre szokás osztani, a Dél-dunántúli Kéktúra e szakasza a Keleti-Mecseken vág át. A hegység keleti része jóval kiterjedtebb nyugati felénél, egyben magasabb és zegzugosabb is. Sasbércei közül a Zengő emelkedik a legmagasabbra (682 m), a sok helyen meredek lejtőjű gerincek között pedig mély, árnyas völgyek húzódnak. Bár nagyobb foltokban még tengeralatti bazaltos kőzetek is vannak a felszínen, a hegységrész meghatározó kőzete a pados kifejlődésű mészkő, melynek kibillent pásztáin a víz látványos zúgókat, kisebb vízeséseket alkot. A Ferde-vízesésről híres Óbányai-völgy mellett a Hidasi-völgyben, és kevésbé ismert patakokon is felbukkannak a látványos mészkő-lépcsők.

Feltűnő elemei még a Keleti-Mecsek formakincsének a karsztos térszín alól előtörő forrásvizek mésztufa-lerakódásai: a vízből elillan a szén-dioxid, és kiválik a mész, mely bekérgezi az útjába kerülő akadályokat. A Csepegő-szikla vagy éppen a Csurgó-forrás mohos forrásmészkő-falai hatalmasra nőttek, képződésük napjainkban is tart. Bár a turistautak sűrűn hálózzák be ezt a természeti látnivalókban gazdag vidéket, a turista-infrastruktúra erősen hiányos, és elmarad attól, amit más, hasonló szépségű vidékeinken tapasztalhatunk.

Útvonalunk érinti Óbányát és Kisújbányát, melyek német nevei nem csak a térségbe költöztetett telepesek nemzetiségéről, hanem korábbi munkájukról is árulkodnak: a hamuzsírégetés, mészégetés és üvegfúvás azonban már régen kihalt a mecseki hegyek közül, a két település csaknem elnéptelenedett. Néhány évtizeddel ezelőtt még utak sem vezettek a két faluba, és utcáikon nem volt ritka a sváb szó - hírneves szépségük azonban szerencsére nem veszett el, az idegenforgalom pedig új életet lehelt az elhagyott házak falai közé.

A Geresdi-dombságról

A Geresdi-dombság csekély magasságú lankavidékként hullámzik a Mecsektől keletre, ahhoz szorosan hozzátapadva. A szántókkal foltozott, részben erdős kultúrtájat az a gránit építi föl, mely a Mecsek üledékes kőzetei alatt fedésben van. Itt is csupán a völgytalpakon kerül közel a felszínhez, Mórágynál pedig el is éri azt. A dombhátakat túlnyomórészt a mezőgazdaságnak kedvező lösz fedi.

A kemény, rendkívül ellenálló, ráadásul e térségben tektonikai hatásoktól védett gránit mélyén, Bátaapáti és Mórágy közt az ország egyetlen radioaktívhulladék-tárolóját alakították ki.

A Dél-dunántúli Kéktúra mentén

A túraútvonal Zobákpusztát elhagyva végigvezet a változatos tájképű, emlékezetes szépségű Hidasi-völgyön, ezután fölkanyarodik Kisújbányára. Az üdülőfalut a Mecsek talán leghíresebb turistaútvonala, az Óbányai-völgy szurdok jellegű terepe követi. Szűk völgyben sorakozó, fehér falú sváb parasztházak alkotják Óbánya egyetlen utcáját, amit Mecseknádasd felé hagyunk el. Erdőben érkezünk meg a Geresdi-dombság lejtőire, és merőben különböző tájat szelünk át. Elmaradnak a szűk völgyek és meredek lejtők, alig hullámzó dombvidéken, egy-egy kaszáló és szántó széléről kilátva keressük fel Bátaapátit és a szomszédos Mórágy utcáit.

A szerző tippje

  • Bár két falut is érint az útvonal, a szűkös szálláslehetőségek (különösen szezonon kívül), illetve a vendéglátóhelyek hiánya miatt édemes előre megtervezni a túrát.
  • A Geresdi-dombságban szintén legalább egy napot kell tekeregnünk két település között. Mecseknádasd az egyetlen település (rövid kitérő), ahol bolt és étterem is biztosan működik.
  • Kisújbánya környékére akár ráadásnapot is szánhatunk: dél felé nincs messze Püspökszentlászló (arborétum), és a hegység legmagasabb pontja, a Zengő is közel van.
  • Kisújbánya előtt keressük föl a Cigány-hegy kilátóját, ahonnan a Kelet-Mecsek csaknem felét szemlélhetjük.
  • Óbánya fölött a faluból 15 perc alatt elérhető kilátó kínál madártávlati perspektívát a hírneves falucskára.

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)

Zobákpuszta  7,5  Kisújbánya  3,9  Óbánya  8  Apátvarasd  12,1  Bátaapáti  6,3  Mórágy

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén:

  • Apátvarasd, Vadászcsárdától 3,1 km-re (DDKPH_45): Mecseknádasd, Jókai Mór utca buszmegálló
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2019-11-13

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
489 m
Legalacsonyabb pont
126 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Étellel és itallal a nyári szezonon kívül (de akár nyáron is) tervezzünk előre, mert egyáltalán nem biztos, hogy valamelyik faluban pótolni tudjuk hiányos készleteinket!
  • Amikor a patakokon nagy a vízhozam, a Hidasi-völgy és az Óbányai-völgy gázlói utunkat állhatják.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kezdőpont

Zobákpuszta, Ifjúsági tábor (359 m)
Koordináták:
Geographic
46.184885, 18.319292
UTM
34T 293121 5118083

Végpont

Mórágy, Kultúrotthon

Útleírás

Itiner

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

  • Zobákpusztáról a Hidasi-völgyön keresztül kapaszkodunk föl Kisújbányára.
  • Az Óbányai-völgyön át érjük el Óbányát.
  • A Skóciai Szent Margit-keresztnél hagyjuk el a mecseknádasdi utat, és Apátvarasdtelepig haladunk a dombokon.
  • A volt Jagercsárdától hosszú út vezet Bátaapátiba.
  • A faluból Mórágyra visz utunk.

A túra részletes leírása

Zobákpuszta - Kisújbánya

A Mecsek nyugati és keleti felét elválasztó nyeregben apró falucska, Zobákpuszta foglal helyet. Irtványtelepülés volt egykor, a 20. században a komlói szénbányászat jelentette másodvirágzását. Miután bezsebeltük a pecsétet, a delta-elágazásnál hagyjuk el az aszfaltot. Hosszú tisztásláncolat után ismét az autóútra lépünk, hogy aztán egy alig észrevehető hídnál végre a természet felé forduljunk. A Hidasi-völgy torkába érkeztünk, fokozottan védett természetvédelmi területre.

A Mecsek egyik legjobb adottságú, változatos völgyét tapossuk: a Hidasi-patak hol mélán, meandereket építve tekereg, hol pedig zúgva vágódik át az éles mészkőlépcsőkön, sziklák kirajzolta szűk vésetén. Rögtön az ösvény elején átkelünk a vízfolyáson - hídra se itt, se később ne számítsunk, a vízben heverő természetes akadályokon kell átlábalnunk. (Nagyobb vízhozam idején a turistaút végigjárása gondot is okozhat.)

A völgy szélesebb szakaszain a patak lelassulva szétteregeti hordalékát, és azt kerülve íves kanyarulatokat rajzol. A külső íveken helyenként alámossa a partot, hangulatos vonalvezetést kijelölve ezzel az ösvénynek. Az égerligetes-tisztásos völgy aljáról egy szűkebb részen kikapaszkodunk, hogy egy kanyarnál üdezöld fű egyenes, keskeny sávja keltse fel figyelmünket. A bővizű Csurgó-forrás csermelye élteti a növényfolyosót, de az igazi csodához a saras turistaúton le kell másznunk a meredély alá. Egyedi és fantasztikus látvánnyal állunk szemben: a Csurgó mohás sziklafala mintha csak bele akarna harapni az előtte heverő, évszázados fák korhadtan heverő törzsébe. A frissen született patak a tereplépcsőhöz érve döbbenetes méretű mésztufagátat épített, s annak apró csatornáin, a moha felületén végigrohanva, máshol a képződményt megkerülve csöpög alá. Mintha permeteznének a csillogó vízsugarak és cseppek, a belógó növényzettől vadregényes és festői a jelenség. A mészkő repedésein mélybe szivárgó víz szénsavtartalma a felszínre érve elillan, és ezzel a benne oldott formában jelenlévő mész elkezd kiválni. A mohák, gyökerek gyorsítják a folyamatot, és a víz útjában heverő akadályokat lassan bekérgezi a forrásmészkő (másik nevein mésztufa vagy travertínó).

Az aláhajló, lyukacsos szerkezetű sziklafal elé jól jönne egy új pihenő, illetve egy fapalló, de így is nehéz elbúcsúzni a Csurgótól. Pedig a tisztás túlvégén a Hidasi-völgy legszebb szakasza következik: a vékony, pados szerkezetű mészkő lépcsőin kisebb-nagyobb zúgókkal alábukó patak emlékezetes terepét kísérjük. Kisvártatva újra kiszélesedik a völgytalp, majd felkapaszkodunk a kisújbányai autóútra. Jobbra térünk le róla, hogy egy utolsó, meredek, de szép erdei szakaszon érkezzünk a Cigány-hegy oldalába. Rövid kitérő a Z▲ jelzésen a csúcs kilátója: tetejéről a közeli, de impozáns Zengő csúcsát és gyakorlatilag az egész Keleti-Mecsek belső, völgyek szabdalta térségét végigpásztázhatjuk. Komló széle feltűnik a fák mögött, felismerhetjük a Misina TV-tornyát, ahogy a Villányi-hegység Tenkese is kibukkan a Zengő hátterében, de a szomszédos Kisújbánya aprócska medencéjét elrejtik szemünk elől a hepehupák. Inkább kiterjedt dombvidék képét mutatja innen a Mecsek, mintsem hegyvidéki tájét - igaz, a déli magaslatok jócskán környezetük fölé hajolnak. Észak felé a Dobogó-hegy háta érdemel említést, ami Tolna megye legmagasabb pontja.

Kisújbánya - Óbánya

A Kéktúra ezek után beereszkedik az idilli fekvésű Kisújbánya utcáira. Az elzárt, pici falu nemrégiben még teljesen kihalt volt, a 2010-es évekre némileg magára talált: egyre több ingatlant vásároltak fel üdülőnek, és néhányan állandó jelleggel is letelepedtek. Kisújbányát a 18. században alapították Csehországból érkezett német telepesek, akik üvegkészítéssel foglalkoztak - kihasználva az erdővidék adottságait. Az üveghuta nem működött sokáig, így aztán a lakosok áttértek a legeltetésre és fa eszközök készítésére - a központban található Klumpás tanya büfé neve például egyik jellegzetes termékükre utal.

A pecsétet a központban lévő házak egyikének falán találjuk. Kisétálunk a hangulatos parasztházakkal szegélyezett utcán, egy ponton helyreállított cséplőgéppel ismerkedhetünk meg. A patak az út mellé szegődik már azelőtt is, hogy elhagynánk a falut. Az erdőbe érve a mecseki Kéktúra leghangulatosabb, messzeföldön híres szakasza kezdődik meg. Az Óbányai-völgy bővizű, néhol szurdokot idéző mélyülete egészen Mecseknádasdig közel 30 vízimalom otthona volt a 20. század elejéig. Az üveggyártáshoz szükséges kőaprításra és (az attól független) gabonaőrlésre már semmi sem emlékeztet, ellenben a mecseki természet legszebb formájában mutatkozik errefelé.

A völgy végig szűk marad, mégis minden kis kanyar után más arcát mutatja, ráadásul sziklaformációkban is gazdag. Egy pihenőhely és dr. Péceli Endre (környékbeli orvos volt) emlékhelye után a hírneves Ferde-vízesést érintjük. A tektonikus erők hatására oldalra billent mészkő- és márgarétegeken lecsobogó patakvíz különösen hóolvadás után nyújt fenséges látványt, amikor dübörögve, ellentmondást nem tűrve vágtat át lépcsőin. A bájos pontot elhagyva hídon lépünk át a meder felett, s ezzel el is érkezünk a következő attrakcióhoz, a Csepegő-szikla hatalmas mésztufa-képződményéhez. A fiatal, kb. 15000 éves forrásmészkő-fal mintegy 30 méter hosszú, és bár részben talaj fedi, 5 méter magas. Különlegessége, hogy a mészkő és víz ellentmondásos kapcsolatának több fázisa, jelensége is megfigyelhető rajta. A felszínről beszivárgó víz olda, koptatja a kőzetet, ezzel hasadékokat alakít ki benne, és lecsöpögve cseppköveket épít: benézve a sötéten ásító félüregbe, néhány hasonló forma tűnhet fel a „plafonon". Alul a forrásmészkő medencéiben tiszta karsztvíz gyűlik össze, szép tavacskákat alkotva. A szikla lábánál pedig a saját gátján alábukó patak mély medencében kavarog, s közben a falat koptatva formálja üstszerű medrét.

Továbbra sem csillapodik a völgy szépsége, többször átkelünk a vízfolyáson, olykor újabb mészkőpados vízeséseket, zúgókat vehetünk észre. A vadregényes szurdokkörnyezetet Óbányához közeledve egyre több épület szelidíti, végül a felduzzasztott Pisztrángos-tavak partján érkezünk meg a faluba. Az üvegkészítő, később fazekassággal foglalkozó német telepesek által alapított, 18. századi falu egyszerűségükben gyönyörű, fehér, olykor tornácos parasztházai katonás rendben sorakoznak. A hazánkban ritkaságnak számító településképet a szűken záródó völgyoldalak teszik emlékezetessé. A 20. század utolsó évtizedeiben épült csak út Óbányára, az addig egymással házasodó, sváb ajkú közösség tagjai közé így egyre többen költöztek be távolabbi vidékekről is. Mára német szót nem hallani, turistából, kirándulóból azonban egyre több van.

Óbánya - Apátvarasdi csárda

Pecsétet a kocsma falán találunk, és érdemes felkeresni a hegyoldali kilátót is, ahonnan csaknem az egész falut megcsodálhatjuk hosszában. Óbányát az aszfaltcsíkon hagyjuk hátra, és nem sokkal a Skóciai Szent Margit kereszt után lépünk csak ösvényre. István király unokája, Skócia királynéja állítólag a közeli Rékavárban született, s élete későbbi szakaszában is élt a várban. A Mecsek utolsó próbatétele áll előttünk, a Templom-hegy oldalába kapaszkodunk. Ezzel elkerüljük Mecseknádasdot, az Árpád-kori kápolnájáról nevezetes falut. A túloldali lejtőről kilátunk a dombok felé - lejjebb legyünk óvatósak a forgalmas úton történő átkeléskor! Panorámás dombhátat követünk, majd az erdőgazdasági úttal dél felé fordulva Apátvarasdtelepre érkezünk (pecsételőhely). A Vadászcsára és a falu, amint neve is mutatja, német lakosság otthona volt, akiket a törökök távozása után költöztettek ide. A 2. világháború után kitelepítették őket.

Apátvarasdi csárda - Mórágy

Földúton, dombsági tájban emelkedünk, egy elágazásnál élesen balra kell fordulnunk. A mély bevágásban a rómaiak Pécsre vezető útjának maradványa látható. Nagyjából a dombháton maradva, az apró, löszbe vágódott völgyfőket kerülgetve gyalogolunk a Hesz-kereszt pihenőjéig. Az 1853-ban állított feszület Hesz Antalra emlékezik, akit orvvadászok gyilkoltak meg.

Útvonalunkon legföljebb az erdő változik, felüdülést a Héthárs-pihenő jelent. A névadó fákat az Erzsébet királyné halálát okozó merénylet okán ültették, közülük 6 ma is áll, a hetedik helyett újat telepítettek. Nagyrészt tölgyest átszelő aszfalton gyalogolunk a következő másfél kilométeren, a monoton talpalás eseménytelenségét a Harsányi-kereszt oldja kissé. A feszületet egy szerencsésen végződött vadászbaleset után hálából állították 1932-ben („vitéz Harsányi János és neje Schmidt Gertrud"). A kereszttől északra látható szántóterület érdekes események színtere volt a rendszerváltás idején: a paksi atomerőmű radioaktív hulladékának szánt lerakónak először itt, Ófalu mellékén jelöltek ki építési területet. 1989-ben, a csernobili katasztrófa után néhány évvel az ötlet a korszellemhez képest heves ellenállást váltott ki a helyiekből, a legelőn több ezer fős tüntetés jött össze. A hatalom végül meghátrált, és sok évvel később Bátaapáti és Mórágy között láttak neki az építkezésnek (a lakosok beleegyezését hozó helyi népszavazás után).

Bátaapáti felé fordulunk, a K jelzés vegyes erdőkben halad, egy rétről kilátunk a Szekszárdi-dombság felé, később a dombhát egy másik pontjáról pedig a Geresdi-dombság erdős magaslatai is láthatóvá válnak. Bátaapátiba löszmélyúton érkezünk le. A 11. században létrejött települést a törökök kiűzése után az Apponyi család uralta, akik német telepeseket hozattak birtokaikra. (Őket, mintegy 800 főt 1946-ban a kollektív bűnösség elve alapján Németországba űzték, emléktáblájuk az evangélikus templom falán látható.) A napsütötte lankák lehetőségeit hasznosítva az apponyiak szőlőt telepítettek, présházat építettek, és a palackozást lehetővé tevő üveghutát üzemeltettek a szomszédos völgyben. Bátaapátihoz közel található a jól záró, ellenálló gráinttömb gyomrában, 260 méteres mélységben kialakított radioaktívhulladék-tároló, mely hetente egyszer, előzetes egyeztetés után fogad látogatókat. Az acélhordók betonkonténereit 2600-ig fogják itt tárolni.

Kaszálón emelkedve fordítunk hátat Bátaapátinak, de megint nem kell magasra kapaszkodnunk. A sarjfoltokkal megszakított erdőből az Éva-völgybe ereszkedünk, mely a lankás tájhoz képest némileg meglepő, néhol sziklás patakot vezet el. Mórágyhoz közeledve fenyvesek teszik egyre hangulatosabbá a tájképet - a rövidebb út helyett fel kell kaptatnunk a Cserfa-dombra, hogy a túloldalán kőfejtőnél érjük el a falut. A gránitot a Geresdi-dombság nagy részén 50-60 méter vastag lösz fedi, s csak a völgyekben, völgyoldalakban bukkan felszínre, ahol a vízerózió leradírozta róla a fedőrétegeket. Ez az ősi kőzet tűnik fel a kőfejtőben, ahol egyébként szabadtéri színpadot is kialakítottak.

Mórágy közelében, a beszédes nevű Tűzkő-dombon már az újkőkorban is volt emberi jelenlét, maga a falu a 13. században jött létre. Később rácok (szerbek) éltek a község területén, majd német telepesek érkeztek. A patakon vízimalmok működtek, a helyiek pedig fazekas termékeikről voltak híresek. Amikor a 2. világháború után a német családokat kitelepítették, helyükre túlnyomórészt (akárcsak Tolna megye más részeire) székely és felvidéki családok költöztek. A pecsétet a Helytörténeti Gyűjtemény és a Patak Csárda falán is megtalálhatjuk.

Tömegközlekedéssel

Zobákpuszta:

  • A Szekszárd és Komló közötti buszjáratról a Zobákpuszta, autóbusz-váróterem megállónál kell leszállni
  • Pécs felől a buszról a Zobákpuszta, szászvári útelágazás megállónál szálljunk le

Mórágy:

  • A helyi buszjáratról a Mórágy, kultúrotthon megállóban kell leszállni.

Megközelítés

Zobákpuszta :

  • A Komlóhoz tartozó Zobákpusztát átszelő úton fut a DDK K jelzése. Zobákpuszta, autóbusz-váróterem megállóból rögtön a K jelzésen találjuk magunkat. A Zobákpuszta, szászvári útelágazás megállótól keletre kétszáz méterre kell sétálni, az Y elágazásban jobbra tartva. 

Mórágy:

  • A buszmegálló a DDK-szakasz végpontján/kezdőpontján található.
  • A parkoló a K vonalán található, száz méterre az indulási ponttól. 

Autóval

  • Zobákpusztán nincs külön parkoló, a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk az utcán.
  • Mórágyon a templom mögött, az óvóda előtt találunk parkolót.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Kéktúra III. turistakalauz (Dél-Dunántúl) - Az Írott-kőtől Szekszárdig
  • Mecsek turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Kéktúra III. turistakalauz
  • Mecsek turistatérkép
  • Geresdi-dombság turistatérkép


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
37,7 km
Időtartam
10:50 óra
Szint +
870 m
Szint -
1105 m
Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Kulturális/történelmi értékek Szép kilátás Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!