Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Többnapos gyalogtúra Szakasz

Szarvaskő - Putnok (OKT-23.)

Többnapos gyalogtúra • Észak-Magyarország
Ennek a tartalomnak a szerzője:
Magyar Természetjáró Szövetség
  • Panorámarészlet a Tar-kőről
    / Panorámarészlet a Tar-kőről
    Fénykép: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Bél-kő
    / Bél-kő
    Fénykép: Gabriella Szlatki, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Bakancslista Kéktúra - 04.A legextrémebb téli alvóhely a Bükkben
    / Bakancslista Kéktúra - 04.A legextrémebb téli alvóhely a Bükkben
    Videó: rebellis70
Térkép / Szarvaskő - Putnok (OKT-23.)
0 300 600 900 1200 m km 10 20 30 40 50 60 Major-tetői kilátó (Szarvaskő) Szarvaskői vár Bélháromkúti (Bélapátfalvai) ciszterci kolostor Tar-kő Huta-rét Hármaskúti Erdészház Kalica-tető Három-kő-bérc
Időjárás

Az ország legmagasabb fekvésű táját, s egyben legnagyobb átlagmagasságú hegységét keresi fel a Kéktúra bükki szakasza. Különösen háborítatlan erdők, napsütötte, hullámos felszínű rétek, a táj fölé tornyosuló sziklameredélyek alkotják a Bükk vadregényes vidékét, melynek minden szépségébe belekóstolunk túránk során.

nyitva
közepes
62,5 km
19:40 óra
2275 m
2350 m

Ha távolról ránézünk a Bükkre, a környezetéhez képest jócskán kiemelkedő, majdnem lapos tetőszintű, hosszan elnyúló hegységet látunk. A csúcsokat hiába keressük, a hegyvidék ugyanis enyhén hullámos fennsíkban tetőzik. Változatos kőzetösszetételének legmeghatározóbb eleme a jól karsztosodó mészkő, mely egy nagy és több kisebb platót emel ki a hegységből. Az ellenálló, de a víz hatására oldódó kőzet a mélybe vezeti a lehulló csapadékvizet és szerteágazó barlangrendszeren juttatja azt el a hegylábi forrásokig. Ezért a Bükk-fennsík mélyét számtalan barlang, zsomboly, víznyelő járja át.

Azonban a mészkő a felszínen is látványos, gazdag formakincset hordoz: a legszembetűnőbbek a Nagy-fennsík déli peremén világító, a térszínből kissé kiemelkedő „kövek" (pl. Őr-kő, Pes-kő, Tar-kő, Három-kő). A nálánál gyorsabban pusztuló, palás kőzetekkel aládúcolt mészkő támasztékát elvesztve nagy tömegekben omlott le, ezzel távolról is feltűnő, merészen felszökő sziklafalakat hozva létre a fennsík szélén.

A barázdált felszínű mészkőszirtek tetejéről hazánkban szokatlanul kiterjedt hegyvidéki panorámát élvezhetünk. A Bükk ugyanis hosszú, fokozatos átmenet helyett falként tornyosul az Alföld és a tőle északra fekvő dombság peremén, belső zugai ezáltal számtalan völgy, gerinc és csúcs zárt világát alkotják. A hegység legvadregényesebb, legkülönlegesebb része az országos összevetésben is páratlan Bükk-fennsík, vagy más néven „az Óriások asztala". Az északkelet felé fokozatosan kiszélesedő és alacsonyodó, majd ott a Garadna-patak által kettészelt plató 50-nél is több 900 méternél magasabb tetőt hordoz. Kiemelt helyzetének következtében viszonylag hűs, csapadékos klíma jellemzi. Északi oldalában nagy esésű, szűk szurdokvölgyeket találunk, melyek a karsztos jelenségek széles spektrumát vonultatják föl - gondoljunk csak a Szalajka-völgy hírneves vízesésére vagy forrásaira, esetleg az autós kilátóhelyről megnézhető Leány-völgy oldalában ívelő, zord mészkőbordákra! A Déli-Bükk kiterjedtebb hegyvilágában a palás kőzeteken csörgedező, majd a mészkőpásztákon elnyelődő patakok és hosszú, magas falú völgyeik 500-700 méteres magaslatokat fognak közre. Emellett a hegységet vulkanikus eredetű kőzetgyűrű öleli körbe.

Az autók elől elzárt, különleges élővilágú Bükk-fennsík erdőségeinek zártságát bűbájos, töbrök pettyezte rétek törik fel. A víz oldó tevékenysége nyomán született kör alakú horpadások, a töbrök sajátos mikroklímája még a nyár közepén is rejthet fagyzugokat, nulla fok körüli hőmérsékleteket. Az átlagosan 700-800 méter magas „Óriások asztala" és a környező hegysokaság Magyarország talán legváltozatosabb hegyvidékét, leginkább kárpáti hangulatú táját alkotja. Ráadásul néhány klasszikus turistaház mellett számos kulcsosházat, de még barlangszállásokat is igénybe vehetünk, ha kedvünk támad pár napra bevenni magunkat a terjedelmes erdővidék mélyére.

A Kéktúra a Szarvaskő környéki vulkanikus szirteken végigfutva ráfordul a fennsíkra, hogy aztán annak híres vonulatát, a köveket felkeresve belső részeire kalauzoljon. Bánkút turistaházától leereszkedünk a hegység északi hegylábfelszínére, és a régebbi eredetű, alaposan letarolt Upponyi-hegységben kialakított, gyönyörű fekvésű víztároló mellett gyalogolunk végig. Még néhányszor visszatekinthetünk az impozáns méretű Bükk-fennsíkra, végül dombokon át érkezünk Putnokra.

A szerző tippje

  • A Kéktúra bükk-fennsíkot átszelő szakasza igen hosszú, készüljünk úgy, hogy valószínűleg 2 napunkat fogja igénybe venni, ezért a szűkös fennsíki szálláskínálatra kell hagyatkoznunk.
  • Bélapátfalván tartogassunk időt a Ciszterci Apátság épületének meglátogatására!
  • Az Őr-kő-rét előtt térjünk ki az Őr-kőre a K▲ jelzésen, mert felejthetetlen panoráma lesz a jutalmunk!
  • A Cserepes-kőnél található barlangszálláson ingyen éjszakázhatunk, ha beérjük az igazán nomád körülményekkel (hideg éjszakákra kályha is van, már amennyiben megbízunk a tákolt kéménycsőben).
  • Amikor a Kéktúra a Tar-kő lejtője után balra kanyarodna, mindenképp érdemes vállalni a kb. 5 perces kitérőt jobbra a Z▲ jelzésen, hiszen így a legkeletebbi mészkőszirt, a Három-kő panorámás tetejére juthatunk.
  • Bánkúton a turistaházban vagy a panzióban tölthetjük az éjszakát, de a közelben több kulcsosház is rendelkezésre áll (pl. Hármaskút, Csurgó).
  • Bánkúttól negyedórás séta a Bükk legmagasabb kilátópontja, a Bálványon álló Petőfi-kilátó, melyhez a K▲ jelzést követve találunk utat.
  • Ha jut rá időnk, az utolsó bükki panoráma a Dédes-vártól nyílik, ehhez a KL jelzés a célravezető.
  • Uppony után, a hegyre felérő utunkból jobbra ágazik ki a K▲ jelzés, mely a Kalica-tető vadregényes kilátópontjára vezet, nem érdemes megspórolni a rövid (kb. 2x 15 perces kitérőt).

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén

  • Bélapátfalva (OKTPH_112_1, OKTPH_112_2): Bélapátfalvi cementgyár vasúti megállóhely vagy Bélapátfalva, vasúti átjáró buszmegálló
  • Mályinka (OKTPH 115): Mályinka, alsó buszmegálló
  • Uppony (OKTPH 116_1, OKTPH_116_2): Uppony, községháza és Uppony, Szabadság telep buszmegállók
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2018-11-12

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
952 m
143 m
Legmagasabb pont
Tar-kő (952 m)
Legalacsonyabb pont
Sajó völgye, Putnok (143 m)
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Bükk-fennsíkon Bánkúton kívül nem találunk forrást, ezért egész napra elegendő vízzel induljunk útnak!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Szarvaskő, faluközpont (220 m)
Koordináták:
Geographic
47.988103 N 20.331011 E
UTM
34T 450085 5315194

Végpont

Putnok, vasútállomás

Útleírás

Itiner

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

  • Szarvaskőről a Gilitka-forrásig gyalogolunk.
  • A forrástól Bélapátfalvára vezet utunk.
  • Felkapaszkodunk a Bükk-fennsíkra, elhaladunk az Őr-kő alatt.
  • Látványos úton jutunk el a Tar-kőre, majd a Zsidó-rétre.
  • Következő fontos úticélunk Bánkút, ahol turistaház is áll.
  • Leeereszkedünk Mályinkára.
  • Aszfalton megyünk át Dédestapolcsányra.
  • A falu után a Lázbérci-víztároló mellett közelítjük meg Upponyt.
  • Felkaptatunk a Három-kő-bércre.
  • Túránkat Putnok vasútállomásán zárjuk.

A túráról részletesen

Szarvaskő – Telekessy vendégház

Szarvaskő egy szűk „bazaltsikátorba” szorult. A várhegyet felépítő, sötét párnaláva az évmilliókkal ezelőtt itt szétterült, kinyíló óceáni medence alján ömlött ki, majd a hideg víz hatására gyorsan megdermedt. Ösvényünk a szirtet kerülve kapaszkodik föl a hegyvállra. Tegyük meg a mindössze pár méteres kitérőt a kilátópontra: bár a várból szinte semmi sem maradt, nagyszerű a kilátás a szarvaskői katlanra, a meredek hegyoldalak közt ülő kicsiny falura. A kis erősséget védői Eger elestekor elhagyták, de a 18. század elejéig még használatban volt.

Ahogy a K jelzés átvág a túloldalra, egyre különlegesebb panorámában lesz részünk: a gyepes hegyoldal alatt az autóút és az alagutakba fúródó vasút terepasztalszerű kanyargása teszi mozgalmassá a tájat. A távolban feltűnik a Mátra is. Alacsony gerincen indulunk a Bükk-fennsík irányába, a Kéktúra csapását leszámítva ritkán járt erdők borulnak fölénk. Jó néhány kilométer után ereszkedünk alá a Rocska-völgybe. Mielőtt a szarvaskői szorost robbantásokkal, komoly mérnöki munkával átjárhatóvá tették, itt haladt a Bélapátfalvára vezető szekérút. A barokk sítlusú Gilitka-kápolna aprócska épülete a völgy egy szélesebb pontján áll, neve Eger egykori püspökének (II. Kilit) emlékét őrzi. Mellette turistapihenőt alakítottak ki.

Az út kikapaszkodik a völgyből, egy nyergen kel át Bélapátfalva felé. Hamarosan megérkezünk a Telekessy-üdülőhöz. Az egykori papnevelde épülete sokáig turistaszállásként működött, ma vendégházként üzemel. Pecsétet az épülethez vezető lépcsősor melletti öreg fán és a bejáratnál találunk.

Telekessy vendégház – Bélapátfalva

Bélapátfalvára a Bél-kő aljában gyalogolunk be. Ezzel már a lehető legjobban megközelítjük a Bükk-fennsík vadregényes vidékét, melyre a bányászattal élessé, szabdalttá tett sziklafal irányítja rá figyelmünket. A hatalmas hegytorzó impozáns látvány, egyben a mára bezárt cementgyár kiszolgálásának és a természetre következmények nélkül igába vonható erőforrásként tekintő emberi mentalitásnak a mementója.

Egy balkanyarnál szembe találjuk magunkat a bélháromkúti ciszterci apátság épületével. Bár késő román stílusú, de gótikus jegyeket is tartalmaz – hiszen az építkezést megszakította a tatár hadjárat. A 13. század elején a Pilisből ideköltözött ciszterci szerzetesek kezdtek itt bazilikát és kolostort építeni – utóbbit IV. László serege felgyújtotta. A 18. századi helyreállítás során barokk boltozatot is kapott.

A Kéktúra beinvitál Bélapátfalva központjába, majd a vasúti átjárónál kifelé kanyarodik onnan, és nekivág a Bükk előttünk tornyosuló hegyeinek. A peronnál pecsételhetünk is. Keskeny úton baktatunk, a Bél-kő csipkézett sziklasora egyre fenyegetőbben hajol fölénk. A Szomjas Csuka vendéglő bejáratánál még egy bélyegzőt találunk.

Bélapátfalva – Cserepes-kő

Bélapátfalvától a Bükki Nemzeti Park mélyére indulunk. Az elbontott cementmű gyári tavának létképét különlegessé varázsolja a Bél-kő teraszokra bontott, lerobbantott tetejű sziklatömege. Egy pillanat alatt átlátható innen nézve, milyen magasan is van a szomszédos tájakhoz képest az „Óriások asztala”, a Bükk-fennsík. A Kéktúrát követve aszfaltot taposunk, elhaladunk egy furcsán foglalt kút mellett – vegyünk magunkhoz elegendő vizet, mert Bánkútig erre nem lesz újabb alkalmunk! Az autóutat elhagyva a Lak-völgyben emelkedünk, összezár körülöttünk az erdő. A meredekséget szerpentinen küzdjük le, és a Horotna-völgy fejezetébe érkezünk, ahol II. világháborús katonasírok domborulnak.

Az előttünk kanyarodó meredek emelkedőn már ki-kibukkan a talajból a mészkő, ahogy egy száraz árok mellett baktatunk fölfelé. Egy elágazásnál jobbra fordulva szép bükkösben kerüljük az Őr-kőt. Újabb útcsomóponthoz érünk, innen tehetünk kitérőt a Bél-kő kilátóhelyére, melyet kb. 15-20 perc alatt érünk el. Áthaladunk a Zöld-rét kaszálóján, s ezzel meg is érkeztünk a fennsíkra – annak is egy igen háborítatlan, különlegesen vadregényes szegletébe. Balra zord sziklafal tör a bükkös fölé: ez az Őr-kő mészkőhomloka. Apró természetvédelmi őrkunyhó áll a bükkösben, ajtaján plakát hirdeti az errefelé élő farkasok és hiúzok kutatási programját. Hűs mikroklíma és természetes, kezeletlen erdő jellemzi ezt a környéket.

A Zöld-rét után és az Őr-kő rétről tesz hurkot egy ösvény a nagyszerű kilátóhelyre. Utóbbiról sziklalépcsőn jutunk fel a kellemetlen aljzatú, mészkőbarázdás tetőre. A karrmezőt a víz oldó hatása alakítja ki a mészkőfelszínen, a népnyelv a jelenséget ördögszántásnak nevezi. Az Őr-kőről feledhetetlen a panoráma: nem tejesen a fennsík szélén állunk, ezért a közeli Pes-kő sziklahomlokának csak a szélét látjuk, illetve erdős hátát, mögötte a Tar-kőt is felismerhetjük. De előttünk terül el az egész Déli-Bükk hatalmas erdőrengetege is, és feltűnik Eger irányában a Mátra is.

Az Őr-kő-rétről ismét kellemetlen terepen, karrmezős felszínen gyalogolunk a csenevész fák közt. Balra zöldell a tágas Korcsmáros-rét, majd elérjük a Pes-kő-kaput, mely egy meredek sziklaletörés. A kalandos ösvényszakasz után kis ösvényen haladunk a Pes-kő oldalában. A döbbenetes méretű sziklafal, mely Felsőtárkány felől a kövek vonulatának leglátványosabbika, sajnos nem látogatható és fokozottan védett. Ezért továbbmegyünk egy minden oldaláról zárt mélyedés peremén, sötét szálbükkösben. Hamarosan sziklakibúvásos hegyoldalon emelkedünk, és egyszer csak ajtóval felszerelt mészkőfal előtt állunk: a cserepes-kői barlangszálláshoz érkeztünk. Itt pecsétet is találunk, és a 800 méter körüli magasságban nyíló üregben kialakított priccseken akár az éjszakát is eltölthetjük, megszerezve ezzel a Kéktúra egyik legkülönlegesebb élményét.

Cserepes-kő – Tar-kő

Egy apró, meredek völgyfőt kerülve jutunk a Cserepes-kő keleti oldalába, ahol hatalmas ördögszántás közepette keressük az ösvényt. A helyenként mohos, éles peremű mészkősziklák páratlan szépségű hegyoldalt alkotnak. Egy kanyar után nem kevésbé látványos pontra jutunk: a meredek lejtőn széles sziklagyep terül el. A sekély talajú területet az erdő egyelőre nem hódította vissza, így fantasztikus kilátás van a keskeny csapásról a Vörös-kő-völgyre és a hatalmas erdőrengetegre. A bükki Kéktúra egyik leghangulatosabb pontja ez.

Ismét a fák közé lépünk, és hamarosan teszünk egy éles balkanyart. Ha jobbra letérünk az ösvényről, a Vörös-kő kis sziklabércére jutunk. Az apró kiszögellés emlékezetes kilátást nyit az alatta induló, meredek falú völgyekre, és a több száz méterrel magasabb, szomszédos Tar-kő sziklabordás homlokára. A Kéktúra vadregényes völgyfőben kaptat fölfelé, majd jobbra kanyarodik és ezzel újabb fontos területhez kalauzol: az Őserdő peremén tesszük meg a következő métereket. Érdemes jól megfigyelni az erdőt bal felé: itt nyoma sincs a katonás, egyveretű állományoknak, sűrű, „rendezetlen”, azaz természetes állapotokat látunk. A kidőlt fák a földön hevernek, helyükre besüt a nap s ezzel életet ad az aljnövényzetnek és az újulatnak. Az Erdőrezervátum Program részét képező, kezeletlen területet kb. 150 éve vonták ki az erdőgazdálkodás alól, létének célja az erdők természetes folyamatainak megfigyelése.

Néhány kanyar után meredek kapaszkodással vágunk neki a Tar-kőnek, a Bükk legmagasabb természetes kilátópontjának. A K jelzés elkerüli a kilátóhelyet, de alighanem nincs az az ember, aki kihagyná a minimális kitérőt. A K▲ ösvénye a Tar-kő mészkősziklagyepes teraszára hív. 950 méterről szemlélhetjük az egész Déli-Bükköt, könnyen felismerhetjük a Hór-völgyet és a végén magasodó Ódorvárat, feltűnik a Kőlyuk-Galya, és nyugat felé a hegysort záró Nagy-Eged is Eger fölött. A Tárkányi-medencén túl a Mátra magasodik, és mivel a Tar-kő kicsit előreugró helyzetű, a többi bükki kőre is rálátunk valamelyest. Bal felé a Három-kő gyepes teteje töri át a lombszőnyeget, és könnyen azonosítható a Bükk-fennsík délies letörése is. Tiszta időben nyugaton a tokaji Nagy-hegy is megmutatkozik. Alattunk értékes növénytársulás lakja a sziklára települt karsztbokorerdőt, viszont lejjebb csúf tarvágások vonalai vagdalják a zöld rengeteget. Kétségtelenül a Bükk egyik legszélesebb panorámáját élvezhetjük a Tar-kőről.

Tar-kő – Zsidó-rét

A fennsíkperem utolsó ösvényszakaszát kezdjük meg a Tar-kőről lefelé, ahogy keleties irányt véve gyalogolunk tovább. Elérjük a Keskeny-rét szép pásztáját, és itt van lehetőségünk jobbra, 10 perces kitérővel felkeresni a legkeletebbi követ, a Három-kőt. Tisztásáról újabb varázslatos panoráma tárja föl a Déli-Bükk számtalan erdős hegycsúcsát. A Kéktúra átvág a Keskeny-réten, és megérkezik a Zsidó-rét csücskébe.

A Zsidó-rét – a legtöbb bükki tisztáshoz hasonlóan – évszázadokkal ezelőtt, a hatalmas bükkösök letermelése során keletkezett. A kaszálás és legeltetés, valamint a sekély talaj hatására az erdő nem hódította vissza, ma a nemzeti park egyik kiemelten óvott része. Az erdők övezte, töbrök lyuggatta, borókabokros rét hepehupái közt mintha jóval magasabb hegységben járnánk. Számos ritka növényfaj él meg a hosszú tisztáson, és itt található a legnagyobb töbrök egyike, a hatalmas Mohos-töbör is.

Zsidó-rét – Bánkút

A Bükk egyik legbűbájosabb pontját magunk mögött hagyva betonra térünk, és erdőben folytatjuk a menetelést. Hamarosan érintjük a szintén kellemes hangulatú Kis-Sár-völgyet, majd a Mély-Sár-völgy végében balra fordulunk. Hosszanti, keskeny, töbörsoros tisztás húzódik mellettünk, mígnem kavicsos utunk átfúr egy kis fenyvest. Elérjük a Faktor-rétet, itt már a Bánkút felé tartó turistautak sűrű fonata miatt figyelnünk kell a jelzéseket, ha nem akarunk másikra tévedni. A fennsík északi oldalának gyönyörű rétláncolatán járunk, balra a teljesen lezárt, tiltott Ablakos-kő-völgy háborítatlan mélyülete indul. Elhagyjuk a fokozottan védet Diabáz-barlang nyílását – félrevezető neve mellett (a porfiritet tévesen azonosították diabázként) arról ismeretes, hogy 153 méteres mélységével ez az ország 7. legmélyebb barlangja.

Az aszfaltút mentén érkezünk meg Bánkút kis telepére Az 1931-ben avatott turistaház a szocializmus évtizedeiben teljesen tönkrement, a ’90-es években azonban mai formájában, Fehér Sas panzióként nyitott meg újra. Lejjebb találjuk a Bánkúti Síklub Síházát vagy ahogy legtöbben ismerik, a turistaházat. Mindkettőben eltölthetjük az éjszakát, mielőtt elhagyjuk a Bükk-fennsíkot. A házban vagy az étterem bejáratánál vár a bélyegző.

Bánkút – Mályinka

Bánkútról ne mulasszunk el a parkoló mellől induló K▲ jelzésen kitérőt tenni a Bálványra! A szép, köves ösvény végén a Petőfi-kilátó acélszerkezetes tornya fogad. A legfelső létrán felkapaszkodva lenyűgöző panoráma jutalmaz: gyakran nem csak Észak-Magyarország egy jelentős szelete, de a Felvidék számtalan hegysége is látható innen. A Bükk-fennsík erdővidéke és a hegységperemi mély völgyek mellett a Mátra és a Zemplén is élesen kirajzolódik, de a Karancsot is felismerhetjük a távolban. Domb- és hegyhátaival az egész északi országrész egy nagy, megdermedt hullámzás. Tiszta időben nem is tűnik olyan távolinak az Alacsony-Tátra, de a Magas-Tátra csúcsai is könnyűszerrel azonosíthatók.

A Kéktúra Bánkútról lefelé indul. Keresztezzük a mályinkai országutat, ezt követően pedig az Ördög-oldal sötét bükkösében gyalogolva gyorsan veszítünk a magasságból. Elérünk egy nyeregpontot, és a bal felé kiágazó gerincre térünk. Egy földvár sáncain lépdelünk át, egy balkanyarnál kilátunk nyugat felé. A Kéktúra a Kisvár sziklafala előtt lefelé tér, de érdemes vállalni a ráadást a Dédes-vár 597 méteres magaslatára. E két szirt a hegylábról a Felvidék mészkőbérceihez hasonlatos látványt formál, de a föntről nyíló, fennsíkra néző panoráma is emlékezetes. A dédesi vár története rázós véget ért: a török ostrom idején, hosszú és hősies küzdelem végén a várvédők összehordták a puskaport és egy hosszú kanócot gyújtottak. Az éj leple alatt elhagyták a várat, a betörő török pedig 400 katonát vesztett a robbanásban. A basa bosszúból az egész erősséget leromboltatta.

A gerincről leereszkedő K jelzés szokatlanul meredek, térdroppantó lejtőn éri el a Baróc-patak völgyét. Átkelünk a vízfolyáson, majd kikapaszkodunk a völgyből, hogy Mályinka határába jussunk. A faluszéli kilátó a környező dombvidék remek megfigyelőpontja. A település ékessége a fa harangláb, mely a református templomot hivatott kiegészíteni. Ugyanis egy rendelet szerint az épületre tornyot nem építhettek. A hegyaljra tapadt, rendezett és bájos Mályinkán a Sanyi kocsma előtt vár ránk a pecsét.

Mályinka – Uppony

Aszfaltúton talpalunk át Dédestapolcsányba. Visszatekintve a Bükk egyre hatalmasabbnak tűnik – a település túloldaláról már egyenesen tekintélyt parancsoló a fennsík magasan futó sziluettje. Kiérve a faluból meseszép tó fogad: az erdős hegyek keretezte, Y-alakú, keskeny Lázbérci-víztároló. A tavat 1967-68-ban létesítették a sajó-völgyi iparvidék és a szomszédos falvak vízellátásának biztosítása érdekében. Ma fokozottan védett tájvédelmi körzet, elsősorban horgászok használják. A partján futó aszfaltúton már a Bükknél jóval idősebb rögvidék, az Upponyi-hegység alacsony bércei közt járunk.

A hangulatos tóparti séta mintegy 45-60 percet vesz igénybe. A végén sem kell búcsút vennünk az izgalmaktól: szűk, sziklakopáros falú, vad szurdokba érünk. Az Upponyi-szorost törésvonalon, azaz eleve környezeténél mélyebben fekvő területen vájta ki a Csernely-patak, s ezzel az ország legmélyebb szurdokát fűrészelte ki. A kanyont sajnos aszfaltút is áttöri, így csak a falak őrzik az eredeti állapotokat. Upponyba érkezvén két helyen pecsételhetünk: a közeli BB söröző kerítésén és az István-telep utcában.

Uppony – Putnok

A dombok ölelte Uppony szélén ismét erdőbe lépünk, és egy terjedelmes fenyvesfolton átvágva kaptatunk föl a Kalica-tető mögötti nyeregbe. Érdemes jobbra meglátogatnunk a vadregényes szépségű, kereszttel ékesített sziklabércet: nem csak a Lázbérci-víztároló tükre tárul fel előttünk, de a teljes Bükk-fennsík is, míg az Upponyi-szoros közvetlenül alattunk kanyarodik.

Újra pazar szépségű erdőkben túrázunk, egy irtásfoltról megpillanthatjuk a bal felé látható, fekete Három-kő szikláit, melyek felé utunk visz. Meredek ösvényen kapaszkodunk föl az andezitszirtek mögé. A sötét színűkkel könnyen felforrósodó, ezzel meleg mikroklímát teremtő sziklakiszögellések feltárják előttünk a Bükk-fennsíkot és a környező dombvidéket.

Lefelé hajlik utunk, ahogy Uppony medencéjét kerüljük a hegygerincen. Két oldalt széles völgyfők mélyülnek, aztán éles kanyarral jobbra fordulunk, elhaladunk egy erdészlak mellett, és ezzel ráfordulunk a Putnokra vezető hosszú célegyenesre. A Határ-völgybe tekereg az erdészeti út, hogy aztán annak végén autóútra válthassunk. Csatlakozik a megszűnt vasútvonal is, és az utolsó kilométereket már a Sajó völgyében, a betonon gyalogoljuk le Putnokig. Szemben a Borsodi-dombság széles hátai adnak hátteret a kisvárosnak, melynek vasútállomásán leljük a pecsétet.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Szarvaskő vasútállomása a gyér forgalmú Szilvásvárad - Eger vonalon fekszik, így ide akár vonattal is utazhatunk.
  • A Szarvaskő, italbolt megálló élénk buszforgalmat bonyolít Szilvásvárad és környéke, illetve Eger közt.
  • A putnoki vasútállomásra Miskolc felől érkeznek a vonatok, és oda is távoznak.
  • A Putnok, Fő tér buszmegállót a település főutcáján találjuk, a Kéktúra közelében.
  • A Putnok, vasútállomás bejárati út buszmegálló a vasútállomás épülete mellett van.

Megközelítés

  • Szarvaskőn a faluközpontot és a vasútállomás sínszálait is keresztezi a Kéktúra.
  • Putnokot a Kéktúra észak-déli irányban szeli keresztül, a vasútállomást érinti is.

Autóval

  • Szarvaskőn a falu központjában találunk parkolási lehetőséget.
  • Putnokon a vasútállomás előtt van parkoló.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A szerző által javasolt térképek:

  • Bükk turistatérkép

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
62,5 km
Időtartam
19:40 óra
Szint +
2275 m
Szint -
2350 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Egészséges környezet

A mai időjárás

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!