Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Többnapos gyalogtúra Szakasz

Putnok - Bódvaszilas (OKT-24.)

Többnapos gyalogtúra • Észak-Magyarország
Ennek a tartalomnak a szerzője:
Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Aggtelek, Baradla-barlang főbejárat
    / Aggtelek, Baradla-barlang főbejárat
    Fénykép: ANP
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Bakancslista Kéktúra - 02.Mintha egy megkövesedett őskori szörny emésztőcsatornájában járnál
    / Bakancslista Kéktúra - 02.Mintha egy megkövesedett őskori szörny emésztőcsatornájában járnál
    Videó: rebellis70
  • Bakancslista Kéktúra - 03.A rejtélyes putnoki farkasember nyomában
    / Bakancslista Kéktúra - 03.A rejtélyes putnoki farkasember nyomában
    Videó: rebellis70
Térkép / Putnok - Bódvaszilas (OKT-24.)
0 200 400 600 m km 10 20 30 40 50 60 MOL kút (Putnok, 26. sz. fkl. út) Keleméri Mohos-tavak Gömörszőlősi kilátóhely Baradla-szikla (kilátóhely) Jósva-forrás Tengerszem (Jósvafő) Jósvafői ófalu Jósvafői-fennsík Szőlőhegy (Jósvafő) Derenk (romfalu) Szádvár
Időjárás

Minden ízében egyedi, karakteres Kéktúraszakaszon járunk. A fátlan, gyepes dombhátak hullámzása közül extremitásoktól sem mentes karsztvidékre, sziklabarázdás hegyoldalak és töbörlyuggatta fennsíkok közé érkezünk. És ami igazán különlegessé teszi túránkat, az a lehetőség, hogy betekintsünk a karszt belsejébe.

közepes
63,1 km
18:40 óra
1700 m
1680 m

A félreeső, határhelyzetű Aggteleki-karszt nem csak elhelyezkedése miatt lóg ki hegységeink sorából. Kiterjedését nézve apró terület, mely középhegységi magasságokkal is alig büszkélkedhet: legmagasabb pontja a 604 méteres Fertős-tető, de jórészt az 500 métert sem haladja meg. Ráadásul szerves egységet képez a határ túloldalán található folytatásával, a Szlovák-karszttal. Az együttesen Gömör-Tornai-karsztként ismert tájegység a Kárpátok karsztjelenségekben egyik leggazdagabb darabkája - nem véletlenül származnak a környékbeli tájnyelvből az olyan szakszavaink, mint például a zsomboly és a töbör.

A hegység délkeleti, magyarországi része kétosztatú: északi fele fedetlen, valódi karsztterület, ahol kissé hullámos felszínű fennsíkok és mély völgyek váltják egymást, jellemzőek a karsztbokorerdős, sziklakibúvásos, különösen meredek, szinte falat képező hegyoldalak is. A Kéktúra által nem érintett déli területen viszont a karsztosodó kőzeteket vízzáró rétegek fedik - ezek szerepe azért jelentős, mert a róluk lefutó vizek a nyílt (fedetlen) karszt határára érkezve a mélybe fejeződnek, és a hatalmas barlangrendszer vízfolyásait táplálják.

A világörökséghez tartozó Baradla-Domica-barlangrendszer 25 km-es összesített hosszával és impozáns cseppkőformációival, valamint jól kiépített turisztikai infrastruktúrájával lenyűgöző betekintés a karsztosodott mészkőtakaró gyomrába. Maga a barlangrendszer lényegében egy föld alatti folyóvölgy, mely a mészkövet szénsavtartalmával oldó, abban járatokat kialakító víz szüntelen munkájának következménye. Ahogy a terület fokozatosan kiemelkedett, a mélyben csörgedező patakok újabb barlangokat hoztak létre - ennek nyomán a Baradlában is több szint fut egymás alatt, illetve néhol óriási barlangszádák, régen kiemelt járatok nyílásai ásítanak a hegyoldalakban.

A sasbércek függőleges elmozdulásai különböző magasságba emelkedett fennsíkokat és köztük helyenként széles völgyeket eredményeztek. A Jósvafő fölötti, medencehelyzetű fennsík töbrökkel lyuggatott, hatalmas tisztása a hucul ménessel, illetve a Szelce-völgy erdők közé szorult, széles, száraz árka ezek legszebb megjelenési formái a hegyvidék hazai oldalán. A Ménes-völgyben ellenben hűs karsztvíz csobogása fogadja a kéktúrázókat, az erősen hátravágódott patak fűrészelő munkája a felső szakaszon szurdokszerű környezetet szül. A hideg vizű patakok, a hullámos felszínű fennsíkok és a széles völgyek, valamint rövid szurdokok mellett a bájos megjelenésű kaszálórétek és a karrmezős hegyoldalak látványa határozza meg az Aggteleki-karszt tájképét. A meredek lejtők némelyikét nagy területen a víz által kialakított barázdás sziklafelszínek, karrmezők (avagy ördögszántások) árkolják. A barlangnévadó aggteleki mészkőfal, a Baradla nevének szlovák megfelelője is meredek, sziklás hegyet és sziklaszirtet jelent.

A Kéktúra Putnokról elstartolva átvág a Borsodi-dombság erdős magaslatain, érinti a jégkorszaki növényekben gazdag Mohos-tavak egzotikusnak ható tőzegmohalápjait, majd megérkezik a szakasz egyik legbájosabb részére, a dombvidék fátlan, füves lankái közé. Mozdulatlan benyomást keltő, aprófalvas térségen vágunk át, miközben páratlan panorámájú dombhátakat keresünk fel. Zádorfalva után kevéssel erdőbe lépünk, így közelítjük meg Aggteleket, ahol a barlangnyílást rejtő sziklafal tetejére kapaszkodva érkezünk meg a karsztra. Könnyen felforrósodó klímájú, sziklagyepes-karsztbokorerdős lejtők után nemzeti parkhoz méltóan jó állapotú erdőkben folytatjuk utunkat Jósvafőig. A víz által meghatározott településképet hosszú erdei vándorlás követi, melyet rövid időre megszakít a Jósvafői-fennsík festői szépségű, töbörmezős rétje, amelyet a hucul ménes népesít be. Szelcepuszta meglátogatásával leereszkedünk a felvidéki hangulatú Ménes-völgybe, hogy aztán az Alsó-hegy fennsíkjára hágva tágas kaszálóréteket és a derenki polje tragikus sorsú településének emlékhelyét keressük fel. A későbbiekben megcsodálhatjuk a rövid, de emberpróbáló kapaszkodást követelő Szádvárt, hogy a hegység legszebb panorámáját élvezhessük, végül zsombolyok göröngyei közt kanyarogva érünk ki a Bódva völgyének peremére, ahol a Cserehát határán fejezzük be túránkat.

A szerző tippje

  • Ha időnk engedi, térjünk be Gömörszőlős kis múzeumaiba, a nagyszerűen karbantartott, felújított parasztházakba! Ezzel megismerkedhetünk e nagyot változott, eldugott vidék múltjával, történetével, mindennapjaival, de támogathatjuk is a falu törekvéseit önnön életben tartására.
  • Aggtelek és Jósvafő környékén ugyan gyönyörű nyomvonalon vezet a Kéktúra, de az igazi csodavilág a lábunk alatt van: ha még kimaradt volna, szánjunk több napot a Baradla-Domica-barlangrendszer felfedezésére! Több különböző vezetett barlangtúra közül választhatunk.
  • Jósvafőn érdemes kitérőket tenni néhány óra erejéig: a karsztvízből táplálkozó, erdős környezetben fekvő Tengerszem tó smaragdzöld tükre és a falu mesekönyvbe illő, hazánkban egyedülálló, patakos központja a „kék országjárás" gyöngyszemei közé tartoznak.
  • Jósvafő után nagyon hosszú erdei vándorlás következik: ennek legidillibb megszakítási pontja Szelcepuszta nagyszerű turistaszállója (Borz-Alom Erdei Iskola) vagy a szintén itt álló kastélyhotel.
  • Ha megszállunk Szelcepusztán vagy Jósvafőn, jó döntést hozunk, ha szánunk egy fél napot hazánk talán legszebb völgyére, a páratlan fekvésű Szelce-völgyre.
  • Szelcepuszta és Bódvaszilas közt magasodik a meredek emelkedőn megközelíthető Szádvár. A kalandfilmbe illő hangulatú romegyüttes falairől a karszt legszebb panorámája nyílik. Nagyjából 1 órás kitérőt jelent, de a fáradalmakért cserébe feledhetetlen élményt kínál.

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén

  • Kelemér (OKTPH_118_1, OKTPH_118_2, OKTPH_118_3): Kelemér, autóbusz-váróterem buszmegálló
  • Gömörszőlős (OKTPH_119): Gömörszőlős, községháza buszmegálló
  • Zádorfalva (OKTPH_120): Zádorfalva, autóbusz-váróterem buszmegálló
  • Aggtelek (OKTPH_121_1, OKTPH 121_2): Aggtelek, Baradla-barlang és Aggtelek, Kossuth utca Barlang bejárati út buszmegállók
  • Jósvafő (OKTPH_122): Jósvafő, Szálló; Jósvafő, szálló bejárati út és Jósvafő, autóbusz-váróterem buszmegállók
  • Derenktől (OKTPH_123) 5,4 km-re: Szögliget, autóbusz-forduló buszmegálló
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2018-09-11

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
513 m
149 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Az Aggteleki-karszt számos pontján találkozunk nyílt sziklagyepekkel vagy tágas kaszálórétekkel. Ezek klímája jóval melegebb környezetüknél, nyáron, meleg időjárás, hőség idején számítsunk forróságra! Ugyanez igaz az Aggtelektől délre eső szakasz fátlan dombhátaira is. Ezért valamilyen kalap vagy fejkendő viselése ajánlott.
  • A településeken kívül többnyire csak ingadozó vízhozamú források vannak, ezért bőséges folyadékkal készüljünk! Különösen igaz ez a forró, nyári időszakokra.

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.
  • A fátlan dombok majd karsztfelszínek miatt nyáron, melegben kalap vagy fejkendő viselése ajánlott.

Kezdőpont

Putnok, vasútállomás (150 m)
Koordináták:
Geographic
48.286986 N 20.437305 E
UTM
34U 458258 5348351

Végpont

Bódvaszilas, vasútállomás

Útleírás

Itiner

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

  • Putnok vasútállomásától déli-északi irányban átvágunk a településen.
  • Hosszan követjük a Szörnyű-völgy aszfaltját, majd a Pálma-forrás előtt felkaptatunk a Mohos-tavakhoz.
  • A tavaktól Kelemérre ereszkedünk.
  • Aszfalton sétálunk át a dombok alatt Gömörszőlősre.
  • Gömörszőlősről a dombhátakon át érkezünk Zádorfalvára.
  • A faluból ismét dombokon átvágva, a végén a határt követve jutunk el Aggtelekre.
  • Aggtelekről Jósvafőre gyalogolunk.
  • Jósvafőről a hegyek közé emelkedve érjük el Szelcepusztát.
  • A Ménes-völgy érintésével vezet a Kéktúra Derenkre.
  • A romfaluból a Szádvár közelében elhaladva a Szabó-pallag-vadászház maradványáig túrázunk.
  • A vadászházromtól leereszkedünk Bódvaszilasra, ahol a vasútállomáson fejezzük be a szakaszt.

A túráról részletesen

Putnok – Kelemér

Bélyegzés után elhagyjuk a településszéli vasútállomást. Putnok főtere felé indulunk, mely mellett elhaladva átlépünk a Szörnyű-völgyi-patakon. A templomnál fordulunk be, szomszédjában a kerítés fölött láthatjuk a jelenleg elzárt, évszázados várkastélyra épült Serényi-kastélyt és hatalmas parkját. A szegénysort rendezettebb utcaszakasz váltja, de a házak rövidesen elmaradoznak, helyükbe lép az erdő. Aszfalton baktatunk, melyről csak egy rövid szakasz erejéig térünk erdei ösvényre, majd elérkezünk a Szörnyű-völgy leghangulatosabb pontjához, a duzzasztott horgásztóhoz. Az erdős partszakaszoktól bájos vízfelület után nem sokkal a térség fejlődésében egykor fontos szerepet játszó Serényi Béla feleségéről, Pálmáról elnevezett forráshoz és pihenőjéhez jutunk. Itt a Kéktúra felkanyarodik a dombhát felé, és egy rövidke völgyön kaptat föl oda.

A gerinc túlfelén eleinte csenevész fiatalosban ereszkedünk, majd egy kis kilátást engedő tarvágás előtt hirtelen jobbra, ösvényre lépünk. A levegő lassan nehezebbé válik, ahogy a Kis-Mohos-tó sűrű növényzettel fedett, nyílt víztükröt alig rejtő tőzegmohalápjának partjához közelítünk. Nem sokkal messzebb a Nagy-Mohos-tavat is észlelni fogjuk a növényzet változásával, ennek vizéhez egy kis ösvényen közel is mehetünk. A két láp medre suvadással, azaz lejtőcsuszamlással keletkezett, a kisebbik mindössze 15, a nagyobb kiterjedésű 25 ezer éves. Mindkettő jégkorszaki eredetű, ezért (és különleges klímaviszonyaik okán) ebből az időszakból is őriznek növényritkaságokat. A természetes hulladékokból lassan keletkező tőzegláp kis zöld dudorait könnyen kikémlelhetjük a fák közt. A nyílt víztükör csaknem teljes eltűnése mindössze az utolsó évtizedek fejleménye, a láp életének aktuális felvonása.

Rövidesen visszatérünk a Kelemérre vezető aszfaltútra, és annak kanyargását követjük egy darabig, hogy aztán levágjunk egy szerpentinkanyart egy kellemetlen, bozótos csapáson. Az aprócska falu szélén áll a nemzeti park bemutatóháza (Mohos-ház), központjában pedig, a templom mellett Tompa Mihály Emlékmúzeum várja a látogatókat – a költő itt született, álneve (Rém Elek) a falu neve visszafelé olvasva. Pecsétet a boltban, az emlékház kerítésén és gondnoki helyiségében találunk.

Kelemér – Zádorfalva

Betonúton poroszkálunk, a táj feltűnően nagyot változik: eltűnnek az erdők, óriási, fátlan lankák vesznek körül, végtelen kaszálók és legelők hullámoznak ebben a különleges, eldugott szegletében az országnak. Gémeskút emlékeztet az egykor itt kóborló haszonállatokra, ma azonban maximum a csenevész autóforgalom és a magasra nőtt fű mozdul. Gömörszőlős igazi zsákfalu, északi végén nagyszerű állapotú, hagyományos épületek állnak. A gyűjtemények a térség egykori gazdálkodásának eszközeit, emlékeit sorakoztatják föl, de találunk itt templomi mennyezetekre koncentráló kiállítást is. A bélyegzőt pedig a szabadtéri múzeum kapujánál leljük.

Gömörszőlőst elhagyva teljesen egyedi hangulatú tájra lépünk, amikor nekivágunk az eddig csak alulról szemlélt domboknak. Kezdetben völgyet követünk ugyan, de hamarosan megkezdjük az emelkedést a kis dombhát gerince felé. Ahogy megyünk egyre feljebb, tágul a látóhatár, lassan feltárul előttünk a hátrahagyott falu kicsiny katlana. Meseszép látkép bontakozik ki körös-körül, a széles, alig szabdalt, zöldellő lejtőket többnyire csak a gerinceken váltják fel itt-ott erdőfoltok. Egy hegyvidék vadságával ugyan nem vetekedhet, ez a vidék mégis alighanem sok kéktúrázó legszebb emlékei közé kerül az országjárás során.

Csak röviden tapossuk a gerincen vezető nyomot, mert egy tábla jobbra, lefelé irányít – egyenesen a bozótba. Amilyen idilli volt az előző kilométer, annyi bosszúsággal jár a következő. Jó negyedórán át törjük magunknak az utat a sűrűben, nagy fellélegzés a megritkított fenyves szélére érkezni. Csenevész erecske völgyét követjük, fölöttünk itt-ott megsuvadt lejtők keretezik a felhagyott dűlőutat, Zádorfalva templomtornya jelzi a helyes irányt. A Kéktúra a település központjába terel, a pecsétet a kocsmában kell keresnünk.

Zádorfalva – Aggtelek

Aszfalton vágunk neki a hosszú aggteleki menetelésnek. A gyönyörű, napverte dombokat nem csak nézegetjük, hanem rövidesen fel is kapaszkodunk egyikük hátára. Nem sokáig élvezhetjük a már megszokott, festői panorámát, mert hamarosan elérjük az erdőt – előtte azonban még tekintsünk hátra, hogy végighordozhassuk tekintetünket a lankák fölé emelkedő Bükk-fennsík hosszú hullámsorán.

A következő kilométerektől ne várjunk sok változatosságot: a szép, füvesaljú tölgyeseken kívül felnövekvő bozót által belakott irtásfoltok alkotják a díszletet. Gerincen kanyargunk, két oldalába helyenként igen mély horhosok, heves esőzések után sebesen lefolyó vízzel megtelő árkok harapnak. Egy tölgymatuzsálem, „Ladon fája” jelenti az egyetlen említésre méltó látnivalót, félórán belül pedig megjelennek a határkövek. Amikor a két országot elválasztó vonalon jobbra fordulunk, Szlovákia felé megnyílik a táj, de jobbra perceken belül feltűnik úticélunk is: az aggteleki mészkőfal, aminek távolra fehérlő meredélyéről a barlangot is elnevezték (a Baradla szlovák megfelelője sziklafalat is jelent). Elérjük az enyészetnek átengedett vámállomást, és aszfalton, végül a kempingen keresztül érkezünk meg a turistaszálló épületéhez. Pecsételni a recepció ajtaja mellett vagy a látogatóközpontban tudunk.

Aggtelek – Jósvafő

Aggtelekről startolva nekivágunk a karsztnak, ennélfogva óriásit változik a táj. A világhíres Baradla-barlang bejáratát is rejtő sziklafal tetejére kapaszkodó, lépcsőkkel járhatóvá tett ösvény azonnal hegyvidéki atmoszférát teremt. Ráadásul föntről a padtól vagy a mögötte szétterülő karrmező tisztásáról fantasztikus a kilátás: a dombvidékek hátterében a teljes Bükk-fennsík megmutatkozik, jobbra pedig Szlovákia erdős vonulatai magasodnak. Kicsivel odébb jobbra, a hegy oldalára térünk, és mészkőkibúvásoktól zegzugos erdőt keresztezve talpalunk a Mész-völgy bejáratáig. Itt, a S jelzésen mintegy 10 perc alatt felkereshetjük az Aggteleki-tavat, mely egy eldugult víznyelőben gyűlt fel (igaz, nyáron nyílt vízfelületet ne keressünk benne).

Hosszú tisztáslánc vezet be az erdőbe: hirtelen vadregényes, gyönyörű erdő borul fölénk. Mohos mészkőgörgetegek és a talajt borító holtfák jellemzik a gyönyörű, meredek lejtőket fedő rengeteget. Átkaptatunk egy másik völgybe, túránk továbbra sem halványuló szépségű természetben kanyarog. A hegytetőhöz közel kicsi ördögszántást keresztezünk, majd tartós lejtmenettel közelítjük Jósvafőt. Egy eligazító táblánál a K jelzés balra, egy bércorron át keresi fel Jósvafőt (a temetőtől szép a kilátás a falura), de a legfontosabb látnivalókat kihagyja – tegyünk hát kitérőt, ennek első szakaszára úgyis rákényszerít a barlangpénztárnál elhelyezett bélyegző (Z jelzés).

Jósvafőre érdemes fél napot szánni: talán nincs az országban még egy falu, melynek településképében ennyire meghatározó lenne a patakok jelenléte. A hűs vizű, csillogva fodrozódó vízfolyásokat ráadásul nem szorították otromba, mesterséges mederbe, gázlóik ma is használt közlekedési vonalak. A szépen karbantartott ófalu épületei közt már régen nem dolgozik malom, pedig Jósvafő egykori vashámorát ezek működtették. A barlangbejáratnál lejjebb a Tengerszem tavát találjuk: smaragdzöld tükre és a ráhajoló fák festői összhangban egyesülnek. Vizét a közeli parkos környezetben található Jósva-forrás, Magyarország legnagyobb vízhozamú, hideg karsztforrása táplálja.

Jósvafő – Szelcepuszta

Mozgalmas szakasz áll előttünk: erre figyelmeztet a rövidke Tohonya-szurdok is, mely Jósvafő szélső utcájából, a Kossuth-barlang nyílása után indul. A szűk, mohos sziklákkal szegélyezett, hevesen kanyargó szűkület alján földút vezet, de ez mit sem csorbít a vadregényes látványon. Amikor a patak zúgói elmaradnak, tisztáson vágunk át, hogy aztán egy rövid, de emberpróbálóan meredek kapaszkodóval jussunk föl a feledhetetlen Jósvafői-fennsíkra.

A töbrök lyugatta felszínű, ettől hepehupás karsztfennsík medencehelyzetű, hatalmas rétjét minden oldalról hegyek keretezik. Akármerre nézünk, összefüggő, nagyragadozók lakta erdők szegélyezik a tájat, kivéve a legmagasabb lejtőn, a Nagy-oldal karsztbokorerdős, ördögszántotta terepén. A meredek térszínről a csapadékvíz könnyen lemossa a talajt, oldja a mészkövet, ezzel barázdált felszínt alakít ki, mely csenevész növényzetet éltet. A Gömör-Tornai-karszt jellemző tájképe vesz minket körül, az Északi-középhegység legkülönlegesebb helyeinek egyikén járunk. A nyári félévben a zömök testű hucul lovak nyerítése zengi be a mezőt, kissé vadnyugati jellegűvé színesítve ezzel az élményt.

A Kéktúra átkel a töbörmezőn, és a fák árnyékába tér. Felkaptatunk a Szőlőhegyre, oldalában a S jelzésen még néhány métert megtéve szép kilátópontra lelhetünk: a szembenső hegyoldal fenyvese kárpáti hangulatot teremt, a Szalonnai-hegység tömbje felé nézve pedig felkutathatjuk szemünkkel az Aggteleki Nemzeti Park címerállata, a foltos szalamandra kőből rakott, óriási mását.

Ösvényünk ismét szép erdőkben vezet, de a táj varázsa érezhetően elmarad a korábbiaktól, hiszen a vonulat szegényebb a karsztjelenségekben, mint a környező magaslatok. Végül leereszkedünk: Szelcepusztáról éppen csak betekinthetünk a lenyűgöző szépségű, széles Szelce-völgybe, melynek alján nem ér össze az erdő. Szelcepuszta idilli szálláshely, ráadásul a komfortfokozatot is megválaszthatjuk: vérbeli turistaszállást és kastélyhotelt is igénybe vehetünk. A tisztás karámjában lovak legelésznek, a szomszédjukban pedig ijedt dámszarvasok figyelik a túrázókat – érdekes módon egy fehér színű változat egyedei is láthatók köztük. A mai erdészeti telep Horthy Miklós vadászterületének központja volt. Hogy ez milyen szomorú következményekkel járt, annak nyomát hamarosan testközelből tapasztalhatjuk.

Szelcepuszta – Derenk

Kis lék tátong az erdőben, ahogyan lefelé kanyarodunk a hegyoldalon. A Ménes-völgy gyönyörű felső szakasza csobogó patakjával, kidőlt fatörzseivel és sziklaformáival igazán vadregényes bevezetése az Alsó-hegy platójának, és a következő kilométerek felvidéki túraútvonalakat idéző atmoszférájának. Egy elágazásnál balra fordulunk, majd rögvest jobbra, hogy egy illatos fenyvesen áthatoló, akadályokban gazdag horhosban kapaszkodjunk fölfelé. A zárt erdő szövetét kaszálórétek nyitják fel, közeledünk Derenkhez. Ám a romfalu előtt még egy fenyves zöldell, majd lombhullatók alól bújunk ki a Derenki-polje szegélyére.

A polje a szláv „mező” szóból ered, és a legnagyobb karsztos mélyedést jelöli: utunkról nagyszerűen megfigyelhető, hogy ezt a lapos aljú felszínformát meredek peremek veszik körül. Mivel lefolyástalan, a karsztfennsíkon ez az egyetlen hely, ahol a víz megmarad (amint a következő réten a Kéktúráról is érzékelni fogjuk), alkalmassá téve a megtelepedésre. Az egykori falu helyén ma karók jelzik a lakosok házainak helyét, és a düledező istállón kívül csak az újjáépített iskola áll már – benne igényes kiállítás ismerteti a szomorú sorsra jutott település múltját. A gorálok, szlovákok és magyarok lakta falu népe gyakorta orvvadászatból tartotta el magát, ez azonban nem tetszett a medvéskertet kialakító, a környéken előszeretettel vadászó Horthynak. Ezért 1943-ban Derenket lényegében felszámolták, a lakosokat áttelepítették, minden épületet porig romboltak. A temető följebb, a fák alatt bújik meg, érdemes meglátogatni a táblával jelzett út végén található, évszázados síroknak is otthont adó emlékhelyet. A Kéktúra-pecsétet a derenki OKT-táblára szerelték.

Derenk – Szabó-Pallag-vadászház

Derenk főutcáját elhagyva rövidesen újabb tisztásra érünk: vízzáró kőzetekkel fedett aljzatán nem szivárog el a csapadék, ezért a tágas rétet zsombékos növényzet és sekély víz fedi. Makadámutunk átvág a vizenyős területen, az erdőszélről csodálhatjuk az idilli tájképet. A fák közé lépve ismét mohos-sziklás hegyoldalak közt kanyarodunk, hogy egy újabb tisztáson keresztezzük az Alsó-hegyet átszelő, Szlovákiába tartó erdészeti utat.

Erdei úton érkezünk egy irtásszélre, melynek túloldalán tábla jelzi az irányt a jól láthatóan környezete fölé magasodó Szádvárhoz (KL majd PL jelzés). Ugyan a Kéktúra nem keresi fel, azért mégse hagyjuk ki az Aggteleki-karszt talán legszebb kilátását nyújtó csúcsot! A sziklás oldalú hegyet megkerüli a turistaút - először szép bükkösben, majd a forró déli oldalon tölgyesekben és karsztbokorerdő-foltokon át tekereg fel a komoly erőpróbát jelentő, de rövid csapás. A hegytetőn a tatárjárás után épült, hatalmas vár fehér mészkőfalainak maradványai magasodnak. A hangulatos romegyüttesen érdemes végigsétálni már csak a különböző pontokról nyíló panorámák miatt is. Láthatjuk Szögligetet és a Szalonnai-hegységet, ahogy a távolban a hatalmas Bükk is feltűnik. A Cserehát dombvidéke síkságnak hat, ellenben a Szlovák-karszt és környezete hatalmas erdős hegyvidékként hullámzik észak felé. A vár délnyugati csücskéből a Ménes-völgy tárul föl alattunk, és távcsővel Szelcepusztát is kiszúrhatjuk a fák közt. Szokatlan módon sehol egy tarvágás, szerencsére összefüggő erdőtakaró fedi az Aggteleki-karszt hegyeit, bármerre is fordulunk.

Folytatva a Kéktúrát először felkeressük a Tábor-rét ívesen hajló kaszálóját, aztán az erdőben vízmosás mellé érünk. A Borz-lyuk forrása nyáron sajnos nem enyhíti szomjunkat, minthogy kiszárad, pedig a turistaút egy balkanyarral hosszú kaptatásba kezd, hogy az Alsó-hegy legmagasabb részét vegye célba. Lékek nyitnak utat a napfénynek az erdőbe, miközben hosszú, helyenként szép erdőrészleteket keresztező emelkedés végén rátérünk egy széles erdészeti útra. A zsombolyok és aknabarlangok döbbenetes mennyiségben ráncolják a fennsíkot, körös-körül töbröket látunk. Akár „kifordított hegynek” is nevezhetnénk, hiszen a legmagasabb régióban a csúcsok helyét lyukak foglalják el. Erdei úton jutunk a szebb napokat látott Szabó-pallag-vadászházhoz. A rom szomszédságában esőbeállót, pihenőt, és OKK-táblát állítottak, utóbbira erősítették a bélyegzőszelencét.

Szabó-pallag-vadászház - Bódvaszilas

A rengeteget hamarosan fenyveskeretezte, kissé zempléni hangulatú tisztás szakítja meg, hogy aztán ismét a fák alatt gyalogoljunk. Erdőrezervátumban gyalogolunk egyébként, ezért itt erdészeti beavatkozások helyett a természet alakítja az erdő életét. A Kéktúra hosszú ereszkedésbe kezd, láthatjuk a vadregényes, sziklás falú Kis-vizes-töbröt, melynek aljában a Meteor-barlang nyílása rejlik. Elérjük az Alsó-hegy délkeleti peremét, forró, napsütötte lejtőn közelítjük a Bódva völgyét. Egy apró tisztásról szép kilátás nyílik Bódvaszilasra, a háttérben emelkedő, elbányászott Esztramosra és a Szalonnai-hegységre. A távolban már a Zemplén vonulata kéklik.

Az erdő határán megnyílik előttünk a táj, de az igazán érdekes látványt az Alsó-hegy nyújtja: a karros, sziklás lejtő áthatolhatatlan falként fut a völgy peremén. Mintha elvágták volna a fennsíkot, úgy szakad le a szántóföldek vonaláig. Bódvaszilason közelről is megszemlélhetjük az Esterházy-Koós-kastély szépen rendbehozott épületét, de célunkat, a pecsétet a falu túloldalán, a vasútállomáson kell keresnünk (a forgalmi iroda kerítésén). A központból a K◼ jelzés segít eljutni a peronra, a Kéktúra egyenesen átlép a síneken, és tovaindul a Cserehát felé.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A putnoki vasútállomásra Miskolc felől érkeznek a vonatok, és oda is távoznak.
  • A Putnok, Fő tér buszmegállót a település főutcáján találjuk, a Kéktúra közelében.
  • A Putnok, vasútállomás bejárati út buszmegálló a vasútállomás épülete mellett van.
  • Bódvaszilas vasútállomásáról Miskolcra közlekednek a vonatok.
  • A Bódvaszilas, vasútállomás buszmegállóból több felé, köztük Miskolcra is utazhatunk.

Megközelítés

  • Putnokon a vasútállomást, és a központban lévő buszmegállót is érinti a Kéktúra.
  • A bódvaszilasi vasútállomásról a K+ jelzés vezet a Kéktúrára.

Autóval

  • Mindkét település vasútállomása előtt találunk parkolóhelyet.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A szerző által javasolt térképek:

  • Aggteleki-karszt turistatérkép
  • A Kéktúra Putnok-Aggtelek szakaszát a Heves-Borsodi-dombságról készült, ritkán fellelhető turistatérképek tartalmazzák.

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Nehézség
közepes
Hossz
63,1 km
Időtartam
18:40 óra
Szint +
1700 m
Szint -
1680 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Egészséges környezet

A mai időjárás

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!