Az Országos Kéktúra 1166 km hosszú legendás útvonalának kiindulópontja és a Dunántúl legmagasabb kiemelkedése az Írott-kő. A szépséges Kőszegi-hegység patakcsobogástól zúgó völgyeiből és alpesi panorámákat nyújtó kilátóiból leereszkedünk az egész Kéktúra legsíkabb területére, hogy a Rába partjáig gyalogoljunk.
A számos látnivalót, természeti csodát és élményt rejtő Országos Kéktúra hazánk nyugati határáról indul. A hegyvidéken kilátótól kilátóig vándorlunk, a közöttük húzódó völgyekben számos forrásnál olthatjuk szomjunkat. Az Írott-kőtől e szakasz mentén a Kőszegi-hegység ősi, átalakult kőzettömegének sűrű erdővel borított hűvös lejtőin jutunk el a Kisalföldre, hogy lendületet vehessünk az előttünk álló Dunántúli-középhegység bebarangolásához. A történelmi Kőszeg annyi látnivalót tartogat, hogy akár napokra rabul ejthet bennünket. Továbbindulva hosszú zarándoklat veszi kezdetét a sík vidéken, ahol már nem kell nagy szintkülönbségeket leküzdenünk. Apró falvak, eldugott kastélyok, arborétumok, régi templomok mellett halad az utunk. Közöttük az erdőkben végtelen nyiladékokon, néha aszfaltutakon jutunk el Sárvárra, ahol bevehetjük a várat, a fáradalmakat pedig a gyógyfürdőben pihenhetjük ki.
Az útvonal főbb látnivalói:
Az útvonalról kisebb letérővel elérhető látnivalók:
Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)
Írott-kő 9 Hét-forrás 4,9 Kőszeg 15,7 Tömörd 9,8 Ablánci malom 10,5 Szeleste 9,7 Bögöt 7,4 Csényeújmajor 4,3 Sárvár
Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén
Évszaknak megfelelő felszerelés.
A Kőszegi-hegységben bakancs használata ajánlott. A síkvidéki területeken kényelmes lábbelit húzzunk! Érdemes csapadékos időjárás elleni felszerelést is magunkkal vinni. Nyáron nagyon fontos sok folyadékról gondoskodnunk - főként Kőszeg és Sárvár között, ahol nem találunk forrást. A navigáláshoz Természetjáró app ajánlott.
Itiner
A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.
A túra részletes leírása
Írott-kő - Hétforrás
Az Írott-kő csúcsán, a kilátó alatti tisztáson kezdődik az Országos Kéktúra mintegy 1166 km hosszú útvonala; ott, ahol a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra ösvénye jobbra a fenyőerdőbe tér.
A kilátó előtti táblán, valamint a tisztáson az esőbeállóban találjuk a két írott-kői bélyegzőt. A kilátó - melyet átszel a határvonal - az ország legszélesebb alpesi panorámáját kínálja: az osztrák „térfélen" az Alpok legkeletebbi gyephavasai emelkednek. A gigantikus Schneeberg mellett a Rax fennsíkja uralja a látványt, közelebb pedig Burgenland erdős dombvidéke hullámzik. A hazai oldalon a Kisalföld síkvidéke terül szét, alacsony páratartalom esetén a Keszthelyi-hegységet és a Bakonyt is megpillanthatjuk. A csúcs az osztrák oldali fenyves határán található, vésett feliratú kőről kapta nevét, mely birtokok határát jelezte.
Az Írott-kő gerincén, az osztrák–magyar határ hazai oldalán kezdjük meg az ereszkedést. A határ nyiladékán, elegyes erdőben sétálunk, hosszú sorban szélszaggatta nyírjes kíséri lépteinket. Hasonló erdőt legközelebb az Északi-középhegységben fogunk látni, ahogy 800 méter fölé sem emelkedünk többé a Dunának ezen az oldalán. Évtizedekig megközelíthetetlen volt a hegységnek ez a része, hiszen a kontinenst kettéosztó Vasfüggöny műszaki határzárja húzódott itt. Az alacsony főgerincen járunk - az apró sziklakibukkanásokban érdemes megfigyelni a hegyvidék felépítő kőzeteit. Vékony, sík lapokra tagolódó pala építi fel a Kőszegi-hegység fő tömegét, de kuriózumként, szerencsés esetben márványt is találhatunk. Sötét aljú vörösfenyvesben érkezünk le egy erdészeti úthoz.
Lefelé indulva érintjük a Hörmann-forrást, mely mögött elhagyott laktanyaépülettel birkózik a természet - és persze utóbbi áll nyerésre.. Az erdészeti műúton továbbindulva találkozunk a tisztáson álló Stájer-házak Erdei Iskolával. A hegység első erdészei Stájerországból érkeztek, eredetileg (még a 18. század végén) nekik készültek a takaros épületek. Ma itt turistaszállást is találunk. Meseszép bükkszálerdőben vezet az aszfaltút a Vörös-keresztig, ahol hat erdészeti út fut össze. Északkelet felé a földút lassan ösvénnyé keskenyedik. Ismét a gerincen járunk, rövid séta során érjük el az Óház-tető csúcsán álló kilátót, ahonnan szép panoráma nyílik az alattunk elterülő Kőszegre és a Kisalföldre. Nyugat felé ugyan a hegység egyik mellégerince beletakar az alpesi látványba, de azért kibukkannak az Alpok magasabb hegyei, akárcsak az alacsonyabb Hohe Wand platója. A kilátótól kiadós ereszkedés következik a Hét (vezér)-forrás völgyébe.
Hétforrás - Kőszeg
A különlegesen foglalt forrás hét kifolyója egy szép medencét táplál. A bélyegző a közelében lévő esőbeállóban érhető el. Innen a Pintér-tetőre, a gerinc északi kiemelkedésére kapaszkodunk föl. A keskeny bércorr oldalában kivágták az erdőt, ezért még egyszer utoljára vethetünk egy pillantást a burgenlandi dombvidékre és az Alpok havasi magaslataira, mielőtt beereszkedünk a Kárpát-medence területére.
Elegyes erdőben a dombtetőn álló Kálvária-templomhoz jutunk. A városszéli szőlősorok fölött szép a kilátás Kőszegre. A városba a kálvária stációi mentén meredeken ereszkedő úton érünk le. A hegy aljában, jobbra egy bunkert láthatunk: 1945 márciusában néhány napig itt rejtegették a háború elől menekített Szent Koronát. Ahogy a központ felé tartunk, lassan kibontakozik Kőszeg műemléki arca.
Kőszeg - Tömörd
Kőszeg centrumában a Kék Huszár Vendéglőben és a Tourinform irodában bélyegezhetünk. A várost az Ólmodi úton haladva hagyjuk el. A földút először az erdőszélen vezet: a keréknyomok egy ideig kanyarogva követik a határt. Telepített fenyvesek kísérik lépteinket, nyílegyenes utunk hamarosan metszi az egykori műszaki határzár léniáját: az egyenes pászta a Vasfüggöny biztosítását szolgálta, alját homokkal szórták fel, hogy a nyomtalan átkelést megnehezítsék. A vonal mögé csak határsáv engedéllyel lehetett belépni, a Kéktúra akkoriban az aszfaltúton haladt be Kőszegre.
Rövidesen elhaladunk egy már bezárt lőtér mellett; lejjebb a Hubertus-képoszlopnál kanyarodunk el bal felé. Megközelítjük az Ilona-patak völgyét, melybe nem ereszkedünk le. Keresztezünk egy sűrű fenyvest, enyhe lejtőn nyílt mezőhöz érünk, ahol elsétálunk egy kis tavacska mellett. A Grádics-erdőben szegődünk az Ablánc-patak mellé, ösvényen követjük annak folyást, míg beérünk Tömördre.
A templom melletti fedett pihenőhelyen találjuk a bélyegzőt.
Tömörd - Szeleste
A régi országúton folytatjuk az utat a Fenyves-patak mentén, de annak medrétől távol. Átgyaloglunk a mezőkön az Ablánc-patak előtti földekig. A vízfolyás e szakasza nincs szabályozva, „kiegyenesítve", ezért megannyi szép, természetes kanyart ír le. A patakot keresztezve elérjük az ablánci malomcsárdát, melynek kerítésén van a bélyegződoboz. Az egykori malomépület, melyben sokáig vendéglő működött, már hosszú ideje üresen áll, állapota egyre romlik.
A malomcsárda után az Acsád és Bük közötti országúton haladunk északkelet felé. Jobbra fordulva megmászunk egy kisebb domboldalt, keréknyomokra váltunk, majd egy aluljárón „keresztezzük” a vasutat. Ezt követően murvás úton, valamint erdei utakon haladva érkezünk meg a Szeleste előtti mezőkre. A jelzéseket követve hamarosan elérjük a községet, ahol a Máté vendéglő, italbolt a bélyegzőhely.
Szeleste - Bögöt
Elhaladunk a Festetics-kastély parkja előtt, aztán ott, ahol a főút jobbra kanyarodik, egyenesen megyünk tovább az Ölbő-Alsószeleste vasútállomás felé vezető aszfaltúton. Felüljárón keresztezzük a széles elkerülőutat, mely óriási tehertől, az egymást sűrűn követő kamionok végeláthatatlan sorától szabadította meg a zaj- és porártalmaktól szenvedő falut. A síneket követve még nagyjából 1 kilométert teszünk meg. Itt jobbra a mezőt keresztező földútra térünk, majd egy bokorsor másik oldalán átvágunk egy kisebb szántóföldön. A jelzéseket követve elvadult, megritkult vadgesztenye-fasor alatt talpalunk, majd érintjük a Lőrinci-erdő sötét fenyvesét.
Később az Ölbői-Nagy-erdőn keresztül nyílegyenesen érjük el a 88-as főutat. Balra fordulva a szélén teszünk meg vagy 200 métert, majd egy másik murvás úton haladunk tovább a Váti-erdőben Bögötre. Itt két pecsételőhely is rendelkezésünkre áll: egyik a Coop élelmiszerboltnál, a másik a Polgármesteri Hivatal épületében; utóbbinál a villanyóraszekrényben találjuk a bélyegzőt.
Bögöt - Sárvár
A faluból kilépve átvágunk a településhez tartozó földeken, majd keresztezzük a vasút elágazását. Hamarosan lekanyarodunk az aszfaltútról, hogy balra a Tilos-erdő sakktáblaszerű nyiladékain folytassuk utunkat. Cikkakkban szeljük át a fás területet, végül ismét aszfalton baktatunk.
A K jelzést követve hamarosan megérkezünk Csényére. A községet elhagyó keskeny aszfalt a Sárvár és Ikervár közötti országútba torkollik, ahol jobbra térünk. Néhány száz lépés után pillantjuk meg az út jobb szélén az Újmajori kápolnát, az előtte levő kerítés faoszlopán pedig a Csényeújmajor bélyegzőt. Szemben az egykori majorság omladozó épületei látszanak. Még a híd előtt balra rátérünk a Gyöngyös-patak gátjára. A zsilipkapuk előtt egy hídnál balra kanyarodunk a földútra, majd jobbra fordulunk, és a csatorna mellett egy másik, alacsonyabb gátra kapaszkodva érjük el Sárvárt. A Nádasdy-vár melletti parkban a nyilvános toalett épületének bejáratában érhető el a bélyegző.
Tömegközlekedéssel elérhető
Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.
Bodnár Katalin
Szemeti Alexandra
Kiss Attila