Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Többnapos gyalogtúra Szakasz

Írott-kő - Molnaszecsőd (DDK-01)

Többnapos gyalogtúra • Sonnenland Mittelburgenland
  • Kilátás az Írottkő kilátóból
    / Kilátás az Írottkő kilátóból
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Sűrű fenyves az Írott-kő alatt
    / Sűrű fenyves az Írott-kő alatt
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Nyíres az Írott-kő dél oldalában
    / Nyíres az Írott-kő dél oldalában
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Jáki templom
    / Jáki templom
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Rába folyó Molnaszecsődnél
    / A Rába folyó Molnaszecsődnél
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az Írottkő-kilátó, az Országos Kéktúra és a Dél-dunántúli Kéktúra kiindulópontja
    / Az Írottkő-kilátó, az Országos Kéktúra és a Dél-dunántúli Kéktúra kiindulópontja
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Írott-kő - Molnaszecsőd (DDK-01)
0 200 400 600 800 1000 m km 10 20 30 40 50 Írott-kő (OKTPH_01_DDKPH_01) Bozsok (DDKPH_02) Szombathely-Olad (DDKPH_03) Ják (DDKPH_04)
Időjárás

Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsától, az Írott-kőtől a molnaszecsődi Rába hídig jutunk az Alpokalján keresztül. Az útvonal középhegységi túraként kezdődik számottevő kapaszkodással, de Bozsok után már síkvidéki túrának számít, minimális emelkedéssel.

nyitva
közepes
59,4 km
15:30 óra
358 m
1054 m

Háromnapos gyalogtúra a Kőszegi-hegység legmasabb csúcsáról, az Írott-kőről indulva az Alpokalja síkságán keresztül Molnaszecsődig. Akiindulási pont csúcsáról leereszkedve érjük el Bozsokot, majd az erdőkön át érkezünk Szombathely Olad nevű városrészébe. Rövid kitérőt teszünk a Skanzenba, majd hosszú túra végén jutunk el Jákra, ahol megtekintjük a 800 éves, román stílusban épült templomot. Egyházasrádóc után érkezünk meg Molnaszecsődre. Utunkat a Rábánál fejezzük be. A folyó túlsó partján, néhány kilométerre tőlünk már a Kemeneshát dombonulata húzódik, ahová a második szakasz kalauzol el bennünket.

A szerző tippje

Kihagyhatatlan látnivalók:

  • az Írott-kő tetején, a pontosan a magyar-osztrák határon álló kilátó,
  • a csúcsról való ereszkedés közben pedig a Kalapos-kő palasziklája.
  • Szombathelyen keressük fel a Skanzent (20 perces letérés a kéktúra útvonaláról),
  • Jákon pedig a 800 éve alapított templomot.
outdooractive.com User
Szerző
Béla Horváth
Frissítés: 2018-09-14

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
873 m
181 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

Mivel sokszor több órát is gyalogolunk két település között, vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű ételt és italt. 

Felszerelés

  • Túracipő vagy túrabakancs
  • Hátizsák megfelelő mennyiségű étellel, itallal
  • Elsősegélynyújtó csomagocska
  • Térkép, tájoló, esetleg GPS
  • Évszaknak és az időjárásnak megfelelő túraruházat
  • Fényképezőgép, távcső

Javaslatok és linkek

  • Ne feledjük, hogy a túraleírás az Írott-kő tetejéről indul 541 km-es útjára; oda még fel is kell kapaszkodnunk!
  • Túránkra Velemből vagy Bozsokról érdemes startolni. Több turistaút közül is választhatunk, hogy megmásszuk az Írott-kőt.
  • A jáki templom minden nap 9-18 óra között látogatható.
  • a Szombathelyi Skanzen csak április elejétől november elejéig tart nyitva, télen bezár! Látogatás előtt feltétlenül tájékozódjunk a nyitvatartásáról a honlapjukon!

Kezdőpont

Az Írott-kőn, a kilátó alatti tisztáson az erdei pihenő mellett (873 m)
Koordináták:
Geographic
47.352985 N 16.434339 E
UTM
33T 608325 5245388

Végpont

Molnaszecsőd, Rába-híd

Útleírás

 

Az Írott-kő csúcsán, a kilátó alatti tisztáson, a pihenőpadok szomszédságában kezdődik a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra legfrissebb mérések szerinti 541 kilométer hosszú útvonala. Beütjük igazoló füzetünkbe a legelső pecsétet a tisztáson álló esővédő házikó oldalára szerelt bélyegzővel, aztán felkapva a hátizsákunkat nekiindulunk a túrának. A keskeny ösvényen belépve a fenyvesbe meredek ereszkedés kezdődik, aztán néhány perc alatt magunk mögött hagyjuk a sűrű, még napfényben is félhomályos fenyőerdőt. Szellős, tiszta aljú bükkösbe érünk, de a lejtés egyáltalán nem enyhül meg: jó százméternyi szintet vesztünk alig tíz perc alatt, mire elérjük az Írott-kő oldalában a széles földutat.

Balra térünk rajta, s elgyalogolunk egy irtásfoltig. Kibukkanva a fák közül útelágazásba érünk: itt jobbra fordulunk egy jól kijárt ösvényre; a meredek ereszkedés folytatódik. A kialakuló gerincélen lefelé araszolunk egészen addig, míg el nem érjük a széles erdőgazdasági dózerutat. Az eddig velünk tartó piros jelzés itt balra tér; mi élesen jobbra indulunk a meredek hegyoldalban kialakított teraszon. Hatalmas ívben megkerüljük rajta a Sötét-völgy völgyfőjét, aztán a letérés a vízszintnek búcsút intve, szerpentinezve leereszkedik a völgy aljára, s keresztezi az ott csobogó kis Sötét-völgyi-patakot. Átkerülünk a bal oldalára, vele együtt ereszkedünk egyre lejjebb. Némi idő után ismét keresztezzük a vízfolyást (most újra a jobb oldalán vagyunk), és a szintvonalakat sűrűn metszve haladunk tovább a széles, jól kijárt erdei földúton. Egyszer csak azt vesszük észre, hogy bal oldalunkon a Sötét-völgy alján csobogó patak mind lejjebb kerül, mi azonban egy darabig tartjuk a szintet - de nem sokáig. Emelkedő kezdődik: először nagyon enyhén, de ez később egyre fokozódik, végül komoly kaptatóval érkezünk fel a Hollerwiese gerincére.

A földút átbukik a nyergen, s ereszkedik tovább. Itt figyeljünk, mert hamarosan letérés következik, ahol elhagyjuk eddigi könnyen járható földutunkat. Pár száz lépéssel a nyereg után a kék jelzések balra, ösvényre fordítanak bennünket, amin hullámvasutazva haladunk a fák között. Talán 100-150 lépés után érjük el a kék barlang jelzés leágazását, ahol a felfestések jobbra invitálnak. Pár lépésnyire az ösvényünktől pihenőpadok és asztalok tűnnek fel; alattuk találjuk a hegység palaszikláiban a kis kőfülkét. Visszatérve a kékre hamarosan elérjük a Kalapos-követ.

A környezetéből kipreparálódott palasziklát különös alakja miatt nevezték el így, ugyanis nyugat felől közelítve hozzá tényleg olyan a formája, mintha a széles vállon egy kalapos fej ülne. A szikla a fák között áll; alakját csak akkor látjuk tisztán, ha téli vagy kora tavaszi időpontban érkezünk: ekkor nem takarják a lombok. Az ösvény elvezet a Kalapos-kő mellett, majd megmutat még néhány egyéb palaszikla-formációt. Miután magunk mögött hagyjuk az utolsót, kis lejtővel érkezünk meg egy keresztező nyiladék széles földútjára.

A nyiladék alsó végén feltűnik Bozsok néhány háza; oda tartunk mi is némi kerülővel. 6-700 lépést ereszkedünk az úton, aztán balra letérve ismét bevesszük magunkat a fák közé. Kátyús földsáv hullámzik alattunk, csak lassan vesztünk a magasságból; aztán az utunk jobbra tér, a lejtés kissé fokozódik, s kibukkanunk a Bozsok feletti egészen friss irtásfolt felső peremére. Letekintve alattunk terül el a falu, jól látszik szinte minden egyes épület. Itt egy jobbossal a tarvágás peremén ereszkedünk tovább. Egy balkanyar után elérjük a település aszfaltos utcáját; kifordulunk rajta a házak között végigcsobogó Bozsoki-patak partjára.

Balra letérve bővizű forráshoz tudunk leereszkedni, ami azonnal belefut a patakba. Frissülhetünk, arcot, kezet moshatunk. Továbbindulva elhaladunk a község római katolikus temploma mellett. Balról alánk fordul a faluba érkező országút, s innen kiszélesedik az utca is. Feltűnik előttünk a Bozsok, Főszeg elnevezésű buszmegálló, aminek fedett váró fagerendáján találjuk a kéktúra bélyegző dobozkáját. A járdán ballagva érjük el az út bal oldalán álló Kerekes üzletházat, ahol kiegészíthetjük a készleteinket, és ha pár lépéssel továbbsétálunk a ház udvarára, letelepedhetünk pihenni a kisvendéglő külső asztalaihoz, padjaihoz.

Továbbindulva maradunk a Rákóczi út bal oldali járdáján. Nagyjából kétszáz lépés után érjük el a balra induló földút kezdetét, amin pár lépéssel magunk mögött hagyjuk Bozsokot. Emelkedő kezdődik az Asztal-kő dombjára, a mezők szélén futó kátyús földúton hamarosan felérünk egy útelágazásban álló kőkereszthez. Az ötös útelágazásban jobbra előre indulunk tovább, megcélozva a mezők között átvezető földúton egy távoli erdősarkot. Felkaptatva ide érdemes megállni, s visszatekinteni az eddig megtett útra.

Alattunk terül el Bozsok, mögötte pedig szinte az egész Kőszegi-hegység egyetlen pillantással befogható. Jól láthatóak a hegyoldal óriási irtásfoltjai, a felettük lévő gerincek és csúcsok is. Kissé balra feltűnik az Írott-kő, jobbra fordulva pedig a Velem feletti Szent Vid kápolna tornya bukkan ki a fák közül. Nehéz betelni a látvánnyal! Ritkán adódik az a Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán, hogy egy hegység vagy tájegység egyetlen pillantással felmérhető lenne!

Továbbindulva jobbra térünk. Itt csak az út jobb oldalán lesznek mezők, bal kéz felől erdő húzódik. Egy belső ponton aztán végleg magunk mögött hagyjuk a szántóföldeket, s eseménytelen erdei földúton ballagunk tovább.  A pagonyok közötti nyiladékokban haladunk, felváltva keréknyomokon és földutakon. Egy keveset még kapaszkodunk felfelé a dombháton, de aztán inkább csak aprókat hullámzik alattunk az ösvény. Nagyjából félórányira széles, keményre döngölt, két oldalán árkolt erdei makadámút fordul alánk: ez amolyan erdőgazdasági gyűjtőút, amire rátérve érjük el a nagy irtásfoltokat. Az első ilyen tarvágás északnyugati sarkán térünk le erről az útról, hogy bejárjuk az irtásfolt északi oldalát. Éppen csak elérve ennek a területnek a túlsó sarkát, utunk másik oldalán kezdődik a következő; ennek a túlsó csücskén jobbra fordulva belépünk az erdőbe.

A nyiladékokat követve csak egy rövid szakasz tér le a kátyús útról, amikor a párhuzamos ösvényen haladunk pár száz lépést az erdő fái között. Az öreg erdő pagonyai között alig több, mint tízéves, kefe sűrűségű fiataloson vágunk át, majd kiérünk a kanyargó Szinesei-patak partjára. Egy kis gázlón átlábalunk a mély árokban csörgedező vízfolyáson, aztán a túlsó partját követi kanyargósan a gyalogutunk. A pataktól elfordulva az ösvényünk kitér egy szántó szélére, aminek déli peremén botladozunk végig az alig használt keréknyomokon. Innen észak felé tekintve a fák felett feltűnik a Kőszegi-hegység gerince: bizony elég hamar messzire kerültünk tőle!

Aztán ismét beérünk a fák közé: most a Gencsi-erdő nyiladékain haladunk végig. Utána újra szántók következnek. Itt már csak foltokban hagyták meg a fákat; mi is inkább a mezők szélén haladunk, mint az erdőben. Egy kisebb facsoporton átvágva aztán végleg magunk mögött hagyjuk az erdőt, ahogy a mezők túlsó szélén megpillantjuk magunk előtt a Szombathely Olad nevű városrésze feletti, fákkal borított dombgerincet. Pár száz lépés után keresztezzük a 89-es főút várost elkerülő szakaszát, átvágunk egy hétvégi telkes részen, és a volt vasút pályáját keresztezve elérjük Szombathely első utcáját, a Dolgozók útját.

Pár lépést balra ballagunk a mellette futó kerékpárúton, aztán egy zebrán keresztezzük ezt is, és bevesszük magunkat a családi házak közé a Torony utcán. Erről balra térünk a Komlósy Ferenc utcára, majd a második kereszteződésben jobbra, a Bárdos Alice utcára. Kiérünk a sokkal szélesebb Ernuszt Kelemen utcára, végigballagunk a kanyargós úton az iskola előtt, keresztezzük az Arany-patakot. Innen már gyorsan megérkezünk a távolból már látott erdős dombgerinc tövébe. Balra rátérünk a domb lábainál futó Márton Áron utcára, s elballagunk rajta az erdőszélen álló Kilátó szomjoltó faházáig.

A kéktúra jelzett útvonala itt jobbra tér, hogy szerpentinezve felkapaszkodjon egy széles gyalogúton a dombgerincre. Amennyiben időnk engedi, tegyünk egy kitérőt a gyalog csupán húszpercnyire lévő Horgásztó partján álló Vasi Falumúzeumba! A skanzen az Alpokalja és az Őrség építészetét és kultúráját mutatja be. Érdemes sétálni egyet a szépen berendezett, a különböző tájakat bemutató épületek között. A falumúzeum portáján, a pénztárban is kérhetünk pecsételést az igazoló füzetünkbe. Visszatérve a Kilátó Szomjoltóhoz induljunk neki a dombhátra vezető rövid, de meredek kaptatónak, amin pár perc alatt felérünk a fák között kanyargó gyalogúton a dombtető alatti réten álló kilátóig. A feljutás sajnos nem garantált: sokszor zárva találják az erre járók, pedig kifogástalan a panoráma az Alpokalja síkságára és a távoli Kőszegi-hegységre is.

A toronytól továbbindulva egy rádióállomás adótornyai mellett kiérünk a Kilátó utcára; itt jobbra indulunk tovább. Az aszfaltozás lassan kikopik alólunk, mire végigvonulunk a hétvégi telkek, víkendházak hosszú sora előtt. Kilométernyi menet után újra elérjük a Márton Áron utcát -ezen már ballagtunk korábban. Egy éles jobbkanyarral rátérünk és leereszkedünk a dombhátról a temető kerítéséhez. Ha megnézzük a térképünket, azt látjuk, hogy tettünk egy óriási vargabetűt a kilátóig meg vissza, s most mindössze pár száz lépésre vagyunk attól a ponttól, ahol elértük a domb lábait.

A temető kerítése előtt balra térünk az Orgona utcára, amin elérjük a lakott terület szélét, majd bevesszük magunkat a Szombathelyi Parkerdőbe. A következő órákban ennek az erdőségnek az útjait foguk járni, ami hatalmas félkörben átöleli a várost. Pár perc múlva egy középfeszültségű távvezeték nyiladékát keresztezzük, utána nem sokkal egy lassan beerdősülő sípálya nyomvonalán vágunk át. Keresztezünk egy kiábrándító irtásfoltot is, majd lassan elérjük a parkerdő szinte sétányszerű gyalogútjait. A várost kifliszerűen körülvevő erdőben az utunk is lassan irányt vált: a kezdeti nyugati irányból délnyugatira, majd később délire fordul. Erdei pihenők, tájékoztató táblák mellett haladunk el, majd egy útelágazásban a korábbi déli irányból hirtelen kelet-északkelet felé térünk a kék jelzéseket követve.

Nyolc-tíz perces sétával érjük el a parkerdő kapuját, méghozzá belülről. Kilépünk rajta, átvágunk a buszforduló terecskéjén, s már meg is érkezünk a Parkerdei büfé öreg tölgyek alatt álló bekerített épületéhez. Itt találjuk a kéktúra bélyegzőt a kapu mellett a kerítésre szerelve. Ezzel az igazoló füzetünk szombathelyi kockájába pecsételhetünk. Érdemes leülni a büfé árnyas asztalaihoz és pihenni egyet, hisz sokat talpaltunk Oladot elhagyva.

A Parkerdei büfétől továbbindulva az erdő peremét követő földúton ballagunk tovább a kék jelzéseket követve. Tőlünk balra a Hosszű-erdő-dűlő víkendházas övezete húzódik.  Ennek szélénél végigoldalazunk egy hosszú, bekerített mező mellett, aztán egy tisztáson átvágva és a Gaj-árkot keresztezve ismét fák közé jutunk a Pusztafai-erdő nyiladékait követve. A pagonyok sarkain jobbra-balra fordulunk, míg egyszer csak a fülünkbe lopakodik a távoli országút zaja - ami folyamatosan egyre erősebb lesz. Néhány perc múlva ki is bukkanunk az erdőből a Szombathelyet Náraival összekötő forgalmas 8713-as számú út szélére.

A túlsó oldalán kezdődő széles és nyílegyenes mezei földúton indulunk tovább. Szántók, erdőfoltok mellett elhaladva nagyjából húsz perc alatt érjük el a mezőgazdasági bázis telephelyét. Kapuja előtt  a széles, kitaposott földútból közönséges, kissé kátyús dűlőút válik. Az erdőbe lépve pár perc alatt elérjük a magányosan álló, bekerített Csuporvillát. Előtte balra fordulunk, s a bejáróútjára rátérve kiballagunk a Szombathelyet Jákkal összekötő 8707-es útra. Balra indulunk el a szélén. Nagyjából 600 lépés után térünk le róla balra a Sorki-erdő nyiladékain futó földutakra.

Az első nyiladék végén egy tájékoztató táblát érünk el, amin a Szent Márton vándorútról olvashatunk ismertetőt, mely amezőgazdasági bázis óta velünk tartó sárga sáv jelzést követi - egy darabig együtt fogunk haladni vele. Egy bal-jobb kanyarkombinációval váltunk a nyiladékok között; a most következőn több mint egy kilométert kell majd haladnunk. A végén jobbra fordulunk, s a pagonyok között többször is irányt váltva, utoljára egy ösvényre térve hagyjuk magunk mögött az erdőt.

Átkelünk az erdőszéli Bolygó-patak árkán. A korábban itt állt hidat egy nagyobb áradás sodorta el még 2015-ben; mostanáig nem pótolták. Eáfordulunk egy hosszú, egyenes „alléra”. Allénak nevezik ezen a környéken a mezőkön nyílegyenesen átvágó, bokrokkal, vagy fasorral szegélyezett földutakat. Ezen ballagunk egészen Ják határáig, nagyjából egy kilométernyit. Az újtelep házait érjük el először; átvágva közöttük érünk ki a községen átvezető főútig. Erre rátérve feltűnik előttünk a dombon álló Árpád-kori templom. Az útkereszteződés után elmarad mögöttünk az út bal oldalán a Jáki turistaház épülete. Az út melletti járdán felkaptatunk a dombhátra a templomhoz. Az emelkedő végén jobbra fordulva a templomkert kapujához visz az út; mellette az autóparkolónál álló információs tábla oldalára szerelve találjuk a kéktúra bélyegzőt.

Persze nem lehet csak úgy elrohanni e mellett a templom mellett! A hazai román kori építészet talán legszebben fennmaradt alkotása, mely 2014-ben ünnepelte alapításának 800. évét. Érdemes körbesétálni, belülről is megtekinteni a katedrálist. Bár a templom alapvetően román stílusban épült, már megjelennek rajta a korai gótika jegyei is. Kihagyhatatlan látnivaló!

Továbbindulva hátulról kerüljük meg a Templom tér kis parkját, aztán visszatérve a széles Szabadnép utcára, azon lassan magunk mögött hagyjuk a települést. A helységnévjelző tábla után körülbelül kétszáz lépéssel balra térünk egy földútra, belépünk az utat elzáró kapun (fontos, hogy zárjuk is be magunk után a riglivel!), aztán a következő útelágazásban balra fordulunk a Kelemenmajor épületei felé. Még a major házai, istállói előtt veszünk egy jobbkanyart, s elindulunk dél felé az itt kezdődő allén. Ezen is megyünk vagy két kilométert, mire elérjük a környezetéből csak alig-alig kiemelkedő dombhát tövében futó Hideg-kúti-patakot.

Újabb kiskapun megyünk át (ezt se felejtsük el bezárni!), innen jobbra fordulva pár tucat lépést a patakot követő fasor mellett teszünk meg, majd egy balkanyarral a patak felé fordulunk. Átkelünk egy fahídon, majd újabb balkanyarral felkapaszkodunk a dombhátra az erdőben. Felérve sarkos kanyarokkal vágunk át a Ják-alsó erdőn; a túlsó szélén ismét kiérünk a mezőkre. Itt már a Kisalföld rónaságán járunk: egyetlen domb vagy halom sem tűnik fel, amikor körbetekintünk. Mezei földúton indulunk tovább délkelet felé, majd a földutak találkozásánál egyenesen dél felé fordulunk a Ritási allé mezőkön átvezető földútjára. Ennek déli végét félórányi sétával érjük el.

Egy fakeresztnél balra indulunk tovább. Kátyús, zúzottkővel és tégladarabokkal megerősített keréknyomokon jutunk Egyházasrádóc víztornyáig, ami előtt jobbra fordulunk: a torony tövében kezdődő utcán leereszkedünk a község főutcájára, a Kossuth Lajos utcára. Balra, északkelet felé indulva rajta a második útkereszteződésben találjuk a Pub nevű sörözőt, ahol pecsételhetünk az igazoló füzeteinkbe. A bélyegzőt az ivóban, a pult melletti falon találhatjuk a szokásos dobozában.

A kocsmából továbbindulva a Kossuth Lajos utcán elballagunk a vasúti sínekig. Az állomásnál keresztezzük azokat, aztán nem sokkal jobbra fordulunk a Rózsa utcára, s átvágunk a települést keresztező forgalmas 86-os főúton. Itt már a Kissároslak nevű falurészen járunk. A Rózsa utca végén balra a Petőfi Sándor utcára fordulunk, majd jobbra térve a Szecsődi utcán hagyjuk magunk mögött Egyházasrádócot. Betonozott úton ballagva érjük el a falu bekerített telken álló vízművét. A kerítés végén keresztezzük egy hídon a Mukucs-patakot, túlsó partján indulunk tovább kelet felé. A földút követi a kanyargós patak mély árkát. Átvágunk egy erdőfolton, s eléjük a következő allét, ami dél-délkelet irányába kalauzol bennünket.

A Molnárszecsődi-erdő nyiladékain átvágva egyre romlik a földút minősége; végül kátyús, dagonyák között kanyargó keréknyomokon hagyjuk magunk mögött a fákat. Jobbra egy évek óta üresen álló laktanya épületei tűnnek fel el az elkerített területen, odébb fedett harckocsi beállók kis dombjai sorakoznak. Ahogy kiérünk a mezők közé, messze magunk előtt megpillantjuk a 8-as főúton elhaladó autókat, mögöttük pedig Molnaszecsőd házait.

Egy széles, poros mezei úton kilométernyi sétával érünk az első épületeket. Keresztezzük az országutat, s a szemben nyíló Hősök útján indulunk tovább. Pár perc alatt elérjük a Rába-hidat, de előtte még le kell térnünk az útról jobbra, hogy az út mellett álló Árvíz büfében beüthessük a bélyegzést az igazoló füzetbe. A bélyegző doboza a pult mellett van a falon. Ezzel a Kőszegi-hegységben elkezdett és az Alpokalja síkságán megtett túránk végére értünk. A Rába-hídon átkelve már egy másik tájegységben, a Kemenesháton és az Őrségben fogjuk folytatni a dunántúli túrát.

Tömegközlekedéssel

Írott-kő:

  • Csak gyalogosan közelíthető meg! Bozsokról vagy Velemből érdemes nekiindulni az Írott-kőre vezető kaptatónak. Mindkét falu elérhető helyközi autóbuszokkal vagy vonattal Kőszegről és Szombathelyről.

Molnaszecsőd, Rába híd:

Megközelítés

Írott-kő:

Csak gyalogosan megközelíthető! Javasolt útvonalak: 

  •  Velem, autóbuszforduló megállóból (a falu felső végén található) a kék kereszt jelzésen a Szent Vid kápolna érintésével, majd a Hörmann-forrástól a kék sáv jelzésen az Írott-kőig
  • Velem, autóbuszforduló megállóból a piros sáv jelzésen
  • Bozsok, szövetkezeti italbolt megállóhelyről a Dél-dunántúli Kéktúra kék sáv jelzéseit követve a Kalapos-kő érintésével fel az Írott-kőre.

Molnaszecsőd, Rába híd:

Autóval

Az említett települések utcáin keressünk parkolóhelyet!

Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Cartographia: Kéktúra III. Az Írott-kőtől Szekszárdig. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalkalauza. http://www.cartographia.hu/orszagos-kektura-turistakalauz-iii.html

 

Országos Kékkör Térképes Túrakalauz:

http://terkep-center.hu/Orszagos-Kekkor-terkepes-turakalauz-OKK-terkepes-k

A szerző által javasolt térképek:

Cartographia: Kéktúra III. Az Írott-kőtől Szekszárdig. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalkalauza. http://www.cartographia.hu/orszagos-kektura-turistakalauz-iii.html

 

Országos Kékkör Térképes Túrakalauz:

http://terkep-center.hu/Orszagos-Kekkor-terkepes-turakalauz-OKK-terkepes-k

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Mutass többet!

Nem található figyelmeztetés a környéken.
Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
59,4 km
Időtartam
15:30 óra
Szint +
358 m
Szint -
1054 m
Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek

A mai időjárás

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!