Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Többnapos gyalogtúra ajánlott túra Szakasz 3

Hajósi pincék – Petróczi-iskola (AK-03)

Többnapos gyalogtúra · Duna menti síkság
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Alföldi táj Kunfehértó közelében
    Alföldi táj Kunfehértó közelében
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
m 200 150 100 60 50 40 30 20 10 km Hajósi pincék (AKPH_07) Pici Paci porta (AKPH_09) Császártöltés (AKPH_07_B) Kis Keceli út (AKPH_09_B) Kéleshalom (AKPH_08) Jánostelek (AKPH_09_C)

Az Alföldi Kéktúra harmadik szakasza a Bácskai-síkvidéket szeli át. A hajósi pincesoron és Császártöltésen ízelítőt kapunk a Duna-Tisza közének gazdag kulturális múltjából, az útvonal második felében pedig természeti látnivalókban bővelkedő, kiterjedt erdőségeket barangolunk be.

közepes
Hossz 64 km
16:20 óra
125 m
90 m
147 m
86 m

A hajósi pincesorról indulunk útnak Császártöltésre, ahol megismerkedhetünk az alföldi sváb nemzetiségű települések múltjával és jelenével, mielőtt belevetjük magunkat a Duna-Tisza közi homokhátság erdőibe. A Kéleshalmi homokbuckák Természetvédelmi Területen a tájra jellemző természetes, cserjés növényzetet figyelhetjük meg, és hosszú órákon át élvezhetjük az alföldi táj nyújtotta csendet és magányt. A kunfehértói strand oázisként fogad bennünket, ahol meleg időben akár csobbanhatunk is egyet a hűsítő tóban.

A település határában magunk mögött hagyjuk a szőlőket, és újból belépünk a rengetegbe. A Kis Keceli út, majd Jánostelek pecsétjének begyűjtése után érdemes egy rövid kitérővel felkeresni a jánostelki kilátót, ahonnan új perspektívából láthatunk rá az Alföld egyik legerdősebb szegletére. A szakasz végpontját az 55-ös főút mentén, a Petróczi-iskola bélyegzőhelynél érjük el. 

A szerző tippje

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben):

Hajósi pincék  12,3  Császártöltés  7,7  Kéleshalom  9,6  Pici Paci porta  11  Kis Keceli út  13,7  Jánostelek  9,7  Petróczi-iskola

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén:

  • Kéleshalom (AKPH_08): Kéleshalom, autóbusz-váróterem (Hajós, Kalocsa, Jánoshalma felé)

  • Kunfehértó: Kunfehértó, Keceli út buszmegálló (Kiskunhalas és Jánoshalma irányába), Kunfehértó vasútállomás (Baja–Kecskemét viszonylat)
  • Balotaszállás: Tücsök tanya buszmegálló (Kiskunhalas felé)

Túra közben érdekes látnivalók:

  • Hajósi pincefalu

  • Kéleshalmi homokbuckák TT

  • Kunfehértói strand és kilátó

Györgyi-Ambró Gergő profilképe
Szerző
Györgyi-Ambró Gergő
frissítve: 2022-11-16
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
147 m
Legalacsonyabb pont
86 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • Mivel sokszor több órát kell gyalogolnunk két lakott hely között, vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű ételt és italt! Nyáron nem árt gondoskodni a napsütés elleni védelemről sem, mert helyenként nem találunk árnyékot.

Hasznos linkek és ötletek

Kezdés

Hajósi pincék bélyegzőhely (88 m)
Koordináták:
DD
46.389926, 19.142102
DMS
46°23'23.7"N 19°08'31.6"E
UTM
34T 357153 5139049
w3w 
///visszaül.érdekesek.egérfogó
Mutasd a térképen

Végpont

Petróczi-iskola bélyegzőhely (az 55-ös főút és az öttömösi bekötőút elágazása)

Útleírás

Itiner:

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

  • Hajósról a Dunavölgyi-főcsatorna mentén jutunk el Császártöltés határába.
  • A csatornát keresztezve érünk be Császártöltésre, a templomnál kelet felé fordulunk.
  • A homokos utak jellemezte Illancson keresztül gyaloglunk Kéleshalomig
  • A kéleshalmi homokbuckák ligetes erdőssztyepprétjein átvágva érünk a Pici Paci Portához, majd nem sokkal később a Kun-Fehér-tóhoz.
  • Keresztezzük a Kiskunhalas-Jánoshalma országutat, majd egy hosszabb erdős szakasz után az 53-as főúton is átkelünk.
  • Mozaikos erdőségen keresztül, majd elhagyott tanyák mellett érkezünk a szakasz utolsó bélyegzőhelyéhez, a Petróczi-iskolához

Részletes leírás:

Hajós–Kunfehértó 

A hajósi pincefalutól kezdjük az Alföldi Kéktúra harmadik szakaszát. Hazánk egyik legnagyobb pincefaluja különleges kultúrtörténeti emlék, és a Hajós feletti löszháton található, ahol a földrajzi adottságok alkalmasak szőlőtermesztésre és borospincék kialakítására. A törökdúlást követően a környező településeket svábok népesítették újra, akik szőlőtermesztéssel is foglalkoztak. A területre jellemző szubmediterrán éghajlat és a löszös, humuszos-homokos talaj évszázadok óta megfelelő körülményeket biztosítanak a borászathoz. Mielőtt útnak indulunk Császártöltés felé, barangoljuk be az apró utcákat, ahol hangulatos, igényesen felújított présházakat láthatunk! Nyitvatartási időben meg is kóstolhatjuk a hely specialitásait különböző vendéglátóhelyeken. Ezek közül az egyik a szakasz első bélyegzőhelyet rejtő Judit Panzió.

A pincefaluból kiérve leereszkedünk az 1923-24-ben kialakított Dunavölgyi-főcsatornához. Itt elhagyjuk az aszfaltozott országutat, és északkelet felé indulva betérünk a vízparti fák árnyékába. A „Báger” – ahogy a helyiek nevezik a csatornát – hosszában szeli át a Duna–Tisza közét, és Bajánál torkollik a Dunába. Ha szerencsések vagyunk, a fölé benyúló ágakon egy-egy megpihenő jégmadarat, a vízparti nádasban pedig tőkés récéket is megpillanthatunk.

4 km után, Császártöltés határában a közúti hídon újból keresztezzük a csatornát, és visszakapaszkodunk a Bácskai-síkvidék hátságára. Innen a K◼ jelzésen egy hosszabb kitérővel, 3 km alatt érhető el a Vörös–mocsár tanösvény. Érdemes elidőznünk a községben, hiszen Császártöltés számos kulturális értéket rejt: több pincesora egyedülálló módon szerves részét képezi a település utcarendszerének. Az igényesen berendezett tájházban megismerkedhetünk az egykor ide betelepült sváb családok mindennapjaival, a nemzetiségi múltat pedig a községszerte elszórt, három nyelvű (magyarul, svábul és németül feliratozott) tájékoztató táblák segítségével fedezhetjük fel.

A tájháztól először Császártöltés utcáin, majd a falu határában lévő szőlőültetvények közötti, homokos földutakon folytatjuk a gyaloglást. Mielőtt magunk mögött hagynánk a szőlőket, egy tanya előtt álló, kifestett fatönkön tudjuk begyűjteni a császártöltési bélyegzőlenyomatot. Itt már belekóstolunk a Bácskai-síkvidék Illancs nevű kistájának homokos, félsivatagos jellegébe. A Duna-Tisza köze más tájegységeivel ellentétben ez a vidék az Ős-Sárvíz egykori hordalékkúpján terül el. Az utolsó jégkorszakot követően az uralkodó északnyugati szelek alakították a – látszólag jelentéktelen – domborzat finom vonalait.

A hagyomány szerint az Illancs elnevezés az „Illa berek, nádak, erek” szólásból származhat. A történet úgy tartja, hogy a 19. század második felében a helyi földesurak kártyázása közben gazdát cserélt egy itteni nagybirtok. A területet elnyerő tulajdonos, a szabadkai Hollönder Lázár új telepeseket próbált csábítani az akkoriban még futóhomokos, sivár területre. Azok közül, akik eljöttek szerencsét próbálni, többen még aznap „elillantak” újonnan szerzett otthonukból a mostoha körülmények miatt, innen az „Illancs” elnevezés. A századforduló táján megindult a terület erdősítése a futóhomok megfékezésére. Fekete- és erdeifenyveseket, valamint akácosokat telepítettek, amelyek sikeresen megkötötték az addig szabadon mozgó homokbuckákat.

A bélyegzés után a Nagy-kúti-dűlőn sétálunk tovább Kéleshalom irányába. A homok errefelé néhol már bokáig ér, így szembesülhetünk a Duna-Tisza közének jellegzetes, „vendégmarasztaló” mivoltával. Utunk tarvágások, ültetett nemesnyarasok és akácosok között vezet egészen Kéleshalom határáig, ahol már rétek mentén térünk rá az Agyagos útra. A községbe beérve elhaladunk a római katolikus templom és a II. világháborús emlékmű mellett. A központban, a községházával szembenső kút mögött, egy épület falán találhatjuk a kéleshalmi bélyegzőhelyet.

Itt érdemes vizet magunkhoz venni, mivel erre a következő kilométereken nem lesz lehetőség. Ültetett erdők és mezők között vezet homokos utunk, majd a bélyegzőhelytől bő egy óra gyaloglást követően érjük el a Kéleshalmi homokbuckák Természetvédelmi Területet. Ezeken a ligetes erdőssztyeppréteken láthatjuk a Duna-Tisza közének eredeti, őshonos növénytársulásait. A 20. századi erdőtelepítések hatására jelentősen megritkultak a tájra addig jellemző növényfajok, így a fennmaradt gyepek ma már ritka természeti értéket képviselnek. A hajdani, cserjésedő legelőkön megjelenik a boróka, a galagonya és a kökény. Eleinte a természetvédelmi terület szélén gyalogolunk, mielőtt újabb mozaikszerű erdőkön át, mezők között kanyarog tovább nyomvonalunk. Ekkor már feltűnhet, hogy utunkat régóta kíséri a selyemkóró (más néven selyemfű, vaddohány), amely az 1870-es években telepedett meg hazánkban. Ez a súlyosan inváziós faj sok esetben kiszorítja az őshonos növényeket.

Forró nyári időben oázisként tűnik fel előttünk a Pici Paci Porta. Nyugodtan haladjunk át a kapuján (csak csukjuk be magunk után), a bélyegzőt ugyanis a főépület oldalán találjuk. Innen már alig néhány kilométer választ el minket Kunfehértó üdülőterületétől, ahol a Kun-Fehér-tó partján megejthetünk egy meleg étkezést, és felfrissülhetünk egy hideg itallal – legalábbis a strandszezonban. A község határában, egy szélformálta mederben, természetes módon alakult ki a szikes, ma már kiépített partú tó, amelyben nyári napokon mi is csobbanhatunk egyet. A szikes tavak magas oldottásványianyag-tartalommal rendelkeznek, az Alföldön több ilyen eredetű vízfelület is található. További látványosság egy kis kilátó a fürdőtó mögötti földnyelven, amelyet rövid sétával érhetünk el a strandról.

Az üdülőtelepet elhagyva visszatérünk egy szőlősök uralta külterületre, kikerülve Kunfehértó települését. Fészkelési időszakban, kora reggel búbos bankákat, gyurgyalagokat láthatunk a szőlősorok között. Keresztezzük a Kiskunhalas-Jánoshalma országutat, majd betérünk a fák közé, rövidesen elérve a Kis Keceli út bélyegzőhelyet. A pecsétet egy elágazásban, az Alföldi Kéktúra információs tábláján találjuk egy eperfasor mellett. Innen a szakasz egyik legszebb etapját tesszük meg idősebb fák között haladva – néhol végre még a talaj is szilárdnak érződhet a sok szerves anyagnak köszönhetően, amely évtizedek alatt hullott a földre a fákról.

Kunfehértó–Petróczi-iskola

Erre bandukolva lassan átérünk a Bácskai löszös síkságra, a Bácskai-síkvidék egyik kistájára. Bár kiterjedt erdőségei monokultúrás ültetvények, az intenzív erdő- és vadgazdálkodás hatására gazdag állatvilágnak adnak otthont. A gímszarvas, a dámvad és az őz gyakori lakó ezeken a nagy, összefüggő élőhelyeken. Ragadozókkal ugyan már ritkábban találkozhatunk, de vörös róka és aranysakál is előfordul ezen a vidéken. A ritkás turistaúthálózat és a látogatók alacsony száma révén kiváló alkalmunk nyílhat az állat- és növényvilág megfigyelésére. Néha érdemes megállni, hallgatózni, hogy élvezzük az Alföld és a kiterjedt erdők csendjét.

Néhány kanyar után gyümölcsöskertek és tanyák között folytatjuk a táv leküzdését, majd beérünk a Monda-tanya nevű területre. Itt érdemes megtölteni a kulacsainkat, hiszen a következő 18 kilométeren erre nem lesz lehetőségünk. Egyórányi gyaloglást követően átkelünk az 53-as főúton, amelyen rátérünk a szakasz utolsó erdős részére. A Budapest-Belgrád vasútvonal keresztezése után, amikor elmaradoznak a tanyák, ismét szürkenyár- és fenyőültetvények árnyékában gyalogolunk. A nyomvonalunk itt sok kisebb kanyart vesz, de a K jelzést szerencsére mindenhol könnyű követni. A főúttól kb. 5,5 kilométerre, egy kacsatelepet körülölelő kerítés sarkánál bukkanunk rá a Jánostelek bélyegzőhelyre.

A további kilométerek meglehetősen egyhangúak, hiszen egy újabb mozaikos erdőségen, különböző korú faültetvények között haladunk át nyílegyenesen. Itt újból a homok az úr, viszont kellemes pihenőhely a Jánostelki kilátó, amelyet rövid kitérővel, a K▲ jelzésen érhetünk el. Az építményről belátjuk a helyi erdészet (KEFAG Zrt.) által kezelt erdőséget, és információs táblákon olvashatunk részletesen a helyi élővilágról.

A Petróczi-iskolához közeledve előbb elhagyatott tanyák és azok romjai között vezet utunk, később pedig rátérünk a lakott területek földútjaira. Az alföldi tanyavilág a 18-19. században fejlődött ki, amikor a parasztság már rendelkezhetett földbirtokkal vagy szabad földhasználattal. Akkoriban ugyan sokaknak a városokban is volt házuk, de a vidéki tanyák a terület adottságaihoz igazodva képeztek gazdálkodási egységeket a gazdasági és lakóépületekkel. A 20. századi kollektivizálás és téeszesítés a magyar tanyavilág megbomlásához vezetett, sokan kénytelenek voltak elhagyni birtokaikat.

A Petróczi-iskola a dél-alföldi tanyavilág egyik maradványaként áll az 55-ös főút mellett. A régi iskolaépület, ahová valaha a környék gyerekei jártak koptatni a padokat, ma már (időszakos) étteremként működik. A bélyegzőt az étterem bejárata mellett találjuk, és nyitvatartási időben elfogyaszthatunk valamit jutalmul a szakasz sikeres teljesítése után.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Hajósi pincék:

  • A távolsági és helyközi buszokról a Hajósi pincék megállónál szálljunk le.

Petróczi-iskola:

  • A Szeged és Baja között közlekedő buszokról az Öttömös, Dobó-tanya megállónál kell leszállni.

Megközelítés

Hajósi pincék:

  • Az 54-es főút és a Borbíró utca sarkán találjuk a Judit panziót, ahol beszerezhetjük a bélyegzőlenyomatot. Elindulunk a pincék közt a Borbíró utcán, ami kivezet a Hajósi utcára. Kiérünk a házak közül, átmegyünk a kis hídon, és máris elértük az Alföldi Kéktúra vonalát. 

Petróczi-iskola:

  • A bélyegzőhely közvetlenül a buszmegállónál, a régi Petróczi-iskola épületén található, a csárda bejárata mellett. Néhány méterre innen, az 55-ös főút és az Öttömösre vezető országút kereszteződésétől indulhatunk el az Alföldi Kéktúrán. 

Parkolás

  • A Hajósi pincefaluban a Judit panzió környékén tudunk parkolni.
  • A Petróczi csárda előtt parkolhatunk.

Koordináták

DD
46.389926, 19.142102
DMS
46°23'23.7"N 19°08'31.6"E
UTM
34T 357153 5139049
w3w 
///visszaül.érdekesek.egérfogó
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
64 km
Időtartam
16:20 óra
Szintemelkedés
125 m
Szintcsökkenés
90 m
Legmagasabb pont
147 m
Legalacsonyabb pont
86 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 11 Útpontok
  • 11 Útpontok
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp