Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Többnapos gyalogtúra Szakasz

Fjällräven Vándortúra 2019 - 4. nap, rövid táv

Többnapos gyalogtúra · Balaton-felvidék és kismedencék
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A szentbékkállai kőtenger
    / A szentbékkállai kőtenger
    Fénykép: Tassy Márk, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A szentbékkállai kőtenger magasból. A bal oldalon, a fák árnyékába nyúlva a híres ingókő látható
    / A szentbékkállai kőtenger magasból. A bal oldalon, a fák árnyékába nyúlva a híres ingókő látható
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A szentbékkállai kőtenger
    / A szentbékkállai kőtenger
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Töttöskáli templomrom
    / A Töttöskáli templomrom
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Töttöskáli templomrom
    / A Töttöskáli templomrom
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kisfaludi templomrom, háttérben a mindszentkállai Mindenszentek-templommal
    / Kisfaludi templomrom, háttérben a mindszentkállai Mindenszentek-templommal
    Fénykép: Lévai Zsuzsa, funiQ.hu
  • / Kisfaludi templomrom Mindszentkállán, mellette a Theodora-Kékkő tanösvény táblája
    Fénykép: Lévai Zsuzsa, funiQ.hu
  • / Kilátás a Kisfaludi templomromtól a mindszentkállai Mindenszentek-templomra
    Fénykép: Lévai Zsuzsa, funiQ.hu
  • / A 2018-as Fjällräven Vándortúra
    Fénykép: Fjällräven Vándortúra
0 150 300 450 m km 2 4 6 8 10 12 Töttöskáli templomrom Szentbékkállai kőtenger Kisfaludi templomrom, Mindszentkálla

A vándortúra negyedik napján, mielőtt áttérnénk az egykori tűzhányók földjére, még végiglátogatjuk a Káli-medence észak-nyugati csücskét - benne a két bájos faluval, Szentbékkállával és Mindszentkállával. A Balaton-felvidék egyik legérdekesebb geológiai jelenségén, a Kőtengeren is végighullámzunk, és kipróbálhatjuk, hogy tényleg inog-e az ingókő. Fantasztikus panorámákat is érintünk útközben. A rövidebb távon a Kopasz-hegyre kapaszkodunk fel, ahonnan az egyik legteljesebb panoráma nyílik a vidékre, a hosszabb távon indulók pedig felmásznak a legkisebb tanúhegyre, a Hegyesdre, majd a várrom koronázta Csobáncot meghódítva élvezhetik a szédítő panorámát. A két útvonal Káptalantótiban ér össze.

közepes
13,9 km
4:00 óra
273 m
314 m
  • Időpont: 2019. augusztus 1., csütörtök
  • Útvonal: Köveskál - Szentbékkálla - Kőtenger - Mindszentkálla - Kopasz-hegy - Sabar-hegyi templomrom – Káptalantóti
  • Indulás: a reggeli osztását követően, azaz reggel 8:00 és 10:00 között, de legkésőbb 10 óráig el kell hagyni a szálláshelyet.
  • Szintidő: az esti meleg étel miatt a szervezők javasolják, hogy 19:00-ig óráig érkezz meg a szálláshelyre.

A Fjällräven Vándortúra 2019 esemény kezdőoldala a temeszetjaro.hu-n.

A hosszabb távot választom!

A szerző tippje

  • Szentbékkálla előtt érdemes egy kis kitérővel megnézni a Töttöskáli templomromot.
  • Mindszentkállán a Kopasz-hegy aljában, az útvonalunktól néhány 10 méternyire érdemes felkeresni a Kisfaludi templomromot.
outdooractive.com User
Szerző
Lévai Zsuzsa
Frissítés: 2019-05-29

Nehézség
közepes
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
293 m
Legalacsonyabb pont
121 m

Biztonsági előírások

Jó, ha van nálad:

  • Iránytű / tájoló
  • Térkép
  • Kisméretű LED fejlámpa (új tartalék elemekkel)
  • Napszemüveg
  • Elsősegély csomag, napvédő krém
  • Szúnyog- és kullancsriasztó
  • Telefon tartalék akkumulátorral

Felszerelés

A "Mit vigyek magammal?" az egyik leggyakoribb kérdés, ami elhangzik. A túra útvonalán esetlegesen szeles, csapadékos idő is várható, tehát mindenféleképpen készülj változékony időjárásra!

  • Alváshoz: sátor, hálózsák, derékalj (polifoam)
  • Evéshez: gázfőző, könnyű edény és pohár, evőeszköz
  • Ruházat: réteges öltözet, alsónemű, sok zokni, aláöltözet, meleg ruha, esőkabát és nadrág, sapka, könnyű szandál vagy félcipő
  • A hátizsákra külső esővédő huzat, de belül is érdemes zsákkal, nejlonnal plusz védelmet biztosítani, akár tételenként (külön a hálózsákot, külön a meleg ruházatot, stb.),
  • Fürdéshez: tisztálkodó szerek, papucs, törülköző (lehet kapni gyorsan száradó típust, amely kisebb és könnyebb a hagyományosnál), nedves törlőkendő
  • Biztonság: fejlámpa (pótelemmel), sportkrém, elsősegély csomag, napvédő krém, ajakír, vitaminok (kalcium, magnézium), szükség esetén egyéni gyógyszer (allergia, stb), telefon tartalék akkumulátorral és/vagy vésztöltővel
  • A túrabot használata segíti a haladásodat és tehermentesít
  • Szúnyog- és kullancsriasztó  

Ezentúl hozhatsz bármit, amire még úgy érzed, szükséged van, de ne feledd, minden gramm számít! 

Javaslatok és linkek

Töttöskáli templomrom

Szentbékkállai Kőtenger

Kisfaludi templomrom

A vándortúra hivatalos honlapja

 

Kezdőpont

Köveskál (162 m)
Koordináták:
Geographic
46.881752, 17.612120
UTM
33T 699021 5195336

Végpont

Káptalantóti

Útleírás

A Káli-medence peremén

Táborhelyünkről a Fő utcára kikanyarodva jobbra indulunk el, hogy átszeljük Köveskált. A település végét jelző tábla után nagyjából 250 méterre egy kanyarban térünk le a főútról. Fenyőfák övezte szekérúton folytatjuk az utunkat, majd a rövid erdei szakasz után füves-bokros területre érkezünk. Hamarosan elérjük a Mária-út jelzését, amelyen balra fordulunk.

Az előző nap bebarangolt Fekete-hegy déli lejtőjének gyümölcsösei alatt haladunk, miközben házat csak elvétve látunk. Mintegy 2 km-en keresztül élvezhetjük ezt a csodás útvonalat, balra tőlünk a Káli-medence terül szét. Egy elágazásban jobbra az L jelzés mentén oda-vissza 500 méteres kitérővel a Töttöskáli templomromhoz mehetünk fel. Aki szereti a gyönyörű kilátóhelyeken álló romokat, annak mindenképpen megéri a kitérő.

Ha most kihagyjuk ezt a látnivalót, menjünk egyenesen tovább, és a szemből érkező K jelzésen forduljunk balra. Egy kőkereszt mellett érjük el az autóutat, ezen érkezünk be Szentbékkállára. A Káli-medencét északról lezáró hegyek ölelésében fekvő hangulatos település kacskaringós utcáival, fehérre meszelt, a helyi építészeti stílust őrző házaival és jellegzetes kőkerítéseivel tipikus Balaton-felvidéki falu, a legjobb értelemben. A környékbeli falvakhoz hasonlóan ez is a honfoglalók egyik szállásterülete volt, mégpedig a Kál nemzetségé.

Az Országos Kéktúra a Kossuth utcán tovább megy észak felé, a Velétei palotaromhoz, de mi most a Jókai utcába kanyarodunk balra, hogy az utca végén csatlakozzunk be ismét a K-be. Magunk mögött hagyjuk a házakat, egyenesen megyünk tovább, az út mentén egy kálvária stációi kísérnek minket. Hamarosan elkanyarodunk a Kékkel együtt, hogy belépjünk a Szentbékkállai Kőtenger birodalmába.

Mintha valaki egy hanyag mozdulattal szétszórt volna pár túlméretezett kavicsot, úgy hevernek a dombtetőn a füves, ligetes dombon a kőtömbök. Ezek a kövek a Pannon-tenger partvidékének egykori jelenlétéről tanúskodnak. A part felé haladva egyre sekélyebbé válik a víz, ezért a hullámok beleütköznek az aljzatba és megtörnek. A vízben szállított hordalék így lerakódik, és felhalmozódik. Ahol a víz sok hulladékot kénytelen elhagyni, ott zátonyszerű félsziget, azaz turzás képződik. Éppen ilyen formák alakultak ki a Pannon-tenger partjának közelében is.

A kovasavas oldatok összecementálták, kőzetté szilárdították az anyagot, majd a szél által szállított hordalék csiszoló tevékenysége koptatta a kőtömböket. A repedésekbe befolyó és ott megfagyó víz aprózta a kőzettestet, akárcsak a napi hőingás. A kőtenger darabjai így szétestek, önálló táblákra töredeztek: erről tanúskodik az akár egyetlen ember súlyával is megmozdítható Ingókő, a Kőtenger legismertebb darabja: már csak néhány ponton érintkezik az alatta lévő kővel, mellyel korábban összetartozott. Nyugodtan másszunk fel rá, persze csak óvatosan, és próbáljuk ki, hogy valóban meg tudjuk-e mozdítani.  

A parkolónál egy kereszteződésbe érünk, ahol megkapjuk füzetünkbe az aznapi pecsétet. Ismét elhagyjuk a K jelzést, egyenesen megyünk tovább. Szentimrepusztán keresztül érkezünk meg a másik apró, Kál nemzetség által örökül hagyott faluba, Mindszentkállára. Besétálunk a falu hangulatos központjába, ahol a Káli Kapocs nevű „intézmény” mellett elfordulunk a templom felé. Innen már a Theodora-Kékkő tanösvény tábláit is követhetjük, érdekes információkat tudhatunk meg az előttünk elterülő vidékről. Éppen egy ilyen tábla jelzi, hogy hol kell balra, a Kopasz-hegyre vezető csapás felé fordulnunk. Rögtön miután az ösvényen elindultunk, mindenképpen tegyünk egy rövid kitérőt jobbra, a Kisfaludi templomrom felé. Csupán néhány falcsonk maradt az egykori település középkori templomából, egykori szentélye és hajója között maradt meg legjobb állapotban egy nagyobb falszakasz. A maradványok mellől csodás panoráma nyílik a Káli-medencére, a mindszentkállai templomra, valamint a Kereki-dombra, ahol az egykori Kerekikál falu templomromja áll. Oda-vissza 150 métert kell csupán megtennünk az útvonalunktól.

Arccal a tanúhegyek felé

Meredek ösvényen vágunk neki a 302 méter magas Kopasz-hegynek, ami hamarosan átvált egy végeláthatatlannak tűnő lépcsősorba. Közel 300 bazaltlépcsőt kell megmásznunk, hogy a hegy – értelemszerűen – kopasz tetejéről csodálatos panoráma táruljon elénk. Sokak szerint ennek a kilátópontnak a legszebb Káli-medencei tájkép top 3-as listájában bérelt helye van. Sokat elmond a helyről, hogy ide nem kell kilátót építeni, mivel lapos tetejének köszönhetően tökéletes körpanorámát élvezhetünk. Beazonosíthatjuk sorra a tanúhegyeket: Csobánc, Szent György-hegy, Gulács, Badacsony, Tóti. Aztán végigpásztázhatjuk a medence apró falvait, a látóhatár peremén pedig a Balaton vize csillog.

A hegy déli oldalán ereszkedünk le, ami láthatóan jobban felparcellázott és beépített, mint a keleti és északi oldal. Innentől kezdve a látványt a Balaton-felvidéki tanúhegyek uralják, végleg magunk mögött hagytuk a Káli-medence síkját. Elérjük a műutat, de nagyjából 200 méter után el is hagyjuk azt a szemközti Sabar-hegy irányába. A hegy lábánál áll a kevésbé ismert, 13. századi, román stílusú templom romja. A rom melletti fák közül pont rálátunk a Csobáncra.

Egyenesen Káptalantótiba tartunk, a KL jelzést követve előbb földúton, majd a faluba beérve a Rózsadomb utcán érjük el a település főutcáját. Ezen jobbra fordulunk, de mielőtt elérnénk a barokk katolikus templomot, balra visszafordulunk a Petőfi Sándor utcába. Az utca végén, a falu határában találjuk mai táborhelyünket, a focipálya melletti nomád tábort. Csodálatos környezetben verhetjük fel a sátrakat: amerre nézünk, tanúhegyek emelkednek a horizonton. Közülük a legkisebb, a Tóti hegy megmászása lesz az utolsó nap megkoronázása.

Az egykori győri káptalani birtok ma már leginkább hatalmas termelői piacáról, a Liliomkertről ismert. A számtalan környékbeli kistermelő és kézműves mellett találunk itt antik bútorokat és kortárs galériát is. Az egyedi hangulatú piac csak vasárnaponként van nyitva.

Navigáció Google Térképpel


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
13,9 km
Időtartam
4:00 óra
Szint +
273 m
Szint -
314 m
Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!