Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Többnapos gyalogtúra Szakasz

Egyházasrádóc – Őriszentpéter (DDK-02.)

Többnapos gyalogtúra · Sopron-Vasi-síkság · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A kék és a piros turistajelzés fonódása Kondorfa környékén
    / A kék és a piros turistajelzés fonódása Kondorfa környékén
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Rába folyó Molnaszecsődnél
    / A Rába folyó Molnaszecsődnél
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Himfai-tó mellett halad el a DDK
    / A Himfai-tó mellett halad el a DDK
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Erdős dózerút a Himfai-tó környékén
    / Erdős dózerút a Himfai-tó környékén
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A DDK egy szakasza Halogy és Nádasd között
    / A DDK egy szakasza Halogy és Nádasd között
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Magyarok Nagyasszonya és Magyar szentek templom Döbörhegyen, a DDK mentén
    / Magyarok Nagyasszonya és Magyar szentek templom Döbörhegyen, a DDK mentén
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szarvaskend, utcakép
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szántóföldek mellett vezet a DDK útvonala Szarvaskend és Nagymizdó között
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / DDK az Őrségben, Papszer környékén
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / DDK útszakasz Nádasd és Halogy között
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dél-dunántúli kék jelzése Szarvaskend határában
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 10 20 30 40 50 60 Egyházasrádóc (DDKPH_05) Molnaszecsőd (DDKPH_06) Szent Jakab templom (Döröske) Szarvaskend (DDKPH_07) Halogy (DDKPH_08) Ivánc (DDKPH_09) Kondorfa (DDKPH_10)

Egyházasrádóctól a Rába menti síkságon haladunk a szakasz elején. A Rábán átkelve nemsokára kezdődik a dombvidék, először a Kemeneshát, majd a Vasi-hegyhát, melynek keleti részét sokkal inkább Őrség néven ismerjük.

nyitva
közepes
65,5 km
17:35 óra
648 m
625 m

A Rába menti síkság peremén kezdjük szakaszunkat, majd a folyón átkelve nemsokára a Kemeneshát nyugati részére érünk. Néhány, völgyben ülő apró falvat keresztezve Nádasd után elérjük az Őrségi Nemzeti Park határát. Tovább folytatjuk utunkat a Rába folyásával párhuzamosan, majd Felsőmarácnál érünk el a történelmi Őrség néprajzi tájegységhez. Fenyvesek és lombhullató erdők mentén kerülünk egyre beljebb az Őrségbe, majd Kondorfától az apró falvakat felváltják a semmilyen más településszerkezethez nem hasonlítható, ún. "szeres" települések. Az elzártságból vonzó idegenforgalmi célponttá vált Őrség központjában, Őriszentpéteren ér véget a Dél-Dunántúli Kéktúra 2. szakasza.

A szerző tippje

  • Szalafőn ne hagyjuk ki a Pityerszeri Népi Műemlékegyüttest!
  • Őriszentpéter Árpád-kori temploma (Templomszer)
  • Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és Látogatóközpont, Őriszentpéter-Városszer

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)

Egyházasrádóc  8,6  Molnaszecsőd  9  Szarvaskend  12,8  Halogy  8,4  Ivánc  12,7  Kondorfa  14,1  Őriszentpéter

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén :

  • Szarvaskend (DDKPH_07): Kofi kocsma, Szarvaskend, autóbusz-váróterem
  • Halogy (DDKPH_08): Kónya kocsma, Halogy, iskola buszmegálló

  • Kondorfa (DDKPH_10): Italbolt, Kondorfa, autóbusz-forduló

outdooractive.com User
Szerző
Bába Imre
Frissítés: 2019-02-26

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
294 m
179 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Mivel sokszor több órányi gyalogolunk két település között, vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű ételt és italt.

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kezdőpont

Egyházasrádóc, vasútállomás (200 m)
Koordináták:
Geographic
47.090531, 16.619791
UTM
33T 622936 5216497

Végpont

Őriszentpéter, Városszer körforgalom

Útleírás

Itiner :

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

  • Molnaszecsőd után átkelünk a Rábán
  • A folyó árterében érünk el Döröskéig
  • Döbörhegy után hullámzó dombvidéken szeljük az apró falvakat: Szarvaskend, Nagymizdó, Katafa
  • Nádasdon elhagyjuk a Kemenshátat és az Őrségi Nemzeti Park területére érünk
  • Hegyhátszentmártontól Kondorfáig hosszú erdei úton haladunk
  • Elérkezünk a "szerek" világába, a tipikus őrségi falvakba
  • Áthaladunk Szalafőn (kitérő Pityerszerre)
  • Sok szeren áthaladva érkezünk meg Őriszentpéterre

Részletes leírás :

Egyházasrádóc – Nádasd

Egyházasrádóc után a táj, ha lehet, még laposabb lesz, mint ahol az 1. szakasz véget ért; immár a Rába-menti síkságon haladunk. Gondozott földek után érünk be egy erdőségbe, melyen átjutva aszfaltozott útra érünk - bár ma már inkább csak aszfaltozgatott útnak lehet nevezni az egykori laktanyához vezető utat. Molnaszecsődön csak átvágunk, közvetlenül a falu szélén kelünk át a Rábán, utunk továbbra is a döröskei műúton halad először csak a Rába ártéri erdejében, majd egy nyílegyenes szakaszon a folyó árterén. A megművelt területeket csak itt-ott töri meg egy-egy erdőfolt. Gyalogosként valóban csak erdőfoltokat látunk, légifotóról azonban kitűnik, hogy ezek a Rába által elhagyott morotvák.

Bozsok óta nem találkoztunk emelkedővel, itt azonban velünk szemben egy fennsík látszik, dombtetőre épült templommal. A hosszú andante után allegró. Elérkeztünk a Kemenes-hát nyugati széléhez: más falvak, más táj. Igazi aprófalvas térség, a völgyek szeldelte hátság, a völgyek szájában elhelyezkedő kicsi falvakkal. A szántóföldek a lapos hegyháton, a falvak az alacsonyabb völgyekben találhatóak, így előfordul, hogy még a nagyon közel fekvő települések sem látják egymást.

A falvak sorában az első Döröske, amelynek fazsindelyes tornyocskájú, fehérre meszelt oldalú templomát már láthattuk idefelé. Az Árpád-kori Szent Jakab-templomot ugyan nem érinti a DDK, de érdemes néhány szó - néhány száz méter - erejéig kitérni rá. A 13. században épült, keletre tájolt, román stílusú templom az 1992-es régészeti feltárás és tatarozás után nyerte el mai formáját, és ennek köszönhetően több, középkori eredetére utaló jegyét sikerült megőrizni. Ilyen érdekesség például az épület déli oldalában látható - ma már használaton kívüli - bélletes kapu. Korábban a Rába menti utat ellenőrizték a templom dombjáról, ma egyszerűen csak szép kilátás nyílik az alattunk elterülő völgyre.

A falu határában a környék másik nevezetessége, az Öreg-hegyi pincék mellett halad tovább a kéktúra: hangulatos zsupfedeles népi pincék között vezet az út Döbörhegyre. Megváltoznak az út menti keresztek is. Az Alpokalján az „osztrákos” oszlop tetejére épített szenteket ábrázoló szobrok a jellemzőek, a Vasi-síkságon az ország többi részére is jellemző feszületek, itt pedig a két korinthoszi oszloppal díszített talapzatú keresztek mutatják, hogy katolikus vidéken járunk.

Döbörhegy után völgynek le és dombnak föl, a hátság oldalában érintjük a kis településeket: Szarvaskend, Nagymizdó, Katafa. Fontos tudni, hogy Szarvaskenden van bélyegzőhely, a DDK-nak ezen a szakaszán ugyanis nincs minden községben bélyegző, annyira sűrűn helyezkednek el a kis falvak. A magasabban lévő szántóföldekről vagy nagyüzemi zöldségtermő táblákról – karalábéba vész a horizont - messzire ellátni északra Szombathelyig, illetve a még távolabbi Kőszegi-hegységig. A jobb időket megélt szőlőművelésnek nemcsak a már említett döbörhegyi pincék az emlékei, hanem Szarvaskend és Katafa mellett is találhatunk néhány présházat, bár korántsem olyan szépeket, mint Döbörhegyen.

Nádasd – Őriszentpéter

Nádasdra érve elhagyjuk a kedves aprófalvas, bár a környezetéhez képest szegényebb Kemeneshátat, melyet Hamvas Béla a Bor filozófiája című könyvében a Mediterráneumhoz hasonlított. Nádasd már kicsivel nagyobb község, ezzel együtt a forgalmas 86-os út nemrég épített elkerülő szakasza erős kontraszt a Kemeneshát nyugalmához képest. A falu szélén megyünk keresztül a hányatott sorsú, mára gazzal felvert Körmend-Zalalövői vasútvonalon. Dűlőúton haladunk tovább, mezőn és erdőn keresztül, majd balra derékszögben vissza a műútra. A Halogy (bélyegzőhely!) és Nádasd közti út egyben az Őrségi Nemzeti Park széle is, ami nem keverendő össze az Őrség néprajzi tájegységgel - ez utóbbi része a természetvédelmi területnek.

Agyagos, löszös utakon, két fedett pihenőt is érintve jutunk el Felsőmarácra, az első őrségi faluba, egy egyutcás vasi faluba. Felsőmarác, Ivánc, Hegyhátszentmárton: ez a három kis falu a Rába menti falvak füzérének is része. Azért a folyó nem olyan szelíd, hogy közvetlenül a partjára megérje építkezni, a medertől távolabb, a magasabb térszínen vonul a településfüzér. Ivánc után búcsút intünk egy időre a „hullámvasútnak”, a szélesebb idomok jellemezte Vasi-hegyhátra értünk. Hegyhátszentmárton után nem sokkal délnek fordulunk, és egy tölgyesekkel, néhol fenyvessel borított hosszú völgyben halad az utunk. Az eddigi kis erdőfoltokhoz képest itt már ősrengeteg van. Hosszan megyünk a Lugos-patak völgyében Kondorfáig az eddig is megszokott fenyvesekkel tarkított lomberdőben.

Kondorfa már jobban mutatja a tipikus őrségi faluszerkezetet. A szerek, vagyis a kisebb házcsoportok dombtetőkre épültek, ugyanis az alacsonyabb térszíneken az agyagos talajon meggyűlik a víz, könnyen kialakulnak láprétek, amit a sok csapadék is elősegít. Hagyományosan állattartó vidék, van azonban két növény, amelyek termesztése ha nem is specialitás, de nagyon jellemző az Őrségre. Az egyik a tök, amiből többnyire – napjainkban igen divatossá vált - olajat sajtolnak; manapság kis túlzással tökmagolajütő minden őrségi faluban van. A másik jellegzetes növény az ültetvényeken termesztett lucfenyő, nem véletlen, hogy a karácsonyfák legtöbbje erről a vidékről származik.

A korábban is elzárt Őrség „skanzenizálódására” a szocialista éra határsáv politikája is rásegített. Az ötvenes-hatvanas években még éltek errefelé füstös konyhájú házakban, ami azt jelenti, hogy a tűzhelynek nem volt kéménye, a füst az ajtó feletti résen távozott. Az agyagos talajon – mely nem ereszti magába a víz nagy részét - kialakult a szintén az Őrségre jellemző bakhátas szántás: minden öt-hat kisebb barázdát egy nagyobb, mélyebb barázda követ, ami egyben vízelvezetőként is működik.

Kondorfa után még mindig a Lugos-patak mentén haladunk fenyvesekben, majd szántóföldek szélén, így érünk be Szalafőre, pontosabban először egyik "szerére", Papszerre. A helység neve a Zala (helyi régies neve Szala) forrására utal. Szalafő a legtipikusabb szeres település, igazi központja nincs is, több, egymáshoz közeli dombokon kiépült, lazán kapcsolódó házcsoportokból, szerekből áll össze. A honfoglaláskor idetelepített őrtállók (innen ered a tájegység neve is) praktikus és természetföldrajzi okokból is a dombok tetejére kezdtek építkezni.  Ezek a néhány házból, gazdasági épületekből, udvarokból álló településrészek a szerek, amik nevüket az ott élő családokról, esetleg valami helyi jellegzetességről kapták. 2-4 szer együtt alkotott egy községeket, a nagyobbak 7-8 szerből álltak össze. A nehéz megközelíthetőség és az elszigeteltség is a védelmet. A szereket ingoványos, mocsaras völgyek és erdők kötötték össze, kiváló terepet adva a rejtekhelyet keresőknek.

A kéktúra által is érintett Templomszeren találjuk a templomot, az önkormányzatot, szálláshelyet és fogadót: a 2010-es években az Őrség szerencsére egyre felkapottabb turisztikai célpont lett, és ezzel a szolgáltatások száma és színvonala is emelkedett.

A kéktúra nem érinti, de érdemes itt egy kitérőt tenni Szalafő-Pityerszerre, ahol az Őrségi Népi Műemlékegyüttesben, autentikus környezetben ismerhetjük meg az Őrségre jellemző népi építészeti különlegességet. A skanzenben három, helyben megőrzött porta épületein keresztül mutatják meg szemléletesen az egykori lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét. Különlegessége a szabadtéri múzeumnak, hogy olyan épületeket mutat be, ami már az 1700-as évek óta itt áll. Csak itt, az Őrségben láthatunk "kerített házat", olyan lakóépítményt, ahol az udvart három oldalról zárják körbe az épületek, és a negyedik oldalról kerítéssel védenek. Körbejárhatjuk a csak itt elterjedt emeletes kástut is, a fából készült, zsúppal fedett éléskamrát.

Szalafőtől az itt még patak nagyságú Zala mentén haladunk a folyó partját kísérő fák között, ami egyben a „Zala-menti tanösvény” is. Egy műutat elérve ismét átkelünk a Zalán, és beérünk Keserűszerre, ami már az Őrség fővárosának, a 9 szerre épült Őriszentpéternek a része. Rögtön Templomszer városrészben a kéktúra egy gyönyörű Árpád-kori templom mellett megy el, amelyet a középkorban erődítésül épített árok vesz körül. Az útról egy tábla jelzi, hol kell lefordulni, onnan száz méterre találjuk a  13. század elején épült Szent Péter-templomot, az Őrség egyik legismertebb műemlékét. A templomtól nem messze egy 15. századi téglaégető maradványait tárták fel, ez szabadon megtekintehő.

A nemzeti park központja az állandó természeti kiállítással és a telket körbevevő Rezgőnyár tanösvénnyel már a szomszédos Siskaszeren található. Az igazgatóság mellett lévő útkereszteződéstől szép panorámát élvezhetünk a nem vadregényes de nagyon is bájos Őrségről, a körülöttünk lévő dombokon elhelyezkedő szerekkel.

Átmegyünk a Zala völgyén, és megérkezünk a rendhagyó, semmilyen más európai településszerkezettel sem összehasonlítható város központjába. A körforgalomban a Centrum étterem falán találjuk az őriszentpéteri bélyegzőhelyet, és ezzel véget is ért a DDK 2. szakasza.

Tömegközlekedéssel

Egyházasrádóc:

  • A Sopron-Szentgotthárd vonalon a vonatról az Egyházasrádóc állomáson szálljunk le.
  • Helyközi buszjárattal az Egyházasrádóc, vasútállomás megállóig menjünk.

Őriszentpéter:

  • Vonattal Őriszentpéter állomásnál szálljunk le.
  • Helyközi buszjáratról Őriszentpéter, autóbuszállomás megálllónál érdemes leszállni.

Megközelítés

Egyházasrádóc:

  • Mind a vonat, mind a busz a DDK-szakasz kezdeténél tesz le.

Őriszentpéter:

  • A vasútállomástól a kerékpárúton induljunk el, ez kétszáz méter után átvált gyalogos útba. Nyílegyenesen megyünk a Baksaszer utcán, elérkezünk a házak közé. A főútra (Városszer u.) kiérve balra száz méterre már látjuk is a körforgalmat, ahol a szakasz kezdődik. Összesen 1 km-t kell gyalogolnunk.
  • A buszfordulóból a főúton jobbra kanyarodunk, átmegyünk egy fahídon az út mellett, majd a körforgalomhoz érve a túloldalon kezdődik a kéktúra-szakaszunk.

Autóval

  • Egyházasrádócon a vasútállomás közelében, a Kossuth Lajos utcában lehet parkolni.
  • Őriszentpéteren a környező utcákban tudunk parkolni.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Kéktúra III. turistakalauz (Dél-Dunántúl) - Az Írott-kőtől Szekszárdig

A szerző által javasolt térképek:

Őrség, Göcsej, Kemeneshát (Cartographia)

Őrség, Vend-vidék, Vasihegyhát (Szarvas-Faragó)


Questions & answers

Pose the first question

You have questions regarding this content? Ask here.


Reviews

Write your first review

???comments.firstReviewText???


Photos of others


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
65,5 km
Időtartam
17:35 óra
Szint +
648 m
Szint -
625 m
Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!