Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Többnapos gyalogtúra Szakasz

Egyházasrádóc – Őriszentpéter (DDK-02.)

Többnapos gyalogtúra · Sopron-Vasi-síkság · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség
  • A kék és a piros turistajelzés fonódása Kondorfa környékén
    / A kék és a piros turistajelzés fonódása Kondorfa környékén
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Rába folyó Molnaszecsődnél
    / A Rába folyó Molnaszecsődnél
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Himfai-tó mellett halad el a DDK
    / A Himfai-tó mellett halad el a DDK
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Erdős dózerút a Himfai-tó környékén
    / Erdős dózerút a Himfai-tó környékén
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A DDK egy szakasza Halogy és Nádasd között
    / A DDK egy szakasza Halogy és Nádasd között
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Magyarok Nagyasszonya és Magyar szentek templom Döbörhegyen, a DDK mentén
    / Magyarok Nagyasszonya és Magyar szentek templom Döbörhegyen, a DDK mentén
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Szarvaskend, utcakép
    / Szarvaskend, utcakép
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Szántóföldek mellett vezet a DDK útvonala Szarvaskend és Nagymizdó között
    / Szántóföldek mellett vezet a DDK útvonala Szarvaskend és Nagymizdó között
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • DDK az Őrségben, Papszer környékén
    / DDK az Őrségben, Papszer környékén
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • DDK útszakasz Nádasd és Halogy között
    / DDK útszakasz Nádasd és Halogy között
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Dél-dunántúli kék jelzése Szarvaskend határában
    / A Dél-dunántúli kék jelzése Szarvaskend határában
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Egyházasrádóc –	Őriszentpéter (DDK-02.)
0 150 300 450 600 m km 10 20 30 40 50 60 Egyházasrádóc (DDKPH_05) Molnaszecsőd (DDKPH_06) Szent Jakab templom (Döröske) Szarvaskend (DDKPH_07) Halogy (DDKPH_08) Ivánc (DDKPH_09) Kondorfa (DDKPH_10)

Egyházasrádóctól a Rába menti síkságon haladunk a szakasz elején. A Rábán átkelve nemsokára kezdődik a dombvidék, először a Kemeneshát, majd a Vasi-hegyhát, melynek keleti részét sokkal inkább Őrség néven ismerjük.

nyitva
közepes
65,5 km
17:35 óra
648 m
625 m

A Rába menti síkság peremén kezdjük szakaszunkat, majd a folyón átkelve nemsokára a Kemeneshát nyugati részére érünk. Néhány, völgyben ülő apró falvat keresztezve Nádasd után elérjük az Őrségi Nemzeti Park határát. Tovább folytatjuk utunkat a Rába folyásával párhuzamosan, majd Felsőmarácnál érünk el a történelmi Őrség néprajzi tájegységhez. Fenyvesek és lombhullató erdők mentén kerülünk egyre beljebb az Őrségbe, majd Kondorfától az apró falvakat felváltják a semmilyen más településszerkezethez nem hasonlítható, ún. "szeres" települések. Az elzártságból vonzó idegenforgalmi célponttá vált Őrség központjában, Őriszentpéteren ér véget a Dél-Dunántúli Kéktúra 2. szakasza.

A szerző tippje

  • Szalafőn ne hagyjuk ki a Pityerszeri Népi Műemlékegyüttest!
  • Őriszentpéter Árpád-kori temploma (Templomszer)
  • Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és Látogatóközpont, Őriszentpéter-Városszer

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)

Egyházasrádóc  8,6  Molnaszecsőd  9  Szarvaskend  12,8  Halogy  8,4  Ivánc  12,7  Kondorfa  14,1  Őriszentpéter

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén :

  • Szarvaskend (DDKPH_07): Kofi kocsma, Szarvaskend, autóbusz-váróterem
  • Halogy (DDKPH_08): Kónya kocsma, Halogy, iskola buszmegálló

  • Kondorfa (DDKPH_10): Italbolt, Kondorfa, autóbusz-forduló

outdooractive.com User
Szerző
Bába Imre
Frissítés: 2019-02-26

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
294 m
179 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Mivel sokszor több órányi gyalogolunk két település között, vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű ételt és italt.

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kezdőpont

Egyházasrádóc, vasútállomás (200 m)
Koordináták:
Geographic
47.090531, 16.619791
UTM
33T 622936 5216497

Végpont

Őriszentpéter, Városszer körforgalom

Útleírás

Itiner :

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

  • Molnaszecsőd után átkelünk a Rábán
  • A folyó árterében érünk el Döröskéig
  • Döbörhegy után hullámzó dombvidéken szeljük az apró falvakat: Szarvaskend, Nagymizdó, Katafa
  • Nádasdon elhagyjuk a Kemenshátat és az Őrségi Nemzeti Park területére érünk
  • Hegyhátszentmártontól Kondorfáig hosszú erdei úton haladunk
  • Elérkezünk a "szerek" világába, a tipikus őrségi falvakba
  • Áthaladunk Szalafőn (kitérő Pityerszerre)
  • Sok szeren áthaladva érkezünk meg Őriszentpéterre

Részletes leírás :

Egyházasrádóc – Nádasd

Egyházasrádóc után a táj, ha lehet, még laposabb lesz, mint ahol az 1. szakasz véget ért; immár a Rába-menti síkságon haladunk. Gondozott földek után érünk be egy erdőségbe, melyen átjutva aszfaltozott útra érünk - bár ma már inkább csak aszfaltozgatott útnak lehet nevezni az egykori laktanyához vezető utat. Molnaszecsődön csak átvágunk, közvetlenül a falu szélén kelünk át a Rábán, utunk továbbra is a döröskei műúton halad először csak a Rába ártéri erdejében, majd egy nyílegyenes szakaszon a folyó árterén. A megművelt területeket csak itt-ott töri meg egy-egy erdőfolt. Gyalogosként valóban csak erdőfoltokat látunk, légifotóról azonban kitűnik, hogy ezek a Rába által elhagyott morotvák.

Bozsok óta nem találkoztunk emelkedővel, itt azonban velünk szemben egy fennsík látszik, dombtetőre épült templommal. A hosszú andante után allegró. Elérkeztünk a Kemenes-hát nyugati széléhez: más falvak, más táj. Igazi aprófalvas térség, a völgyek szeldelte hátság, a völgyek szájában elhelyezkedő kicsi falvakkal. A szántóföldek a lapos hegyháton, a falvak az alacsonyabb völgyekben találhatóak, így előfordul, hogy még a nagyon közel fekvő települések sem látják egymást.

A falvak sorában az első Döröske, amelynek fazsindelyes tornyocskájú, fehérre meszelt oldalú templomát már láthattuk idefelé. Az Árpád-kori Szent Jakab-templomot ugyan nem érinti a DDK, de érdemes néhány szó - néhány száz méter - erejéig kitérni rá. A 13. században épült, keletre tájolt, román stílusú templom az 1992-es régészeti feltárás és tatarozás után nyerte el mai formáját, és ennek köszönhetően több, középkori eredetére utaló jegyét sikerült megőrizni. Ilyen érdekesség például az épület déli oldalában látható - ma már használaton kívüli - bélletes kapu. Korábban a Rába menti utat ellenőrizték a templom dombjáról, ma egyszerűen csak szép kilátás nyílik az alattunk elterülő völgyre.

A falu határában a környék másik nevezetessége, az Öreg-hegyi pincék mellett halad tovább a kéktúra: hangulatos zsupfedeles népi pincék között vezet az út Döbörhegyre. Megváltoznak az út menti keresztek is. Az Alpokalján az „osztrákos” oszlop tetejére épített szenteket ábrázoló szobrok a jellemzőek, a Vasi-síkságon az ország többi részére is jellemző feszületek, itt pedig a két korinthoszi oszloppal díszített talapzatú keresztek mutatják, hogy katolikus vidéken járunk.

Döbörhegy után völgynek le és dombnak föl, a hátság oldalában érintjük a kis településeket: Szarvaskend, Nagymizdó, Katafa. Fontos tudni, hogy Szarvaskenden van bélyegzőhely, a DDK-nak ezen a szakaszán ugyanis nincs minden községben bélyegző, annyira sűrűn helyezkednek el a kis falvak. A magasabban lévő szántóföldekről vagy nagyüzemi zöldségtermő táblákról – karalábéba vész a horizont - messzire ellátni északra Szombathelyig, illetve a még távolabbi Kőszegi-hegységig. A jobb időket megélt szőlőművelésnek nemcsak a már említett döbörhegyi pincék az emlékei, hanem Szarvaskend és Katafa mellett is találhatunk néhány présházat, bár korántsem olyan szépeket, mint Döbörhegyen.

Nádasd – Őriszentpéter

Nádasdra érve elhagyjuk a kedves aprófalvas, bár a környezetéhez képest szegényebb Kemeneshátat, melyet Hamvas Béla a Bor filozófiája című könyvében a Mediterráneumhoz hasonlított. Nádasd már kicsivel nagyobb község, ezzel együtt a forgalmas 86-os út nemrég épített elkerülő szakasza erős kontraszt a Kemeneshát nyugalmához képest. A falu szélén megyünk keresztül a hányatott sorsú, mára gazzal felvert Körmend-Zalalövői vasútvonalon. Dűlőúton haladunk tovább, mezőn és erdőn keresztül, majd balra derékszögben vissza a műútra. A Halogy (bélyegzőhely!) és Nádasd közti út egyben az Őrségi Nemzeti Park széle is, ami nem keverendő össze az Őrség néprajzi tájegységgel - ez utóbbi része a természetvédelmi területnek.

Agyagos, löszös utakon, két fedett pihenőt is érintve jutunk el Felsőmarácra, az első őrségi faluba, egy egyutcás vasi faluba. Felsőmarác, Ivánc, Hegyhátszentmárton: ez a három kis falu a Rába menti falvak füzérének is része. Azért a folyó nem olyan szelíd, hogy közvetlenül a partjára megérje építkezni, a medertől távolabb, a magasabb térszínen vonul a településfüzér. Ivánc után búcsút intünk egy időre a „hullámvasútnak”, a szélesebb idomok jellemezte Vasi-hegyhátra értünk. Hegyhátszentmárton után nem sokkal délnek fordulunk, és egy tölgyesekkel, néhol fenyvessel borított hosszú völgyben halad az utunk. Az eddigi kis erdőfoltokhoz képest itt már ősrengeteg van. Hosszan megyünk a Lugos-patak völgyében Kondorfáig az eddig is megszokott fenyvesekkel tarkított lomberdőben.

Kondorfa már jobban mutatja a tipikus őrségi faluszerkezetet. A szerek, vagyis a kisebb házcsoportok dombtetőkre épültek, ugyanis az alacsonyabb térszíneken az agyagos talajon meggyűlik a víz, könnyen kialakulnak láprétek, amit a sok csapadék is elősegít. Hagyományosan állattartó vidék, van azonban két növény, amelyek termesztése ha nem is specialitás, de nagyon jellemző az Őrségre. Az egyik a tök, amiből többnyire – napjainkban igen divatossá vált - olajat sajtolnak; manapság kis túlzással tökmagolajütő minden őrségi faluban van. A másik jellegzetes növény az ültetvényeken termesztett lucfenyő, nem véletlen, hogy a karácsonyfák legtöbbje erről a vidékről származik.

A korábban is elzárt Őrség „skanzenizálódására” a szocialista éra határsáv politikája is rásegített. Az ötvenes-hatvanas években még éltek errefelé füstös konyhájú házakban, ami azt jelenti, hogy a tűzhelynek nem volt kéménye, a füst az ajtó feletti résen távozott. Az agyagos talajon – mely nem ereszti magába a víz nagy részét - kialakult a szintén az Őrségre jellemző bakhátas szántás: minden öt-hat kisebb barázdát egy nagyobb, mélyebb barázda követ, ami egyben vízelvezetőként is működik.

Kondorfa után még mindig a Lugos-patak mentén haladunk fenyvesekben, majd szántóföldek szélén, így érünk be Szalafőre, pontosabban először egyik "szerére", Papszerre. A helység neve a Zala (helyi régies neve Szala) forrására utal. Szalafő a legtipikusabb szeres település, igazi központja nincs is, több, egymáshoz közeli dombokon kiépült, lazán kapcsolódó házcsoportokból, szerekből áll össze. A honfoglaláskor idetelepített őrtállók (innen ered a tájegység neve is) praktikus és természetföldrajzi okokból is a dombok tetejére kezdtek építkezni.  Ezek a néhány házból, gazdasági épületekből, udvarokból álló településrészek a szerek, amik nevüket az ott élő családokról, esetleg valami helyi jellegzetességről kapták. 2-4 szer együtt alkotott egy községeket, a nagyobbak 7-8 szerből álltak össze. A nehéz megközelíthetőség és az elszigeteltség is a védelmet. A szereket ingoványos, mocsaras völgyek és erdők kötötték össze, kiváló terepet adva a rejtekhelyet keresőknek.

A kéktúra által is érintett Templomszeren találjuk a templomot, az önkormányzatot, szálláshelyet és fogadót: a 2010-es években az Őrség szerencsére egyre felkapottabb turisztikai célpont lett, és ezzel a szolgáltatások száma és színvonala is emelkedett.

A kéktúra nem érinti, de érdemes itt egy kitérőt tenni Szalafő-Pityerszerre, ahol az Őrségi Népi Műemlékegyüttesben, autentikus környezetben ismerhetjük meg az Őrségre jellemző népi építészeti különlegességet. A skanzenben három, helyben megőrzött porta épületein keresztül mutatják meg szemléletesen az egykori lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét. Különlegessége a szabadtéri múzeumnak, hogy olyan épületeket mutat be, ami már az 1700-as évek óta itt áll. Csak itt, az Őrségben láthatunk "kerített házat", olyan lakóépítményt, ahol az udvart három oldalról zárják körbe az épületek, és a negyedik oldalról kerítéssel védenek. Körbejárhatjuk a csak itt elterjedt emeletes kástut is, a fából készült, zsúppal fedett éléskamrát.

Szalafőtől az itt még patak nagyságú Zala mentén haladunk a folyó partját kísérő fák között, ami egyben a „Zala-menti tanösvény” is. Egy műutat elérve ismét átkelünk a Zalán, és beérünk Keserűszerre, ami már az Őrség fővárosának, a 9 szerre épült Őriszentpéternek a része. Rögtön Templomszer városrészben a kéktúra egy gyönyörű Árpád-kori templom mellett megy el, amelyet a középkorban erődítésül épített árok vesz körül. Az útról egy tábla jelzi, hol kell lefordulni, onnan száz méterre találjuk a  13. század elején épült Szent Péter-templomot, az Őrség egyik legismertebb műemlékét. A templomtól nem messze egy 15. századi téglaégető maradványait tárták fel, ez szabadon megtekintehő.

A nemzeti park központja az állandó természeti kiállítással és a telket körbevevő Rezgőnyár tanösvénnyel már a szomszédos Siskaszeren található. Az igazgatóság mellett lévő útkereszteződéstől szép panorámát élvezhetünk a nem vadregényes de nagyon is bájos Őrségről, a körülöttünk lévő dombokon elhelyezkedő szerekkel.

Átmegyünk a Zala völgyén, és megérkezünk a rendhagyó, semmilyen más európai településszerkezettel sem összehasonlítható város központjába. A körforgalomban a Centrum étterem falán találjuk az őriszentpéteri bélyegzőhelyet, és ezzel véget is ért a DDK 2. szakasza.

Tömegközlekedéssel

Egyházasrádóc:

  • A Sopron-Szentgotthárd vonalon a vonatról az Egyházasrádóc állomáson szálljunk le.
  • Helyközi buszjárattal az Egyházasrádóc, vasútállomás megállóig menjünk.

Őriszentpéter:

  • Vonattal Őriszentpéter állomásnál szálljunk le.
  • Helyközi buszjáratról Őriszentpéter, autóbuszállomás megálllónál érdemes leszállni.

Megközelítés

Egyházasrádóc:

  • Mind a vonat, mind a busz a DDK-szakasz kezdeténél tesz le.

Őriszentpéter:

  • A vasútállomástól a kerékpárúton induljunk el, ez kétszáz méter után átvált gyalogos útba. Nyílegyenesen megyünk a Baksaszer utcán, elérkezünk a házak közé. A főútra (Városszer u.) kiérve balra száz méterre már látjuk is a körforgalmat, ahol a szakasz kezdődik. Összesen 1 km-t kell gyalogolnunk.
  • A buszfordulóból a főúton jobbra kanyarodunk, átmegyünk egy fahídon az út mellett, majd a körforgalomhoz érve a túloldalon kezdődik a kéktúra-szakaszunk.

Autóval

  • Egyházasrádócon a vasútállomás közelében, a Kossuth Lajos utcában lehet parkolni.
  • Őriszentpéteren a környező utcákban tudunk parkolni.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Kéktúra III. turistakalauz (Dél-Dunántúl) - Az Írott-kőtől Szekszárdig

A szerző által javasolt térképek:

Őrség, Göcsej, Kemeneshát (Cartographia)

Őrség, Vend-vidék, Vasihegyhát (Szarvas-Faragó)

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
65,5 km
Időtartam
17:35 óra
Szint +
648 m
Szint -
625 m
Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!